Somogyi Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)
2000-09-14 / 216. szám
6. oldal - Somogyi Hírlap E G Y H Á Z A K ÉLETE 2000. Szeptember 14., Csütörtök Kései kárpótlás, elaprózott milliók kola és a pedagóguslakás ellenértékeként az egyház járadékot kért, ami évi mintegy fél millió forintot tesz ki. Bellái Zoltántól megtudtuk azt is, hogy Somogybán a népesség mintegy nyolc százaléka vallja magát református hitűnek. Ez az arány a hagyományosan katolikus Marcali térségében kisebb, másutt azonban - például Szóládon - jóval nagyobb. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kis falvakban folyamatosan csökken, a városokban azonban növekszik a reformátusok száma; Kaposváron él egyötöKatolikus gimnázium működik Kaposváron, az egykori zárda épületben fotó: lang Róbert Több mint egy évtized megy rá, amíg a kormány rendezi a visszakért egyházi ingatlanok ügyét. Annak jártunk utána, hol tart a kártalanítás Somogybán.- Nem teljes értékű kárpótlásról van szó - hangsúlyozta Rózsás László, a kaposvári püspökség gazdasági helynöke. - Ez egy gesztus, és azt jelzi: az állam erkölcsi-anyagi rendezésre törekszik. Az egyházmegye területén is akadnak olyan ingatlanok, amelyeknek esetében nincs mód a természetben való rendezésre, mert már nem az állam a tulajdonos. Ebben az évben a katolikus egyház igényei nyomán Balatonkeresztúr 5,6 millió forintot, Vése 4,3 millió forintot, Somogyszob 2 millió forintot, Somogysárd 670 ezer forintot kapott. Ezeket az összegeket július 1-jéig ki is fizették. Megtudtuk: a katolikus egyház egy besorolási rendet állított fel; azok az önkormányzatok, amelyek a legkorábban átadták az egyházi ingat- lan(oka)t és még nem kapták meg azok ellenértékét, az elsők között remélhettek pénzt. 2001- ben 22 millió forintot fizet ki így az állam. A kaposvári egyházmegyében egyébként több mint száz pénzbeni kártalanítási igényt regisztráltak, és az összkárpótlási összeg nem haladja meg a 340 millió forintot. A református gyülekezetek a kárpótlás során kértek vissza ingatlant, más esetben ezeknek az ellenértékét választották. - A legnagyobb falatnak a csurgói gimnázium számít, amit visszakértünk - mondta Bellái Zoltán, a kaposvári Lorántffy Zsuzsanna gimnázium igazgatója. - Az általam vezetett iskola alapjait pedig az teremtette meg, hogy a volt kaposvári intemátus helyett pénzt kértünk, s 1994-ben ezért harminc- millió forintot kaptunk. A kőröshegyi általános iskolát is visszakérték a reformátusok, a procedúra várhatóan majd 2008- ig bonyolódik le. Orciban azonban például az isdük. Az evangélikusoknak - mivel korábban is csak kis számban éltek Somogybán - nem voltak jelentős egyházi ingatlanaik. Az első körben néhány gyülekezetét kártalanítottak. Inkább pénzt kértek a gyülekezetek, s a legmagasabb kártalanítási összeg hatmillió forint volt. Porrogon épült egy templom, Porrogszentkirályon pedig egy gyülekezeti teremmel bővítették a régi parókiát. Pogányszentpéteren a hajdani iskola ellenértékéből az elöregedő gyülekezet felújította a templomot. Általában iskolaépületeket és tanítólakásokat vettek be egyébként a kárpótlási lajstromba. Már minden gyülekezet kártalanítási ügyében döntés született. Igaz, ez nem több egy tucatnál.- Sajátos helyzet állt elő a kárpótlásnál - mondta Szemetei János evangélikus esperes -, hiszen vissza kellett tekerni az idő kerekét. Ötven évvel ezelőtti állapotot vettek figyelembe, s így azok kaptak nagyobb kárpótlást, ahol nagyobb múltja volt a gyülekezetnek. Somogy közepén például német gyökerű gyülekezetek is voltak, például Ecsenyben, ahol élén- kebb volt az egyházi élet. Többnyire elöregedtek és legyengültek a gyülekezeteink, amelyek ugyan komoly segítséget kaptak a kárpótlás kapcsán, de újraindítani már nem lehet a régi egyházi életet. Az is tiszteletre méltó, hogy a falvak kis lélekszámúk ellenére is fenntartották a gyülekezetüket. Azok, akik később reagáltak a kárpótlási lehetőségre, általában a járadékot választották, és évente néhány százezer forintra számíthatnak. Néhány helyen pedig, ahol időközben változott a tulajdonos - mint Bonnyán és Gyékényesen -, kimaradtak a kárpótlási körből. A Kaposvári Zsidó Hitközségnek számos ingatlanát államosították. Lipkovits Tibortól a hitközség elnökétől megtudtuk: a Rippl-Rónai utca 11. alatti épületben a háború előtt szociális otthon volt. Mivel itt jelenleg beteg gyerekek foglalkoztatója működik, az önkormányzat vásárolt a hitközségnek egy jóval kisebb családi házat, s abban kultúrtermet alakítottak ki. Két jelentősebb épülete is volt a kaposvári zsidóságnak: az elemi iskola, illetve Budapesten egy épület. Az ingatlanok összértékét 220 millió forintra becsülték. Az állam 170 milliós összeget fogadott el. Ezt azonban az évek során a Mazsihisz kapja meg, és a befolyt összeg egy részét a Rabbiképző Intézet, a Pedagógium és a Szeretetkórház működésére fordítja. Természetesen Kaposvárra is jut pénz. Az idén kétmillió forintot kap a hitközség. Ennek a felét a zsidótemetőre szánják, s van lehetőségük arra, hogy a felújítási alapból is kérjenek további pénzeket a jelentősebb síremlékek rendbe tételére. Somogybán több helyen is voltak kisebb zsinagógák, iskolaépületek; ezeknél azonban időközben változott a tulajdonos, s így elestek a kárpótlástól is. A kaposvári hitközségen kívül más településeken sem természetbeni, sem pénzbeni kártalanítást nem ad(ott) az állam. LÖRINCZ SÁNDOR-CZENE ATTILA Református iskola kapott helyet a hajdani Munkásőr-bázis épületében fotó: szepesi Keresztelőkápolna a szentélynél A klasszikus püspöki székhelye- si templomban szolgáló plébáno- metkezési hely elkészítéséhez, rep adta lehetőségeket felhasznál- ken a székesegyház altemplomá- sok, hogy jó volna a templom vala- Befejezéséhez újabb sikeres pá- va, a temetkezési hely fölött egy ban nyugszanak a jelentős egyházi melyik hajójában kialaldtani egy lyázatokra van szükség. keresztelőkápolnát is építenek. Á személyek. Kaposvárnak ez mind- temetkezési helyet. A terv azonban A meglevő pénzből azonban tizennégy méter átmérőjű, kör eddig nem adatott meg, hiszen a nem vált valóra. A Nemzeti Kultu- már javában folynak a munkák a alakú nyugvóhelyen - amely a ha- Nagyboldogasszony-templom plé- rális Örökség Minisztériuma által székesegyház északkeleti sarká- gyományos és az umás temetke- bániatemplomként működött. Már kiírt pályázat ugyan hozott húsz- nál, a szentély melletti részen; a zésekre egyaránt alkalmas - egy- az új egyházmegye születése millió forintot a püspökségnek, ám püspökség több alvállalkozóval házi méltóságok nyugszanak (1993) előtt is felvetették a belváro- ez az összeg sem elegendő az új te- dolgoztat. Mint megtudtuk: a te- majd. ____________________ls. Hí rek BÉRMÁLÁS INKÉN ÉS GÖRGETEGEN. Negyvenkét nemesvidi, nemesdédi és inkei gyerek vette föl a bérmálás szentségét a hét végén Inkén. Az ünnepi misét és bérmálást szeretetvacsora követte az iskola ebédlőjében. Görgetegen is bérmáltak: itt 20, többségben helybéli 13-14 éves diák vált a hitközösség teljes jogú tagjává, (ng) ZÁSZLÓK A TEMPLOMBAN. A metodista imaház után a Nagyboldogasszony székesegyházban, a hét végén pedig a toponári katolikus és a kaposvári református templomban helyezték el a koronás zászlót. Dr. Giber Vilmos kezdeményezte, hogy a magyar trikolór is kapjon helyet Isten házában, s a tanácsnok ajándékaként Kaposvár többi katolikus templomában is elhelyezik a zászlót. (Is)_________■ C saládokért gyalogoltak Csaknem kétszázan vettek részt a családokért meghirdetett millenniumi zarándoklaton a hét végén. Tíz kilométeres táv várt a gyaloglókra Kaposvártól Kaposszent- benedekig - a húsz évszázadot szimbolizáló húsz megállóval. Hároméves és hetvenéves egyaránt rótta a kilométereket, miközben taizéi énekek csendültek föl. A zarándokok - köztük balatonlelleiek, dombóváriak, budapestiek, váciak, nagykanizsaiak is - Balos Béla megyéspüspök áldása után indultak el.- Jézus Krisztus is rengeteget jött- ment, s tanított: embertől emberig, falutól faluig, szívtől szívig - mondta a székesegyházban a főpásztor, aki az egyházmegye elrejtett kincseinek nevezte a zarándokokat. - Jézus mozgásba akarja hozni a világot, s rá akar világítani arra, hogy mi az igazi öröm. Az evangelizáció az, s nem a szektás téboly. A megyéspüspök szerint a „keress, és találj!” öröme rejlik minden zarándoklatban: kicsinek lenni, eltalálni a másikhoz, beszélgetni, kérdezni. Ezt az örömöt élték át a résztvevők, végig a tízkilométeres távon, amelynek első megállója a kaposvári vár romjainál volt, majd a Tókaji-park- erdőn, a Dózsa-telepen és Kaposdadán át vezetett útjuk Kaposszentbenedekre. A gyaloglás mellett egyháztörténeti időutazásra is hívta a résztvevőket a kaposvári Szent Imre plébánia Mohay Gábor vezette házasközössége, hiszen a Gitárszóval Horváth Zola, a Szent Imre-templom énekes-gitáros csoportjának a vezetője és Tóth Balázs pengette a húrokat. Végig- énekelték-gitározták a zarándoklatot - fáradhatatlanul. Taizéi dallamok törték meg az erdő-mező csendjét. Az ének- és gitárszó messze elhallatszott. századok megidézésével a pápák alakja is megelevenedett. Dióhéjban hallottunk a magyar és a külföldi szentekről, az egyházi szokások változásáról, s minden századot jelképező romnál, út menti keresztnél vagy tölgynél imádkoztak a zarándokok; egyebek között a család egységéért, a házastársi hűségért, a csonka családokért, a gyermektelenekért, a papokért. Fiatal házasok „vezényelték le” a századok progXX. század: Szent Benedek szobránál ramját. Jó volt figyelni rájuk, hogy komolyan veszik hivatásukat, s nyíltan vállalják hitüket, még akkor is, ha olykor ferde szemmel néznek rájuk. Fehér zászlót lengetett a szél a menet elején - a zarándoklat emblémájával -, a hosszú sor végét pedig a nemzeti lobogónk zárta. A zarándokok egyaránt érezték: a katolikus egyházba is kellenek a zászlóvivők, a megújuló papok, kis közösségek. Csak így él az egyház - Jézus Krisztus titokzatos teste. A sok gyerek még késő délután, a XVI11-XIX. századnál is figyelt Takács Erika hitoktató szavaira, aki játékokkal vonta be őket egy-egy állomáson. Apró fakeresztek, majd templomok születtek, amelyeket a Kaposszerdahelyhez tartozó Dózsa-telepre bekanyarodó kocsik sem tapostak szét. Élő rózsafüzér alakult, és szólt a Miatyánk. Énekelve is. Az utolsó állomás a Csikós Nagy Márton faragta Szent Benedek- szobomál, a Zselic őrzőjénél volt. Váli Ancilla nővér várta itt a csoportot, majd megcsendült a „szentbé- ki” templom harangja. A misét Varga László, a kaposvári Szent Imre- templom plébánosa és Somoss László kaposfői esperes mutatta be; a szentbeszéd a családok egységéről szólt. Ezután a monostor udvarára vonultak a zarándokok, ahol szeretetvendégségbe hívták őket a helybeli hívek. _____lőrincz K ilenc falu ingázó lelkipásztora Újjászületésüket várják a freskók Ma már nem ritka, hogy egy faluban nincs pap - függetlenül attól, hogy a lakosság milyen vallású. A csokonyavisontai katolikus egyházközség életében azonban több évszázad óta először fordul elő, hogy nincs lakója a plébániának. A csokonyavisontai hívek lelki gondozását a mintegy 1700 lelkes községben most Csorba Tamás, a lábodi katolikus pap látja el. A fiatalembertől azonban kilenc (!) falu lakói várnak lelki vigaszt.- Hogyan lehet egyszerre ilyen sok településen ellátni a papi teendőket ?- Minden időmet a feladataim végzésére fordítom. Szabadidőm egyáltalán nincs. Nagy szerencse, hogy segítenek is, különben soha nem érnék a tennivalók végére. A göigetegi prépost úr olykor beugrik, és 90 évesen is aktívan részt vesz a helyettesítésben. Gyakran ő tartja a csokonyavisontai szentmiséket. A felvak lakói kedvesek, és mindenben segítenek. Van, aki elvégzi a könyvelést és az egyéb papírmunkákat.- Ismerte előbb is a helyi közössé get? Hogyan tud eleget tenni a csokonyavisontai igényéknek?- Sajnos, nem tudok mindenhol száz százalékot nyújtani, de úgy gondolom, ez akkor sem lehetséges, ha csak egy falut látok el. Am reménykedem: segít majd az Úr. A közösséget nem lehet megismerni ilyen rövid idő alatt, de igyekszem mindenkivel szót váltani.-Mennyit utazik egy héten?- Több mint száz kilométert ingázom. Lábodtól, ahol élek, a legtávolabbi felu, Babócsa 35 kilométerre van. December óta használok egy kis Az egyházmegyében sok helyen jut egy papm több település. autót, s azóta 17 ezer kilométert utaztam vele.-Meddig lehet tartani ezt a feszített tempót?- Nem tudom. Egyelőre bírom. Kuminetz Gyula, az egyházközségi képviselő-testület vezetőjének véleménye szerint Csokonyavison- tának szüksége van .saját” papra. A plébánia fennállása óta - két- százharminckét éve - mindig volt lelkipásztora a falunak. Most nincs, és ez érzékelhető a közösség életében is. Ennyi település szerintünk túl sok egy embernek. Csokonyavisontán nincs, aki kisebb vallási közösségeket létrehozna, pedig szeretnének ifjúsági és karitatív csoportokat is szervezni. Jelenleg viszont még a hittan oktatása sincs megoldva. strasszer valéria Pénz híján félbeszakadt a toponári római katolikus templom restaurálása. A több mint kétszázéves szent hajlék újjávarázsolásához 20 millió forintra lenne szükség. Az 1781-ben Festetics Lajos gróf és felesége, Nagy Jókai Farkas Krisztina által barokk stílusban építtetett - kezdetben fatomyos és zsúptetős - templomot, amelynek belső terét Dorfmeister-freskók díszítik, egy tűzvészt követően először 1840-ben kellett felújítani. Akkor egy osztrák mester vállalta a munkát, és Festetics Antal állta a helyreállítás költségeit. 1937-ben pedig Z. Soós István kaposvári festőművész próbálta az addigra szinte teljesen elhalványult Dorfmeister- freskók figuráit életre kelteni. Loth József plébánostól megtudtuk: a tavaly megkezdett restaurálást az országos Műemlékvédelmi Főfelügyelőség által meghirdetett pályázat győztese végezte. Gondot okoz, hogy az öt pályázó közül a legdrágábbat választották ki, ugyanakkor mindössze félmillió forintot szántak a munkálatokra. Kezdetben a szentély freskóit próbálták feltárni a szakemberek, ám két és fél hónap alatt csak hébe-hóba dolgoztak rajta, majd távoztak. Mindössze a püspök a két angyallal nyerte el végső megjelenési formáját. A plébános állítja: akadt volna sokkal olcsóbban dolgozó, jól képzett restaurátor is a munkára, aki ráadásul toponári születésű, de nem az ő pályázatát fogadták el. Az idő pedig sürget; mielőbb be kellene fejezni a felújítást. Most újabb és újabb pályázatokkal próbálkoznak, és létrehoztak egy templomépítő alapítványt is, amelyre várják az adományokat. A Templomépítő Alapítvány Toponár címen, az igali és toponári takarékszövetkezet számláira lehet küldeni a felajánlásokat. Eddig 1 millió 970 ezer forint folyt be, amiből a két hónap alatt 870 ezer forintot ki is fizettek. Az állványokat dr. Baka József, Toponár képviselője ingyen biztosította. Az önzetlen segítség azonban kevésnek bizonyult. Az állványokat áprilisban lebontották, s csak akkor építik újjá, ha lesz miből állni a tenger- nyi költséget.__________várnai
