Somogyi Hírlap, 2000. szeptember (11. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-09 / 212. szám

mmm Elfecsérelt munkanapok- Elpazarolt munkanapok 'fi 106 •* ; munkanap Az évi 225 munkanapból átlag 106 vész el a magyar vállala­toknál, s ez 47 százalékos kihasználatlanságot jelent - álla­pítja meg egy tanulmány, amely 303 magyar termelő, szol­gáltató, illetve kereskedelmi cég felső vezetőinek meg­kérdezése alapján készült. Pozitív tendencia viszont, hogy a termelékenység a társaságok 63 százalékánál növekedett az utóbbi években, s csak 6 százalékuknál csökkent. más beavatkozást java­solnak, így a fogadtatás is barátságosabb. A tanácsadó cégek ma már egyre nagyobb számban kapnak olyan megbízásokat is ideha­za, amelyek a vezetők költséghatékony szem­léletét tükrözik. Az egyik cégnél például két év alatt duplájára akar­ják növelni a termelést. Mindez biztató, ám szem előtt kell tartani, hogy a magyarországi cégeknél még óriási tar­talékok rejlenek a haté­konyság növelésére: az elérhető 85 százalékhoz képest 32 százalék, azaz 72 munkanap.- A mi cégünknél nem volt hatékonysági vizs­gálat, s nem is lesz. Mindenki teszi a dol­gát, a munkatársak, ha kell, hét végén is bejön­nek - válaszolták ér­deklődésünkre az egyik hazai társaságnál. A GE Tungsramnál ezzel szemben minden terü­leten folyamatosan mé­rik a hatékonyságot, melyet évről évre köte­lező növelni. Megbízni egy külső céget a vállalat átvilá­gításával és/vagy ki­építeni egy mérőrend­szert, nem kis költség­be kerül, ám az ala­csony kihasználtság ennek sokszorosát emészti fel, s akár csődbe is viheti a válla­latot. Alois Czipin, a Czipin & Partner Nem­zetközi Termelékeny­ségi Tanácsadó cég társ ügyvezetője lapunknak arról számolt be, hogy hazánkban olyan cég­gel is találkoztak, amelynél a munkaidő 65 százalékát pocsékol­ták el. Százszázalékos hatékonyság egyébként nem érhető el, a válla­latnál meglévő lehető­ségeknek ténylegesen csupán a 85 százaléka használható ki. Akadnak olyan ano­máliák is, amelyek azonnal szemet szúr­hatnának a vezetőség­nél, mégsem figyelnek fel rájuk. Vizsgáltak olyan cé­get is, ahol húsz száza­lékkal csökkentették a termelést, a rezsikölt­ségek mégis folyamato­san növekedtek. Az igazgatóság ráadásul olyan indítványokat kapott, hogy újabb és újabb alkalmazottakat vegyen fel, s ezt logi­kusan megindokolták. A tevékenységet azon­ban nem szervezték meg, így a dolgozók­nak sok volt az üres idejük. Az olyan esetekben, mint amilyenről az osztrák cég vezetője beszámolt, gyors és lát­ványos sikerek érhetők el. Extrém problémák­nál általában elkerülhe­tetlen a létszámle­építés, a szakemberek tapasztalatai szerint vi­szont a magyar gazda­ság dinamikus fejlődé­se következtében ma már sok lehetőség adó­dik a termelés növelé­sére, új munkahelyek teremtésére. Néhány éve egyéb­ként még gyanakvóan méregettek a magyar vállalatoknál a tanács­adó cégeket, mert attól féltek, hogy amikor azok távoznak, többen elvesztik majd az állá­sukat. Manapság már egyre kevesebb fájdal­Magyarországon 10-12 ezer szakképzett fod­rászt tartanak nyilván, de csak nyolcezren él­nek hivatásuknak. A szakma becsületét féltő, vezető fodrászmesterek azt szeretnék, hogy saját üzletet nyitni, alkalmazottat tartani és tanulót képezni kizárólag mestervizsgával lehessen. Ma nincs efféle feltétel. NYÍLIK A FODRÁSZOLLÓ- Bárki, bárhol nyithat fodrászüzletet, ugyanis az 1980-as vállalkozási tör­vény alapján a mestervizsga nem kö­telező. Hosszú időn keresztül nem kellett fodrásznak - még szakmun­kásnak sem lenni ahhoz, hogy a cég­bíróság bejegyezzen egy gazdasági társaságot - mondja Szécsényi Ist­ván mesterfodrász, az Országos Fod­rász Ipartestület elnöke. - Sok eset­ben csak utólag derül ki, hogy hiány­zik a szakmai tudás és a kellő ta­pasztalat. Nehéz megállapítani, hogy vidé­ken vagy nagyvárosban érdemes-e fodrászüzletet nyitni. A szakemberek szerint vidéken nem olyan mértékű a naprakész divatkövetés, hiszen a ha­gyományosat sokkal szívesebben fo­gadják, minta nagyvárosban. A sza­lonok egy nagyvároson belül sem egyformák. Szécsényi István úgy véli, ha gazdasági szempontokat és nem a szakmai hivatástudatot vennénk alapul, akkor egy fodrászüzletet csak úgy érdemes fenntartani, ha rentábi­lissá válik. Az egyéni vállalkozók többsége minimálbérrel jelenti be magát Az üzletnyitás meglehetősen nagy befektetés, a berendezés kor­szerűségétől függően akártöbb millió forint is lehet- Kell egy 25-30 négyzetméteres üzlethelyiség, szükség van három darab forgós és emelhetős kiszolgá­lószékre, melyek darabja 60-100 ezerforintba kerül. Legalább két egy­beépített hajmosóblokkra, mely egyenként szintén 80-200 ezer forint befektetést kíván. Egy átlagos haj­szárító beszerezhető 3-4 ezer forin­tért is, de a professzionális 12-15 ezer forint Ollót hatezertől 100 ezer forintig vásárolhat a szakember. Egy hajszántó bura 40-100 ezer forint, egy komputer ára, amely a vegysze­res munkánál nyújt segítséget 300- 600 ezer forint között mozog Az ener­gia- és a vízdíj pedig a rezsiköltség te­temes százalékát teszi ki - mondja az elnök. Természetesen be kell tartani az ÁNTSZ előírásait, hiszen csak így kerülheti el a későbbi átalakítást Nos, már majdnem 2 millió forintnál tartunk, s még nem számoltuk azo­kat a termékeket, amelyek a minden­napos használathoz elengedhetetle­nek. Aztán hétfőn elkezd dolgozni a fodrász, s a két kezével maximálja a teljesítőképességeit Egy kiszolgálás összegéből rögtön le kell írni az adó­hányadot, a tb és vonzatainak há­nyadát, a fenntartási költséget és a ráfordított anyagok árát Ha mindezt kiszámoljuk, akkor rá­jövünk, hogy sok évig kell dolgoznia egy fodrásznak ahhoz, hogy rentábi­lis legyen. Sándor Lea Judit 2000. szeptember 10. ★ GAZDASÁG ★ 5 Kerüljék Franciaországot! A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete nem ajánlja a magyar teherfuvarozóknak, hogy Franciaországba induljanak, mivel a francia fuvarozók, mezőgazdasági dolgo­zók és taxisok blokádja miatt nem juthat­nak üzemanyaghoz. A vasárnap késő éjjel kezdődött országos akcióban eddig 142 üzemanyagraktárat és olajfinomítót zár­tak le járműveikkel a fuvarozók, így súlyos üzemanyaghiány alakult ki. A felvásárlási II láz következtében az üzemanyagkutak 80- 90 százaléka bezárt. Csempészáruk karitatív célra | 1 A vám- és pénzügyőrség mintegy három- || millió forint értékű lefoglalt ruhaneműt adott a Máltai Szeretetszolgálat elnökének Száva utcai vámraktárában. Ez volt az el­ső alkalom, hogy a vámhatóság által lefog­I lalt és elkobzott ruhaféléket jogszabály alapján, s jogerős bírói döntéssel jótékony célra használnak fel, és azokat nem kell a |;§i pénzügyőröknek megsemmisíteniük. Bővítik Ferihegyet Nincs két éve, hogy Ferihegyen átadták a , 2B terminált, s a közlekedési tárca szerint 2005-re a 2C-nek is meg kellene épülnie, hiszen a nemzetközi repülőtér növekvő forgalma megkívánja ezt a beruházást. A 2B terminálon nem létesítettek külön ka­pukat az Európai Unió polgárai számára, bár azokra a csatlakozás után szükség lesz. Citibank: gyors kölcsön A Citibank - kivételes eseteket leszámítva - 24 óra alatt elbírálja ügyfelei hitelkérelmét, s a pozitív döntésről ugyanennyi idő alatt értesíti a kérelmezőt. A személyi kölcsön mértéke akár a hárommillió forintot is elér heti. A kölcsön névleges alapkamata 27,5 százalék, a hiteldíjmutató 33,28-57,19 százalék. Németeké a Bakony-üzem A Bankár-holdinghoz tartozó, autóalkat­I rész-gyártással foglalkozó veszprémi Ba­kony Művek Rt. eladta a székhelyén kívüli utolsó gyáregységét, a főként számítógép- ventilátor-alkatrészek gyártásával és festé­sével foglalkozó tapolcai üzemet. Az új tu­lajdonos, a német EBM GmbH beruházá­sokat tervez. Japán cég Újhartyánban Leányvállalatot alapított Magyarországon a japán Hokushin Company. A cég kétmil­lió dollár befektetéssel létrehozott új hár­tyám üzenében a Hewlett-Packardnak gyárt nyomtatókba és fénymásolókba való papírtovábbító alkatrészt. A Hokushin Hungary Precíziós Alkatrész Gyártó Kft. az év végéig egymillió dolláros beruzázást II valósít meg. Többet akarnak a tejesek A termelők szerint a tej jelenlegi literen- kénti 65 forintos átvételi árát legalább 3 fo- rinttal kellene növelni ahhoz, hogy a takar­mányhiány miatt 25-30 százalékkal meg­növekedett takarmányköltséget kompén- zálhassák. A tej fogyasztói ára augusztus- j* ban változatlan átvételi ár mellett 10 száza­lékkal növekedett, az árkövetelést már j| ezért is indokoltnak tartják a termelők. Külföldi részvények Az életbiztosítás veszélyei Az ügynökök gyakran ajánlanak életbiztosí­tásokat, ám szerződést kötnie csak annak érdemes, aki folyamatosan tudja fizetni a biztosítási díjakat, és nem lesz rászorulva, hogy összegyűjtött megtakarítását a futam­idő vége előtt felvegye. Az életbiztosítások emellett más veszélyeket is rejtenek. ÉLETBIZTOSÍTÁSBÓL SZÁRMAZÓ DÍJBEVÉTEL 1999 2000* (M Ft) (MR) NN 42 951 1377 ÁB-AEG0N 25 721 7421 Garancia 12 637 4736 Generali-Providencia 11 999 4340 Hungária 10 019 2841 ABN Amro Mébit 3206 1824 AXA Colonia 3 635 1299 */. negyedév A befektetők kérték, a tőzsde telje­síti - jelenthetjük hamarosan, ha valóban beindul a külföldi részvé­nyek kereskedése a pesti börzén. A tőzsdetanács legutóbbi ülésén hozzájárult ahhoz, hogy a Buda­pesti Értéktőzsdén (BÉT) a bróke­rek vételi és eladási ajánlatokat te­hessenek külföldi részvényekre. Amíg a magyar rész­vények ára hosszú ideje egy szűk sávban mozog, a tőzsdeindex 8200-8600 pont kö­zött lebeg, addig a fej­lett országok tőzsdéin látványos el­mozdulások figyelhetők meg. Leg­utóbb például a Telecom-rész- vények drágultak egy-egy napon 5- 7 százalékot. Még néhány hét, amíg az ügyvezetés - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével egyeztetve - kidolgozza a részletes szabályokat, s nagyobb lendületet vehet a külföldi részvények adásvétele. A magyar papírokkal ellentétben ezeket a részvényeket nem vezetik be a BÉT-re, hanem csak regisztrál­ják a külföldiek közül azokat, ame­lyekre ajánlat tehető. Nem követe­lik meg a külföldi papírok kibocsá­tóitól a befektetők tájékoztatását, a gazdálkodásukkal kapcsolatos leg­fontosabb események közzétételét A részvényesek mégsem maradnak védelem nélkül, mert csak a legfej­lettebb országok tőzsdéin jegyzett részvények kerülhet­nek e körbe. A leg­nagyobb nemzetközi részvénytársaságok papírjaiból jelenleg is vásárolhat­nak a magyar befektetők, de a ma­gas költségek miatt csak több millió forintos tételekre vesz fel az a né­hány cég megbízást, amelyik egyál­talán bonyolít ilyen ügyleteket A hazai piacnyitás minden bizonnyal egyszerűbbé, gyorsabbá és olcsób­bá teszi majd az üzletmenetet, így a magánbefektetők is részesedhet­nek a Microsoft, a Deutsche Tele­com, vagy a British Telecom részvé­nyeiből. Cseh Béla Az életbiztosítások legna­gyobb veszélye, ha valaki a hosszú futamidőn belül a vártnál rosszabb anyagi helyzetbe kerül, és nem ké­pes a biztosítási díjat fizet­ni. Ekkor ugyanis csak kor­látozottan és részben lehet hozzáférni a befizetett dí­jakhoz. Akad olyan biztosí­tó, amely egy húszéves fu­tamidejű biztosítás tíz év utáni megbontásakor az összegyűjtött pénznek és kamatainak csak az 57 szá­zalékát fizeti vissza. Ilyen helyzetben érdemesebb a díjmentesítést kérni, azaz azt, hogy ideiglenesen ne kelljen fizetni a biztosítási díjat, ám a megtakarított pénzhez ekkor nem lehet hozzáférni. A tíz évnél hosszabb futamidejű élet- biztosításokhoz adóked­vezmény is jár. A díjfizetés húsz százalékával csök­kentheti a biztosított az éves adóját legfeljebb 50 ezer forint erejéig. Ha azon­ban valaki lejárata előtt fel­bontja a biztosítást, akkor az adókedvezményeket is vissza kell fizetni, méghoz­zá kamatostul. így előfor­dulhat az is, hogy a biztosí­tótól kapott összeg nem fe­dezi azt sem, amire az adó­hivatal igényt tart. Az életbiztosítások úgy „viselkednek”, mint a be­fektetések, ezért a többi be­fektetési lehetőséggel érde­mes azokat összehasonlíta­ni. Fő jellemzőjük, hogy hosszú távra szólnak, más­részt rendkívül rugalmatlan befektetések, mert a biztosí­tók többnyire egy közös be fektetési portfóliót alakíta­nak ki, melynél elsősorban a biztonságra törekszenek. Az életbiztosításokhoz járó adókedvezmény na­gyobb, mint az értékpapír- vásárlásokhoz nyújtott, ám kisebb, mint az önkéntes nyugdíjpénztári tagsághoz kapcsolt. Annál ugyanis évi 200 ezer forint erejéig a be­fizetés ötven százaléka vonható le az adóból. így csak annak érdemes élet- biztosítást kötnie, aki éven­te 200 ezer forint, azaz havi csaknem 17 ezer forint nyugdíjpénztári befizetés felett is képes takarékos­kodni. Az életbiztosítások az értékpapírokba történő befektetéseknél kevésbé ru­galmasak. Közvetlen pénz­piaci befektetés esetén a tő­ketulajdonos akár naponta átalakíthatja befektetéseit, és a piac legapróbb rezdü­léseit is kihasználhatja. Er­re nem minden biztosítás képes, ám a biztosítótársa­ságok szembenéztek ezzel a kihívással. Már több tár­saság is indított olyan bizto­sítást, melyben ügyfeleik folyamatosan megváltoztat­hatják, hogy hol kamatoz­zon pénzük. Ilyenkor több értékpapír-portfóliót képez­nek, és az ügyfelek maguk döntik el, hogy pénzüket melyikbe, milyen arányban fektessék be. BUXa

Next

/
Thumbnails
Contents