Somogyi Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-07 / 183. szám

Él H 2000. Augusztus 7., Hétfő KAPO S V Á R Somogyi Hírlap - 5. oldal Kiing emlékmű a főtérre Az egyházi munkákkal együtt csaknem félszáz köztéri szob­rot készített Kling József kaposfüredi szobrászművész. A Barcs főterére megálmodott millenniumi emlékművön már csak néhány kisebb munka van hátra. A külföldön is ismert alkotó el­mondta: egy már meglevő, a kaposfüredi szoborparkban álló szobor, a Médea inspirálta a mo­numentális mű elkészítésére. Süttői mészkőből faragta a ke­reszténység 2000., államiságunk 1000. évfordulóját szimbolizáló M-betűket, a Napot és a Holdat jelképező korong pedig zöldes ár­nyalatú indiai gránit. Ebbe vési bele sziluettszerűen a kettős ke­resztet az országalmával. A nonfi­guratív kompozíció egyébként egy palástos figurát sejtet. A maketten egy hétig dolgozott Kiing József a Barcsra szánt emlékmű makettjével FOTÓ: LANG RÓBERT a művész, az emlékművön pedig már második hónapja. Arra a kér­désre, hogy milyen gondolatok kerítették hatalmába, miközben faragta a monumentális köveket, így válaszolt:- Kétezer év pergett le előttem, és mindvégig tiszteletet paran­csoltak ezek a kövek. Csodát él­tem át, s nem is fizikai, hanem lel­ki erő kellett ahhoz, hogy végle­ges formát öltsenek. Mint megtudtuk: ezen a héten darabokban szállítják a köztéri al­kotást Barcsra, ahol ez lesz a szobrászművész hatodik munká­ja. Az augusztus 20-i ünnepségen leplezik le. Kiing József egyébként több köztéri megrendelést is kapott. Jelenleg St. Sebastianban vannak művei a Kapos,Arttal, és a szent­endrei Vajda stúdióba is meghív­ták kiállításra. LÖRINCZ SÁNDOR Sátorépítő piac Fokozatosan átalakul a piac, ahol most új elárusító sátrakat állíta­nak fel. Tegnap adták át a husza­dikat, az idén még ötöt készíte­nek el. A kék, piros vagy sárga színű sátor - mérettől függően - 50-70 ezer forintba kerül. A költségek harmadát az üzemeltető fizeti, a többit a kereskedők. A legkisebb stand alig tizenkét négyzetméte­res, a legnagyobb csaknem hat­van. Tavasszal helyezték el az el­sőt, s a vásárlók kedvező fogadta­tása nyomán újabbakat rendeltek meg. A színpompás sátrakban fő­leg zöldség és gyümölcskereske­dők dolgoznak. Király János, a piacot üzemeltető Somogy Piac Bt vezetője elmondta: a Laktanya utca, illetve a Rákóczi tér melletti terület fokozatosan megújul. Komfortos és biztonságos bevá­sárló helyet akarnak működtetni, ezért vásárolták meg az időjárás viszontagságainak ellenálló sát­rakat. A kereskedők télen-nyáron kulturált körülmények között dolgozhatnak, ráadásul az össz­kép is kedvezően változott, amit a vásárlók kedvező visszajelzése is alátámaszt. Az elmúlt időszak krónikája meglehetősen zsúfolt, a környe­zet rendbetétele jókora összegbe került. Csaknem hatszáz elárusí­tó asztalt felújítottak, csak a fa­munkára mintegy 1,5 millió fo­rintot fizettek. A csarnokbeli víz- szivárgás hónapokig súlyos gon­dot okozott, de végül is sikerült megoldani az ügyet, igaz, több mint ötszázezer forintot költöt­tek el. Elkészült a szociális he­lyiség, s már felvetődött a csar­nok korszerűsítésének gondola­ta. A 7200 négyzetméter alapte­rületű piacon egyébként a csak­nem 150 kereskedő mellett kö­zel száz őstermelő kínálja porté­káit. HARSÁNYI MIKLÓS Pótvizsgára készülnek A nyár, a napsütés nem minden gyereknek jelenti a teljes meg­könnyebbülést, a gond nélküli va­kációt, hiszen az iskolában lazítók most épp élik a pótvizsga előtti ke­serves napjaikat. Van, aki egyedül küzd a tanulással, más segítséget is talál a felkészüléshez. Tíz gyerek korrepetálását vál­lalta a kaposvári családsegítő szolgálat, ahol a hátrányos hely­zetű családok csemetéjük rossz év végi bizonyítványának a szépí­téséhez is kaphatnak segítséget. Három éve hozták létre az intéz­ményben a korrepetálók munka- közösségét, amely azóta pályáza­tokon igyekszik támo­gatást nyerni a tevé­kenységéhez. Az idén például a városi önkor­mányzat népjóléti bi­zottságától kapott 80 ezer forintot, amivel a tanév során, sőt nyá­ron is hozzájárul a rá­szoruló gyerekek föl­készítéséhez. Igény pedig bőven van, több is, mint amennyit a pályázati pénzből fi­nanszírozni tudnak. Az a szeren­cse - mondta Donmayer Lászlóm szociális munkás -, hogy olyan pedagógusokra és főiskolásokra leltek, akik igyekszenek segíteni, s ezért szerény díjazással is vállal­koztak a feladatra. Éppen most ol­dódott meg egyik gondjuk: német nyelvtanárt is sikerült bevonni a csoportba. Munkájuk nem hiába­való, ezt jelzi az is, hogy az év közben korrepetáltaknak nem ke­rült elégtelen a bizonyítványukba. A tolerancia és a türelem veze­ti a foglalkozásokon Baglyos Tí­mea negyedéves főiskolai hallga­tót, aki Gödréből utazik be heten­te a családsegítőknél tartott órái­ra. A tanító-gyógypedagógia szakhoz jó gyakorlatnak tartja a korrepetálást, még akkor is, ha kevés a sikerélménye. Ezek a diá­kok ugyanis nem a szorgalmuk­ról és az akaraterejükről híresek. A hátrányos helyzetű, megélheté­si gondokkal küzdő, sokszor csonka családokban az elsődle­ges érték nem a tudás, és nem a tanulás a legfontosabb eszköz sorsuk megváltoztatására.- A családsegítőbe ke­rült diákokat sok kudarc érte korábban - mondja Tímea - nehezen motivál- hatóak, a felső tagozato­sok figyelemkoncentráci­ója gyakran csak a 8 éve­sekének felel meg. Már az is siker, ha hajlandóak az órára felkészülni, de a próbálkozást nem szabad feladni. A vakációját munkával töltő főiskolás véleményét igazolja a családsegítő szolgálat korrepetá­ló munkaközösségének statiszti­kája is, a pótvizsgára készülők 99 százaléka ugyanis sikerrel ve­szi az akadályt, s felsőbb osztály­ban folytathatja tanulmányait. Természetesen ezzel nem szű­nik meg a róluk való gondosko­dás, a családgondozók továbbra is figyelemmel kísérik sorsukat és iskolai teljesítményüket. IZMÉNYI ÉVA Nyomdában a Füred Háromszáztíz oldal dokumentu­mokkal, korabeli fényképekkel, légifelvételekkel a középületekről és az utcákról - ezek a rövidesen kézbe vehető Kaposfüred című helytörténeti monográfia legfon­tosabb adatai. Puskás Béla, a könyv szer­kesztője a kezdetektől napjainkig dolgozta fel a városrész múltját és jelenét. Talán kevesen tudják, hogy 1192-től bizonyíthatóan lé­tezett a település. Több fejezetre tagolta a kiadványt, külön rész foglalkozik a középkorral, a tö­rök időkkel, helyet kapott az egy­ház-, a temető-, az iskola és óvo­datörténet is, a közigazgatás, a köz- valamint a sportélet mellett. A színes, érdekes sztorikat a Mi mondjuk, rólunk mondják rovat­cím alá gyűjtötték.- Ha valakinek a jövőben eszébe jutna Füred története után kutatni, ez a monográfia se­gít, hiszen az előkerült doku­mentumokat eredeti formájuk­ban közöljük. Érdekes, hogy a törzslakosoktól sokkal több fénykép és más egyéb anyag ke­rült elő, min, a levéltárból. A ki­advány egy-egy fejezetének meg­írására szakembereket kértem fel. Szerencsére valamennyi fon­tos eseményről rendelkezem ko­rabeli feljegyzésekkel, így a tör­ténelmi eseményeket hitelesen jelenítjük meg. A városrész ma kétezerötszáz lelket számlál, akik hozzájárul­tak azoknak nevük, címük szere­pel a könyvben, akik nem, azo­kat csak név szerint említik. Adatok találhatók a helyi vállal­kozókról, de jó néhány hasznos tudnivaló is helyet kapott az ol­dalakon, mint például a közleke­dési menetrend, az üzletek nyit­va tartása, a miserend. A füredi kulturális, művészeti élet jeles képviselői ugyancsak bekerültek a könyvbe.- Támogatók nélkül nem je­lenhetett volna meg a kiadvány, a városi képviselő-testület 300 ezer forintot szavazott meg erre a cél­ra. Szita Károly polgármester öt­ven könyvre adott megrendelést. Az ünnepélyes bemutatót au­gusztus 19-én tartjuk a helyi mű­velődési házban 16 órától. SZ.K. Újraszentelték a kápolnát Megalapították a Róma-hegyért díjat, melyet hárman át is vehettek a hét­végén, a Róma-hegyi kápolna újra szentelésén. Ősszel pedig létrehoz­zák a Róma-hegyi egyesületet is. Ezen tényeket dr. Kolber István jelentette be a szombaü ünnepségen. Ő szervezte ugyanis a csaknem száz éves kápolna felújítása utáni ceremóniát. Az újjávará­zsolt épületet Agg József főesperes szentmise keretében áldotta meg. A „he­gyen” élők büszkék, hogy ott élt az eu­rópai hírű festő Rippl-Rónai József, ki­nek szellemisége örökre átszövi a Donner ezen részét, ezért a Róma-he- gyért díj egy arany ecset, melyet bár­sony és üvegezett keret egészít ki. A vá­ros legfiatalabb elismerését Farkas Már­ta és családja kapta, akik megálmodták, elindították és be is fejezték a kápolna felújítását. Az adománnyal egyúttal megköszönték munkájukat is, akarat­erejük ugyanis példaértékű. Dr. Martyn Róbertné ugyancsak hozzájárult-a „kis ékszerdoboz” átalakulásához, ezért neki is járt a díj. A kápolnához vezető utat többször javították, most már egyik év­szakban sem okoz nehézséget megkö­zelíteni az épületet, ebben nagy érdeme van Dékmár Józsefnek, aki szintén meg­kapta a Róma-hegyért kitüntetést. Az alapítók remélik, hogy a következő évek- A Róma-hegyi kápolna igazi kis ékszerdobozzá vált ben lesz még alkalom elismeréseket osz­tani a kisközösségben. A kápolna közelében élők összefogása nélkül nem sikerült volna a régóta dédelgetett álmot megvalósítani, ezért a szervezők gon­doskodtak em- A ' • í lékplakettekről A "LULL a JCLCIL is, melyeket a se­gítők között osz­tottak szét. Ugyanis nem csak az épület, hanem a környe­zete is megválto­zott. A teret FOTÓ: KOVÁCS TIBOR 1906-ban épült a kápolna, költségeit gyűjtésből fe­dezték. A 18. században a Róma-hegy keleti felén már állt egy kisebb kápolna, de e század elején olyan rossz állapotba került, hogy a hegyközség más megoldást nem látott, mint a lebontást. A csak­nem kétszáz éves harangot azonban megtartották, a nyugati toronyban kapott helyet. A Róma-hegyiek összefogásának, adakozásának köszönhetően ismét rendbe tették, de egykori pompájában csodálható meg. a kertépítő szak­ember terveit még nem sikerült megvalósítani, de abban már most megegyeztek a Róma-he- gyiek, hogy ősszel társadalmi munkában befe­jezik. A felújítási munkák nem készülhettek volna el Müller János nélkül, aki a különféle munkafolyamatokat vezette. Dr. Kolber István átadja a Róma-hegyért-dijat Farkas Mártának A donneri egyházközségből többen is felve­tették, hogy a jövőben, ha nem is rendszere­sen, de alkalmanként lehetne szentmiséket tartani a kápolná­ban, melybe ugyan nem férnek be so­kan, de szombaton sem bánta senki, hogy a fák árnyéká­ban ülve hallgatták a szentbeszédet. Agg József ígéretet tett a híveknek, hogy meg­próbál időt szakítani egy-egy Róma-hegyi szentmisére is. A Róma-hegyi egyesület célja a helyi érté­kek megóvása, tovább szeretnék az ifjúsági-, a sportéletet, a kultúrát és szabadidős tevé­kenységeket fejleszteni. Tervezik, hogy min­den évben tartanak egy összejövetelt, mely­hez a dátum már megvan, hiszen augusztus 5-re, Havas Boldogasz- szony napjára esik a ká­polna búcsúja. A csen­dességet és a bájt árasz­tó templomocska várja a látogatókat és a turis­tákat. A közelben lakók vállalták, hogy ügyelnek a kápolnára és környé­kére, hiszen az elmúlt időszakban gyakorta előfordult, hogy többen autóval közelítették meg a helyet, letaposták a növényeket, tönkretet­ték a gyalogösvényt. Nem véletlenül ilyen keresett, ugyanis onnét nyílik a legszebb kilátás a megyeszékhelyre. FOTÓ: KOVÁCS TIBOR SZABÓ KINGA Hírek KEVESEBB A DIÁK. Szeptern bér 1-jétől zárolnak egy tanuló- csoportot a Kisfaludy utcai Álta­lános Iskolában, a diákok szá­mának csökkenése miatt. A köz­gyűlés az intézmény ez évi költ­ségvetését 344 ezer forinttal, a 2001-es előirányzatát pedig 453 ezerrel csökkentette, (szk) TARTOZÁSOK. A nem lakás célú bérlemények bérleti díj hát­ralékai 1,6 millió forinttal növe­kedtek. Összetételét tekintve a 30 napon belüli tartozások 36,1 százalékkal emelkedtek. Ellen­ben a 30-180 nap közötti hátra­lékok 278 ezerrel csökkentek, úgy, hogy ennek 58,3 százaléka átkerült a 180 napon túliak kö­zé. (szk) VÁROSLAKÓK KÉRDEZTÉK Tel. 435-841: - Nemrég olvas­tam az újságban a szennyvíz­csatorna-hálózat bekötéséről. Érdekelne, hogy ötven terve­zett utca közül hányadikként kötik be a szennyvizet a Zrínyi utcában, és most hol tartanak? Hideg László, beruházási fő­munkatárs: - Az ötven utca egyikében sincs még szennyvíz­csatorna-hálózat. Az utcákba az igények beérkezési sorrendjé­ben építjük ki a hálózatot. Erről azonban minden évben a köz­gyűlés dönt a költségvetés elfo­gadása után. Tel. 314-106: - Az Ezredév utcában a házak csatornái a magasra nőtt fák miatt kéthe­tente eldugulnak, a rendszeres tisztítás pedig igen nagy ösz- szegbe kerül. Nem lehetne-e a fákat visszametszeni? Hartmr Rudolf, a városgond­nokság vezetője: - A fákat bizo­nyos időközönként megmetsz- szük, hogy az épületekben köz­vetlen kárt ne okozzanak. Az Ezredév utcai házak földszintes épületek, az ereszcsatornájuk így jóval alacsonyabban van, mint a fák koronaszintje. Ezek a fák ilyen erős visszametszéstől elpusztulnának. Moziműsor 4: GLADIÁTOR (am.) fél 7: HALÁLSORON (am.) *18957* Kérdezzen: 8 316-165 Ezen a kaposvári telefonszámon a szerkesztőségünk jelentkezik. Ha kérdése van Kaposvár bár­mely vezetőjéhez, polgárához, azt mi továbbítjuk, a választ pe­dig lapunkban közöljük. Hívása­ikat üzenetrögzítő fogadja. Kér­jük, hogy a kérdés előtt mond­ják rá nevüket, címüket, illetve telefonszámukat. ■

Next

/
Thumbnails
Contents