Somogyi Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-23 / 197. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap SOMOGY I T AJAK 2000. Augusztus 23., Szerda Büntetnek a nemzetiszín címkééit A kaposfőiek megszerették Horváth Zoltán piros-fehér-zöld címkés kenyerét fotó: lang A kenyér mint nemzeti ünnepünk egyik fontos jelképe megilleti a piros- fehér-zöld címkét - gon­dolná az átlagpolgár. A pékek egy részének ta­pasztalata szerint azon­ban büntetés jár a nem­zeti színekért. Ezt a tör­vény betűje is igazolja. Jól ismerik a környéken a kaposfői Horváth Zoltán kenyerét. Nemcsak a lágyságáért, finom ízéért, hanem a címkéjéért is so­kan kedvelték. Aztán egy­szer csak eltűnt a szinte már védjegynek számító piros-fehér-zöld címke; az állandó vásárlók úgy ■ érezték, hogy szinte nem is ugyanazt a terméket rakják a bevásárlókosár­ba. A pékmester elmond­ta, hogy a kilencvenes évek elején a fővárosban látott olyan pékárut, amelyen a nemzetiszínű címke közepén még egy aranyszínű korona is emelte a portéka esztétikumát. Akkor döntött úgy, hogy hazatérve vállalja a többletköltséget, s búzából készült kenyerére piros-fehér zöld cím­két tétet. Hamarosan azonban figyelmeztetést ka­pott egy vizsgálat során, hogy tiltott jelképhasz­nálatért akár meg is büntethetik. A pék azonban ezt nem tudja elfogadni, hiszen nem szállít kül­földre, így szeremé továbbra is a megszokott és a vevőköre által kedvelt címkét használni. Elárulta, hogy százezer forintos költséggel készíttette el a különleges címkéket, s darabja - a három szín nyomtatása miatt - az átlagos 20-30 fillér helyett egy forintba került.- A szakemberek nagyon sok szempontból vizsgálják a pékárut, és ezek közül csak egy a címkék külleme - mondta Pöcz Gyula, a Somogy Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőr­ző Állomás főmérnöke. - Az ellenőrzések során górcső alá veszik a kenyér külső megjelenését, tömegét és savtartalmát is. A törvény szerint a címkén nemzeti jelkép nem szerepelhet, márpedig a címer és a zászló színei annak minősülnek. Tavaly egy körlevél­ben figyelmeztették a somogyi pékeket arra, hogy a címer nagysága is megváltozott, valamint a termék nevét, minőségi lejártának az idejét és tömegét is külön betűnagysággal kell megjelölni. A hibás címkéért elvileg 20 ezer forintos bírság szabható ki, de általában csak más minőségi hiá­nyosság esetén büntetik ezért is a pékeket. A fő­mérnök nagyobb problémának tartja, hogy egyes helyeken nem tüntetik föl a mesterséges édesítő­szer használatát, s ez egy bizonyos mennyiségen túl a háromévesnél fiatalabb gyermekek esetében akár maradandó mozgáskárosodást is előidézhet.- A nemzeti jelképek használatáról szóló tör­vényt 1995-ben fogadták el, s nemrégiben módo­sították - mondta dr. Csapiáros Imre, a Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara jogásza. - A módosí­tás csak annyi, hogy ezentúl a közintézményeken nemcsak az ünnepeken lobognak a nemzeti szí­nű lobogók, hanem hétköznapokon is. A zászló színeinek védjegyként való használatára viszont szigorú törvényi előírások vonatkoznak. A piros- fehér-zöld szín felhasználását kérelem alapján a gazdasági miniszter engedélyezheti. A kérelem­ben a védjegyminta mellett az átlagon felüli mi­nőséget és a termék megfelelő színvonalú gyártá­si és értékesítési környezetét is igazolni kell ah­hoz, hogy a magyar kenyér magyar címkével ke­rülhessen a családok asztalára. takács zoltán Döntöttek, a közös akarat ellen CSŐ MA-SZABADI Egymillió forintot nyert Szabadi a Csornával közösen beadott pályá­zaton a törpevízmű felújítására. Már több mint két és fél évtizede ez a létesítmény biztosítja a két fa­lu egészséges ivóvizét, így a felújí­tási munkákat szeretnék mihama­rabb befejezni, (tz) TATAROZÁS SEGÍTSÉGGEL Hárommillió-hétszázezer forintot nyert a magyaratádi önkormány­zat a területfejlesztési tanács pá­lyázatán; ebből a pénzből újíttatja fel a kultúrházat és a körjegyző­ség épületét. A két munkát egyidőben végzik el. (ké) KÖNYV KÉSZÜL CSOMÁRÓL Kovács Ferenc volt csornai tanító feldolgozta a község történetét. Munkáját, úgy tervezik, hogy könyv alakban is kiadják, ötszáz példányban, s ez mintegy nyolc- százezer forintba kerül. Dombó­váron nyomtatják ki, s a könyvet jövőre, márciusban már kézbe ve­heti a lakosság. (száj ÚJ TETŐ A RENDELŐN. Csak nem másfél millió forintot nyert Memyeegy pályázaton; ebből újíttatja fel az önkormányzat a kö­zösségi házat s végzik el az egész­ségház tetőzetének cseréjét. A munkák az orvosi ellátást sem akadályozzák. A közösségi ház­ban hamarosan kicserélik a pado­zatot, s a kőművesmunkák végez­tével nekilátnak a festésnek, (hzs) SZÉPÍTIK SZENTGÁLOSKÉRT. Minisztériumi és pályázati pénz segíti Szentgáloskéren a falusi tu­rizmus indítását. A községi önkor­mányzat felújíttatja a művelődési házat, s hogy vonzóbbá tegyék a települést, parkosítanak és rendbe teszik a falu járdáit is. (ké) CSALÁDOSTUL A FÜRDŐBEN. Hatvankét állami gondozott gyermek kapja meg a család ál­tal nyújtott biztonságot Nagyba­jomban. Példát mutat e telepü­lés azzal, hogy harminckét fel­nőtt vállal nevelőszülői feladato­kat, s egy klub keretében rend­szeresen tartják egymással a kapcsolatot, s közös programo- kat szerveznek, (ié) m Kétszer döntött a lakosság vélemé­nyével ellenkezően a csornai képvi­selő-testület: 1992-ben az azóta el- híresült iskolaépítési ügyben, má­sodszor most, a körjegyzőséggel kapcsolatban. Hiába tiltakozott, lá­zongott a lakosság, az akkori képvi­selő-testület megszavazta az iskola- építést. S két év múlva leállt a mun­ka. - A 30 százalékos készenléti fo­kon álló épület addig harminckét­millió forintba került - mondta Ki­rály PAer csornai polgármester. Az épülettorzó állaga évente tíz száza­lékot romlik, 2002-ig sem eladni, sem lebontani nem lehet, mert a több mint tizenkétmillió forintos céltámogatást és a kamatokat visz- sza kellene fizetni. Eljárást azonban senki ellen nem kezdeményeztek, bár egy állami számvevőszéki vizs­gálat megállapította a felelősséget.- Most is hasonló a helyzet, de ellenkező előjellel - mondta a pol­gármester -; a lakosság többségé­nek akarata ellenére a képviselő- testület nem fogadta el a körjegyző­séget. Csorna lakossága támogatná a körjegyzőség létrehozását Nagy­berkivel; az egyre szűkülő állami tá­mogatás mellett egyre nehezebb a gazdálkodás is. A körjegyzőség fenntartásához két és fél millió fo­rinttal kellene hozzájárulni, míg önálló polgármesteri hivatalként a szakfeladatok ellátása mintegy nyolc és fél millió forintba kerül. A képviselők döntése miatt ez a csat­lakozás, sajnos, meghiúsult. Úgy látszik, néhányan nem akarják megérteni a csatlakozás előnyét és az ebből következő pénzmegtakarí­tás lényegét.- A helyzet feszült, egyébként nem haragszom senkire, de nem tudok kibékülni a testület stílusá­val, és az előidézett helyzettel. A la­kosság nagy része megértette a csat­lakozási szándékot, csak a képvise­lők nem - tette hozzá Király Péter. Szabadi - miután elvált Csornától - még 1997-ben csatlako­zott Nagyberkihez. Dr. Fülöp László szabadi polgármester szerint a kör­jegyzőséghez tartozás tetemes megtakarítást jelent; így évente több millió forintot tudnak a köz­ségre fordítani. S panasz, kedvezőt­len visszajelzés a körjegyzőség munkájával kapcsolatban még nem érkezett. szarka ágnes Vízválasztó Kiskorpád A Kapós keletre, a falu végi pata­kok pedig a Balaton felé folynak. A polgármester szerint főként emiatt vannak a vízelvezetési gondjaik; ezek azonban jövőre végképp megoldódnak. Eddig kétmillió forintot költött belvíz- védelemre Kiskorpád, s 2001 vé­géig újabb kétmillió forint áll ren­delkezésre az árkok rendbe téte­lére. Vis maior pályázaton nyerték az összeg első fe­lét, a többit pe­dig a település- fejlesztési ta­nácstól. Pikier József polgár- mester szerint éppen jól jöt­tek ezek a pénzek, mert a Vörös­marty utcában helyenként már a lakóépületeket is veszélyeztette a felgyülemlett víz. Kiskorpád ugyanis vízválasztó település, hi­szen folyóvizeinek a fele a többi­vel éppen ellentétes irányban fo­lyik. Ráadásul a 61-es főútvonal alatt annak idején nem építettek átereszt, így nem csoda, ha eső­zés után kisebb tavakban áll a belvíz. Az idén megépítették az átereszt, és a vasúti sorompótól számított 300 méteres szakaszon Zenei tábort tart növendé­keinek a héten az általános iskola zeneiskolája. Hétfő­től negyvenöt kisdiák mu­zsikálása tölti meg a Mene­dék alapítvány kastélyépü­letét, amely a zenei hét helyszínéül szolgál. A 486 lakosú település gyermekei négy éve már a zene alapjait is el­sajátíthatják a helyi iskolában, ahol kezdetben zenei előképzett­ségű óvónő foglalkozott a kicsik­kel. Tapasztalata, hogy a zene jó­tékony hatású a fejlődő gyermek érzelmi vilá­gára, először a zeneovi elindításához vezetett, majd megteremtették az iskolások zeneokta­tásának a feltételeit is. Az első években a tá­voli ercsi zeneiskola vállalta szakmai irányí­tásukat, mára azonban képzett zenepedagó­gusok irányításával, önállóan működnek. Felléptek fővárosi koncerten, készítettek műsoros kazettát, s most már nyolcvan bodrogi és osztopáni növendék tanul vonós, fúvós és ütős hangszereken, zongorán, il­letve sajátítja el a szolfézst.- Először próbálkozunk a falugondok elkészült az árkok szilárd burko­lata is. Ezt a munkát szeretnék a jövő év végére befejezni. A polgármester úgy érzi, hogy a közelmúlt szakértői vélemé­nyezése alapján a szennyvízelhe­lyezés gondjának megoldása leg­alább ekkora nehézséget okoz majd a falunak. Ezt a munkát Kaposmérővel közösen akarták megoldani. A vizsgálatok szerint azonban nem a legjobbak a szennyvíz Ka­posvárra szállí­tásának a lehe­tőségei, ezért a közeljövőben új megoldást kell találni. A református templom víz­gondjainak megoldására vi­szont már sikerült megszerezni a támogatást. Az 1789-ben épített református templom tetőszerke­zete elöregedett, így a beázás ve­szélyezteti a műemlék jellegű épület állagát is. A polgármesteri hivatal, az egyház és a műemlék- védelmi hivatal közös pályázatán sikerült pénzt nyerniük, így mi­helyt a kivitelező kiléte bizo­nyossá válik, megkezdhetik a hétmillió forintos rekonstrukciós munkát az épület helyreállításá­ra. TAKÁCS szünidőben ilyen zenei héttel - mondta Jóföldi Szilárd, a zeneis­kola vezetője. A könnyedebb, szabad zenélésre akarnak ezzel alkalmat teremteni, s egyúttal fel­készülni a tanévre. - A kamara­zenélés örömét is megismerhetik délutánonként a gyerekek, s a hét zárásaként a tanult darabok­kal a közönség - elsősorban a szülők - előtt is bemutatkoznak. Szombaton, a falu millenniumi napján nagy szerepet kapnak a zeneiskolások: reggel a mi fúvó­saink adnak térzenét, délután pe­dig az ünnepi program­ban mutatkoznak be a növendékek. A zenei nevelés meghonosítását a kis faluban Heizer Kornél bodrogi polgármester is jelentős eredmény­nek tartja. Ma már irigylésre méltó az esz­közállományuk is. Ez nagyrészt jó szándékú embereknek köszön­hető; a mintegy 3-4 millió forintot érő hangszerek 80 százaléka ugyanis adományként került Bodrogra. A zeneoktatás népsze­rűségét mutatja az is, hogy a falu­napi elismerések mostani jelöltjei között a zeneiskola előkelő he- lyen szerepelt. izményi éva Sok gondot okoz az esővíz ; több patak ugyanis a Kapóssal ellentétes irányban folyik a község területén. Gondjaikat azonban megoldhatja a 61-es út alatt megépített áteresz. Zenei hét Bodrogon Főszerep a falunapon, s felkészülnek az új tanévre Csodálatos, nehéz pálya Szenna Szabó Edit Felsőkakpusztán kezdett el tanítani. Érettségi után egy év gyakorlattal már a katedrára állhatott. 1956- ban hívta az első szakfelügye­lője az akkor megüresedett szennai állásba, itt első és harmadik osztályt oktatott.- Nem gondoltam volna, hogy vég­leg itt maradok, csak ideiglenes ál­lásnak tekintettem. Ennek a falu­nak azonban sajátos a levegője, s az emberek roppant kedvesek. Az ide­gent fenntartással fogadják, de akit egyszer megszeretnek, ahhoz ra­gaszkodnak - mondta Szabó Edit. - Amikor ide jöttem, a községnek 800 lakosa volt. Szerencsére már tudtam bánni a gyerekekkel és az idős emberekkel, így könnyű volt beilleszkednem. A legfontosabb volt a tisztelet és a korrektség. Hamarosan az összevont felső tagozaton is tanított, s közben elvé­gezte a főiskolát két szakon, vala­mint könyvtárosi képesítést kapott.- Amikor átvettem a könyvtárt, 1958-ban még csak 70 kötetet lehe­tett kölcsönözni. Az utóbbi 42 év­ben azonban tetemesen gyarapo­dott az állomány, most mintegy 15 ezer könyvünk van. A tanítás és a könyvtári munka mellett szakkörö­ket is tartottam. Mindig tennem kel­lett valamit, hiszen láttam a hiá­nyosságokat. Most csak könyvtári foglalkozásokat tartok, 160 gyer­mek és 35 középiskolás látogatja a bibliotékát. Sajnos, egyre kevesebb felnőtt olvas, de úgy gondolom, ez országos jelenség. Kiöregedett az a korosztály, amely szakított időt a könyvekre. Az idősek mindig azzal az üzenettel küldték az unokát: „adjon a tanár néni egy könyvet, de olyat, amilyet szeretek!” Hozzám bármikor jöhettek könyvért, soha senkinek nem mondtam, hogy nincs kölcsönzési idő. Nagy szere­tettel gondolok vissza a tanítói munkámra, most is jó találkozni, beszélgetni a volt tanítványaimmal. Csodálatos, nehéz pálya ez. A legfontosabb, hogy a bennünk élő gyermeket megőrizzük - vallja Szabó Edit. - Érteni kell a gyereke­ket, és okosan szeretni. A szigor és a szeretet együtt kell járjon. Sokan keménynek tartottak, mert igyekez­tem következetes és szigorú lenni. De ezt a munkát nem lehet megfá­sulva művelni. Több generációt is tanítottam. A felnőtt férfiak esti is­kolába jártak, később a gyerekeiket, majd az unokáikat oktattam. Szabó Edit 1987 óta nyugdíjas, azóta a könyvtárral és az idősek klubjával foglalkozik, annak egyik vezetőségi tagja. - Bár soha nem ér­dekelt rang és cím, elvállaltam a jegyzői pozíciót. Sokkal fontosabb számomra, hogy hol tudok segíte­Szabó Edit Több generációt tanítottam ebben a faluban az évtizedek során fotó: kovács tibor ni, többet tenni - fűzte hozzá. - lemetlenségre nem tudok emlékez- Mindig minden érdekelt, nyitott kö- ni. Mindig egyedül éltem, de soha zösségi embernek tartom magam, nem voltam magányos. Nagyon Ami észszerű volt, mindig azt esi- sok gyerek és volt tanítvány látogat, náltam. A nyugalmat és a békéssé- a házam mindig nyitva áll a vendé­get szeretem magam körül. Sok kel- gek előtt.___________strasszer vali Emléket állítottak a volt tanítónak Egy fekete gránit toll, hófehér nyi­tott márványkönyvben, a stilizált lapokon arany betűkkel Szabó Bé­la neve. Ezzel a szoborral állított emléket Patalom önkormányzata a község első néptanítójának, aki az 1800-as évek végén s a század- fordulón oktatta a kisdiákokat be­tűvetésre, az olvasás tudományá­ra. A megyei temetkezési kft in­gyen adta a talapzat márvány­tömbjét, Keszler Ferenc és Szarka László pedig társadalmi munká­ban készítette el a szobrot. Az ön- kormányzat mintegy százezer fo­rintot költött az emlékmű előtt hídra és a környék parkosítására. Az avatási ünnepségen dr. Szabó Zoltán szívsebész professzor, a község díszpolgára és ifj. Szabó Zoltán, a néhai tanító unokája mondott köszönő és köszöntő szavakat és a család nevében meg­koszorúzta az emlékművet. SZ. Á.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents