Somogyi Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-19 / 194. szám

4 ★ RIPORT ★ 2000. augusztus 20. Forradalom a háztartásban - Fél évet vertek a világra • • BOMBA ÜZLET, hogy üzen a mosógép műk volt, és nyugodtan üldögél­hetnének a budafoki villában, de a FlatStack, vagyis a névjegy- kártyányi kis szerver feladta a leckét. Ha ez bejön, elhomályo­sít mindent, amit eddig elértek. Az Elektrolux már épített in­telligens hűtőszekrényt, kompu­terrel szerelték fel a jégszek­rényt, s az így akár a boltból is rendelhetett két liter tejet, ha az fogytán volt. Ám ez esetben drá­gább lenne a számítógép, mint a hűtőszekrény, s efféle szerkeze­tet legfeljebb a szupergazdagok vásárolnának. Borján Gábor fel­találónak viszont az az ötlete tá­madt, hogy kiváltja a kompu­tert, és egyetlen lapocskával fel­okosítja az elektronikai szerke­zeteket. A Kürt azonnal felvál­lalta az ötlet kifejlesztését, me­nedzselését. Azóta rohamtem­póban dolgoznak. A világgal szemben féléves előnyük van, és úgy tűnik, tartani tudják. Kürti Sándor nem kapkod, mert azt tartja, hogy egyetlen lépést sem lehet kihagyni, vagyis az úton végig kell menni. „Rossz vállalkozás, rossz kivitelezés sok van. Mindent el lehet csesz­ni. Egyébként már 500 darabot legyártattunk a névjegy méretű modulból, s az működik, beépít­hető, de a háborút még nem nyertük meg. A prototípus tehát megvan, s most következik a nagy ugrás. Felállítottunk egy önálló céget, és felveszünk 50 fejlesztőmérnököt, hogy chip méretűre kicsinyítsék, valamint az internetes kapcsolatot tökéle­tesítsék. És van egy harmadik feladvány is, hogy az eltérő ipa­ri szabványokat is kiküszöböl­jék, tehát bármilyen gyártmány­hoz, legyen az dél-koreai vagy amerikai, csatlakoztatható le­gyen. Ez persze már meghaladja a mi erőnket, ezért fogadtam el amerikai nagybefektetők ajánla­tát. Igaz, ők majd a haszonból is részesedni fognak.” Tőkét, vagyis befektetőt talál­tak volna itthon vagy éppen Olaszországban is, de Kürtiék kezdettől mindenből a legjobbat akarták, s miután a világ techno­lógiai központja az USA-ban van, nem is lehetett más válasz­tásuk. Kürti Sándor egyébként néhány napja érkezett haza az USA-ból, ahol több szerződést is aláírt, többek között az egyik legnagyobb chipgyártóval, de az üzleti titok miatt erről egyelőre nem nyilatkozhat. A chip tömeggyártása sem maradhat majd Magyarorszá­gon, hiszen a távol-keleten-jóval olcsóbban előállítják. Ahogy ki­számolták, nem kerülhet majd 5-10 dollárnál többe, így már egy rádióba is érdemes lesz be­építeni. A kutatás és a fejlesztés lehet majd Magyarországon, erre ala­kult a FlatStack Kft. A vezetőjét egyébként fejvadásszal kerestet­ték, s egy kanadai-magyar fia­talemberre esett a választásuk, aki az amerikai kapcsolat miatt is előnyt élvezett a kiválasztásá­nál. Kürti Sándor mostantól nem foglalkozik operatív dol­gokkal, ő csak elnöke lesz a cégnek. Beérhették volna a névjegy méretű modullal is, de például egy fényképezőgépbe azt már nehéz volna beépíteni, ezért ha­tározták el azonnal a továbbfej­lesztést. A legnagyobb japán cé­gekkel is tárgyalt már Kürti. Leg­előbb a Panasonickal egyezett meg, amely a gázmérő órákba építi be, s így akár a gáztermelés is szabályozható lesz, s a modul jelzi a túl nagy vagy túl kis fo­gyasztást is, tehát vészhelyzetet éppúgy, mint azt a pillanatot, amikor a fogyasztó esetleg el­pártolt, és más energiára állt át. A Sharp pedig 2001-től minden általa gyártott elektronikai be­rendezésbe, tehát kamerába éppúgy, mint klímaberendezés­be, beépíti a miniszervert. A FlatStack tehát már félig révbe ért, miközben egyetlen percet sem veszíthet, mert Kürti úr tu­domása szerint 50-100 cég van a nyomukban. Dalia László Megokosodnak a háztartá­si gépek, ha egy magyar termék célba ér. A mosó­gép ugyanis feladhat egy e-mailt a szervizbe, mert eldugult a szűrője, s ha nem javítják meg, vagy nem hívják fel azonnal a háziasszonyt, a következő mosásnál leég a motorja. Bomba üzlet, ezt Kürti Sán­dornál, a Kürt Rt. igazgató­jánál senki se tudja job­ban, ámbátor eddig bárme­lyik világcégnél kopogta­tott, mindenütt tárt karok­kal fogadták. Egy vékony kis lapocska, lehet­ne akár egy bolond mérnök név­jegye is, ám ha ezt beépítik egy tévébe vagy hifitoronyba, képes e-mailen jelezni a szervizbe, hogy valami nem stimmel, s a szerviz akár interneten keresz­tül is változtathat, javíthat rajta. Tokióban a Panasonic felépített egy intelligens házat, s ott kép­zeltek el hasonló fantasztikus megoldásokat. A bűvös kocka óta nem szá­míthatott magyar termék ily si­kerre, s ezúttal nem hongkongi vagy más külföldi cégek fognak aratni, hiszen mielőtt bármi is történhetett volna, az USA-ban (1999. 07. 16.), valamint 83 or­szágban (1999. 08. 13.) bejelen­tették a szabadalmat. Jó kezek­Nev: Kürti Sándor Született: 1947. augusztus 9. Diploma: vegyészmérnök (Veszprémi Vegyipari Egyetem) Munka: 1989-ben János testvérével megalapítják a Kürt Kft.-t 1992: számítógépekkel és szoftverekkel is kereskednek 1993: leég a Hungexpo B pavilonja, s az öt megpörkölődött számítógépből négy winchestert felélesztenek 1995: a Business Week azt írta, hogy felrajzolták Magyaror­szágot a high tech-térképre 1997: adatvédelemmel is foglalkoznak 1998: az év informatikai menedzserének választják, rész­vénytársasággá alakul a cég 1999: Gábor Dénes-díjat kap 2000: Céget alapít a FlatStack fejlesztésére be került a találmány, hiszen a Kürt Rt. maga is híres határon innen és túl. A Business Week öt éve azt írta róluk, hogy ők raj­zolták fel Magyarországot a high tech-térképre. Igaz, a sírból hoz­tak vissza, mentettek már el­ázott, meggőzölt és megégett szerverekről adatokat. Amikor egy angol szélhámos letörölte az adatait a számítógépről, a Kür­tösök azt is visszahozták az ot­tani ügyészség kérésére. Tavaly már 1,2 milliárd forintos forgal­A magyar légierő páratlan bravúrt tudhat magáénak évek óta: pilótái sorban aratják a győzelmeket a nemzetközi bemutatókon. A legnagyobb, az angliai Cottesmore kato­nai repülőterén zajló légibemutatón évek óta a magyar pilóták diadalmaskodnak. 1998-ban és 1999-ben Vári Gyula őrnagy, míg idén tanítványa, Kovács Péter száza­dos nyerte a versenyt, aki ha éppen nem repül, akkor egy 20 éves Trabanttal szágul­dozik a földön. Vadászrepülő mint reklámember nem vállalhatnak, hiszen egy vadászpilóta nem gürizhet éj­szakánként másodállásban. Eleddig Vári Gyula volt az egyetlen, aki számára a nemzet­közi cégek egyike kecsegtető reklámajánlatot tett. Vári őrnagy a Gilette kampányában szere­pelt nyertes MIG-29-esével. Ér­dekessége az ügynek, hogy ami­kor a cég poszterein, termékein megjelent az őrnagy arcképe, sokan a szemére hányták, miért adja oda a mundér becsületét holmi reklámokhoz. A magyar pilóták egyik legfá­jóbb pontja gyalázatosán ala­csony keresetük. Az ország számára is dicsőséget hozó égi lovagok anyagi elismerése bi­zony nevetséges. Mellékállást Kovács Péter (33) száza­dos szisztematikusan visz- szautasítja, hogy a világ leg­jobb katonai pilótája lenne.- Nagyon büszke lennék, ha valóban én lennék a világ legjobbja, de ez a verseny csak az egyik a számos légibemutató közül - hárí­totta el magától a titulust Kovács százados. Vélemé­nye szerint ezt csak akkor érdemelné ki, ha az angliai bemutatón a világ összes pi­lótája és géptípusa részt vett volna, és akkor is ő kapta volna a zsűri és a szakértő­közönség abszolút díját. A pilóta 1994-ben költö­zött feleségével és két lá­nyával a saját kezűleg épí­tett, közepes méretű csalá­di házába, melyet Kovács Hektor nevű német juhász­kutyája véd, ha nincs ott­hon a ház és immáron a le­vegő ura. Ám hiába aratott világraszóló győzelmet Ko­vács százados, a hírnév még nem tudja megalapoz­ni egy magyar pilóta anyagi helyzetét.- Egy húszéves Trabant 601-essel járunk, mert másra egyelőre nem futja a családi költségvetésből - árulta el Kovács Péter, aki gyakran használja otthoni számítógépét, de a játéko­kat kifejezetten gyűlöli. - Főleg a repüléssel kapcso­latosokat, amelyek jelentő­sen eltérnek a valóságtól. Győztes programját egyébként a kecskeméti re­pülőnapon mesterével, Vári őrnaggyal közösen bemu­tatták a magyar nézőknek. Az angol kisvárosba is elkí­sérte Vári Gyula, ahol a pénteki nap alatt a jó idős, míg szombaton és vasárnap a rossz idős programját mutatta be a fiatal pilóta. Kovács Péter egy MIG-29- essel, míg ellenfelei közül a belgák F-16-ossal, a finn pilóták F-18-assal, a franci­ák természetesen Mirage- 2000-sel, míg a lengyelek szintén MIG-29-essel vet­tek részt a bemutatón.- Fantasztikus látvány volt, amikor a versenyre ér­kező 200 gép egymás után megérkezett a kis katonai bázisra, majd a bemutató végeztével szinte percen­ként levegőbe emelkedve hazarepült. Nekünk is mindössze két percünk volt, hogy elhagyjuk a cottesmore-i repülőteret - folytatta a százados. A légierő gépei takaré­kossági okokból nem re­pülhetnek annyit, ameny- nyire szükség lenne, ám a százados szerencsére gyak­ran felszállhat.- A bemutatókra való fel­készülés során annyit repü­lök, amennyit akarok, mint bármely nyugat-európai kollégám - állította Kovács Péter. Elmondása szerint a kimutatott időkülönbség abból fakad, hogy Nyuga­ton egy felszállás alkalmá­val - nem bemutatókon vagy arra való felkészü­léskor - jóval hosszabb időt tölt a levegőben egy pilóta, mint nálunk. Angliai sikeréért egyéb­ként augusztus 20-a környé­kén a honvédelmi miniszter és a vezérkari főnök jutalmat ígért Kovács századosnak. B. Molnár László

Next

/
Thumbnails
Contents