Somogyi Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-19 / 194. szám
6. oldal - Somogyi Hírlap G A Z D A S Á G 2000. Augusztus 19., Szombat A tét: százezrek megélhetése Ellehetetlenítik a tervezett változtatások a termelőszövetkezeteket A kormány által kedden kezdeményezett szövetkezeti törvénymódosítás lényege a külső üzletrész-tulajdonosok helyzetének rendezése - jelentette ki Torgyán József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. A módosítás értelmében a külső üzletrész-tulajdonosok üzletrészét a téeszeknek 90 napon belül meg kell majd váltaniuk. Budapest Köztudott azonban, hogy a termelőszövetkezetek nem dúskálnak anyagi javakban, a módosítás bevezetése tehát minden valószínűség szerint teljesen szétzúzná a termelőszövetkezeteket, ez pedig újabb vidéki munkanélküliséget gerjesztene. A külső üzletrész-tulajdonosok helyzetének rendezése nélkül nem lehet tényleges rendszerváltozásról beszélni, nyilatkozta Torgyán József földművelés- ügyi és vidékfejlesztési miniszter. Az agrártárca vezetője szerint alkotmányellenes és egyben tarthatatlan állapot, hogy vannak, akik használhatják és rendelkezhetnek földtulajdonukkal, és vannak, akiknek semmiféle joguk nincs a saját földjüket illetően. Torgyán elmondta: ezért került bele a készülő törvénymódosításba az a kitétel, hogy a külső üzletrész-tulajdonosok üzletrészét 90 napon belül meg kell váltani.- Kétségtelen, hogy az üzletrész-tulajdonosoknak joguk lenne a részükkel rendelkezni - véli dr. Raskó György, a Magyar Demokrata Néppárt (MDNP) alelnöke, az agrártárca egykori helyettes államtitkára. - Abban azonban teljesen biztos vagyok, hogy nem tudják kifizetni a téeszek ezeket az üzletrészeket, hiszen azok névértéke legalább 50 milliárd forintot tesz ki. A szakember szerint megoldást egy állami reorganizációs program hozna. Legjobb az volna, ha az állam hozzájárulna a termelőszövetkezetek hiteleinek későbbi visszafizetéséhez, esetleg eltörléséhez, és támogatást nyújtana a külső üzletrészek megváltásához.- Személyes véleményem szerint a szövetkezeti törvény módosításának javaslata csak egy újabb kétségbeesett kísérlet Torgyán József miniszter úr népszerűségi indexének javítására - véli Raskó. - Ez viszont nem ezt szolgálja. A kárpótlás választott útja sem hozott népszerűséget, és biztos vagyok benne, hogy ez sem fog. A tét ennél nagyobb: százezrek megélhetése. A törvénymódosítással kapcsolatban a Mezőgazdasági Szövetkezők és TermeA MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA A MEZŐ-, VAD- __________ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN ÉS A HALÁSZATBAN_________ G azdálkodási forma 1996 1997 1998 1998 év végi több (+) kevesebb (-) az 1997 év véginél év végén szám szerint °/irban Egyéni vállalkozás 22 682 27427 27 832 405 1,5 Kft. 3805 4 516 4 725 209 4,6 Rt 191 204 197-7-3,4 Szövetkezet 1930 1915 1715-200-10,4 Közkereseti társaság 103 97 90-7-7,2 Betéti társaság 2 773 2 925 3 291 366 12,5 Összesen 32 321 38149 39042 893 2,3 Forrás: KSH lök Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke, Nagy Tamás a kormányt a piacgazdaság nyűt semmibevételével, és a szövetkezeti szektorban a jogbizonytalanság folyamatos fenntartásával vádolja. Az elnök kijelentette: a szövetkezeti törvény módosításáról ezúttal sem egyeztettek az érintettekkel. Ezt hibának minősítette, és úgy fogalmazott: amennyiben a törvény- módosítás alapján valóban 90 napon belül ki kell fizetniük a termelőszövetkezeteknek a külső üzletrész-tulajdonosok vagyonának névértékét, úgy egyértelműen csődhelyzetbe kerülnek a gazdaságok. Mindez pedig Nagy Tamás elnök szerint a téeszek tudatos szétzúzását jelenti, a törvénymódosítás bevezetése pedig legalább százötvenezer munkahely megszűnését eredményezné. A MOSZ sajtóközleményében is megerősítette elnöke véleményét. A közlemény szerint a javaslat „újabb kísérlet, hogy beavatkozzanak a szövetkezetek alkotmányban rögzített önrendelkezésébe”. A szakmai szervezet szakértői szerint az üzletrész-tulajdonosok kifizetése 100 milliárd forintos nagyságrendű tőkekivonást jelentene a mezőgazdaságból. SZÉKHELYI FRUZSINA RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2000. augusztus 19.) Borsodchem 9 300 Ft 0 Fotex 302 Ft 0 Matáv 1790 Ft ü Mól 3 760 Ft ü OTP 15 905 Ft ű Rába 2305R ű Richter 16390 Ft 1í Zalakerámia 2 605 Ft ____ö BUX: 8529,79-0,55% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX Vili. 14-19-IG TŐZSDEI ÉS PIACI ÁRAK 2000.31. hét Termény USD/t Áralakulás Tendencia Búza 102-105 Tartott Tartott FOB francia kikötő Kukorica 72-80 Tartott Tartott FOB Mexikói-öböl Tak.-árpa 104-107 Tartott Tartott FOB euőpal kikötő Napraforgó 400 Tartott Tartott Ex tank európai Wkőtő Szójadara 182 Csökkenő Csökkenő 46 % CIF Rotterdam KAPOSVÁRI SZOLGÁLTATÓ TÁRSASÁG meghirdeti a Kaposvár, Ezredév u. 12. szám alatti ingatlanán lévő 88,5 m2 hasznos alapterületű faház, licittárgyalással történő értékesítését. A létesítmény megtekinthető' 2000. augusztus 24-én csütörtökön 8.00-18.00 óráig. A helyszínen felvilágosítást ad az ügyfélszolgálati vezető. A licittárgyalás 2000. augusztus 29-én kedden 11.00 órakor lesz Kaposvár, Anna u. 6. IV. emelet 406-os irodában. Xyári arany ékszer vásár a Tcsco ékszerüzletben 20% i 4-0% j áren9edménnyel Arany ékszerek: 3700-4700/g áron Gyűrűk 3200 Ft helyett 2590 Ft Minden 10 000 Ft feletti vásárlónak számológépet, illetve esernyőt adunk ajándékba (amíg a készlet tart). Törtarany felvásárlás a legmagasabb áron: 1400 Ft/g KÖZLEMÉNY A SKIK OSZTÁLY JELÖLŐGYŰLÉSEINEK ÖSSZEHÍVÁSÁRÓL I A Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara Tagozati Jelölő Bizottságainak alulírott tagjai, a kamara tagsági körébe tartozó, és a választási névjegyzéken szereplő gazdálkodó szervezeteket tájékoztatják, hogy a jogszabályban előírtaknak megfelelően az osztályok szerinti jelölőgyűlésekre az alábbi idó'pontokban kerül sor: A tagozati |elfll6blzottság Osztály Idffpont osztály szorlnt illetékes tagja: (levezető elnöke) 2-es osztály 2000. augusztus 29. (kedd) de. 10 óra Albertus József 1 -es osztály 2000. augusztus 29. (kedd) du. 14 óra Békefi László 3-as osztály 2000. augusztus 30. (szerda) de. 10 óra Radák József 9-es osztály 2000. augusztus 30. (szerda) du. 14 óra Senperger János 4-es osztály 2000. augusztus 31. (csütörtök) de. 10 óra Huszár József 12-os osztály 2000. augusztus 31. (csütörtök) du. 14 óra Diseri József 6-os osztály 2000. szeptember 1. (péntek) de. 10 óra Széles József 8-as osztály 2000. szeptember 1. (péntek) du. 14 óra Sáfrány Lajos 7-es osztály 2000. szeptember 4. (hétfő) de. 10 óra Nyers Károly 5-ös osztály 2000. szeptember 4. (hétfő) du. 14 óra Hanisch József 10-es osztály 2000. szeptember 5. (kedd) de. 10 óra Oros András 11 -es osztály 2000. szeptember 5. (kedd) du. 14 óra Ojtó Lajos A gyűlések helye: A SKIK Székház Kaposvár, Anna u. 6. II. emeleti tanácsterme Napirendi pont: 1. Jelölés az osztály küldötteire, a SKIK elnökségének-, ellenőrző bizottságának- és etikai bizottságának tagjaira, a kamara elnökére, alelnökeire. A106/2000. (VI.28.) Korm. rendelet szerint egy gazdálkodó szervezet küldöttnek, testületi szerv tagjának, elnöknek, alelnöknek és tisztségviselőnek minden tisztségre csak egy jelöltet állíthat. A jelöltek csak a tagjegyzéken szereplő, a kamarába 2000. június 30-ig jelentkezett önkéntes kamarai tagok közül jelölhetők. A jelölő osztályülés határozatképes, ha az osztálygyűlés tagjainak több mint 1/3-a jelen van. Határozatképtelenség esetén, a fél óra elteltével megismételt gyűlés, a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. SKIK Tagozati Jelölő Bizottságai ion ° 13 Összefogni a régiót Először szólalt meg Koltai Tamás a Dél - Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács - és egyben Tolna megye - elnöke nemrégiben a Somogyi Hírlap hasábjain. PHARE siker a Dél - Dunántúli Régióban című írás javarészt az 1997-98-as évek beérett gyümölcseit teszi mérlegre. Ma már szinte automatikusan összekapcsoljuk az EU csatlakozást a pénzügyi támogatásokkal. A mi régiónkban sokaknak az is nyilvánvaló, hogy a csatlakozáshoz a régiós összekapaszkodás is hozzátartozik. Az évtized elején ez még nem volt ennyire divatos. Dél-Dunántúl megyéi mégis összefogtak egy területfejlesztési alapítvány keretében. Ezt követte az elmúlt ciklusban a regionális fejlesztési tanács élet- rehívása. Az akkori összefogás mára érik be. Annak idején Dél-Dunántúl azért válhatott minta régióvá, mert a külföldi szakértők is elismerték a magas színvonalú együttműködést, hogy közösen igyekeztünk célokat megfogalmazni és megvalósítani. Én is örülök a sikernek, hiszen az elmúlt évtizedben magam is részese voltam a munkának. Jóleső érzéssel tölt el, hogy a regionális tanács jelenlegi elnöke is örül, és fennen hirdeti az összefogás előnyeit. Nem zavar, hogy az elődök vetette mag terméseit ő aratja le, hiszen ezzel a hosszútávon gondolkodó politikusnak mindig számolni kell. Zavar viszont a cikkben többször szereplő jó együttműködési kézség megbicsaklása. Hiszen hol van már az együttgondolkodás lelkesedése, a lázas kompromisszum keresés ? Zavar, hogy mára a kizárás és a centrifugális erők váltak meghatározóvá a Dél - Dunántúlon. Zavar, hogy nem vagy csak kevesen és keveset beszélnek őszintén a régió helyzetéről, az előttük álló kihívásokról. Ez súlyos veszélyeket rejteget Dél - Dunántúl számára. Kép önmagunkról Dél-Dunántúl 653 településén közel 1 millió ember él. A régió versenyképességi adottságai nem rosszak ugyan, de a fejlődést gátolja a rossz megközelíthetőség. A minőségi fejlődést és a gazdasági teljesítményt tekintve inkább a lemaradás, mintsem a felzárkózás jelei mutatkoznak. Szerény a régió vonzása a külföldi befektetői tőkére. A statisztikai mutatók is beszédesek. Nem csupán az alkalmazásban álló fizikai és szellemi foglalkozásúak havi átlagkeresete nem éri el az országos átlagot, de a nyugdíjak és az egy lakosra jutó bruttó hazai termék (GDP) sem. Az egy lakosra jutó külföldi tőke a vidéki átlag 60 százaléka alatt van. A fentieken túl is temérdek a megválaszolandó és a megoldandó kérdés. Nem lehet jobb receptet kitalálni mint amit az Európai Unió is javasol: a partnerséget, az együttműködést. Persze a valóságosat! A kilencvenes évek elején sejtettük, mára már tudjuk, hogy az erős, jól szervezett, belül összefogó régió a siker egyik záloga. A régiót pedig építeni kell. Az állami, önkormányzati, gazdasági, társadalmi, emberi kapcsolatok szövetére, összetartó erőre, kohézióra van szükség. Az európai és nem csupán a hazai porondon kell helytállni. Nem megyeszékhelyek, megyék régión belüli versengéséről, erőfitogtatásáról van tehát szó. A belső viták, no meg a hol legyen a székhely Brüsz- szelből nézve legfeljebb a hátrasorolásra elég, mint ahogy már legutóbb nem került be Dél-Du- nántúl a PHARE kísérleti programba (erről azonban nem szól az említett cikk). A gyengülő érdek- érvényesítő képességünket jelzi, hogy nem sikerült átütő sikereket elérni a közlekedés fejlesztésében, a valóban regionális programok pénzbeli támogatásában (vásárközpont, repülőtér, stb.). Regionális kerekasztal Az önkormányzati törvény elfogadása óta sikeresek voltak a megyekonferenciák, mert értékes gondolatokkal járultak hozzá az önkormányzati rendszer erősítéséhez. A jövőben szervezzünk évente régiókonferenciát a Dél-Dunántúli Régió helyzetéről, jövőjéről (lehet, hogy a Dél-Dunántúli Régió helyett egy egyszerűbb nevet is ki kell találnunk). Az EU csatlakozásra történő felkészülésben, a régió építésében mindenki érintett. Létre kellene hozni a régión belüli párbeszéd, felkészülés színtereként a „regionális kerekasztalt" amely erős hálóját építhetné a régió politikai - társadalmi - gazdasági erőinek. Össze kell csiszolni a belső érdekeket, kialakítani ennek politikai technikáját, kultúráját. Ehhez hasonló kezdeményezésként értékelhető a megyei közgyűlési alelnökök Dombóváron megkezdett konzultáció sorozata. A regionális fejlesztési tanács működésének politikai hátterét jelenthetné a három megyei közgyűlés fontos kérdésekben tartott együttes ülése. Ennek előzménye is van, hiszen a három balatoni megye a vízminőségvédelem kérdésében 1996-ban a Siófokon tartott együttes közgyűlésen letette a névjegyét Hogy érinti Dél - Dunántúlt a globalizáció gyors terjedése ? Melyek a helyi értékeink, amelyek megmenthetők, vagy újraéleszthetők ? Kit érint előnyösen, kit hátrányosan az EU csatlakozás ? Lehet -e ezeket erősítem illetve tompítani ? Milyen hazai és külföldi erőforrások rendelhetők a régió fejlesztéséhez ? Megannyi fontos kérdést kell újra és újra feltenni, hogy letisztult világos válaszokat tudjunk adni. A régió „agytrösztjeként" számíthatunk az egyetemekre, az MTA Regionális Kutatások Központjára. Nem csak az kívánatos, hogy egyre több szakember beszélje a „globális angolt", értse a világfolyamatokat és az EU bürokráciáját, hanem az is, hogy bekapcsolódjanak a helyi ügyek megoldásába. Vissza a párbeszédhez Nem egyszerű olyan kérdésekre sem választ várni, mint az agrárium és a vidék. Jól tudjuk Dél- Dunántúl árnyalt képet mutat. A rendszerváltás néhány sikeres települése sem feledtetheti velünk a párszázas lélekszámú falu és sok kistérség gondját, a szegénységet, a munkanélküliséget, ki- látástalanságot, az önkormányzatok ellehetetlenülését. Lényeges kérdés mekkora a várható uniós pénzek nagyságrendje, mire használhatók ? Hatékonyan élünk -e az előcsatlakozási programokkal (PHARE, SAPARD, ISPA) ? Hogyan oldható meg a gazdaság információs szükséglete, s építhető ki a tanácsadói szolgáltatások hálózata ? Hogyan erősíthetők a helyi vállalkozások, ugyanakkor hogyan növelhető a külföldi (elsősorban termelő) tőke bevonása ? Milyen útjai vannak a modernizációnak a Dél-Dunántúlon ? Sokszor említettem, a régió kifejezést. Szeretném hozzáfűzni, hogy a régióban hosszabb távon választott képviseletet, önkormányzatot tudok csak elképzelni. Ezek legfontosabb feladata a tervezés, az érdekérvényesítés, az elmaradott térségek felzárkóztatása, a szomszédokkal történő együttműködés lenne. Olyan regionális önkormányzatok kellenek, akik saját emberi és gazdasági erőforrásaikra alapozva képesek állni a sarat a központi centralizációval, a kirekesztéssel szemben, akik valóban a helyi érdekek képviseletét tekintik szívügyüknek, s akik a demokrácia szilárd bástyái. Ezekre figyelemmel kellene a korábbi párbeszéd útjára visszafordítani a mi régiónk szekerét, hogy évek múlva a regionális fejlesztési tanács akkori elnöke is sikerekről számolhasson be. DR. KOLBER ISTVÁN SOMOGY MEGYEI KÖZGYŰLÉS EU INTEGRÁCIÓS BIZOTTSÁG ELNÖKE
