Somogyi Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)
2000-08-16 / 191. szám
4. oldal - Somogyi Hírlap SOMOGY I TÁJAK 2000. Augusztus 16., Szerda FELÚJÍTOTTÁK A RENDELŐT. Felújították Mezőcsokonyán az orvosi rendelőt; majdnem két és fél millió forintot költött rá az önkormányzat. Teljesen rendbe tették az 1820-ban épült, műemlék házat; itt kapott helyet a védőnői szolgálat és a gyógyszer- tár is. (pé) KORSZERŰSÍTIK AZ ÓVODÁT. Batéban bevezetik a gázt az óvodába is, s egyúttal nekiláttak a gyermekintézmény fűtésének a korszerűsítéséhez. A beruházáshoz szükséges pénznek több mint a felét a területfejlesztési tanács pályázatán nyerték, s hozzájárul a községi önkormányzat is csaknem félmillió forinttal. A munkát a hónap végére befejezik, hogy tanévkezdésre elfoglalhassák helyüket az óvodások, (szga) JÁRDÁT ÉPÍTENEK. A szent gáloskéri önkormányzat 2,4 millió forintos költséggel felújíttatja a Petőfi utca egy szakaszát. A megyei területfejlesztéstől nyert 1,1 millió forintot a falu megtoldja 1,3 millió forint önrésszel, hogy őszre elkészítsék az 1100 méter hosszú útszakaszt. A járdából 950 méternyit újítanak föl, a fennmaradó szakaszon pedig új gyalogjárót építenek, (tz) ELKÉSZÜLT A SPORTKÖZPONT. Két pályázaton is nyert a kiskor- pádi önkormányzat, így végre elkészült a község új sportcentruma. Hárommillió forint fel- használásával megoldották a villanyvilágítást a pályáknál, és építettek egy aszfaltozott kézi- labdapályát is. Ezenkívül játszóteret is létesítettek a legifjabbaknak, s ott fából készített játékokat állítottak föl. (tz) RENDEZIK A PARKOT. A fel sőmocsoládi önkormányzat 280 ezer forintot nyert közhasznú gépek beszerzésére. Az önrész hozzáadásával benzinmotoros fűnyírót és bozótvágót vásárolnak, hogy ezzel is segítsék a közhasznú munkások tevékenységét. így hatékonyabban karbantarthatják az árkokat, a parkokat és játszótereket, illetve rendezhetik a temetőt, (tz) ■ Dolgos napok Bodrogon i --------------------------------- ii i—um in -----------------------------------------------;—; ;— B ögözi Béla postás viszi a levelet, az újságot és a pénzküldeményeket FOTÓ: KOVÁCS TIBOR A csaknem félezer lakosú faluban tavaly bővítették az orvosi rendelőt, most a művelődési házban kezdtek hasonló munkába, valamint a polgármesteri hivatalt cserepezik át a legutóbbi viharkár után. A sürgölődés bőven ad témát a falu lakosainak. A rádióból szóló könnyű slágerek adják a ritmust a polgármesteri hivatal tetején dolgozó tetőfedőknek és a művelődési háznál alapozó munkásoknak. Akinek sem itt, sem ott nincs dolga, az a vendéglő árnyas teraszán vitatja meg a község gazdasági helyzetét. A Zöld Akácban éppen a faluban kezdett munkákról folyik a szó; az egyik férfi azt magyarázza társának, miért nem lehet a kultúrházra nyert pályázati pénzt másra, például útra költeni. A példa ügyes, a kétkedő tudomásul veszi a dolgok menetét. Az összességében több millió forintra rúgó fejlesztések lassan átalakítják a falu képét, s munkát is adnak jó néhány állástalannak is. Bodrogon most 26 munkanélkülit tartanak számon. A 32 éves Szenyéri Ottó jó érzéssel végzi a mindennapos munkát; háromgyerekes apa és évek óta munkanélküli, most közhasznúként alkalmazza az önkormányzat. Meséli, hogy hiába próbálkozott több helyen, a vidékinek nem akarják fizetni a buszbérletet, a havi nyolcezer forintot pedig maga nem tudja finanszírozni. A kőműves alkalmi munkákból élt eddig, de a családnak már nagyon hiányzik a biztonság. A betonozásnál segédkezik most ifj. Riba László, akit polgári szolgálatosként foglalkoztat az önkormányzat. Heizer Kornél polgármester úgy gondolja, hogy hasznos lehet a munkáknál az aszta- ' los és faipari technikus szakma tudása. A fiatalember még csak egy hete kóstolgatja a katonaéletnek ezt a formáját, de van még tizenöt hónapja, hogy bizonyítsa a szakértelmét is. Néhány méterrel arrébb egy családi ház kerítésén tábla jelzi az udvarban található élelmiszerboltot. Farkas Józsefné négy évvel ezelőtt indította el a vállalkozását. A kiírás szerint most éppen zárva lenne, de azt mondja, soha nem küldi el a vevőket. Az imént azonban visszautasította egy papírügynök ajánlatát, mert a bodrogiak inkább a kaposvári szaküzletekben vásárolnak iskolaszereket. A falon látható tábla szerint hitel nincs a boltban, ugyanis rossz tapasztalatai vannak a jótékonykodásról. Szigorítania kellett - mondja -, mert előfordult, hogy a százezer forintot is elérte a kinnlevősége, amihez csak keservesen jutott hozzá. A polgármesteri hivatallal egy épületben működik a posta. Ezt a Bögözi házaspár vezeti. Tíz éve települtek át a két gyerekükkel Erdélyből, ennek ellenére bodroginak vallják magukat. Megszerették a falut, s úgy érzik, őket is elfogadták az emberek. Bögözi Béla, a családfő az újságokat és a leveleket kézbesíti, a helyettesítést most diplomázott fiuk látja el, Bögözi Magdolna pedig a hivatalban fogadja az ügyfeleket.- Sokféle feladatot elvállalunk, így nem kell az embereknek a városba utazniuk: befizethetik a közüzemi díjakat, nyitható bankszámla, ajánlunk biztosítást, és természetesen nagyon sok újságot is tartunk. A bodrogiak igényelik ezeket a szolgáltatásokat, délelőttönként mindig forgalmas a hivatal. Sütő Ervinné a postáséknál éppen egy évtizeddel korábban jött férjhez Bodrogra, de ő is úgy ragaszkodik a faluhoz, mintha itt született volna. Az egész család ingázik: a lányok Kaposvárra és Pécsre járnak iskolába, férje a csombárdi gázelőkészítőhöz, ő pedig az osztopáni iskolába.- Dolgos emberek a bodrogiak - mondja itt mindenki megküzd a megélhetésért. Keményen kell dolgozni, ha boldogulni akarunk. Ahol gyerek van a családban, ott komoly feladat segíteni a továbbtanulásukat. Ezt a saját példájuk is bizonyítja, jelentős gazdaságot alakítottak ki a munka mellett. A kárpótlás idején nem volt kérdéses a Sütő családban, hogy kell-e a föld; azonnal munkához láttak. Korábban már próbálkoztak uborkával, eperrel, ribizlivel, így az iskolai nyári szünet sem telt tétlenül. Most 65 hektáron gazdálkodnak, a gépész családfő munka után traktorra ül, és az aratáson kívül mindent maga végez. __izménvi éva B odrog. A régészeti leletek tanúsága szerint ősidőktől lakták a környéket, a honfoglalás után itt feltehetőleg a Bú nemzetség telepedett meg. A talu nevét először 1229- ben említette oklevél, a település a török hódoltság alatt elnéptelenedett. A 19. században zsellérek lakták, a község határában levő két birtokot a 20. század első éveiben parcellázták föl, s ezután alakult ki a mai falu. Polgármesteri hivatal, alapítványi iskola, művelődési ház. könyvtár, orvosi rendelő van a községben. Átadták a buszfordulót Patca Eddig a buszforduló hiánya okozta a megye legkisebb lélekszámú településének legnagyobb gondját. A probléma azonban már a múlté: a hét első napján átadták az új buszfordulót, a hozzá tartozó 180 méteres aszfaltozott útszakasszal együtt. Az apró faluban jelenleg ötvenheten laknak, s a 60 százalékuk nyugdíjas. Nekik és a faluból nap nap után munkába indulóknak is gondot okozott eddig, hogy nem volt buszforduló; egy sikeres pályázat segítségével azonban ezt is megoldottuk - mondta Plájás József polgármester. A kis zsáktelepülés végén eddig két ház között fordult meg a hétköznapokon hat, hétvégéken pedig négy alkalommal betérő autóbusz. A házakat azonban időközben megvásárolták, és az új tulajdonos nem járult hozzá, hogy a telkén naponta megforduljon a járat, így elodázhatatlanná vált a buszforduló megépítése. Ehhez a megyei területfejlesztési tanács pályázatán hárommillió forintot nyert a település. Ennek a segítségével már elkészülhetett a 180 méteres aszfaltozott útszakasz és a buszforduló. A falu első embere nagy sikernek tartja, hogy az idén öt pályázatuk is befutott, s így a szőlőhegyre vezető erdei út rendbe tételére 700 ezer forintot használhatnak föl, a kis játszótér kialakítására pedig 300 ezer forintot. A tervek szerint újabb pályázatot is benyújtanak, hogy jövőre a Fő utca aszfaltozását folytatni tudják, egészen a falu közepéig. T. Z. Megszépült a falu háza Kiskorpád Végleg kinőtte Kiskorpád a falu házát. Ezért úgy döntöttek, hogy felújítják s bővítik az épületet; így nemcsak a polgármesteri hivatal, az óvoda, a kultúrotthon kapott itt helyet, hanem a könyvtár és az öregek napközi otthona is. A többfunkciós épület bővítését tavaly tavasszal kezdtük, azzal a céllal, hogy a könyvtárnak és a kultúrteremnek is legyen helye - mondta Pikier József polgármester. Az önkormányzat nyolcmillió forintjából kivitelezett beruházás során a 80 négyzetméteres alapterületet éppen a duplájára növelték. Elkészült a könyvtár, a vizesblokk, így a fűtéskorszerűsítés után egy vadonatúj épület fogadja a kultúrát igénylő lakosságot. Ezentúl a kibővített kultúrteremben tartja próbáit a tavaly alakult gyermektánccsoport is, amely az egyik szülő, Gál Lászlóné irányításával működik. A legkisebbek mellett a tinédzserek klubja is itt kapott helyet, mert a videomagnó és a televízió mellett pingpongasztal, számítógép és egy később kialakítandó konditerem is az ifjak rendelkezésére áll. S birtokba vették a megújult épületet a nyugdíjasok is; ebben az épületben helyezték el a Bauer Ervinné vezette öregek napközi otthonát. A kultúra háza reggel kilenc órától késő délutánig nyújt kikapcsolódási lehetőséget az időseknek, akik akár helyben is ebédelhetnek. Ugyancsak a faluházban működik az óvoda, amelyet eredetileg 15-20 gyermekre terveztek. Mivel azonban jelenleg 32-34 iratkozott be, az önkormányzat pályázatot tervez az óvoda bővítésére. Pikier József elmondta: az őszre teljesen bevakolt faluház emeletén működő polgármesteri hivatal is új időszámítás elé néz, hiszen 2001-től Gigével fognak közös körjegyzőséget működtetni. TAKÁCS ZOLTÁN Az idősek ebédet is kapnak a megszépült faluházban fotó, lang Róbert Hadüzenet a kórházi fertőzéseknek Hagyományőrző fiatalok Manapság gyakrabban esik szó egy kórházi körülmények között tenyésző, nemrég több ember halálát is okozó kórokozóról, az MRSA - Meticiliin nevű antibiotikumnak ellenálló, gennykeltő - baktériumról. Miért veszélyesebb ez a környezetünkben föllelhető egyéb mikroorganizmusoknál?- A bakteriális, vírusos és gombás flóra a világon óriási tömegben és változatosságban fordul elő. Nem mindegy azonban, hogy ezek milyen arányban vannak jelen a környezetünkben - tájékoztatott dr. Gyurkovits Kálmán professzor, a mosdósi kórház főigazgatója. - A betegséget okozó kórokozók ugyanis csak elenyésző kisebbségben fordulhatnak elő akár a torok flórájában, akár a beszívott levegőben vagy azokon az eszközökön, amikkel érintkezünk. Ha fölbomlik ez az egyensúly és túl nagy számban ér bennünket a támadás, netán csökken az ellenállóképességünk, az utat nyithat a fertőzéseknek. A kórház ilyen szempontból kettős veszélyt jelent. Ha nem tartják be a higiénés előírásokat, a megengedettnél több lesz a baktérium. Ugyanakkor rendszeresen alkalmaznak antibiotikumokat is, amelyeknek hatására kiválasztódnak az arra nem érzékeny kórokozók. Ezért egyre rosszabb, egyre ellen- állóbb változatokkal kell szembenéznünk.- Ez újabb és újabb antibiotikumok előállítására sarkallja a kutatókat.- Az egyre hatékonyabb gyógyszerek és a gyorsabb beavatkozás hatására gyorsabban csökken a csíraszám, s ennek következtében a normál flórában megmaradó kórokozók hamarabb nyernek életteret. Ha egy ilyen ellenálló törzs éppen kórházban tenyészik ki, telepszik meg és szaporodik el egy betegben, akkor az nagy bajt, vérmérgezést okozhat. Ennek az esélye a műtéteknél és a roncsolással járó baleseti sérüléseknél a legnagyobb.- Mosdóson nincsenek műtétes szakmák. Ez némi védettséget is jelent?- Az olyan, légúti fertőzésekkel, időskori tüdőtágulatokkal, nagyon sok szervet érintő szívbetegségekkel foglalkozó intézetnek, mint Mosdós is, megvan erre az esélye, de ha figyelünk a környezet tisztaságára, a jó levegőre, a helyes táplálkozásra és a mozgásra, akkor már csak azt kell megnézni, hogy gyógyszerrel vagy egyébbel segíteni tudjuk-e a szervezetet. Dr. Baron Ferenc klinikai mikrobiológus szakfőorvos vezetésével évek óta rendszeresen ellenőrizzük a betegek torok- és orr-flóráját, s mindig találunk új, potenciálisan veszélyt jelentő törzseket. Az ellenőrzést ma már az antibiotikumfelhasználás, az osztályos beteg- forgalom és a betegeknél elvégzett mikrobiológiai leletek oldaláról is elvégezzük. Ha ezek összhangban vannak, akkor féken tudjuk tartani a potenciális veszélyt rejtő rezisz- tens kórokozókat. Ennek a hiányában azonban szinte törvényszerű, hogy elszaporodnak és alig várják, hogy az arra érzékeny, legyöngült emberek áldozatul essenek.- Egy magyarországi felmérés szerint a sebészorvosok szeretnek a legkevésbé kezet mosni. A fertőzések megelőzésében viszont a kézmosásnak, a higiénének tulajdonítják a legfontosabb szerepet.- A kézmosás Semmelweis óta jelkép, és semmit sem veszített a jelentőségéből, de ma már nem a régi formájában alkalmazzák. Megvédem a sebészeket, mert mindenkinél jobban tudják, mikor kell a kezet hat percig súrolni és azt is, hogy mikor elég felhúzni a beavatkozáshoz egy egyszer használatos gumikesztyűt. Inkább arra kell figyelni, hogy mindenki a feladatnak megfelelően, szabályosan járjon el. Ezért egyre nagyobb azoknak a munkahelyi rendszabályoknak, munkaköri leírásoknak a jelentősége, amelyek a mellékhelyiség takarítójától a sebészprofesszorig mindenkire érvényesek. Nálunk még az sem mindegy, hogy a köpenyt kifelé vagy befelé hajtjuk-e össze. Egyszer a külső, másszor a belső felét kell védeni, ^ttól függően, hogy előtte kivel találkoztunk, illetve hogy utána hova megyünk. VÁRNAI ÁGNES SZENTGÁLOSKÉR A teleház és a könyvtár átadásával egy időben alakult meg a falu fiatájainak a klubja. Szabó Lászlóné művelődésiház-igazgató és óvodavezető koordinálásával harminc 14 és 22 év közötti fiatal úgy határozott, hogy színt visznek a település kulturális életébe. Első bemutatkozásuk a millenniumi zászlóátadáson nagy sikert aratott; verseket szavaltak és néptáncokkal léptek színre. Fellépnek ezután is a falu ünnepein, s e mellett vetélkedőket és sportnapokat rendeznek. Úgy döntöttek: igyekeznek feleleveníteni s őrizni a régió népi hagyományait is. Ebben a munkában Egerszegi Ferenc polgármester is partner, hiszen a kul- túrház felújítására az idén két pályázatot is benyújtottak, s ezeknek sikere esetén tovább bővíthe- tik a kéri ifiklub lehetőségeit, t. z.
