Somogyi Hírlap, 2000. augusztus (11. évfolyam, 178-204. szám)

2000-08-14 / 189. szám

4. oldal - Somogyi Hírlap SOMOGY I TÁJAK 2000. Augusztus 14., Hétfő UM! Hírek FELÚJÍTJÁK AZ ISKOLÁT. Harmincnyolc éve építették a somogysámsoni iskolát; tetőszer­kezete a télen megrogyott a hó súlya alatt. Az életveszélyessé vált tetőzetet most felújíttatja az önkormányzat, s egyúttal tata­rozzák az épület homlokzatát is. A munkákat Pandúr Tibor végzi; a felújítás nyolcmillió forintba kerül, a pénzt pályázatokon nyerte a falu. SOMOGYFAJSZI FEJLESZTÉS. Interregionális közösséget alakí­tott a németországi Winterfeldben négy település. Görögországból Argalasü, Né­metországból Guttau, Lengyelor­szágból Lizbark, hazánkból pe­dig Somogyfajsz van benne az uniós együttműködésben. A cél az, hogy hasonló kömyezeü adottságú települések közösen alakítsanak ki olyan programot, amely segíti fejlesztési terveik valóra váltását és illeszkedik az Európai Unió vidékfejlesztési programjához. Fájsz a falusi tu­rizmus és a hagyományokon ala­puló gazdálkodás fejlesztésében számít segítségre. ÉPÍTIK AZ ÚJ VÍZVEZETÉKET. Saját erőből felújíttatja a somogy- vári óvoda teljes vízvezeték-rend­szerét az önkormányzat. Az épü­letet még a múlt század közepén építtette a Széchenyi család, zár­da volt benne, később a megye első óvodájának adott otthont az épület. Mióta elkészült, még nem végeztek komolyabb felújí­tást a vezetékrendszeren. A fel­újítással a hónap végére elké­szülnek. FEJLESZTIK A HÁLÓZATOT. Korszerűsítik a marcali távközlé­si hálózatot, s ennek nyomán ja­vul az internet elérhetősége is. A kaposvári Radio-Net Kft négy dolgozója a felkészülés után a héten kezdi a szerelést; e techni­kai fejlesztés révén várhatóan to­vább nő az internetet használók száma. A munkát már a hónap végére befejezik. ____________■ O ldalszerkesztő: Fdbos Erika Kőkorszak Balatonberényben A kísérleti régész öltözteti Ötzit, a legöregebb ősembert Balatonberény Eöry Béláról szinte mindenki tudja a környezetében, hogy fél lélekkel ős­ember. Évtizedekkel ezelőtt egy kő­késsel kezdődött a tudományos igé­nyességig fejlődött mánia. Akkor unalmában tett egy összehason­lítást Eöry Béla; újságpapírköteget előbb egy ma használatos késsel, utá­na pedig egy az őskorban szokásos kő­késsel vágott fel. Hazánk akkor bizo­nyára első kísérleti régésze a tapaszta­láson úgy felbuzdult, hogy nekilátott és elkészítette az újkőkor emberének gyakran használt szerszámait. S ha egyszer elkészült, hát ki is próbálta szinte mindet. A herényi kőkorszaki szaki miután számos iskolai és rendha­gyó múzeumi történelemórán megosz­totta ismereteit a csodálkozó és lelkes diákokkal, nagy vállalkozásba kezdett. Két éve azon dolgozik, hogy a föld ma ismert legidősebb emberét felöltöztes­se. Az 1991-ben előkerült ősembert, akit Ötzi néven isme­rünk, Ausztriában ta­lálták meg, és a kuta­tók szerint 5300 éves. Az öltöztetésnek pedig van egy érdekessége: a ruházat és az ősember minden tárgya korabeli eszközökkel készül: pattintott kőkéssel, agancs-retusőrrel és csont-árral.- Elkészült már Ötzi teljes ruházata, a szerszámai és fegyverei is. A legtöbbet azzal a fűből kötött köpennyel baj­lódtam, amilyet a portugál pásztorok ma is használnak, mert kiválóan véd az időjárás vi­szontagságai ellen - mondta Eöry Béla.- Elkészült Ötzi teljes felszerelése. Kíváncsiak erre az emberek?- Igen, és nemcsak a diákok. Évek óta mú­zeumokban állítom ki a több ezer darabos ré­gészeti gyűjteményemet, és a kiállítások alkal­mával játszóházakban az őskori tárgyak hasz­nálatát is megtanítom az érdeklődőknek. So­kan kíváncsiak rá, és Ötzi iránt is nagyon so­kan érdeklődnek. Az álmom persze egy autentikus őskori ház lenne, ahol ezeket a tár­gyakat Ötzivel együtt folya­matosan meg lehetne nézni, de ez valószínű csak álom marad. Egy könyvet azonban mindenképpen szeretnék ró­la. Kár lenne, ha elveszne a világ elől az első ember.- Fontos ember Ötzi?- Nagyon fontos. Az első őskori ember, aki­ről genetikai tudomást is szerezhet a tudo­mány és a régészeknek is ez az első, akivel testközelből, eredeti ruházatában van lehető­ségük megismerkedni. Megtudhatjuk, milyen betegségek gyötörték az akkori kor emberét, s hogy mit evett, milyen tárgyakat használt, és az is érdekes, hogy csaknem száz tetoválást ta­láltak a testén, többségét a ma ismert akkupunktúrás helyeken, segítségével tehát még a korabeli orvostudományról is van esé- lyünk képet alkotni.______________________■ Ötzi 1991. szeptember 19-én született, másodszor. Egyébként a földön ismert legidősebb ember. Az el­ső születésnapiát ugyanis úgy 5300 évvel ezelőtt ünnepelték. A bronzkori, szinte teljesen ép embert annak köszönheti a tudomány, hogy az Alpok déli részén egy szakadékban a jég konzerválta a holt­testet, szinte a teljes ruházatával együtt. A 35-40 éves korában ismeretlen okból elhunyt térti nevét a lelőhelyéről kapta. Ötzentalban talált rá egy túrázó házaspár. így nevezték el Ötzinek. Vizsgáztak a hagyományból A gyógynövények ismerete szinte a vérükben van a romáknak Somogyfajsz A munkaügyi központ marcali ki- rendeltsége és a Somogyi Kanász Alapítvány közösen kapcsolódott be abba a komplex romaprogram­ba, ami két évig működik a cigány­ság életesélyeinek a javításáért. A program keretében a Marcali kör­nyéki romák gyógynövény-ismere­tet tanulnak. Ezt a tanfolyamot két hónappal ezelőtt kezdte el húsz munkanélküli, és a hét végén mindannyian sikerrel adtak szá­mot elméleti tudásukról. Beier László, A Somogyi Kanász Alapítvány elnöke szerint ez an­nak köszönhető, hogy a cigányság hagyományai és tapasztalatai alap­ján a legjogosultabb és leghivatot- tabb kapcsolat a természethez fűzi az embert, s ezzel kell gazdálkod­ni. A Kanász-alapítvány nemcsak az oktatást vállalta, hanem a gyógynövénygyűjtéssel és a piac­szerzéssel is foglalkoznak majd. Beier László elmondta: erre azért van szükség, mert a program csak akkor lehet sikeres, ha lehetőséget is kapnak a cigányok, és legalább az induláskor a kereskedelemben is segítséghez jutnak. A szervezők egyébként bizakodóak, mivel az elméleti vizsga tapasztalatai alap­ján is úgy látják: rátaláltak egy olyan tevékenységre, ami nemcsak érdekli, hanem közvetlenül érinti is a romákat. Úgy vélik, ennek kö­szönhető, hogy a 20 résztvevő kö­zül senki nem gondolta meg ma­gát, pedig erre az elméleti szakasz­ban számítottak a szervezők. A tanfolyam a gyakorlati okta­tással folytatódik: a gyógynövé­nyek kezelését, szárítását és a fel­dolgozás alapismereteit szeptem­ber közepéig tanulják a munkanél­küliek. ■ ___________________Postánkból___________________ H a romának születhetnék Saját példámon keresztül egy általános jelenséget írok le, amit a szegény, kevés pénz­zel gazdálkodó önkormány­zatok figyelmébe ajánlok. Sajnálom, hogy nem romának szü­lettem. Akkor könnyedén visel­ném a napi terheket. Nem felhábo­rodva írom a levelet, csak belefá­radva a mindennapi küzdelmekbe. Megpróbálok rövid lenni. 2000. áp­rilis 30-val megszüntették rendsze­res szociális segélyemet, mert a család egy főre eső jövedelme meghaladja az öregségi nyugdíj összegének 80 százalékát. Felesé­gem tragikus halála óta egyedül maradtam most második osztály­ba menő fiammal és 83. évében le­vő édesapámmal. A város széle há­rom kilométerre van tőlünk, az or­szágút egy kilométerre. A legköze­lebbi szomszéd is kb. 400 méterre lakik. A fiamat reggel 7 órakor vin­nem kell a buszhoz, iskola után - néha különböző időpontokban - menni eléje. Édesapámat sem le­het egész nap magára hagyni. Köz­ben otthon is minden munkát el kell végezni. Amíg a feleségem élt, hitelre vásároltunk tartós fogyasz­tási cikkeket és - részletfizetésre - termőföldet. Kevés pénzünket a jobb megélhetés reményében fek­tettük be. Arra nem lehetett számí­tani, hogy egyik pillanatról a má­sikra bekövetkezik a tragédia. Ad­dig rendszeresen fizettük a fizetni­valókat. A temetésre az önkor­mányzat adott hitelt. Az OTP-nek ötvenezer forinttal tartozunk; már bírósági eljárást akarnak indítani. Az összes jövedelmünk 44 569 fo­rint. Tartozunk az önkormányzat­nak szinte az egész temetési költ­séggel. Nem tudjuk fizetni. A föld­részlet most jár le. A villanyfizetés­sel sem tudjuk magunkat utolérni. A törvényre hivatkozva nem ka­pom a gyermekvédelmi támoga­tást sem. De nem panaszkodom. Az egy főre eső jövedelmem fan­tasztikusan sok: 14 856 forint. Au­gusztustól az összjövedelmemből már csak körülbelül 20 ezer forin­tot kellene kifizetni. Addig ez az összeg 29 ezer forint volt. Itt az au­gusztus, és itt az iskolakezdés. Ho­gyan? Miből? Jön a tél! Hogyan lesz? Elmegyek dolgozni, a fiam nem mehet iskolába, mert nem en­gedhetem el egyedül az úton a bu­szig sem. Apám nem tudja sem elvinni, sem eléje menni. Fel­ügyelet nélkül nem maradhatnak. Megoldás nincs, pedig minden erőmmel keresem. Fellebbezése­met azzal utasították el: „A jog­szabály sajnos méltányosságra nem ad lehetőséget.” Ha romának szülétek, ilyen gondjaim nem lennének. Minden segélyfizetéskor vinném a gyereke­met is a Marcali központjában levő úgynevezett Farkas-kocsmába, amit egyszerűen csak cigánykocs­mának hívnak. Vidáman, a min­dennapi nehézségeket nem ismer­ve, a polgármester úr szeme láttára (ha kinézne az ablakon) és az ön- kormányzati tagok szeme láttára (persze, ha olyankor arra járná­nak) a pénzt otthagynám a kocs­mapulton. Nem foglalkoztatna, hogy a gyerekem megy-e iskolába vagy hogyan megy. Arra miért nincs törvény, miért nem néz utá­na az önkormányzat, hogy a ro­máknak jogosan (?) kifizetett se­gély hová kerül? Ha kinéznének az ablakon, a kocsma felé mernének járni, rájönnének, hogy a jogos is lehet jogtalan. Amint írtam, nem vagyok felháborodva, nem panasz­kodom - meg minek is panaszkod­nék -, ha egyszer jogosan jártak el velem szemben. Tudomásul vet­tem. De nagyon sajnálom, hogy nem romának születtem. Akkor ha az egyik helyen kilakoltatná­nak, a másik helyen új házat építe­nének számomra. Elmennék Fran­ciaországba ingyen nyaralni. Fo­gadni mernék, a zámolyiak is ha­zajönnek kipihenten, kinyaralva „dolgos” hétköznapjaikat. Csak tévét kell nézni, rádiót hallgatni, újságot olvasni, szinte naponta szó van a romákról. Ar­ról, hogy mennyi segítséget ad ne­kik az állam és a különböző ön- kormányzatok. Csak meg kellene hallgatni az embereket; szinte már irigylik a romákat. Minden ma­gyar állampolgár egyenlő jogokat élvez. Én és velem együtt nagyon sokan ezt már nem hisszük el. Lassan másodrendű emberek le­szünk. Ha tudnám, hogyan műkö­dik, nevet változtatnék. Igazi tős­gyökeres magyar nevet választa­nék, mint Orsós, Bogdán vagy Kalányos. Tisztelettel ___________SZÁNTÓ ZOLTÁN, MARCALI Szent Anna-szobrot avattak Horvátkút Egy évig volt csak védőszent nélkül a horvátkúti templom. Szent Anna faragott faszobrát tavaly ősszel lop­ták el az azóta is ismeretlen tette­sek. Az egyházközség és a falu né­pe a hagyományos búcsún nézhet­te meg a templom új ékességét. A most felszentelt Szent Anna-szobor ezúttal is fából született. Bálint Ár­pád dobai amatőr fafaragó álmodta tulipánfába a lakosságnak oly ked­ves szobrot, amit a nagymamája ih­letett. Talán nem véletlenül, hiszen Szent Anna nemcsak a horvátkúti templomnak, hanem a nagyanyák­nak is védőszentje. A szoborra va­lót az egyházközség és a falu közö­sen teremtette elő. ■ Megszépült a pusztatorony SOMOGYVÁMOS Somogy egyik legrégebbi és legérdekesebb építészed em­lékével mostohán bánt a sors. Az elmúlt három évtizedben nem volt sem pénzforrás, sem pedig akarat a megóvására. Többször változott a torony tulajdonosa is. Olyannyira ki volt téve a változások­nak a torony, hogy legutóbb a kár­pótlás során - tévedés folytán - még magánkézbe is került. A somogyvá- mosi önkormányzat tavaly nyáron vásárolta vissza a ritka műemléket.- Évek óta kerestük annak a lehe­tőségét, hogy felújíthassuk a tornyot - mondta Hanzel László polgármes­ter. - A műemlékvédelmi felügyelő­ségtől 4 millió 800 ezer forintot nyertünk erre a célra, így végre van esély arra, hogy az utódaink is látni fogják Somogyvámos büszkeségét. Hanzel László elmondta: amióta nyilvánosságra került, hogy a temp­lomot felújítják, a korábbinál is töb­ben fordulnak meg a faluban és ki­zárólag a különös torony kedvéért. A turisták közül egyre többen tud­nak a négyszögletű alapból följebb nyolcszögletűvé formált, több mint nyolcszáz éves templomtoronyról. Ez a puszta közepén áll, s fensége­sen vigyázza a körülötte elterülő mezőt. A viszontagságos körülmé­nyek ellenére a mű­emlék sorsát már a kezdetek kezdetén szívükön viselték az érdeklődők. A falu­nak azonban csak ta­valy volt annyi pénze, hogy utat építsen a megközelíthetetlenül is barátságos csonka templomhoz.- Kedvező időjárás estén is nehéz volt megközelíteni a pusztatornyot, eső után meg szinte lehetetlenség - mondta Hanzel László. - Tavaly az­tán kétmillió forintból elkészült az út, és azóta rengetegen megcsodál­ják közelről is a templomot. A felújítást követően erre egé­szen közelről is lehetőség lesz. Miu­tán rendbe teszik, kilátót építenek ki a toronyban, s onnét a környéket is szemügyre vehetik majd a látoga­tók. Toronytörténet Somogyvámos közelében az Ihász- dűlőben 1968-ban végezték el a puszta torony régészeti feltárását. So­mogy egyik legrégebbi emléke ez, a XII. században épült. Az egykori temp­lom nyugati fala és a szentély maradt fenn. A feltárása után - jó 30 évvel ezelőtt - tették rendbe utoljára. Régészeti feltárás a romos templomnál fotó, török anett Gondnokot nyertek SOMOGYVÁR Négyszáz ember lakik Somogyvár külterületein. Mivel ezeket a tele­pülésrészeket a község önkor­mányzata már néhány évvel ez­előtt belterületté nyilvánította, hiá­ba pályáztak falugondnokra - be­adványait rendre elutasították. A harmadik pályázat sikerrel járt. Móring József Attila polgármester elmondta: komoly gondot okozott, hogy ellássák a falutól távol lakó idős embereket, mivel ehhez nem volt külön munkatársa a hivatal­nak és gépkocsi sem állt rendelke­zésükre. Most a Szociális és Csa­ládügyi Minisztérium pályázatán 2,6 millió forintot nyert Somogyvár a gondnoki autó beszerzésére. A gondnoknak a külterületi feladato­kon kívül az idősek gondozását és októbertói az iskolások utaztatását is meg kell oldani. ___________■

Next

/
Thumbnails
Contents