Somogyi Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-07 / 157. szám
ÉRTÉKTEREMTŐ SOMOGY A Somogy Megyei Közgyűlés Melléklete Támogatott teátrum EU-nézőben a szomszédban A sikeresen zárt évad után nyáron sem pihennek a Csiky Gergely Színház művészei. Az elmúlt évhez hasonlóan - mintegy 10 éves szünet után - ismét játszanak a bogiári Kápolna-dombon. A megyei önkormányzat a jelenlegi mostoha körülmények ellenére is fontosnak tarja, hogy a Bogiári Nyári Színház fogadhassa a kultúrabarátokat, mivel a Balaton déli partján ez az egyedüli ilyen jellegű program a színházkedvelőknek. Somogy megye a kőszínházi előadások támogatása mellett a Bogiári Nyári Színházhoz is hozzájárult. Tavaly egymillió forintot adott a megyei önkormányzat az előadások színreviteléhez. Az idén a költségvetésbe beépített egymillió forint mellé normatív alapon 700 ezer forint kiegészítéssel Somogy Megye Közgyűlésének támogatása már 1,7 millió forintot jelent a nyári programok megvalósításához. Ebben az évben a tavalyi nagy sikernek köszönhetően július 14-15-én és 21-22-én mutatják be Alex Koenigsmark Susogó ligetek című darabját. Július 28-án lesz a premierje Ivan Kusan Galóca című művének, amelyet július 29-én és augusztus 3-4-5-én is láthatnak az érdeklődők. A Kaposvári Csiky Gergely Színház vezetése a költségekhez szükséges teljes ösz- szeg előteremtése érdekében több pályázatot nyújtott be, folyamatosan keresi a szponzorokat, abban bízva, hogy sokuknak fontos, hogy Somogy- országban a nyár folyamán is színházi élményhez juthassanak a kultúrabarátok. ■ Folyóirat-olvasó a megyeházán A megyei és városi könyvtár átépítése miatt sem kell lemondaniuk kedvenc újságjaik böngészéséről az olvasóknak. Az építkezés idejére ugyanis a megyeháza földszinti kisterme ad ideiglenes otthont a folyóiratolvasó részlegnek. A könyvtár munkatársai 9-től 16 óráig várják az olvasni vágyókat. Ludwig Rader: M-indenkinek a saját útját kell járnia Ludwig Rader, a tartomány brüsszeli irodájának vezetője Somogy megye önkormányzati és területfejlesztési szakemberei nemrég az ausztriai Stájer tartományban jártak tanulmányúton. Az Európai Uniós csatlakozásra felkészítő Phare-programban résztvevők tanulmányozták az ottani közigazgatást, tájékozódtak a kamara tevékenységéről, a gazdasági befektetésekről, meglátogattak egy ipari parkot és idegenforgalmi praktikákkal is ismerkedtek. Grazban Ludwig Rader, a tartomány brüsszeli irodájának vezetője fogadta a küldöttséget. Az Európai Unió székhelyén dolgozó diplomatát arról kérdeztük, miként látja hazánk csatlakozási előkészületeit, mivel segíthetik ezt a folyamatot, és mit lenne ajánlatos elkerülnünk, tanulva más országok például az öt éve EU-tagország, Ausztria tévedéseiből.- Az a legfontosabb, hogy a változások ne kényszer hatására, hanem oly módon jöjjenek létre, hogy az emberek magukénak érezzék. A szerkezed struktúrák mindenhol másként működnek, a cél ezek összehangolása, a fennálló különbségek megszüntetése.- A magyarországi régiók több megye együttműködésére alapulnak, Szakemberek szerint hosszú folyamat lesz, amíg együvé tartozónak is érzik magukat. Ön is így látja?- Mivel a magyarországi megyék több évszázados történelmi múltra tekintenek vissza, a magyaroknak megoldást kell találni arra, hogy a csatlakozással együtt járó változások önkéntes belátáson, szabad választás alapján menjenek végbe.- Ausztriának okozott ez gondot a felkészülés során?- Mi nem változtattuk meg a saját struktúránkat, hanem új együttműködési formákat hoztunk létre. Ilyen az interregionális kapcsolat, amely jó lehetőségeket kínál arra, hogy összefogja a különböző területeket. Az Európai Uniónak teljesen mindegy a szervezeti forma, a lényeg az, hogy minden helyi szervezet részt vegyen ezekben, a kamarák és a civil szervezetek is. Az Európai Unió csak az eredményeket írja elő, az ehhez vezető folyamatot nem.- Nemrég Magyarországon, Pécsen járt. Milyen tapasztalatokat szerzett a felkészüléssel, a tervezett régiókkal kapcsolatosan ?- Négy évvel ezelőtt voltam először Pécsett. Akkor az embereket egyáltalán nem érdekelte az Európai Unió. Azóta jelentősen megnőtt az érdeklődés. Komoly szándék mutatkozik arra, hogy végbemenjen az Éurópai Unióhoz való csatlakozás. A szervezeti struktúrákkal kapcsolatos ellentétes véleményeket, vifákat is ismerem. Ez is csak azt támasztja alá, hogy a kérdés mennyire foglalkoztatja az embereket. Ezzel kapcsolatosan azt mondhatom: az a régiós forma a legjobb, amelyet az emberek többsége támogat. Az európai integráció legnagyobb problémája, hogy az emberek nem tekintik magukénak. Ez nem csak Magyarországon okoz gondot. A vonakodás oka megítélésem szerint az, hogy az ötletet ugyan senki nem tartja rossznak, de úgy érzik, Brüsszelben határozzák meg, hogy mit tegyenek. Nálunk az eltelt öt évben is változó, hullámzó volt ez a kettős érzés. Minden régió keresett magának olyan pontokat, amellyel kitörhet az Európai Unióból és a saját útját járhatja.- Ausztria, s azon belül a Stájer tartomány miben tud segíteni a csatlakozási folyamatban a dél-dunántúli régiónak?- Szívesen segítünk a felkészülésben, de tudni kell, hogy a gyakorlati megvalósításban mindenkinek a saját útját kell járnia. Nem szabad arra várni, hogy majd egy kívülről jövő segítség mindenre megoldást ad. Lehet tanulni az előttünk járók hibáiból, de az igazi, a maradandó tudás az lesz, amit saját magunk is megtapasztalunk. A legfontosabb, hogy mindenki a maga jól körülhatárolt felelősségi körében dolgozzon és betartsák az adott szabályokat.- Miért tartja fontosnak a személyes jelenlétet az unió központjában?- Azért, mert így azonnal értesülünk a változásokról, az új határozatokról, tervekről és reagálhatunk rájuk. Csak így tudjuk hatékonyan képviselni az érdekeinket. Személyes jelenlét nélkül sokkal lassúbb és kevésbé hatékony a változás, amely szükséges az európai integrációhoz.- Vonatkozik ez a csatlakozásra váró országokra is ?- Mindenképpen fontosnak tartom, hogy legalább régió szinten legyenek magyar megfigyelők Brüsszelben. Ezért is ajánlottam a Somogy megyei delegáció vezetőjének, hogy szeptemberben egy hónapra Brüsszelben szívesen fogadok egy küldöttet, aki személyesen tájékozódhat az ottani munkáról. A Brüsszelben szerzett tapasztalatok renge- teg segítséget nyújthatnak a felkészülésben. ■ Somogyi Hírlap - 2000. július 7 Polgármesterek: egymástól tanulnak A települések közötti kistérségi együttműködés hatékonyabb formáját jelentő polgármesteri gyűlések országosan is egyedülállóak. Sikerüket jelzi, hogy más megyékből is érdeklődnek a somogyi kezdeményezés iránt.- Tavaly áprilisban a pályázatokra való közös felkészítés során a megyei közgyűlés elnökének kezdeményezésére vetődött fel a polgár- mesteri gyűlések megalakításának ötlete, arra gondolva, hogy a szomszédsági együttműködés elősegítheti a polgármesterek és az önkormányzatok feladatainak eredményesebb ellátását - mondta Benkes László Mesztegnyő polgármestere.- Egymással összefogva integrálhatjuk a szellemi és gazdasági erőforrásokat, sikeresebben léphetünk fel a pályázatok benyújtásakor. Fontosak a tapasztalatcserék, ahol meg tudjuk beszélni az aktuális gondokat. A két marcali környéki körzet polgármesterei negyedévente rendszeresen összejönnek. Barátságok is szövődtek köztünk, decemberben már a családtagokkal együtt búcsúztatjuk az óévet. Somogybán 14 polgármesteri gyűlés működik, a környék 15-20 polgármesterének részvételével. Néhány polgármester kettő, illetve három gyűlésnek is tagja kívánt lenni. Az üléseket mindig máshol tartják, így a szomszéd falvakat is jobban megismerik. A megyei közgyűlés gyűlésenként ötvenezer forinttal járul hozzá a szervezéshez, ebből fizetik a meghívott szakértők, előadók tiszteletdíját. A megyei önkormányzat a települési kapcsolatok referensének irányításával, 13 koordinátor közreműködésével tart kapcsolatot a településekkel. Somogyi Magyar József Somogysámson polgármestere úgy tartja, a gyűléseken közelebb kerülnek egymáshoz a polgármesterek, a hivatalos fórumokon ugyanis nem minden kérdést lehet megvitatni. Itt olyan témákat választanak, amely közvetlenül érinti őket, s a hallottakat a hétköznapi munkában tudják hasznosítani. Könnyebben találják meg a megoldásokat és hasznos ötleteket szereznek a többi polgármestertől. Farkas László vörsi polgármester szerint is nagy szükség volt a polgármesteri gyűlések létrehozására. A kisebb településeken nincs szak- apparátus a polgármesteri hivatalokban, a pályázatok elkészítése is bonyolult feladat. A polgármesteri gyűléseken tartott szakmai felkészítések egyik eredménye, hogy a korábbival ellentétben a térség egyetlen pályázatát sem utasították el formai okok miatt és számos kistérség jutott pályázati pénzhez.- A közös megbeszéléseken különösen a kezdő polgármesterek profitálnak sokat. Itt megtanulják, hogyan lehet egy ülést levezetni, a kezdeti izgalmakat legyűrve bátrabban tudnak fellépni a különféle rendezvényeken. Mernek kérdezni egymástól, főleg az idősebb társaiktól. Az előadókkal is közvetlenebb kapcsolat alakul ki, mint egy több száz fős teremben. Dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke a kistérségi ülések több mint kétharmadán részt vett. Mind mondta, bízik benne, hogy az önkéntesen, szomszédsági alapon szerveződött polgármesteri gyűlések az önkormányzati együttműködés kulcsszereplői lesznek. Megtalálják azokat a kereteket, amelyek biztosítják a polgá- rok szolgálatát. ______________■ G ázfejlesztés takaréklángon A gázszolgáltatásról szóló törvény felülvizsgálatát kérte a megyei önkormányzat elnöke a Gazdasági Minisztériumtól. Somogy megye 244 településéből 120 rendelkezik vezetékes föld- gázellátással. A térség gazdasági fejlesztése, népességmegtartó képességének javítása és az itt élő lakosság jobb ellátása érdekében fontos, hogy a jövőben is folytatódjon a hálózat bővítése. A kis települések lakossága azonban nem képes fizetni az egyre növekvő hálózatfejlesztési hozzájárulást. Ezért a megyei önkormányzat szükségesnek tartja a hálózatfejlesztési hozzájárulás rendszerének felülvizsgálatát. Át kellene gondolni azt is, hogy a gazdaságilag elmaradott térségekben milyen központi kedvezményekkel lehetne segíteni a gázhálózat építését a lakossági, a kommunális és a vállalkozói szférában. Dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke szerint meg kellene vizsgálni annak a lehetőséget, hogy a települési önkormányzatok - az intézményeik után fizetendő hálózatfejlesztési hozzájárulás mértékében - kompenzációt kapjanak a szolgáltatótól, például részvényjuttatás formájában. A Somogy Megyei Önkormányzat elnöke - felterjesztési jogával élve - levélben kérte dr. Matolcsy György gazdasági miniszter közreműködését a gázszolgáltatásról szóló törvény és a hozzá kapcsolódó jogszabályok módosítása érdekében. Hónig Péter, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára tájékoztatása szerint megkezdték a gázszolgáltatásról szóló törvénynek az EU irányelvekkel összhangban történő módosítását. Ennek keretében a megyei közgyűlés elnökének törvénymódosítási javaslatát is megvizsgálja a Gazda- sági Minisztérium. ___________■ V izit az intézményekben A megyei önkormányzat ciklusprogramjában kiemelt feladatként szerepel a térségi szolgáltatásfejlesztési tevékenység. E kötelezettségének a megye döntően a 47 - különböző ágazatokhoz tartozó - intézményének a működtetésével tesz eleget. Ezek egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi, oktatási és közművelődési intézmények. A foglalkoztatottak száma meghaladja az ötezer főt, az ellátottak, a szolgáltatást igénybe vevők több tízezren vannak. Ezzel a megyei önkormányzat a legnagyobb foglalkoztatónak számít. Egyes településeken a megyei intézmény szinte az egyetlen munkahely. Ugyanakkor tudni kell, hogy mindez nagyon sokba kerül, a megyei önkormányzat költségvetésének több, mint 80%-át fordítja intézmény- fenntartásra. Kölcsönös megyei és települési érdek, hogy a térségi humán szolgáltatások továbbra is jó színvonalon és minél hatékonyabban működjenek. A közgyűlés elnöke személyesen és közvetlenül kíván meggyőződni az intézmények helyzetéről, ezért - külön program szerint - valamennyit végiglátogatja. Az elmúlt hetekben 15 helyen járt és szerzett személyes benyomásokat. Marcaliban, a Hétszínvirág Általános Iskolában és a fonyódligeti táborban 20 éves, a nagyszakácsi gyermekotthonban 30 éves jubileumát ünnepelte az intézmény, amelyet zászló és címeradományozás tett emlékezetessé. A látogatások különösen az újonnan átvett balatonboglári és siófoki intézmények számára voltak értékesek, mert ezt a velük való törődés, együttgondolkodás megnyilvánulásának tekintették. Mindkét részről egyetértés van abban, hogy a személyes benyomások, tapasztalatok sokat segíthetnek a fenntartói feladatok eredményesebb ellátásában. A korszerű ellátás, gondoskodás nagyon sokba kerül. Például a megyei önkormányzatnak párhuzamosan kell működtetni a - törvény által előírt létszámra csökkentett - volt nevelőotthonokat és a korszerű családias lakásotthonokat. Ehhez azonban az államtól nem jár több normatíva és az egyre drágább létesítés költségeihez is hozzá kell járulnia a megyei önkormányzatnak. A fogyatékosokat ellátó oktatási intézményekben megfigyelhető a fogyatékos tanulók számarányának folyamatos emelkedése, a normál általános iskolai populáció létszámának csökkenése. Ebből adódóan a fogyatékos intézmények zsúfoltak, magas létszámú tanulócsoportokban folyik az oktatás. A jövő évi tervezésnél ennek figyelembe vételével kell a személyi és tárgyi feltételeket kialakítani, és a jogszabályi előírásokhoz közelíteni. Az intézményhálózat racionálisabb működtetése bizonyos átszervezéseket, finomításokat is szükségessé tesz. Erre vonatkozóan hozott döntést legutóbbi ülésén a megyei közgyűlés. A konkrét tennivalók, lépések megbeszélése, egyeztetése is témája volt és lesz az intézménylátogatásoknak, amelyek a második félévben is folytatódnak. DR. RIEZ FERENC főosztályvezető Az intézmény fennállásának harmincadik évfordulója alkalmából a megyei közgyűlés elnöke Somogy megye gipszből készült domború címerét ajándékozta a Nagyszakácsi Gyermekotthonnak. A képen dr. Gyenesei István és az otthon lakói közösen leplezik le a domborművet. Balról Szászfalvi László ország- gyűlési képviselő FOTÓ: KOVÁCS TIBOR
