Somogyi Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-04 / 154. szám
8. oldal - Somogyi Hírlap T A B I 2000. Július 4., Kedd TŰKOR Hírek KRÁNDULÓ KÖZTISZTVISELŐK. A múlt hét péntekén tartották a köztisztviselői napot a városháza dolgozói. A polgármesteri hivatal apparátusából 32-en egész napos kiránduláson vettek részt. Ópusztaszeren megnézték a Feszty-körképet, majd Szeged nevezetességeivel ismerkedtek. A kirándulás költségeihez a helyi szak- szervezet anyagilag is hozzájárult. VÁROSI MUNKANÉLKÜLIEK. Csaknem 150 regisztrált állástalant tartottak nyilván a múlt hónap végén a munkaügyi központ tahi kirendeltségén. Közülük jövedelempótló támogatásban 44-en, munkanélküli segélyben és járadékban pedig 56-an részesültek. Az ellátatlanok száma negyven. A munkanélküliek közül 116-an fizikai, 32-en pedig szellemi állományban voltaic az utolsó munkahelyükön, (kj) Támogatott kaptárak Harminc százalékos állami támogatásban részesül a Méhészeti Terméktanács és az Országos Méhészeti Egyesület javaslata alapján a Levendulanektár Rt által gyártott öt típusú - hazánkban leginkább elterjedt - méhkaptár: a rákodó és a vándorkaptárak. Szabó István ügyvezetőtől megtudtuk: a 8 dolgozót foglalkoztató kisüzem a különféle típusú kaptárak mellett méhészeti eszközöket is gyárt hazai piacra. Idei céljuk a húszmilliós árbevételi terv teljesítése. Júliusban összesen száz nagyboconádi fekvő és rakodó kaptárt készítenek. A cég idén szárítókamrát és összeállító műhelyt is kialakít a minőségi termékek hatékonyabb gyártása érdekében. Erre több mint 3 millió forintot szánnak. ■ Oldalszerkesztő: KRUTEK JÓZSEF Hirdetőink a Tabi Tükör legközelebb augusztus 1-jén jelenik meg a Somogyi Hírlapban. Megrendelését még előző nap is várjuk. A TABITÉGLAGYÁR AKCIÓS AJÁNLATA! B-30-as falazóblokk 45,60 Ft+áfa Kettősméretű 30,00 Ft+áfa Kisméretű tömör 21,60 Ft+áfa Téglatörmelék ingyen elszállítható! Segédmunkásokat felveszünk!!! Tel.: 84/320-015 Gyémántdiploma Peti bácsinak May Henrik hatvan éve szerzett tanítói oklevelet a soproni Evangélikus Tanítóképző Intézetben. Mivel közmegbecsülésre méltóan teljesítette hivatását, elismerésül gyémántoklevelet adott ki a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Főiskolai Kara. A nyugdíjas tanár a közelmúltban tartott pedagógus napon vette át a díszoklevelet.- Édesapám és volt néhai tanítóm Lőrincz György unszolására jelentkeztem Sopronba az Evangélikus Tanítóképző Intézetbe emlékezett vissza May Henrik, mindenki Peti bácsija. A tanítványok, a városlakók és a környékbeli falvak lakói is leginkább így ismerik.- 1940-ben 29-en szereztünk oklevelet, magam magyar és német tannyelvű iskolában való oktatásra jogosító tanítói és kántori oklevelet. Első munkahelyemen 1940. július 1-től október 22-ig a tabi evangélikus egyház ideiglenes szolgálatában dolgoztam: nyáron kántorizáltam, szeptember 1-től pedig tanítottam... Összesen 37 évet töltöttem a pedagógiai pályán: voltam Izményben, Lullán, legtöbbet pedig Tabon. Tanítottam általános iskolában, szakmunkásképzőben és a középiskolában is. Tanítói pályám legszebb és legemlékezetesebb tíz évét Lullán töltöttem. May Henrik a közel négy évtized alatt több ezer diákot tanított. Büszke arra, hogy tanítványai közül sokak előrelépését egyengethette. Tabon és a környékbeli településeken alig van olyan család aki ne mondhatná el: May tanár úr őt is tanította. A sikerek és eredmények mellett - ahogy fogalmazott- voltak nehézségek is: gyakran kellett fegyelmezni a renitens diákokat. De, elbeszélgetéssel, jó szóval mindig „dűlőre” jutottak.- Soha nem fordult meg a fejemben, hogy a pedagógiai pályát elhagyjam - magyarázta kezében a gyémátoklevéllel. - A szakmám a hivatásom volt, melynek igyekeztem mindig becsülettel, legjobb tudásom szerint eleget tenni. Szolgálni az oktatást, nevelni a felnövekvő generációt. Különösen a vidéki, a rossz anyagi körülmények között élő, hátrányos helyzetű diákok problémái foglalkoztattak. A tanítványok, a szüleik bármikor bátran fordulhattak hozzám, azon voltam, hogy megtaláljuk a legkedvezőbb megoldást. Peti bácsi a hetvenes évek közepén, a nyolcvanas években különösen sokat tett a magasabb fokú szakmai képzés tárgyi és személyi feltételeinek biztosításáért a tabi középiskolában. Tekintélyét szakmai és vezetői tulajdonságaival vívta ki. Irányítása alatt a szakmunkásképző intézet tanulói több szakmában is előkelő helyen végeztek a különböző országos tanulmányi versenyeken. Nyugdíjba vonulása után további hét évet tanított óraadóként a szakmunkásképzőben. Jelenleg is sokat dolgozik: munkát ad a kert és a baromfiak etetéséről is ő gondoskodik. ________________________■ M ay Henrik 1920. július 25-én Zal»Szölöspusztán született. Tanítói oklevele mellé tanári diplomát szerzett. Munkáját 1975-ben Munka Érdemrend bronz fokozat kitüntetéssel ismerték el. 1980-ban ment nyugdíjba, felesége szintén nyugdíjas. Három gyermeke, öt unokája és három dédunokája van. Kedvenc időtöltése ma is a kert művelése, pihenésként pedig a rejtvénylejtés. Épületfelújítás közmunkával Húszmillió forint támogatást nyert a Szociális és Családügyi Minisztériumtól közmunkapályázaton a Kop-pányvölgye Területfejlesztési Társulás. Hat település összefogásával középületek felújítását, tatarozását végzik el. A program július 3- án indult és október végéig tart Nagy László térségmenedzser elmondta: a felújítások összege 57 millió forintot tesz ki. A saját erő kiegészítésére -15 millió forint elnyeréséhez -, a társulás pályázatot nyújtott be a megyei területfejlesztési tanácshoz. A minisztériumi és a megyei támogatáson felül hiányzó összeget a programban részt vevő önkormányzatok vállalták magukra. A középületek felújításában, karbantartásában Tab mellett Andocs, Miklósi, Be- degkér, Tengőd, illetve Lulla vesz részt.- A társulás a tabi gamesz- szervezettel kötött megállapodást a kivitelezésekre - mondta Nagy László. - így ők irányítják a tényleges munkát. Július 3-tól október 31-ig száz személynek biztosít megélhetést a program. Az elvégzendő feladat során önkormányzati tulajdonban levő középületek felújítására, renoválására kerül sor. Andocson a polgármesteri hivatal és az orvosi rendelő tatarozását, tetőjavítást, festést és mázolást végzik el a következő hetekben. Miklósiban a kultúrház belső felújítására, vizesblokk cserére, míg Bedegkéren a ravatalozó épületének helyreállítására kerül sor. Tengődön az általános iskola régi épületében a vizesblokk javítása, külső-belső tatarozás ad munkát, Lullán pedig a kultúrház renoválása került a programba. Tabon a rendőrség épületének tetőszerkezetét újítják föl, de elvégzik az egykori bírósági épület külső renoválását, az első szint belső helyreállítását. Sor kerül a volt Takács-féle ház külső felújítására, helytörténeti múzeummá alakítására, illetve a napköziotthonos óvoda és az 1. számú iskola külső-belső tatarozására. A munkahelyek átadását július 3-án megkezdték. A közmunkába bevont munkanélküliek az ütemezésnek megfelelően végzik az épületek felújítását. ■ Szabadidőpark: terv már van A képviselő-testület tagjai korábban úgy döntöttek, hogy amíg nem készül el a város új rendezési terve, addig - bár a szabadidőcentrum kialakítását jónak tartják -, érdemben nem foglalkoznak Nagy Zsolt vállalkozó javaslatával. Tabon évek óta probléma, hogy nincs a városban olyan hely, ahol a gyerekek és a felnőttek egyaránt el- tölthetnék szabadidejüket. Ezt az igényt vélte kielégíteni Nagy Zsolt vállalkozó, aki korábban azzal kereste meg az önkormányzatot, hogy biztosítsanak számára területet, ahol kis halastavat, csónakázó tavat alakítana ki, illetve mellette egy szabadidőpark is létre jöhetne. A helyszíneket megvizsgálva a művelődési központ alatti zöld terület jött szóba egy szabadtéri színpad, teniszpálya és játszótér kialakítására. Ezt a kis komplexumot munka és tanítás után is igénybe vehetnék a felnőttek és a gyerekek. A tó környezete elősegítené a pihenést, a napozást, a kikapcsolódást: azaz a szabadidő kellemes eltöltését. Az ehhez kapcsolódó külterületi szabad időközpont - a szennyvíz- telep utáni terület -, gyalogosan, vagy kerékpárral is megközelíthető lenne. Itt focipályát, röplabdapályát szalonnasütő helyet lehetne építeni. Viszonylag közel van a városhoz, és az erdőhöz kapcsolódik. A tervben szerepel az is, hogy az egységeket kerékpárút kötné össze, amelyet be lehetne majd kapcsolni a városi kerékpárút-háló- zatba. A kialakítandó csónakázó tó pedig télen - az időjárástól függően -, korcsolyapályaként is üzemelhetne. A városközpontban kialakítható szabadidőpark lehetőséget biztosítana, hogy a környékbeli falvakból a gyerekek és a szüleik is felkeressék a létesítményt. Vállalkozói ötlet, javaslat már van, ám az kérdés, hogy mikor lesz belőle valami... ■ A kis mesemondó Pétertfy Máté és Horváth Lilla a döntő után • fotó: eszes andrea Örülök, hogy második díjat kaptam, bár elérhettem volna jobb eredményt is - mondta a Sziporka „Főik” Fesztivál mesemondók megyei szakági döntője után Péterffy Máté. A mesemondók megyei döntőjébe hat tabi kis diák jutott be. Közülük az 1. számú általános iskola második osztályos tanulója szerepelt a legjobban. A versenyre édesanyja készítette föl az irodalmat, matematikát és a számítástechnikát is kedvelő, talpraesett kisfiút. Az anyától megtudtuk: Mátét már óvodás kora óta érdekli a mese és a vers. Ezért gyakran szerepelt műsorokban, fellépéseken. Szereti ha „produkálhatja” magát. Tavaly az iskolában rendezett vers-és prózamondó versenyt is megnyerte kategóriájában. A siker kapcsán az idén is nevezett és szépen szerepelt. Édesanyja beszélte rá, hogy nevezzenek a megyei millenniumi gyermek népművészeti fesztiválra mesemondó kategóriában.- A vers és az irodalom szerete- tét tőlem örökölte - mondta Péterffyné Ács Ibolya, az anyuka. - Sok mesekönyvet átnéztünk, mire rátaláltunk az egyéniségének megfelelő mesére. A versenyre a Hazudós mesével - magyar népmese - neveztünk. Máté viszonylag gyorsan megtanulta a szöveget, amelyet az előadásra készülve folyamatosan csiszoltunk, ugyanis tájszólásban íródott. A folyamatos kiejtésre kellett a legnagyobb hangsúlyt helyezni. A versenyre a meséhez illő népviseleti ruhát is kölcsön kértünk.- A szünetben is sokat olvasok: meséket, gyermekirodaimat és kisregényt - mondta Máté. - Már azt is elhatároztam, hogy a jövő tanévben is benevezek az iskolai szavalóversenyre. Hogy az mit hoz, majd meglátjuk... ________■ A rossz gyerek a pokolian jó iskoláról Negyven éve, hogy a Virág utca 14. szám alatt, az új iskolaépületben - a gimnáziummal egy igazgatásban kezdődött a mezőgazdasági gépszerelő képzés Tabon. Az idén elballagott az utolsó osztály, s ezzel megszűnt ennek a szakmának a képzése. Az iskolavezetés ennek kapcsán szervezte meg az öreg diákok és tanárok találkozóját. Az ünnepségen adták át Francz Rezsőnek, az egykori diáknak a Rudnay Gyula Középiskola Emlékplakettjét. A közeli Nagycsepelyen tradicionálisan kovács, gépész, félig mezőgazdász, félig iparos család gyermekeként születtem - emlékezett vissza Francz Rezső. - Ebből adódott, hogy a tabi szakközépiskolát választottam és mezőgazdasági gépszerelőnek tanultam. A második évfolyami képzés volt a miénk, s állítom: pokolian jó iskola volt ez! Az osztályból nyolcán jelentkeztünk a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Gépészmérnöki Karára. Heten kerültünk oda. Az egyetem akkori tanárai nagyon megtanulták a tabi iskola nevét. Egyszóval jó alapokat kaptunk a szakmából, a.különféle tantárgyakból és emberségből is. A kollégiumi nevelés pedig tényleg nevelés volt. Bár rossz gyerek voltam az iskolában, végtelenül nagy szeretettel emlékezem a Tabon töltött diákévekre, a tanárokra. Emlékszem: osztályfőnökünk Hausz Gyuláné tanárnő azon is gondolkodott, hogy miként tudnának zökkenőmentesen eltávolítani az iskolából. Végül maradhattam. Az iskolaközösségben nagyon jó társasággal kerültem kapcsolatba, Hegedűs Miklóssal, Frányó Lászlóval, Merencsics Józseffel, akik ma az intézményben dolgoznak.- Kik voltak a kedvenc tanárai?- Hihetetlen sok emberséget kaptam Nagy Gyulától, szakmailag Horváth Jani bácsitól, illetve Halász Sándortól. Utóbbi mindent gyakorlati oldalról közelített meg, nagyon jó rutin érzéke volt. Megtanított bennünket gyakorlati oldalról gondolkodni. Említem még Berta, Jenei, vagy Gonda tanár urat. Szép emlékek fűztek Gyimesi Lajos tanár úrhoz is, aki például megtanított bennünket nyakkendőt kötni, vagy keringöt táncolni. Berta Tibor kollégiumi igazgatóként pedig mindig a jóra tanított bennünket.- Most csodálatos kollégiumban beszélgetünk. Milyen volt az akkori?- Össze sem lehet hasonlítani. A kollégiumi napos dolga volt reggel meghúzni a kútból a vizet, feltölteni a lavórokat. Télen aztán nem egyszer előfordult: mire kikecmeregtünk a 6 órai kolompolás- ra, már befagyott a mosdóvíz. Akkor három emeletes ágyakon 65-en is laktunk egy szobában. A hatvanas évek elején örültünk, hogy tanulhattunk és biztosították az elhelyezést. Most szállodai körülmények vannak. És ez így van jól. Az elmúlt évtizedekben sok korszerű épület emelkedett ki az időközben várossá avatott településen, segítve az oktatást.- Tartja-e a kapcsolatot egykori osztálytársaival?- Az évfolyam-találkozókra rendszeresen eljövök, még a taxis blokád idején is Tabra értem. Fontosnak tartom a kapcsolatot, mert az intézménytől, a tanároktól sokat kaptam. Egybeforrt, igazi barátságok szövődtek a négy év alatt. Sajnos, van akit 35 éve nem láttam. Francz Rezső 1947. január 27-én született. 1961-65 között a tabi középiskola diákja. 1971-ben Gödödön szerzett mezőgazdasági gépészmérnöki diplomát. 1975. januárjától a Barcsi Vöröscsiliag Mg. Szövetkezet műszaki föágazatvezetöje, 1984-től elnökhelyettese. 1995-től a Dráva-Coop Mg. Szövetkezet elnöke. 1994. óta országgyűlési képviselő. Hős, egy felnőtt gyermeke van.- Milyennek találja a mai Tabot?- Dinamikusan fejlődő, szép településnek. Ha egy mód van rá, gyakran jövök erre, s figyelem a változásokat. Örömmel tapasztalom, hogy sok új ház, intézmény, ipari üzem épült. Az iskola is többszöröse annak mint amilyen a mi időnkben volt... ■
