Somogyi Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-29 / 176. szám

Somogyi Hírlap 2000. Július 29., Szombat Hétvége 11. OLDAL Szent Margit legendája - szinte semmiből téren lesz a zenés történelmi fantáziajáték bemutatója Török Tamás 44 éves szellemi szabadfoglakozású. Tabon született, kisgyermek kora óta Kaposváron él. Bölcsészdiplomákat szerzett, most a színművészeti főiskola dramaturg és filmesztétika szakát végzi. A Déryné vezetése mellett óraadó tanár a Toldi gimnázi­umban. Két gyermeke van. két könyve jelent meg. A MargiMegenda szereplői terepszemlén a Kossuth téri székesegyház előtt FOTÓI LANS RÓBERT színházból Körösi And­rás és Némedi Árpád a tatár követ és IV. Béla szerepét alakítja. A gyer­mek Margit szerepére három kislány is készül, majd elválik, melyikük a legjobb. A társulat régi ,és jelenlegi tagjain kívül részt vesznek az elő­adásban a Toldi gimná­zium drámatagozatos hallgatói, a Somogy Táncegyüttes első vona­la és egy tizenöt tagú ze­nekar. Hatvan-hatvanöt szereplője van a zenés játéknak.- Mennyibe kerül a produkció és honnan volt rá pénz?- Szinte a semmiből Tízéves fennállása óta talán a leg­nagyobb feladat megvalósításán munkálkodik a Kaposvári Déryné Vándorszíntársulat Török Tamás irányításával. Szent Margit legen­dájának próbái folynak az Együd Árpád művelődési ház színházter­mében, napi hat-nyolc órás megfe­szített munkával készülnek az au­gusztus 20-i premierre, a zenés történelmi fantáziajátékot a Kos­suth téren mutatják be.- 1996 nyarán a patcai alkotóházban egy vásári komédia összeállításán dolgoz­tunk, és a szokásos esti tábortüzek, sza­lonnasütések egyikén a magyar történe­lem tragikus sorsú alakjairól beszélget­tünk - mesélte el a színpadi mű keletkezé­sének történetét Török Tamás, a társulat vezetője, rendezője. - így esett szó IV. Bé­la királyról, akinek az élete valóságos pszi- chodráma. A tatárjárás, az édesanyja, unokatestvére szörnyű halála, Béla bán le­mészárlása, a fiával megvívott háború, mind-mind olyan drámák, amelyek szín­padra kívánkoznak. És ott van leányának, a hétszáz évvel később szentté avatott Margitnak a története, aki ellentmondott király apjának, nem volt hajlandó dinasz­tikus házasságra. IV. Béla - bár esküt tett: ha megmarad országa, születendő gyer­mekét Istennek ajánlja - egy lengyel ki­rályfihoz, vagy a cseh király fiához szeret­Augusztus 20-án a Kossuth te volna férjhez adni, így szerezve szövet­ségest a megerősödött tatárok esetleges újabb támadása ellen. Margit sorsa raga­dott meg: ez a fiatal nő a tizenharmadik század történelmi viharaiban miképp tu­dott apja esküjéhez, önmagához, elhatá­rozásához, Jézushoz hű ember maradni. Tisztázatlanok a szentté avatás körülmé­nyei is, ellentmondásos, és a jegyzőkönyv sem eredeti.- Ismereteink e korról bizony hiányo­sak, a történelemoktatás a tatárdúlás ször­nyűségeire korlátozódott még a középisko­lában is. Margit végül is a Nyíllak szige­tén, a mai Margitszigeten élte le életét.- A sziget akkor főurak leánygyermeke­inek nevelését szolgálta, itt készítették fel őket a házasságra, az udvarházak irányítá­sára. Ezek a lányok a nevelés végén her­cegnők, királynők lettek, elhagyták a szi­getet, Margit számára ez újabb konfliktus­helyzet: legyek nő, olyan, mint itt a többi lányok, vagy tartsam meg apám esküjét... A király drasztikus intézkedést hoz, lá­nyán kívül a szigeten senki sem marad­hat, míg férjhez nem megy a cseh Ottokár­hoz. Kolostort építenek, Margit nevelő­anyja, Olimpiadis lesz a rendfőnök, ez újabb drámai események sorát hordozza.- Hogyan lett színpadi mű a tábortűz­nél elmesélt történetből?- A mai napig leírt formája, szöveg­könyve nincs. De szerencsére olyan tehet­séges és immár országosan ismert tanítvá­nyaim, barátaim vannak, mint a zenét szerző Szilas Miklós is. Neki meséltem sok-sok alka­lommal, ugyanúgy, mint most itt, ezt a történetet. Például meg­érkezik Ottokár a szigetre, tet­szik is Margitnak, de esküszegő lesz, ha enged a szívének... és a többit sorra. Szilas Miklós aztán megírta a helyzeteket kifejező zenét, dalszövegeket. Mint az operák nagyáriái, amelyekre fel­épül a mű, úgy születtek meg a zenés játék melódiái.- Rockopera ez?- Nem, nem, nem. Még csak nem is rocklegenda. Ezt a műfajt már teljesen de­valválták. Megszületett a Bánk bán erejű István a király - a zenekritika ezt jó né­hány évtized múlva igazolni fogja -, aztán sok-sok kétes, szánalmas kísérlet volt rockopera megnevezéssel. A Margit-le- genda zenés történelmi fantáziajátéknak nevezhető.- Miért kell a fantázia jelző?- A színpadi mű középső része a Mar- git-legenda, erről vannak történelmi leírá­sok. Gyermekkorának eseményeit és halá­lának körülményeit már én találtam ki. Ezért fontos a műfaji megnevezésben a fantázia szó.- Prózai részek is vannak a zenés játék­ban?- Egy kevés. Nem várhatjuk el, hogy mindenki ismerje ezt a 13. századi legen­dát, aki eljön az előadásra, ezért egy mai fiatal, mondhatnám brehcti figura értel­mezi a történelemkönyvet, majd Marcellus barát - aki lejegyezte a Margit- legendát - csuhájában belép ő is a cselek­ménybe. Ezt a szerepet egyébként a zenét komponáló Szilas Miklós formálja parádé­san.- A szövegíró pedig Török Tamás.- Nem tudjuk elhatárolni, hogy melyi­künknek mekkora része, szerepe van a színpadi mű létrejöttében. Én büszkén, boldogan vállalom Szilas Miklóst szerző­társnak, s azt hiszem ő is engem.- Kiket láthatunk a jelentősebb szere­pekben?- Teljesen kaposvári produkció ez. A valósul meg az előadás. A millenniumi bi­zottság pályázatán nyertünk másfél mil­lió forintot, a városi közgyűléstől egymil­lió ötvenezer forintot kaptunk, és fő­szponzorunk, a Szenna Pack adott há­romszázezret. Szó volt róla, hogy a me­gyétől is kapunk támogatást, de egyelőre csend van az ígéret körül. Alig több mint két és fél millióval gazdálkodunk, alkuk árán nagyon-nagyon nehéz beosztani. Csak a jelmezek a hatvan szereplőnek több mint egymillióba kerülnek. Valóban, szinte a semmiből születik a közel két­órás zenés mű. Hozzáértő bennfentesek mondják: a millenniumi év kulturális szenzációja lesz a Margit-legenda, augusztus 20-án este 9-kor a kaposvári Kossuth téren. KATONA CSONGOR A Déryné Vándorszíntársulat 1990-ben alakult a megszűnt színházi tájelőadások pótlására. Nevükhöz híven, mint múlt századi vándorszí­nészek, sokszor lehetetlen körülmények, között tartanak bemutatót, közvetítenek érzéseket. Erősségük a zenés műfaj. Az együttes több tagja már elvégezte, néhányan most végzik a színmű­vészeti főiskolát, és mindannyian visszajárnak Kaposvárra. A mostoha körülmények ellenére - még állandó próbahelyiségük sincs - magas művészi igényű bemutatóikat megyeszerte sze­retettel fogadja, ismeri és elismeri a közönség. Állóháború az orvosi rendelők körül Az elmérgesedett emberi kapcsolatokra már nem találnak gyógyszert Böhönyén. Több mint hat éve zajlik az állóháború­vá merevedett személyeskedő viszály Böhönyén. A harc időn­kénti fellángolását bírósági perek sora jelzi. Az ügyek sze­replői - váltakozóan al- és felperesként - dr. Huszár Zoltán vállalkozó orvos, a korábbi 2-es körzet körorvosa, Molnár Jó­zsef polgármester, illetve a helyi önkormányzati testület több­sége, amely Huszár doktorral ötödik éve nem kíván ellátási szerződést kötni, valamint dr. Szíjártó Henrik, a már egyetlen önkormányzati megbízással működő böhönyei körzet orvosa. A felek az évek során nehézfegyve­reket is bevetettek, ám ma már jó­szerivel nincs kit és miért följelen­teni. Az önkormányzat ugyanis az­zal köt szerződést, akivel akar. Hu­szár doktor viszont több mint 1200 kártya birtokában tb-támogatással, vállalkozóként joggal gyógyít a sa­ját lakásán kialakított rendelőben. Az persze faramuci, hogy ő hivata­losan nem tartozik ellátási felelő­séggel. Ez a felelősség az egész fa­lura vonatkozóan az egyetlen hiva­talosan létező körzet orvosáé, a mintegy 1500 beteget ellátó Szíjártó doktoré. Dr. Huszár Zoltán a közvéle­mény erkölcsi támogatásában re­ménykedve írt szerkesztőségünk­nek. Panaszának lényege, hogy az önkormányzat makacs elzárkózá­sa miatt az évek során mintegy 6 millió forint rendelő-fenntartási forrástól esett el. Olyan pénztől, ami pedig fontos volna egyebek közt az ugyancsak a korábbi 2-es körzethez tartozó Szenyér rende­lőjének fejlesztéséhez. A 370 lako­sú településen Huszár doktor 340 beteget lát el. Azt is sérelmezi, hogy sajátos státusa miatt asz- szisztense nem kaphatott az egészségügyi dolgozók legutóbbi egyszeri jutalmazási keretéből. Ar­ról nem beszélt, bár az is hátrány lehet számára, hogy a jelen körül­mények között a praxisjog a tele­pülés egészére vonatkozóan dr. Szíjártó Henriket illeti. Sérelmeit korábban élőszóban még Gógl Árpád egészségügyi mi­niszternek is elpanaszolta, ám akár csak más vezető személyisé­gektől, tőle is csak udvarias, kitérő választ kapott. Most levélben is a miniszterhez fordult. Emellett mint helyi képviselő ismételten kö­veteli az önkormányzatnál a hajda­ni 2-es orvosi körzet visszaállítá­sát. E kérés teljesítése persze akkor sem volna könnyű, ha az elmúlt éveket meg nem történtté lehetne tenni. Az önkormányzat ugyanis akkor pályázhatna a körzet újbóli létrehozásáért, ha a meglevő köz­ségi rendelőben a jogszabályban előírt felső határt meghaladó szá­mú beteg jelentkezne. Csakhogy nem jelentkezik, mert a kártyák csaknem fele Huszár doktornál van. Meglehet, lenne kiút a 22-es csapdájából, csakhogy ezt a meg­oldást az önkormányzat nem is igen törekszik megkeresni.- Mi a kifogás ön ellen?- Nem tudom - mondta dr. Hu­szár Zoltán. - Hat éve, vállalkozói tevékenységem nyolcadik napján jött a polgármester és a tisztifőor­vos és azt mondták: többrendbeli bűncselekményt követtem el és áll­jak fel. Szóval kitettek a rendelőből. Az orvos szerint ezzel ellehetet­lenítették, pedig a több mint egy­éves eljárás végén a bíróság föl­mentette. Molnár József polgármester ezt úgy pontosította: másodfokon a jogerős ítélet megrovással befeje­zettnek nyilvánította az ügyet. - Azért pereltük be dr. Huszár Zol­tánt, mert nem számolt el az ön- kormányzatnak az úgynevezett térítéses vizsgálati díjakkal - mondta a polgármester. - A vád­pontok egy részében, például a sikkasztás kapcsán az ítélet igenis megállapította a felelősségét. Az­óta egyre-másra zajlottak a külön­féle perek, s ezek során, valamint a közben lezajlott választások idő­szakában Huszár doktor annyi sa­rat dobált ránk és annyi borsot tört az orrunk alá, hogy nem tudunk vele együtt dolgozni. Egyebek kö­zött kártérítési pert indított elle­nünk az elmaradt ügyeleti díjai és más járandóságai miatt. Ezt az igé­nyét a legfelsőbb bíróság utasítot­ta el. Még felfüggesztésének idő­szakában betöltöttük a második körzet orvosi állását, ám a kineve­zett doktornő később névtelen te­lefonok és fenyegetések hatására távozott a faluból. Utána már nem sikerült a pályáztatás, ezért dön­töttünk úgy: egy körzet marad. A viszony elmérgesedéséhez a perek sora mellett hozzájárultak az évek során zajlott választási kampányok, amikor a történet fő­szereplői egyaránt politikai ambí­cióktól hajtva ütköztek meg.- Szíjártó doktorral talán akkor támadt először konfliktusom, ami­kor fiatal orvosként ide érkezve el­mondta, indulni kíván a képviselő- választásokon - emlékezett dr. Hu­szár Zoltán. - Én akkor megmond­tam, jövetelekor arra számítottam, hogy csökkennek majd a terheim, megoszthatjuk a feladatokat. Ez aligha sikerül, ha ő kampánygyű­lésekkel és más politikai szereplé­sekkel van elfoglalva. Ennek elle­nére elindult. Nem választották meg, így később a megyei közgyű­lés elnöke akart lenni... Azt már Szíjártó doktortól tud­juk, aki Böhönye alpolgármestere is, hogy dr. Huszár Zoltán sem volt híján politikai törekvéseknek.- Két választáson igyekezett megszerezni a polgármesteri szé­ket, sikertelenül. Indult emellett országgyűlési képviselő-választá­sokon is. Molnár József polgármester elő­vette azt a röplapot, amit állítása szerint dr. Huszár Zoltán terjesz­tett a legutóbbi helyi választás ide­jén. Huszár doktor viszont nyertes peréről számolt be, amikor is az orvosi jogosultságát megkérdőjele­ző körjegyzői újságközlemény mi­att követelt elégtételt. Mindez jelzi s az érintettek is megerősítették: kibékítfietetlenek az ellentétek.- Amíg Molnár a polgármester és Szíjártó az alpolgármester, sem­mit sem tehetek - így dr. Huszár Zoltán. - Jönnek azonban az újabb választások. Akkor kell majd az itt történteket hangos szóval közhírré tenni. Okkal gyanítható persze, hogy hangos szóban eddig sem volt hi­ány. Huszár doktor egyebek közt azt is vélelmezte, hogy az önkor­mányzat azért sem kívánta helyre­állítani a második körzetet, mert ezt az állást Szíjártó doktor orvos rokonának tartották fönn.- Nevetséges ez a régi vádasko­dás, amely hangulatkeltésre szol­gált, jóllehet nem igaz - állította dr. Szíjártó Henrik. - Orvos roko­naimnak kivétel nélkül jobb he­lyük van annál, semhogy Böhönyére pályáznának. Én an­nak idején megtettem, mert azt re­méltem, könnyebb lesz intellektu­ális életet élnem itt, ahol van egy Megyek a másikhoz... Az önkormányzati orvosi rendelőben vasárnap - így az orvos. - Szóval nem írja alá? - papriká- jelentkezett egy férfi, hogy a jogosítványát ki- zódott fel a beteg. - Akkor megyek a másik- vánja meghosszabbíttatni. Bár nem volt rende- hoz! lési idő, a vizsgálatot elvégezték, s kiderült Az esetet dr. Szíjártó Henrik mesélte, csak 210/140 az illető vérnyomása, s a vizeletében is úgy mellékesen, beszélgetésünk során. Hozzá- magas a cukortartalom. Attól félek, ma elma- tette: ennek semmi köze a vitás böhönyei ügy- rad az aláírás, hiszen előbb be kell állítani a höz. vérnyomását és más vizsgálatok is szükségesek Vagy mégis? kollégám, mint azokon a helye­ken, ahol egyedül lennék orvos. Ehhez képest átkos helyzet ez, amibe kerültem. Pedig soha nem ártottam Huszár doktornak sem­miben. Nem is értem, ennyi idő alatt miért nem ismerte föl: mind­azt, ami történt, csak magának kö­szönheti.- Mi lenne a megoldás?- Ha békésen nyugalomba vo­nulna. Az ügy kapcsán elmondta a vé­leményét Balogh József, Szenyér polgármestere is.- Mikor Huszár doktort felfüg­gesztették az állásából és még nem volt kész a saját rendelője, itt ad­tunk neki lehetőséget, hogy ren­deljen. Nemcsak azért tettük, mert a falu lakóinak nagy része amúgy is az ő betege volt; azért is mert a szenyériek bizalommal voltak iránta. Később javasoltuk a böhönyei önkormányzatnak, hogy adjanak Huszár doktornak is terü­leti ellátási kötelezettséget, ám erre nem reagáltak. Pedig ha ő is meg­kapná az OEP-től a rendelő-fenn­tartási támogatást, abból a mi ren­delőnk korszerűbb fölszerelésére is jutna. A böhönyei rendelők körüli ál­lóháborúnak, mint látható, csak vesztesei vannak. Nincs már kit beperelni, s az üggyel a különbö­ző főhatóságok, sőt az orvosi ka­mara sem tudtak mit kezdeni. A békítő hangú válaszok rendsze­rint arról szóltak: ezt a konfliktust csak helyben lehet megoldani. Csakhogy a sérelmek örvényéből - úgy látszik - már egyik fél sem tud kitörni. A böhönyeiek pedig akkor sem érzik jól magukat az or­vosoknál, ha nem fáj nekik sem­mi. BÍRÓ FERENC

Next

/
Thumbnails
Contents