Somogyi Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-29 / 176. szám

4. oldal - Somogyi Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2000. Júuus 29., Szombat 3rHHH Hírek ÉPÜL A CSATORNA. Megkez dődött a szennyvízhálózat kiala­kítása a megyeszékhely toponá- ri városrészében. A 35 millió fo­rintos beruházás első szakaszá­ban két utca, a Kemping és a Mi­kes Kelemen utcák csatorna- rendszerét építik meg. Ezen kí­vül hamarosan befejeződik egy nyolcszáz méteres járdaszakasz felújítása is, melyet két héttel ez- i előtt kezdtek a kivitelezők, j Utóbbi beruházás 3 millió fo- J rintba kerül, (szg) KERESETT A MUNKAERŐ. A legfrissebb adatok szerint 1209 a regisztrált munkanélküliek száma Balatonbogláron és az ot­tani kirendeltséghez tartozó 19 településen. Az egy hónappal ezelőtti adatokhoz képest 13,8 százalékos csökkenést mutat a statisztika, a tavalyi év hasonló időszakához képest pedig 3,2 százalékos növekedést. Legke­resettebb munkakörök a német | nyelven beszélő szakács, illetve | felszolgáló, valamint a betaní­tott női konyhai dolgozó, a vendéglátós, (szk) ÜNNEPEL A TÁRSASÁG. A magyar millenniumhoz kötődő rendezvényeket, kiadványokat, kulturális eseményeket szerve­zett és szervez még a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság. Államiságunk és ke­reszténységünk ezredik évfor­dulójának megünneplését szol­gálja a Psalmus Hungaricus cí­mű antológia és a Somogy folyó­irat ünnepi számai. Ősszel pedig a társaság székhelyén Kaposvá­ron tanácskozást szerveznek a magyar kisebbségek helyzetéről a Kárpát-medencében, (szk) RÉGIÓK FŐSZEREPBEN. Ha­zánk régióiról készített kiad­ványt a statisztikai hivatal. Részletesen ismertetik a Dél-Du- nántúl gazdasági, társadalmi helyzetét, kilátásait. Ezen kívül számot adnak a bruttó hazai ter­mék alakulásáról, a működő gazdasági szervezetekről, illetve a külföldi érdekeltségű vállalko­zásokról. Elemzik a térségre jel­lemző életkörülményeket és az infrastruktúrát is. (hm) PÁLYÁZTAK. A Balaton-Park 2000 Kht dél-dunántúli régiókat bemutató vidékfejlesztési min­taterület nevű pályázatát elfo­gadták, ezért rövidesen négy te- [ lepülésen különféle beruházá­sok kezdődhetnek el. Jáger Já­nos, a társaság térségi mene- J dzsere elmondta: a nyert Phare pénzből megszépül a látrányi tó, a somogytúri és a viszi árok, valamint a somogybabodi árok, melyből később egyfajta termé­szetvédelmi látványosságot hoz- nak létre, (szk) m Legfinomabb a vérszegény Hács Különleges marhahízlalási technológiát élesztettek újra az Euro-Veal kft telepén. Az itt nevelt borjak egész életükben csak tejet kapnak, s ettől a húsuk nem vörös, hanem fehér. Ezzel együtt különleges minőségű is. Négy istállóban 637 borjút fogadhat, s három dolgozóval látja el feladatát. A fehérhúsú borjú hizlalását végző telep hazánkban egyedülálló. A többi ilyen gaz­daságot ugyanis már a hatvanas évek végén megszüntették. A hácsi külföldi tulajdonú vál- A kísérlet alanyait nem kérdezi senki lalkozás; hol­land-olasz koprodukcióban működik, s expor­tra termel, elsősorban a délszláv országoknak. A hús alapanyagát adó bikaborjak többsége azonban hazai származású, holstein-fríz fajta. A munkát tavaly kezdték meg itt, egy régi gat- tertelepen. S most négy istállóban hizlalják a borjakat. Kizárólag tejet kapnak, ami külön­leges, és szakmai titok az összetétele.- Holland technológiával fölszerelt istállóban dolgozunk - mondta Csizmadia Gyula agrár­mérnök. - Eltérő nagyságú és minőségű bika- borjak érkeznek ide hizlalásra. Ezekből kell - a megfelelő csoportosítás után - egyöntetű és kiváló minőségű húst adó vágóállományt kialakítanunk. A hizlalás intenzív. Mintegy 350 állatot nevelünk itt alig két hónapig. Ezzel a módszerrel hathónapos korukig, 250-260 kilóig lehet hizlalni a borjakat. Mi azonban ennél korábban értékesítjük őket élőállatként. A fehér húsú borjú hizlalása a vashiányos tápláláson alapul. A sokak által idegenkedve fogadott módszer lényege, hogy a korral növekvő vasszükségletet egyre kevésbé elégíti FOTÓ: LANS RÓBERT ki a tej. S a hús különlegesen porhanyóssá válik attól, hogy az izmok másképpen növekednek. Az ínyencek kedvence, a fehér hús sütésre nem annyira, ám steak készítésére igen alkalmas. A telepvezető elmondta: több gondosságot igényelnek ezek az állatok, ennek ellenére az elhullás nem nagyobb, mint egy átlagos hús- marhatelepen. Sőt, a náluk télen 3, nyáron pedig 1 százalékos kiesés is csak az igen gondo­san kezelt húsállományra jellemző.- Egyelőre az összes munkát hárman látjuk el: két agrármérnök és egy kisegítő. Modern technológiával ez megoldható - tette hozzá Csizmadia Gyula. - Egyikünk szinte csak az adminisztrációval és a kapcsolattartással foglalkozik. Annak idején az állás elnyerésének egyik feltétele volt a magas szintű nyelvismeret. Hamarosan fejlesztik a telepet: újabb istállókat építenek és majdnem kétszer ennyi állatot kapunk. S az uniós csatlakozás közeledtével ezeket a beruházásokat az európai szabvány szerint kell megvalósítani. VIRÁGHALMY SAROLTA Szalagon a főzeléknek való Megkezdődött a zöldbab feldolgo­zása a Nagyatádi Konzervgyár­ban. Hogy hosszú évek után is­mét tartósíthatják ezt a főzeléknö­vényt, azt egy százmillió forintba kerülő fejlesztés tette lehetővé. A Nagyatádi Konzervgyárban másfél évtizede nem volt jelentős fejlesztés, sőt gyártósorokat sze­reltek le és vittek máshová. En­nek ellenére a dél-somogyi üzem talpon tudott maradni, sőt, ma ez az egyetlen dunántúli konzerv­gyárunk. Hock János igazgató el­mondta, hogy terveik szerint Na­gyatádot versenyképessé kíván­ják fejleszteni. Ezért is döntöttek a zöldbab mellett, ugyanis ez a növény a zöldborsó után, illetve a kukorica érés előtt, s után kerül feldolgozásra. A 100 milliós fej­lesztéshez Franciaországban vá­sároltak gyártósort. A zöldbab az idén még Szabadszállásról érke­zik, s 46 vagonnyit tartósítanak, ám jövőre már a város környéki üzemekben szeretnék termesz- tetni. Vízvár és Mike már jelezte, hogy ebben szívesen lenne part­ner. A zöldbab mellett szól az is, hogy a második ütemben elvetett növénnyel elnyújtható a konzerv­gyári szezon, s kihasználható a gyártókapacitás olyan esetekben, mint amit az idei nyár hozott. A belvíz, majd az aszály miatt fele j annyi csemegekukorica termett, mint amire számítottak, így a ter­vezett 21 millió helyett jó, ha 16 millió doboz csemegekukoricát tudnak majd értékesíteni. NAGY JENŐ Bányák engedély nélkül Megyei körkép Somogybán kavics, homok és tőzeg bányászható. Az en­gedéllyel rendelkező bányák mellett a megyében azonban majdnem minden nagyobb település mellett ráakadhat a figyelmes szemlélő olyan bevágásokra, ahonnan a he­lyiek valamilyen ásványi kő­zetet emeltek ki. A törvény szerint ez is büntetendő. Kőröshegy mellett egy régi, har­minc éves homokbánya található. A bányának nincs működési en­gedélye, az önkormányzat szeret­né bezáratni, s visszaállíttatni a régi állapotokat. A kitermelés mégis folyik. - A bánya nap mint nap üzemel - mondta Pavlek Fe­renc polgármester. - A bányaterü­let a kárpótlással került magán­kézbe. Csak ki kell jönni, és lehet látni, mi történik.- Illegális kitermelésről az ön- kormányzatok vagy a polgárok bejelentései alapján is gyakorta tudomást szerzünk - mondta Kormos Károly, a pécsi bányaka­pitányság bányahatósági mérnö­ke. - Volt példa rá, hogy egy legá­lisan működő bányavállalkozás tett bejelentést engedély nélküli kitermelésről, hogy a piacát meg tudja tartani. A Pécsi Bányakapitányság négy megye felügyeletét látja el. A legtöbb munkájuk Zalában akad, Somogyból az elmúlt egy évben mindössze három esetben kellett vizsgálatot kezdeményez­niük, s az egyik éppen a köröshe­gyi bányával kapcsolatos. Kor­mos Károly elmondta: az útépíté­sek és a nagyobb beruházások környezetében gyakoribbak az il­legális kitermelések. Tavaly no­vemberben Őrtiloson kavicsot vit­tek el mintegy 5 köbmétert, a bá­nyakapitányság a körülményeket mérlegelve a legalacsonyabb bír­ságot rótta ki. Idén májusban Ka­posvár mellett 2000 köbméternyi töltésépítési homokot termeltek ki engedély nélkül munkagépek­kel és tehergépkocsikkal. A kiter­meléssel kapcsolatos adatokat to­vábbították a rendőrségre, s a vizsgálat még nem zárult le. Somogybán az illegális kiter­melés alatta marad az országos átlagnak. A jogosulatlan bányá­szat esetén a kiszabható bírság 50 ezer forinttól egymillió forintig is terjedhet, amely ismételten is megállapítható, így adott esetben elérheti a három millió forintot is. SZÉLESI Gólyával jön a vendég Mesztegnyő A gólya a legjobb turista: több ezer kilométert tesz meg évről évre, miközben számos országot felkeres. A gólya fesztivál nyitányaként éppen turisztikai konferen­ciát tartottak tegnap Mesztegnyőn. Somogy kitörési pontja lehet a tu­rizmus. A Balatonon kívül a bor, a lovaglás, a gasztronómia és a ter­málvíz egyaránt megtalálható a megyében, de fontos vonzerőnek számít a természetes környezet is. Benkes László, a fesztivál házi­gazdájaként arról beszélt: évek óta leszálló ágban van a falusi vendégfogadás. Az idén is első­sorban azok jöttek a somogyi fal­vakba pihenni, akik korábban. Ezen csak akkor lehet változtatni, ha sikerül forrást szerezni ahhoz, hogy a megye régiói közös, leg­alább tíz napos programsort állít­hassanak össze. Ezt már a sze­zont megelőző őszön igényes ki­adványokban kellene reklámoz­ni. Kövér István Nagyszakácsi polgármestere éppen ezért tartja rossznak a jelenlegi pályázati rendszert. A falvak többsége for­ráshiánnyal küzd, így a nagy ön­erő és az utófinanszírozás nem segíti azokat sem, akik megpró­bálnak kitörni nehéz helyzetük­ből. Tömösvári Tibor, a Somogy Természetvédelmi Szervezet el­nöke szintén a pályázatokkal kapcsolatos anomáliáiba hívta fel a figyelmet egy olyan idegenfor­galmi pályázat kapcsán, amelyet júniusban, a szezon közepén ír­tak ki, az idegenforgalom élénkí­tésére. Sárái Péter, a Délnyugat­magyarországi Regionális Idegen- forgalmi Bizottság alelnöke el­mondta: a pályázatok kezelésé­ben változás lesz, azért hogy a kis településeknek is legyen esé­lyük arculatuk kialakítására, hogy az idegenforgalom az lehes­sen ami: az egyik legkézenfek­vőbb és leghatékonyabb gazda­ságfejlesztő eszköz. Hamvas Pé­ter, a megyei idegenforgalmi hiva­tal vezetője hangsúlyozta: a gólya nagyon fontos Somogy és Mesztegnyő számára is, de nem az egyetlen. A turista a gólyához hasonlóan csak akkor tér vissza évről évre, ha van lehetősége választani. Ehhez átgondolt és a régióban összehangolt marke­tingre éppúgy szükség lenne, mint a természeti értékek és a szintén vonzó hagyományok őrzésére, egy jobb jövő évi sze­zon érdekében. A Gólya Fesztivál ma falunap­pal, holnap pedig a rétessütők versenyével folytatódik. fábos a Somogyi Hírlap nagyatádi irodája várja a vásárlókat, az előfizetőket és a hirdetőket a Baross Gábor utca 5/a. szám alatt, a polgármesteri hivatal és a földhivatal közötti sarkon Telefon/fax: 82/553-163. ' Szolgáltatásaink:- hírlapárusítás- hirdetésfelvétel- Somogyi Hírlap előfizetés Nyitva: hétfőtől-péntekig: 7.30-14.00 szombaton: 7.30-11.00 Jöjjön be, ismerje meg nyitási akcióinkat! Zöld számunk: 06-80-200-434 Somogybán otthon vagyunk Somogyi Hírlap Összefogással gyűjtik a szemetet Balaton Konzorciumot alapítottak a hulladék gyűjtésére a balatoni kiemelt üdülőöve­zetben az önkormányzati tulajdonú cégek. Többek között figyelik az illegális lerakókhelyeket, analizálják a hul­ladékot, vizsgálják a komposztálás lehetőségeit, s hogy hová célszerű regionális szeméttelepet létesíteni, s a nagy rendezvényeket követően miképp lehet kezelni a hulladékot. Huszonhat programpontot tartal­maz a projekt, amelyről Szabó Zoltán, a balatoni üdülőövezet felén a hulladékgyűjtést és szállí­tást végző Siokom Rt vezérigaz­gatója beszélt.- Egységes arculat, rendszer jöjjön létre, a legjobb ötletek, ta­pasztalatok valósulhassanak meg a balatoni régióban, ezt akarjuk - mondta Szabó Zoltán. - Hitvallásom a kooperáció; együttműködni a piaci partne­rekkel és a fogyasztókkal egy­aránt. Ezzel a törekvéssel valamennyi település vezetője egyetért. A megvalósítással vi­szont gondok vannak. A Siokom Rt egyéb­ként a saját területén folyamatosan végez újításokat. Most Siófo­kon kívül Balatonvilá- goson, Balatonszaba- diban és Ságváron is elhelyezett a szelektív gyűjtésre alkalmas edényzetet; úgy számoltak, hogy kéthetente kell majd üríteni azo­kat, ehelyett heti két szállítást igényelnek.- Remekül fogadta kezdemé­nyezésünket a lakosság, s erre bó Zoltán. - A rendszert, amely modell értékű lehet a balatoni üdülőövezet bármely települé­sén, tovább fejlesszük. Külön gyűjtetjük majd a bio vagyis a zöld és kony­hai hulladékot, amelynek aránya pél­dául 37-53 százalék között mozog a város egyik lakótelepén, a Foki-hegyen. Ebből évről évre egyre töb­bet kell majd kom­posztálni, jelenleg az összegyűjtött meny- nyiség 65 százalékát szabad le­rakni szeméttelepen. Döntő fon­tosságú az illegális szemétler­akóhelyek elszaporodásának megakadályozása; az idén a sió­foki üdülőterületen rövid idő alatt 3800 köbméternyi felgyü­lemlett hulladékot kellett eltaka­már lehet alapozni - értékelt Sza- ritanunk! CZENE ATTILA Vizslaverseny Nyolcvan éve alakult meg Kapos­váron a Magyar Vizslatenyésztők Országos Egyesülete. Az évfordu­ló tiszteletére július 30-án kiállí­tást szerveznek az ebtenyésztők. Szmolka János, a Magyar Ebte­nyésztők Országos Egyesületé­nek megyei elnöke elmondta, hogy a vizslaklubot dr. Polgár Kálmán és dr. Potoczky Dezső ala­pította 1920-ban. Már akkor azzal a céllal jött létre az egyesület, hogy megmentsék a magyar vizs­lát. Az egyesület elnöke Sárközy György főispán volt. Kapotsffy Bé­la árvaszéki ülnök apjának 1853 táján még volt magyar vizslája; aztán divatba jöttek az angol és német vizslák, s a régi magyar faj­tát kezdték mellőzni. Egyedülálló volt, hogy az egyesület vidéki székhellyel kereken 400 taggal di­csekedhetett. A kiállításon a ki­lenc magyar fajta, a puli, pumi, mudi, a simaszőrű magyar vizsla és a komondor fél áron nevezhet be. SZARKA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents