Somogyi Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-24 / 171. szám

2000. Július 24., Hétfő ________________________ G A 2 P A S Á G Somogyi Hírlap - 7. oldal Nyolcszázmilliárdos üzlet Sokba kerül a szennyvíztisztítás Budapest Élesedhet a verseny a sok- milliárdos megrendeléseket jelentő szennyvízberuházá­sokért, ugyanis annak elle­nére, hogy a hazai kivitele­zői kapacitás bőven elegen­dő a csatornák és a tisztítók megépítéséhez, a nagy üzlet iránt külföldiek is élénken érdeklődnek. Ahhoz, hogy igazán beinduljon az üzlet, még számos változtatás­ra van szükség a jelenlegi szabá­lyozásban. Jelentősen emelni kellene például a csatornabírsá­got, mert a mai díjtételek nem­hogy elriasztanak, hanem egye­nesen ösztönöznek a szennye­zésre. Olyan alacsonyak ugyanis, hogy sokkal olcsóbb a szemetet a patakba engedni, mint fizetni a tisztítás költségeit - mondta el la­punknak Szabó Lajos, a Közleke­dési és Vízügyi Minisztérium munkatársa. MÁV: fuvar a A Magyar Államvasutak Részvénytársaság Ausztria és Szlovénia után Lengyelországba is indít kamionszállító szerel­vényt; a Budapest-Józsefváros- Gliwice között közlekedő kombi vonat vasárnap késő délután in­dult első útjára - tájékoztatta a MÁV Sajtószolgálata az MTI-t. A forgalom ezen az útvonalon első­sorban az esztergomi Suzuki és a gliwicei Opel gyár alkatrészcseré­jére épül. A MÁV tovább kívánja bővíteni a kombinált fuvarozást az észak-déli irányban, ezzel ugyanis a társaság szakemberei szerint lehetővé válna, hogy vas­útra kerüljön az Észak-Olaszor- szág felől Magyarországon átha­Az EU-csatlakozással kap­csolatos kötelezettségeinkből fakadóan tíz-tizenöt éven belül el kellene érnünk, hogy a mos­tanival ellentétben szennyvize­ink többsége tisztítva kerüljön ki a természetbe. A közelmúlt­ban született kormányhatáro­zat ezért nemcsak a fejlesztési kötelezettségeket írja elő, ha­nem a kibocsátás szigorúbb el­lenőrzését, valamint az adatok nyilvánossá tételét is. A kemé- nyedő kormányzati magatartá­son kívül már csak azért is el­kerülhetetlenek a fejlesztések, mert a lakosság is egyre türel­metlenebb. Egy közepes településen egyébként öt-hat milliárd forint­ba is belekerülhet a hiányzó szennyvíztisztító kiépítése, or­szágosan pedig 800 milliárdos összegről van szó. Ennek a hatal­mas üzletnek a megszerzéséért várhatóan tülekedni fognak a vál­lalkozók.-w­lengyeleknek ladó tranzitforgalom, így a Bala­ton déli partján a közutak mente­sülhetnének a kamionforgalom­tól. A bővítéshez további ötven darab kamionszállító vagonra lenne szüksége a MÁV-nak, amennyiben ezt a 2001. évi költ­ségvetés lehetővé tenné. A ma­gyar vasúttársaság az ausztriai Wels felé naponta három alka­lommal közlekedtet úgynevezett RO-LA szerelvényt, a szlovéniai Sezanába pedig hetente hat pár speciális vonat indul, amelyekhez valamennyi kamionszállító kocsi­ját felhasználja a MÁV. A gliwicei vonat magyar fejlesztésű kosaras kocsikból áll, amelyeket most al­kalmaz először a MÁV. ■ Támogatást ültetvényekre! A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) szerint jövőre legalább 11-13 milliárd forin­tos támogatásra lenne szüksége a szőlő- és borágazatnak a központi költségvetésből. A részletesen kidolgozott javaslatokat a 2001. évi költségvetés elkészítéséhez ajánl­ja fel a szakmai szervezet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak (FVM). Budapest Urbán András, a HNT főütkára lapunknak el­mondta: az ágazatban a legnagyobb gondot vál­tozatlanul az okozza, hogy a szőlőtermelők je­lentős részének nincs elegendő tőkéje a beruhá­záshoz, a fejlesztéshez, és hitelképességük is korlátozott. Ezért a testület azt javasolta a föld­művelésügyi kormányzatnak, hogy az általános állami garanciavállalást 2001-ben terjessze ki az alaptevékenységek fejlesztésére. Ennek megfele­lően kiemelten kellene támogatni a minőségi termelést, az ültetvények újratelepítését, a tecb.- nológiai beruházásokat, mint például a hordók, musthűtők vásárlását, valamint az értéknövelő tárolást: a fahordós és palackos érlelést. Hasonlóképpen kiemelten kellene támogatni az ültetvénytelepítést és a szaporítóanyag-előál­lítást. A tapasztalatok szerint a jelenlegi támo­gatási konstrukció és mérték nem elegendő az ország ültetvényfelületét fenntartó méretekben elősegíteni a szőlőtelepítést. A szakember szerint az uniós csatlakozásunkig hátralévő időszakban évente legalább 3-4000 hektár szőlőterület felújítására lenne szükség. Az ültetvénytelepítési támogatáshoz - a mos­tani bonyolult pályázati rendszer helyett - a jö­vőben automatikusan, normatív alapon kellene a termelőknek hozzájutni. Az állami hozzájáru­lást differenciáltan kellene megállapítani. A HNT elképzelése szerint a hektáronkénti tőke­számtól, síkvidéki, hegyvidéki, Tokaj-hegyaljai jellegtől függően a normatív támogatás mértéke a várható teljes telepítési költség 60 százaléka lenne. A borvidékre jellemző régi szőlőfajták te­lepítése esetén pedig - borvidékenként 30 hek­tárig - 80 százalékos normatív támogatást lehet­ne meghirdetni. A meliorációra vonatkozóan olyan támogatási konstrukciót kellene kialakítani, hogy a szőlőter­mesztők - pályázaü úton - visszaigényelhessék a számlával igazolt költségeknek a száz száza­lékát. A főtitkár rámutatott: idén a szőlőültetvé­nyek után igénybe lehetett venni a földalapú tá­mogatást. Jövőre a szőlő esetében indokolt len­ne a kompenzáció mértékét a szántóföldi növé­nyek után megállapított támogatás négyszeresé­re emelni, és további 20 százalék kedvezményt nyújtani integrált növényvédelmi hoz­zájárulásként. Ezenkívül ösztönözni kellene a szerkezet- és technológiai átalakítást szolgáló épületberuházásokat, felújításokat, valamint a gépbeszerzést. Állami segítséget kell nyújtani to­vábbá a pinceszövetkezetek megalakításához, működésük beindításához. Urbán szerint a palackozott borok exporttá­mogatása pontosan tervezhető, de nem viseli el a késedelmes fizetést, az év közbeni forrás­csökkentést. A szakember úgy véli, hogy az európai uniós csatlakozásig az ágazat nem mondhat le a kivitel speciális ösztönzéséről. Ezért indokoltnak tartja, hogy az FVM a köz­vetlen exporttámogatás helyett a palackozott borra literenként 40, a pezsgőre 35 forint álta­lánosan igénybe vehető, piacra jutást segítő külön támogatást biztosítson. A meghatározott célpiacokra kiszállított asztali és tájborokra pe­dig literenként 12 forint szubvenciót nyújtson. Ezen túlmenően a szaktárcának ösztönözni kellene a piacra jutást elősegítő, a magyar bo­rok imázsát növelő marketingakciókat. A jövő évtől kötelezővé váló zárjegyhasználatról szól­va a főtitkár kifejtette: a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága által megfelelőnek ítélt zárjegy-előállítási és felhasználási költsége várhatóan eléri, illetve meghaladja majd a jöve­déki adó mértékét. Ezért a HNT indokoltnak tartja, hogy ezt a költséget teljes egészében megtérítse az FVM. ___________________iujvárd AZ EGYES ÁGAZATOK RÉSZESEDÉSE A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉSBŐL EU NÉMETORSZÁG PORTUGÁLIA (%) MAGYARORSZÁG Bor és szőlő 5,98 3,90 7,98 7,50 Búza 4,94 5,63 0,94 7,50 Összes gabona 9,35 10,88 3,39 25,00 Bát-összefoglaló Élen a dollár A Budapesti Árutőzsde gabona­piacán az elmúlt héten összesen 2,7 milliárd forint értékű áruval kereskedtek a brókerek, a határ­idős pénzpiacon pedig 1,7 milli­árd forint értékű külföldi fizető- eszköz került új tulajdonoshoz. A húspiacon nem született kö­tés, és az árak sem változtak - tudtuk meg a BÁT hét végi ösz- szefoglalójából. A gabonapiacon 937 kont­raktus cserélt gazdát. A takar­mánykukorica árai közül két lejáraté csökkent, háromé vi­szont erősödött. A búza négy lejárata 40 forinttal drágult, míg két lejáratának árfolyama 350 forinttal gyengült. A takar­mánybúzáért decemberre 300 forinttal kevesebbet kellett fi­zetni, míg a két közelebbi ter­rain értéke emelkedett. A takar­mányárpa augusztusi és szep­temberi jegyzése 220, illetve 380 forintot vesztett értékéké­ből. A napraforgó decemberi határidejének árszintje 500 fo­rinttal esett vissza. A határidős devizapiacon az elmúlt héten 6451 kontraktus forgott. A legkeresettebb fizető- eszköz - 2480 kontraktussal - ismét a dollár lett, az euró 1991 kontraktus adásvételével a má­sodik helyre szorult. Az ameri­kai dollár valamennyi lejárata 0,05 és 0,10 forinttal drágult - a stabil szeptember kivételével. Az euró három terminje 0,10 és 0,30 forinttal gyengébben fejez­te be a hetet. Az angol font pia­cán a szeptemberi lejárat árfo­lyama 4,40 forintot erősödött. Á japán jen árfolyamai közül a decemberi 2,30, a márciusi 3,0 forinttal emelkedett, míg a szeptemberi lejárat 2,70 forint veszteséget könyvelhetett el.-UG­Kevés hitelt veszünk fel A magyar háztartások eladósodott­sága nemzetközi összehasonlítás­ban továbbra is igen alacsony, ezért növekvő lakossági hitelfelvé­telekre számit az MNB a lakosság részéről az elkövetkezendő idő­szakban - áll abban a júniusi kelte­zésű összegzésben, amelyet a jegy­bank a Jelentés az infláció alaku­lásáról” címmel tett közzé. A ház­tartások inflációszűrt hitelfelvétele 2000 első negyedévében csaknem 19 milliárd forintot tett ki, ami nagyjából azonos az elmúlt évi át­lagos, negyedéves hitelfelvétel mér­tékével. Áz összegzés szerint a 2000. év elejét a lakosság reáljöve­delmének alacsony mértékű növe­kedése jellemezte, az operacionális jövedelem - azaz az inflációs hatá­soktól mentes lakossági jövedelem - mindössze 1,8 százalékkal emel­kedett az első negyedévben. A kü­lönböző jövedelemfajták dinami­kája eltérően alakult. A munkából származó nettó jövedelmek az összjövedelemnél gyorsabban, 4,1 százalékkal emelkedtek. A pénzbeli társadalmi juttatások reálértéke 2,5 százalékkal volt ala­csonyabb, mint az előző év azonos időszakában, amit a nyugdíjak és a munkanélküli ellátásokhoz kap­csolódó átutalások alacsonyabb nominális növekedése, valamint a családi támogatások pénzben fo­lyósított összegének változatlan mértéke magyaráz. A lakossági fogyasztás volume­ne 2000. első negyedévében 4 szá­zalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, a közösségi fo­gyasztás volumene pedig mindösz- sze 1,2 százalékkal bővült az MNB becslése alapján. (Tavaly az első három hónapban 4,5 százalékkal nőtt a lakossági fogyasztás, míg a közösségi fogyasztás 4,6 százalék­kal emelkedett).Eközben a GDP 2000. első negyedévében 6,6 száza­lékkal emelkedett, szemben az el­múlt év első negyedévé­ben tapasztalt 3,5 száza­lékos emelkedéssel. A jövedelemnél gyorsab­ban bővülő lakossági fo­gyasztás eredménye­ként folytatódott a lakos­ság bruttó megtakarítási rátájának lassú mérsék­lődése ez év első három hónapjában. A pénzügyi megtakarítási ráta 2,6 százalékponttal volt kisebb az egy évvel korábbi 6,5 százaléknál. A háztartások pénzügyi befekte­téseinél még jobban előtérbe ke­rültek a bankszektoron kívüli meg­takarítások. A háztartások port- fóliójában a bankokból kivont beté­tek más pénzügyi eszközökben je­lennek meg, egyre inkább teret nyernek a befektetési jegyek, ami a magyar lakosság tőkepiacba, és így végső soron a gazdaság fejlődésébe vetett bizalmára utal. A befektetési jegyek fokozatos térnyerésével pár­huzamosan továbbra sem mond­ható jelentősnek a lakosság tőzsdei részvények iránti kereslete. Sőt, a bekövetkezett árfolyamesések kö­vetkeztében a részvény-portfólió csökkent. Az államkötvények pia­cán tapasztalt hozamcsökkenéssel is összefüggésben állhat, hogy a la­kosság kevésbé érdeklődik az eddi­gi trend alapján a kincstárjegyek, il­letve az államkötvények iránt. A nyugdíjpénztári megtakarítások fo­lyamatos térnyerése nem meglepetés, mind­ez a nyugdíjreform jelle­géből adódóan még hosszú ideig jellemzi majd a háztartási szek­tor portfóliójának szer­kezetét. A jegybank jú­niusi előzetes adatai szerint a lakosság nyugdíjpénztárakkal szembeni követelései­nek, valamint az életbiztosítási díj­tartalékokban lévő megtakarításai­nak együttes összege az év hatodik hónapjában 21,8 milliárd forinttal nőtt, és összegük 651,6 milliárd fo­rintot tett ki június 30-án. Eközben a tőzsdei részvényekben tartott la­kossági megtakarítás 30,8 milliárd forinttal 231,7 milliárd forintra mér­séklődött. A háztartások tartozása ezzel párhuzamosan 15,6 milliárd forinttal 608,7 milliárd forintra nőt- tek június végére. ____________■ P ÉNZVILÁG % Megnyitották a badacsonyi borheteket Borhetek kezdődtek szombaton Badacsonyban, ahol a gazdák és a szövetkezetek mutatják be a nagyközönségnek a táj legkivá­lóbb borait. Badacsonyban 65 év­vel ezelőtt rendeztek először bor­heteket, ám a helyi összefogás né­hány évvel ezelőtt újra felélesz­tette ezt a szép hagyományt - mondta az ünnepélyes megnyi­tón Kálóczy Kálmán Badacsony­tomaj polgármestere. Az évek óta nagy tömegeket vonzó borünne­pen Tarján Tamás, a Miniszterel­nöki Hivatal agrár- és környezet- védelmi referatúrája vezetőjének jelenlétében hirdették ki a bor­verseny eredményeit. Első helye­zést ért el, s aranyéremmel díjaz­ták a badacsonyi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet kéknye­lűjét. A mintegy ötven benevezett bor közül többet érdemesített a zsűri ezüst- és bronzéremre is. A badacsonyi rizlingsor melletti parkban felállított borházakban július 31-ig kóstolhatják meg a tu­risták és helybeliek a híres bada­csonyi borokat. Az odalátogató- kat étel is várja.______________■ Számtalan előnye van Az Ön Citroen márkakereskedői: Budai Autóház Kft. 7400 Kaposvár, Vár u. 16. Tel.:82/528-888 Fax:82/419-720 Budai Autóház II. Kft. 8600 Siófok, Jegenyesor 4,/d Tel.:84/323-720, 84/323-722 Fox:84/323-720 Merencsics Autó 7500 Nagyatád, Dózsa György u.102 Citroen Stefán Tel.:82/351 -016 Fox:82/351-016 CITROEN 8646 Balatonfenyves, Kossuth u. 105. Tel.:85/361 -567 Fax:83/361-567 ...annak, ha valaki Citroen Xsara-t vesz. És most van egy számos is: _________ Ä Ä A Citroen Xsara bizonyos modelljei a készlet erejéig most 2 570 000 forinttól megvásárolhatók. Részletek a Citroen márkakereskedésekben Az ár az 1.4i SX 5 ajtós és az 1,6i SX Coupé alapmodelljeire vonatkozik

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents