Somogyi Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-22 / 170. szám
2000. július 23. ★ ARCKÉP ★ 7 Az EV EMBERE lett Amerikában Dr. Siklósi György professzor több mint 20 évvel ezelőtt rájött, hogyan lehetne a meddőséget az eddig ismert módszereken kívül jelentősen csökkenteni. Felfedezését ma még csak a klinikáján alkalmazzák. Ám eredményeire felfigyeltek nemzetközi szinten is. A közelmúltban az Év embere lett az USA-ban, Cambridge-ben pedig a század 2000 kiemelkedő intellektuális személyiségei közé választották. Ám őt jobban izgatja, hogy felfedezését minél előbb használják a betegek javára. — Honnan jött? — Szolnok alapvetően meghatározta az életemet. Volt egy-két olyan tanárom, aki formálta a diákot, mint például az osztályfőnököm, Kovács Zoltán tanár úr. Értelmiségi származásom miatt azokban az időkben másodrangú állampolgárnak számítottam. Mindig küzdeni kellett az elismerésért, ezért állandóan bennem volt a „csak azért is”. Sokat segített, hogy az apámtól olyan tartást kaptam, amit másnál nem láttam. A fronton is az orvosi esküje volt a fontos és nem a parancs. Nagyon egyszerű ma kimondani, de akkor könnyen lelőtték érte az embert. — Ő a példakép? — Igen, ő is. Én ilyen emberrel még nem találkoztam, aki az életét kockáztatja másokért, és képes azt mondani a fronton, hogy nem zsidó ember van meg keresztény, hanem egészséges meg beteg. Gyerekkoromban nem lehetett végigmenni vele az utcán, mert hárompercenként valaki a nyakába borult, akit megmentett. A háború után egy szál ruhában maradt ott, a házunkat lebombázták. Akkor jött az életében egy lehetőség, jó állást kínáltak neki: ezredesi rangban hadtestvezető orvos lehetett volna, ha belép a pártba. Ő erre kijelentette: „Nem tudom, melyik pártra gondolnak, de én megfogadtam, hogy soha egyetlen pártba se lépek be, mert akkor már nem lehetek tárgyilagos orvos.” És elment Pusztamonostorra körorvosnak. Amikor pedig felülvizsgáló főorvos lett, elvből nem fogadott él hálapénzt — attól kezdve csórók voltunk. Amikor a Szegedi Orvostudományi Egyetemre jelentkeztem, nem vettek fel a származásom miatt. Az elutasítás után egy évig fizikai munkásként dolgoztam az építőiparban. Ez az időszak olyan mély nyomot hagyott bennem, hogy sosem hagytam ki az életrajzomból. Amikor ezt elolvasták a kandidatú- rámnál, a nagy- doktorimnál vagy kitüntetés átadásánál, mindenki jót nevetett rajta. Nem is az bántott, hogy nem vettek föl, hanem hogy iszonyúan megaláztak. Hogy egy év múlva Pesten sikerült a felvételim, az csak a nagybátyámon múlt, aki egy menő sebész volt, az olimpiai csapat orvosa. Ő azt mondta: „Kisfiam, mit akarsz te Szegeden? Hát az nincs is a térképen! Ne törődj vele, majd én elintézem Pesten. Egy kérésem van, hogy megfelelő tudással állj a bizottság elé.” Megkereste a felvételi bizottságot azzal, hogy: „Gyerekek, jön hozzátok a kisöcsém, én fantáziát látok a kölyök- ben. Ezt a hülye értelmiségi származást hagyjátok a fenébe. A te kölyköd hány éves is? Tizenhat? Édesapám, két év múlva az is ilyen piszok értelmiségi kölyök lesz egy felvételi bizottság előtt. Szóval, az a kérésem, hogy ha tud a gyerek, vegyétek föl, szevasz- tok.” Ez, úgy látszik, hatott rájuk, mert kegyetlenül megszorongattak ugyan, de örültek annak, hogy tudok. — A házasságok 15-16 százalékában kezelések nélkül nem születik gyerek. Minden huszadik nőnek a terhessége ismételten megszakad. Ezek a számok nagyon magasnak tűnnek. Mi rejlik a háttérben? — Az egyik ok az, hogy sokan túl fiatal korban kezdik a szexuális életet. Minél több partnert vált valaki, annál nagyobb az esélye annak, hogy pete- vezető-gyulladás és -elzáródás alakul ki. A civilizációval járó stressz pedig a petefészek működését befolyásolja. Ez a 15-16 százalék egyébként világszerte érvényes adat. — Tudományos munkája tehát ezért népszerű Nyugaton is. — Ma a szakirodalom szerint három, biztosan igazolt oka van a meddőségnek: a férfieredetű, az anatómiai eredetű (petevezető-elzáródás), valamint a peteérés hiánya. Én viszont egy negyedik okot bizonyítottam, amikor van ugyan peteérés, és az ösz- szes többi tényező is rendben, mégsem jön létre a terhesség. A peteérés után kialakul egy sárgatest, amelynek az a feladata, hogy hormonjai révén a méhnyálkahártyát alkalmassá tegye a pete befogadására. Ha nem megfelelő a peteérés és a sárgatestműködés, akkor nem lesz jó a méhnyálkahártya, a pete nem tud megtapadni, és az illető hölgy nem esik teherbe. Ez a negyedik ok, amely a meddő házasságok harmadában szerepel okként. Erre sikerült rájönnöm, bizonyítanom, és megoldást találnom rá a peteérés gyógyszeres stimulálásával. Ez a negyedik ok volt az, amit eddig nem ismertek fel. A negyedik okra még ma is azt mondják, hogy: a meddőség ismeretlen eredetű. — Mennyi idejébe került ez a felismerés? — Több mint húsz évvel ezelőtt született az ötlet. Alkalmazni kezdtem, és sorban estek teherbe az addig ismeretlen eredetűnek mondott meddőséggel küszködő asszonyok. Amikor több száz esetnél egyértelműen lehetett bizonyítani, akkor már közleményekben, konferenciákon is publikáltam, előadást tartottam róla. — Pontosan mit lehetne kivédeni, ha ez a módszer általánosan elterjedné válna? — A meddőség harmada gyógyítható lenne, a spontán abortusz, a koNévjegy Dr. SIKLÓSI GYÖRGY pr.íoMXor se""“s °" *“ wimányi 1971-ben, maid tanárstíéd Pályája: Jeles eredménnyel szakig ^ Szü|észeti-Nógyogyaszati y lett a SOTE-n. Jelenleg a SOTE• ■ és eruropai szakKlinika igazgató-helyettese *amtate Nőo^ostársaság főtitkára, mai társaság vezetője, tasa. Ma© 1997-ben professzo A Magyar Tudományos Akadémia oo £mbere 2000” címet I lett. Idén az Amerikai Wfiaünt| pedig bevá-SíSil— *****sieme'"' Családilapote-.'nős,felesége közgazdász _________________ r aszülés, a méhen belüli sorvadás, a terhességi toxémia és a szokványos vetélés 90 százalékát meg lehet előzni vele. A sok eset kapcsán azt is észrevettem, hogy ha jó a sárgatestműködés, a petebeágyazódás, akkor nemcsak teherbe estek a nők, hanem ki is hordták a terhességet. Feltűnő volt, hogy már a századik, úgymond, meddő házaspárnál jön össze a terhesség koraszülés, spontán vetélés nélkül. Tizedannyi volt a koraszülés, tizedannyi a méhen belüli sorvadás, mint az átlagos esetekben, és nem alakult ki toxémia. A petebeágyazódásnak nemcsak a terheség létrejöttében, hanem a kimenetelében is szerepe van. Most már több mint ezer betegnél alkalmaztuk a klinikán ezt a módszert, és az eredmények biometriai adatokkal igazolhatók. Ez egyáltalán nem elhanyagolható szempont, amikor Magyarországon például 9 százalék körüli a koraszülés (a 2 és fél kilós testsúly alatt született gyerek). Számuk a világon mindenütt emelkedett, Amerikában például 10 év alatt egy százalékkal nőtt. Ezek a gyerekek egy életen át viselik ennek a terhét. A pszichológusok szerint az úgynevezett problémás gyerekek 99 százaléka vagy koraszülött, vagy méhen belül sorvadt. Még ötven év fölött is négyszer több az infarktus, ötször gyakoribb a cukorbetegség és az agyvérzés a körükben. Egyre magasabb a társadalomban a fogyatékosok aránya is: ez abból adódik, hogy a kis súllyal születettek jelentős részét sikerül életben tartani. Nyilvánvaló, hogy mindenkinek az a legjobb, ha a . koraszülést megelőzzük. — Ez hogyan valósítható meg?- Ha teherbe esés előtt hormonvizsgálattal szűrhetnénk a nőket. Ha egy asszony a pár ezrelékben előforduló genetikai probléma megelőzése miatt felkeres egy intézetet, akkor miért ne keresne fel az összesen 30 százalékban előforduló problémák — koraszülés, spontán abortusz, méhen belüli sorvadás — megelőzése miatt. Ennek nemcsak emberi oldala van, hanem gazdasági is: tizedannyiba „kerülne” Magyarországon egy egészséges gyerek. A hátralévő életemben ez a célom, hogy a módszeremet elterjesszem. — Az ön intézetében hosszú évek óta alkalmazzák a módszerét. És máshol? — NeYn tudok róla. Miközben a tévéből, az újságból azt halljuk, hogy a meddőség kezelése egyenlő a lombikbébivel. Ez ugyanis szenzációnak számít. De mivel csak 20 százalékban eredményes, így nem alternatíva a másik megoldással szemben. Hazánkban a nyolc lombikbébicentrumban évente születik 400 gyerek, és az egy évben született nők közül kb. 12 ezer nem esik teherbe. — Külföldi előadásai nyomán a Dél-karolinai Reproduktív Kutató- központ igazgatója, E. S. E. Hafez professzor monográfiájában önálló fejezet írására kérte fel önt. És néhány hete az Amerikai Biográfiai Intézet „Az Év Embere 2000” címet adományozta önnek. — Ezekről az elismerésekről, felkérésekről a külföldi publikációim alapján döntöttek. Az elismerésnek nem feltétele, hogy a felfedezés elterjedt legyen. Egyébként dr. Lampé László- professzor könyvében, amely a „Szülészet-nőgyógyászat a bizonyítékok tükrében” címmel jelenik meg hamarosan, részletesen ismertethettem a fenti összefüggéseket. — Sok energiát fektetett a felfedezése bizonyításába, a meddőnek tartott asszonyok kezelésébe, hogy az eredményeket megismertette a szakmával szerte a világon. Túl sok időt szentelt az ügynek... — Eltökélt vagyok. Ha valakinek a szakmában más a véleménye, vagy mást csinál, azt mondom neki, cáfolj meg! Egyébként volt más felismerésem is, kisebb horderejű. Létezik például egy olyan probléma a nők 10 százalékánál, hogy fokozott a férfihor- mon-termelődésük. Ez legfeltűnőbben a szőrnövekedésben mutatkozik meg. Kozmetikai dolognak látszik, de az ilyen hölgyek 70 százaléka nem esik teherbe. Ez annyira bosszantott, hogy rászálltam a dologra — abból írtam a kandidatúrámat. Egy igen jó diagnosztikus és kezelési módszert sikerült kidolgozni. A szomszéd belklinikán egy kolléga erre azt mondta, hogy „gyerekek, nem tudunk semmit kezdeni ezekkel a betegekkel, egy nőgyógyász oldotta meg, nem szégyelljük magunkat?” Azóta „előre köszönnek” a belgyógyászok. — Abban, hogy a meddőség megoldásán fáradozott, szerepet játszott, hogy önnek nem született gyermeke? — Az első házasságomban született volna, de albérletben laktunk a cseh származású feleségemmel. Már kezdett romlani a házasság, és irritált az a gondolat, hogy ha válással végződik a kapcsolat, külföldön éljen a gyerekem. Sajnálom, hogy így alakult. Az ember huszonévesen még végtelennek érzi a lehetőségeket, aztán hamar negyvenéves lesz, és leélte a fél életét. Úgy érzem, hogy talán ezek a sikeres terhességek kárpótoltak. A szülők visszajárnak hozzám, levelet írnak, hozzák a gyerekük fényképét. És engem a siker ambicionál. Paulina Éva
