Somogyi Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-22 / 170. szám
2000. július 23. ★ KÖZELRŐL ★ 3 Rippl-Rónai rajzok a kofferból A megsárgult papírlapokon Rippl- Rónai József eddig ismeretlen rajzai. Több, mint nyolcvan évig pihentek az öreg koffer mélyén egy iskolafüzetben. A szenzációs lelet Horváth János Milán kitartó kutatásának eredménye, aki még egyszer, utoljára megpróbálkozott az évtizedek óta lomként őrzött holmik átvizsgálásával. A művészet- történész több mint két évtizede foglalkozik a Rippl-anyag gazdagításával a megyei múzeumban. Korábban még állandó látogatója volt a fővárosi aukcióknak is, ily módon a Róma-he- gyi festőnek 26 képe került Kaposvárra, köztük olyan jelentős munkák, mint Zorka fekete kesztyűs képe, a francia periódusból származó művek, gróf Andrássy Tivadarné gyönyörű arcmása vagy a Szobabelső, melyen egy fekete kredencet örökített meg a művész. E képhez is történet kapcsolódik, ugyanis egy, a mostanihoz hasonló kutakodás során rálelt magára a bútordarabra. A félig elkorhadt fekete kredenc siralmas állapotban került elő három évvel ezelőtt, s hatalmas feladat elé állította a restaurátorokat. Végül sikerült megmentem, így ma a képpel együtt látható a villában. Aukciók még ma is vannak csak az anyagi források apadtak el, illetve olyan hihetetlen mértékben emelkedett a műkincsek ára, hogy a múzeum azt már képtelen kifizetni - mondta Horváth János főmuzeológus. Egy 20 évvel ezelőtt 70 ezer forintért vásárolt kép ma akár 15 millió forintot is érhet. Meséli, hogy a legújabb felfedezéshez dr. Martyn Róbert családja révén jutott. A Róma-hegyen elvonultan élő orvos mindig nagy tisztelettel kezelte a rá maradt hagyatékot. A városszerte ismert hegyi tanár - mint Rippl-Rónai nevelt fia, és feleségének, Lazarinnek az utolsó gondozója - örökölte 1947-ben, a francia származású asszony halála után, a Róma-hegyi villát, a birtokot és valamennyi ingóságot. Az örökséget NÉVJEGY: Horváth János Milán festőművész, főmuzeológus Kaposváron született 1949-ben. A Pécsi Tanárképző Főiskolán matematika-rajz szakon végzett, majd a Képzőművészeti Főiskolán középiskolai tanári és művészdiplomát szerzett. 1976-től dolgozik a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságán. Kezdetben a Somogyi Képtár vezetőjeként kiállításokat szervezett, majd 1984-től a művészettörténeti osztályt vezeti. Festőművészként 1980-ban jelentkezett először önálló kiállítással Kaposváron, majd négy évvel később a Helikon Galériában volt országos tárlata: azóta harminc egyéni bemutatón jelentek meg alkotásai. 1988-ban Somogy Megye Művészeti-diját, 1992-ben a Magyar Köztársaság elnökének Arany Érdemkeresztjét kapta. Restaurálásra várnak a megsárgult papírlapok kegyelettel őrizte, s bár maga is az épületben lakott, mégis szívesen fogadott minden Rippl-Rónaira kíváncsi látogatót. A vendégkönyvbe többek között Kodály Zoltán, Bernáth Aurél, Genthon István (Rippl- Rónai-kutató művészettörténész) és Takáts Gyula neve olvasható. A 70-es években azután az akkori megyei tanács megvásárolta a villát és a birtok nagy részét, dr. Martyn Róbert csupán egy kicsiny területet és a régi vendégházat tartotta meg. A tulajdonában maradt Rippl-Rónai bútorokat letétbe adta a közgyűjtemény számára. A családi lomtárban már csak értéktelennek tűnő tárgyak maradtak, mint az a lezárt koffer, amely a francia iskolásfüzetet rejtette magában. A művészettörténeti szehzáció most restaurálásra vár, a megsárgult papírlapokat vegyi kezeléssel próbálják tartósítani. A leletek állandó kiállításnak később sem lehetnek részei, mert a napsugár, de a mesterséges fény is elindíthatja a bámulást. A szakember tehát inkább csak a hírt tudja megosztani másokkal, a rajzok most egy eddig ismert történet hiányzó részeit pótolják.- 1914 júniusában a háborús mozgósítás előtti napjait élte Lazarin szülőfaluja, a francia Issy-L'-Évéque. Rippl- Rónai élményt kereső művészként az utcákat járta, érdekes karaktereket rajzolva. A mindent megörökítő rajzoló azonban felkeltette a helybéliek gyanakvását olyannyira, hogy kémnek hitték és meg akarták lincselni. Ezt a hajtóvadászatot később Rippl-Rónai kép- regényszerűen meg is örökítette, a művészettörténet jól ismeri ezeket az újságokban megjelent rajzokat, ám nem láthattuk a gyanú forrásait, a sétálgatás közben készített vázlatokat. Nos ezeket rejtette a kofferben talált francia iskolásfüzet, így kerekedett ki a történet. A harminc lap amolyan családi arcképalbum, melyet a művész fényképezőgép helyett ceruzával készített: Issy- L'-Évéque lakóit, Lazarine asszony rokonságát, későbbi festmények előtanulmányait láthatjuk rajtuk. Ha kézbe nem is vehetjük az értékes firkákat, azért közelebbről mégiscsak megismerkedhetünk velük Horváth János Milán tanulmányából, amely az idei múzeumi évkönyvben jelenik majd meg. Izményi Éva Áteveztek a Balatonon 110 perc alatt evezett át tegnap tizenkét legény Alsóörsről Siófokra. Közöttük volt dr. Bóka István, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke és Zsámboki Gábor, a Magyar Turizmus Rt vezérigazgatója is. Ezen a helyen a legszélesebb a Balaton, tizenhárom kilométert kellett evezni, hogy átérjenek a Somogy megyei partra, ahol dr. Balázs Árpád siófoki polgármester kötötte ki a Yotun nevű kenut, amely nemrég vizi úton megjárta Finnországot is.- Nagyon fárasztó volt az út - értékelt végül dr. Bóka István. Meglehet ezt előre sejtve maradt le az embert próbáló vállalkozásról Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter valamint több államtitkár, akik korábban pedig elígérkeztek. Az így is illusztris legénység most úgy értékelt; jó buli volt! Dobozos sörrel doppingolták magukat. Czene A farkas őrzi az erdőket A farkasokról, az ember felelősségéről, az európai határok természetéről beszélgettünk Hugo Be sard világhírű belga grafikusművésszel a balatonlellei Kapoli Múzeumban és Galériában, ahol alkotásai láthatók. Különös világot mutat meg. Mint egy tényfeltáró művész lerajzol minden szépet, rosszat és jót, amit a környezetében talál. Érzékenysége vitathatatlan a természet értékei iránt. Hatalmas rézkarcai mesterségbeli tudásról árulkodnak. Feltűnő, hogy milyen sok rézkarcán rajzol farkasokat.- Minden állatfajtával foglalkozom, amely kihalásra van ítélve, de a farkas iránt különös szimpátiát érzek - mondta -, pedig az ember rossz, gonosz képet festett róla, ilyennek mutatják a mesék, a legendák. Nincs jó vagy rossz állat.- Ön szerint mi a farkas szerepe a természetben?- Őrködik az erdők és a benne lakók védelmében. A gyengébbeket szelektálja. Kanadában és Spanyolországban például sokkal egészségesebb a szaiVas populáció azonban az erdőkben, amelyekben farkasok élnek. Számomra ez többet jelent mint moralizálás a farkas érdekében. A sokféleség fontos az élővilágban. Ezt ábrázolom a művészetemben abban a reményben, hogy hasonló gondolatokat ébresztek. A Föld nevű bolygón én az embert ugyanolyan különös megjelenési formának látom, mint minden más élőt, amely megérdemli a figyelmünket és tiszteletünket. Az indiánok is azt mondták száz éve: ha az utolsó állat elmegy, az ember is elmegy, mert nem bírja a magányt..- Honnan ered az elkötelezettsége a természet iránt?- Gyermekkoromtól így van. Brüsszelben laktunk egy erdő mellett. Apám az ötvenes évek ismert fotóművésze volt, Európa minden múzeumában megtalálhatók a képei, vele éltem át az élményeimet. Nem vagyok naiv, hogy azt gondoljam a képeimmel megváltoztatom az embereket, de muszáj lerajzolnom a gondolataimat, mert különben boldogtalan lennék.- Milyennek ismert meg minket?- Általában szép a természeti környezet, nem egy őstermészet, az ember átalakította, de még mindig harmóniában van a természettel. Vannak dolgok, amik nem szépek. A Me Donald's és a vursli nem kell a Balaton partra. Igaz mindenütt ott van, de itt azért feltűnő, mert a környezete szép. Csalódást okozott, hogy nem lehet végigsétálni a Balaton parton.- Ön aktív környezetvédő. Mivel foglalkozik?- A lisszaboni egyetem farkas csoportjával állatadaptációval foglalkozunk. Öt éve bérelünk egy területet és azon dolgozunk, hogy például az utolsó medvék energiadús táplálékhoz jussanak. Nincs lemérhető gyors siker, kitartóan és sokáig kell dolgozni. Én az egyesült Európában hiszek. Ha megnézzük a kontinens térképét, a természetvédelmi területek az országok határaira esnek. Amióta a farkasokkal foglalkozom kiderült, hogy az egyik természetvédelmi területen jól haladnak a megfigyeléssel, a szomszédos országban viszont megszakadnak folyamatok. Tehát határok nélkül könnyebben védhetjük a természetet, ha tiszteljük mások kultúráját. Ezért is szeretném, ha a magyar és a flamand diákok találkoznának és megismernék egymás kultúráját. Ők teremtik meg a békét. Az ember ugyanis nem közepe, csak egy különleges fajtája az élővilágnak. Akkor érdemli meg az életét, ha harmóniában él vele. Ezt szeretném megértetni velük. Álmodnom kell, hogy élhessek - mondta Hugo Besard. Gáldonyi Virtus túra, falujárás és házalás színesítette a tegnap megkezdődött bonnyai betyárkodást. Az ország távoli vidékeiről is felkeresték az apró somogyi falut, hogy részt vehessenek az egyre népszerűbb találkozón. Ezúttal 19 csapat nevezett be, s mindegyik azzal a nem titkolt céllal vágott a több mint 10 kilométeres túrának, hogy elnyerje a megtisztelő betyár címet és az ezzel járó jutalmat. Négy fős csapatok mérték össze tudásukat. A kétnapos rendezvény egyik legizgalmasabb programja kétségkívül a virtus túra volt, ahol a fizikai erőnlét mellett nélkülözhetetlen a jó tájékozódási képesség, mivel az erdőn-mezőn vezető utat tucatnyi ellenőrző állomás és erőt, ügyességet kívánó feladat tarkította. Többek között volt árokmászás, szekértolás, kötőféktépés és póznaugrás, a mocsárjárás nehézségeit gólyalábon igyekeztek leküzdeni a versenyzők. A találkozón egyébként bebizonyosodott: a 21. század önjelölt betyárainak nem hátrány az általánosnál mélyebb ismeretanyag, a furfang, a lelemény, mert több csapat értékes pontokat szalasztott el a régen használt tárgyak felismerésénél. Az ecsenyi válogatott azonban pontlevonás nélkül vette az akadályt, a csapatkapitány Máj Péter polgármester büszkén mutatta az igazolólapot. Olyan használati tárgyakat azonosítottak be, mint a kendertiloló, a sa- roglya vagy a kocsilőcs. Az ecsenyi különítmény - Fábri János, Tóth Mérei László, Néma László - azonban mintha kissé elbizonytalanodott volna, amikor a visszaúthoz szükséges térképet kellett megszerezni. Ez ugyanis vagy 6 méter magasan, az út menti hidroglóbuszra felszerelt kötélen függött. A legkevésbé tériszonyos csapattag vállalta a mászást, miközben a többiek a zavaró kilengést próbálták megakadályozni. A biztonságra egyébként elmés szerkezet ügyelt, így még azok sem pottyantak le, akiknek a mászótechnikáján amúgy volt mit csiszolni. Profikat megszégyenítő gyorsasággal jutott fel a fővárosi csapat. Csóka Péter, Madlenh Tamás, Molnár Géza és Sipos Gábor szemlátomást élvezte a megmérettetést, akárcsak a kaposváriak. Kirobbanó formában volt a Dynamit nevet viselő csoport. A mászást Varga Tamás vállalta, s a földre visz- szatérve társaival - Muzsi Zsolt, Fábián Szabolcs, Sárfi Sándor - a hátralévő útvonalat tervezte. Aki jó irányban indult el, kilométereket megtakaríthatott, ám néhányan némi kitérőt közbeiktatva jutottak el a következő állomásig. Érdekesnek tűnt az íjászat, itt mindegyik versenyzőnek lőni kellett. Magaslesről egy kartondobozból kivágott kör volt a céltábla. A versenyzőket később rásra hívták, ahol a bonnyai gek után kutattak. Többek zött a legmagasabb és a leghosz- szabb nevű embert keresték, de a feladványban szerepelt a legnagyobb lábú helybeli megkeresése is. A program ma tovább folytatódik, a résztvevők előadótehetségüket csillantják meg. A betyáréletről adnak elő rövid történetet, a mű feldolgozásában négy ismert színész segít. Ezúttal Trokán Pétert, Esztergályos Cecíliát, Forgács Gábu, i is Szabó Gyulái hívták meg. Fodor Anikó szervező elmondta: a hagyományteremtő indítékkal rendezett bonnyai betyárkodást a Somogy Kertje Üdülőfalu és a Somogyi Zsiványok Szövetsége szervezte. A tavalyi sikerek nyomán az idén már több volt az érdeklődő, a versenyben részt vevő. Jövőre is lesz betyárkodás, amitől a kistérség ismertségének növekedését várják. Bonnyát egyébként számos külföldi is felkeresi, főként a nyári szezonban jönnek a somogyi tájjal ismerkedő turisták. Harsányi Miklós Nyáron kötik a legtöbb házasságot, Kaposváron hétvégenként olykor 10-12 jegyespárt adnak össze. November végéig szinte betelt az anyakönyvvezetők naplója: idén csaknem 300 mennyasszonyt és vőlegényt jegyeztek elő. Noha a kaposvári házasulandók többsége huszonéves, időnként jóval idősebbek is frigyre lépnek. A férfi elmúlt 80 éves, a hölgy öt évvel volt fiatalabb, mégis egybekeltek. Évekig éltek együtt, ám sorsuk úgy alakult, hogy kapcsolatukat hivatalos papírral is meg akarták erősíteni. A jelentős korkülönbség nem jelent akadályt, egy 52 éves férfi nemrégiben 24 éves hajadonnak kérte meg a kezét. Egyébként több hasonló eset történt az utóbbi időben, amikor évtizedekkel volt idősebb a férfi. Jóval ritkább, amikor a mennyasszony idősebb a választottjánál, bár Dér Attila, Itt Erika és a mesetraktor erre is akad példa. Az idén nőtt a házasságkötési kedv, legalábbis ez derül ki a számokból. Az emelkedett pillanatokat időnként nem várt közjáték zavarja meg. A legkellemetlenebb, amikor csak az ünnepségen derül ki, hogy otthon maradt a személyi igazolvány. Ilyenkor néhány percet késik a ceremónia, mivel FOTÓ: KOVÁCS TIBOR hivatalos papírok nélkül nincs házasságkötés. Kaposváron több különleges esküvőt is számon tartanak, ilyen volt az a tegnapi, amikor a vőlegény egy 150 lóerős traktoron érkezett, de a menyas- zonyt elegáns gépkocsi hozta. Külön utaztak, de a rokonok gyűrűjében már kéz a kézben mentek a hivatalba. Harsányi Vőlegény traktoron
