Somogyi Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-01 / 152. szám

2000. július 2. ★ ARCKÉP ★ 7 a miniszteri bársonyszékben A tanárnő azt kérte miniszterré lett egykori tanítványá­tól: maradjon meg annak az embernek, aki hatvanegyben átlépte az előadóterme küszöbét. Talán nem véletlen, hogy a miniszteri eskü letételekor ugyanez Járt Ligetvári Ferenc fejében. Megfogadta azt is, sikeressé te­szi a környezetvédelmi tárcát: ha majd eljön az idő, megnyug­vással nézhessen az utódja sze­mébe.- Miniszter úr! Szarvasi főis­kolai dolgozószobájában be­szélgetünk, ahonnan a Holt- Körös partjának festői tájára látni, s melyet június végén át kellett adnia az utódjának. Nem fog hiányozni önnek ez a béke és a katedra1- A katedrát nem szeretném feladni. Harmincegy éve okta­tok, része lett a gondolkodá­somnak, a magatartásomnak. Igen, a festői táj... Korábbi, keszthelyi munkahelyemen a Balaton nyugati öble tárult elém. Ott a nagyléptékűség és a víz színe változása fogott meg. A szarvasi táj hangulata egé­szen más. Kicsit elhagyott, csöndes, költői ez a környezet, egészen biztos, hogy hiányzik majd.- Legalább ilyen szép város­ból, Veszprémből indult az éle­te. Mesélne szőkébb pátriájá­ról, a családjáról?- Veszprém ezeréves püspök­séget hordoz magában, amely évszázadokon keresztül meg­határozta a kultúráját. A várost a szívem legmélyén őrzöm. A veszprémi emlékek közül az anyai nagyanyámmal eltöltött nyarak a legkedvesebbek. Meg­fontolt, az élet dolgait jól látó asszony volt, az unokáit türe­lemmel és jósággal vette körül. A városból a háború után köl­töztünk el. A bútorasztalos­szakma akkoriban nem volt ke­resett, apám Várpalotán bá­nyász lett, s miután lakást is ka­pott, a család követte. Ügy az apai, mint az anyai ágon a nagyszülők öt gyermeket nevel­tek fel, felsőfokú tanulmányt kettő végzett. Az unokák közül már többnek volt lehetősége to­vábbtanulni.- Ön hogy választott hiva­tást?- A tájrendezés, a területfej­lesztés olyan tudomány, amely­hez különféle társadalmi isme­retek társulnak. Amikor telepü­lésfejlesztésbe fogunk, tudni kell, hogy mi az, amit az ott élők szívesen fogadnak és mi az, amit elutasítanak. A Kerté­szeti Egyetemen a tájrendezés­sel, annak oktatásával foglal­koztam, és többekkel igyekez­tem az ágazatnak tekintélyt szerezni. Mint az új iránt fogé­kony embert, vonzott ez a tudo­mányos téma, ugyanakkor so­kan idegenkedtek tőle, mint ahogyan a környezetvédelem­től is. Amikor előrelátó és bölcs vagyok és nyitott. Az új munka­helyemen mindenkinek megad­tam a bizalmat. Elmondhatom, nem áll távol tőlem a megbo­csátás még azokkal szemben sem, akikről tudom, hogy szán­dékosan hátráltatták a munká­mat. Erre több esetet is említ­hetnék. Mindig a saját példám­mal igyekeztem jelezni a kollé­gáknak, hogy mi mindent lehet elérni megfelelő munkatempó­val, igyekezettel és némi sze­rencsével.- Tudományos tevékenységé­vel nemzetközi hírnevet szer­zett. A szakmai sikerei közül melyik a legbecsesebb?- A legutóbbi, a Nemzetközi Öntözési és Vízrendezési Szö­Amlkor valaki politizálásra adja a fejét, egyben tálcán kínálja fel azt a könyörtelen nyilvánosságnak... professzorunk, Mőcsényi Mi­hály a hatvanas évek elején ezekről a dolgokról beszélt, na­gyon elmarasztalták, mondván, butaságokról nyilatkozik. Öt évvel később a Budapesti Mű­szaki Egyetem az Orvostudo­mányi Egyetemmel közösen környezetvédelmi kutatásba kezdett. Az erről szóló megálla­podás magas beosztású aláírói nem szívesen találkoztak Mő­csényi professzorral. Ő indított el ezen a pályán, szakmai neve­lőapámnak tekintem. Termé­szetesen ott volt a beiktatáso­mon, mert nélküle ez elképzel­hetetlen lett volna.- Az előbb említett új iránti fogékonyság meghatározta a pályáját. Egyéb tulajdonságait tekintve hogyan jellemezné önmagát?- Alapvetően embertisztelő vétség alelnöki szerepköre. A szervezet 1951-ben alakult, a magyarok közül rajtam kívül háromnak adatott meg, hogy benne alelnöki feladatot lásson el. Ez tizenöt éves munka ered­ménye. A jövőben több figyel­met és energiát szentelek a Nemzetközi Tájrendezési Szö­vetségben végzett munkámnak, és igyekszem, hogy a környezet- védelmi irodalomba is bekerül­ve, megfelelő publikációval sze­rezzek elismerést. Sikerorientált vagyok, ami annak tudható be, hogy talán a családban ilyen le­hetőség keveseknek adatott meg, így kicsit helyettük is dol­gozom. Nagyon szeretném, ha ezek az eredmények megnyug­vást adnának a környezetem­nek. Persze az ember ereje vé­ges, de abban a szerencsés hely­zetben vagyok, hogy a napi ti­zenkettő-tizennégy órát még mindig le tudom dolgozni, és másnap frissen kezdem a mun­kát. Ha a természettől ilyen ajándékot kaptam, azt ki kell használnom.- A miniszteri hivatal elfoga­dása előtt bizonyára sok min­dent mérlegelt. Melyek voltak ezek a szempontok?- Mostanában nagyon sok szép feladatot kaptam. Tavaly az alelnöki felkérést, valamint élére állhattam egy alkotókö­zösségnek, amely egyebek mel­lett a vízgazdálkodási jegyzetek megírásában jeleskedett. Las­san elkészül az a négykötetes környezetvédelmi jegyzet is, amelyet az ELTE és a Közgáz munkatársaival közösen írunk. Továbbá szerkesztőbizottsági elnöke lettem az Új magyar vi­dék című, havonta megjelenő magazinnak, amely ugyancsak felelősségteljes feladat. Napra­készséget kívánt a Földműve­lésügyi Minisztérium stratégia­tervezési szakértői bizottságá­ban végzett munkám is. Itt Nyéki József kollégával a ma­gyar mezőgazdaság pénzigé­nyét alátámasztó tanulmányok előkészítését és koordinálását végeztük. Ketten készítettük elő a tavalyi gödi rendezvényt, ahol a négyszáztizenhárommil- liárdról esett szó. Ezek a mun­kák azonnali, nagy közösség előtti megmérettetést jelentet­tek, nagyon kellett koncentrál­ni. A kicsiben és nagyban válla- inkon nyugvó országos felada­tok megerősítettek dolgozni. Olyan pozíciót válasz­tott ki, amely nem biztos, hogy számára előnyös lenne vagy ép­penséggel neki szánná a felette­se. De a mostani alkalom arra is lehetőséget adott, hogy régi, igaz barátoktól kellemes gondo­latokat kapjak. Több olyan levél érkezett, amelynek írója arra biztat, hogy a munkámban le­gyek következetes. A közel­múltban a Kertészeti Egyetem táj- és kertépítészeti szakának évzáróján egy kedves tanárom­mal, Bányai Júliával találkoz­tam. Kérte, maradjak meg an­nak az embernek, aki hatvan­egyben átlépte az előadóterme küszöbét, mert ezt várja el tő­lem. Erre Mőcsényi Névjegy Született Veszprém, 1f1- jnu^2k°s Mariann, az FVM munkatársa. w..ne«ze, «» nikus, Nóra egyesztendos. Kertészeti Főiskola táj- és Tanulmányai: «66-» dip»™« ®“udapesí Műaate Egriem «­2SS S“éu» szakán. 1966 61a az Wár-«“ta“­ban tanít. uonairiÁtusa. 1995-től A héten Ligetvári Ferenccel kapcsolatban sok szó esett arról, hogy az MSZMP, majd az MSZP tagja volt 1992-ig, s a ’90-es vá­lasztásokon Keszthelyen szocialista színekben megpályázott - eredménytelenül - egy parlamenti képviselői helyet. A miniszter ma pártonkívüliként hangsúlyozza: szakemberként vállalta a közigazgatási feladatot, s eddig sem volt titok, amiről ma sző esik abban, hogy a szakmai elisme­rés megvan.- A családja hogyan fogadta miniszterré kinevezését?- A közvetlen környezetem nem örült neki. Szerették vol­na, hogy ismét több erőt akku­muláljak. A főigazgatóként el­töltött hat év akadályozta, hogy a szakmám irodalmát alaposan áttanulmányozzam, és abban naprakész legyek. Korábban ar­ról voltam híres, hogy bármi­lyen cikk megjelent, annak mindjárt ismeretében voltam, és felhívtam rá a témával foglal­kozó kollégák figyelmét. A csa­lád úgy látja, a szakmai megúj­hodás szempontjából lehet, hogy jobb lett volna, ha még­sem ezt választom. Arról nem is beszélve, mennyire lerövidül majd az egymással eltöltendő időnk. — A hivatalba lépése nyilván tágabb környezetében is érzel­meket váltott ki, talán tanul­sággal is szolgált. Tapasztal­ta-e, hogy a hatalom közelé­ben hirtelen több lesz az ember „barátja"? — Igen, néhány esetben. Volt olyan munkatársam is, aki anél­kül, hogy kérdeztem volna, je­lezte, hogy a jövőben hol kíván professzor azt mondta, majd gondoskodik róla, hogy ne tör­ténjen változás. Sok érdekes dolgot megtapasztaltam, úgy a biztatást, mint az irigységet. Azt mondják, az irigység a buta em­ber magatartása, hiszen ha dol­gozik, neki is megadatik a siker. Látni azt is, ha a kicsit szétzilált közösségben az ember felmu­tatja a bizalmat, akkor az a kö­zösség talán csodákra is képes. Nem tagadom, most ebben a szituációban vagyok. Tán a saj­tó is várta a változást, és most érdemtelenül kapok dicsérete­ket. Ez valószínűleg a későbbi­ekben meg is változik majd, és több lesz a bírálat.- Sajtóvisszhangot váltott ki az a kijelentése is, miszerint a Környezetvédelmi Minisztéri­umnak puritán tárcának kell lennie. Miniszter a hivatalával kapcsolatban eddig aligha ej­tette ki ezt a szót.- Az a célom, hogy a minisz­térium a szellemi értékét ne tár­gyi elemeken keresztül muto­gassa. Ide tartozik az is, hogy a minisztériumi dolgozóknak na­gyon tettre késznek és szolgá­latkésznek kell lenni. Például azoknak a természetvédelmi felügyelőknek, akik kimondják adott esetben, hogy egy árvíz­FOTÓ: SUCH TAMÁS nél a madarak miatt nem lehet a lecsapolást abban a formában végezni, nem abból kell kiin­dulniuk, hogy a törvények mit tesznek lehetővé, hanem abból, hogy mi szolgálja az ott élő em­bereket. A puritánságra törek­vés másik oka, hogy szeretném visszafogni a különféle kiadáso­kat, a felesleges utazgatásokat, és minél több pénzt szétosztani a különböző területekre. Itt el­sősorban a hulladékgazdálko­dás megoldására gondolok, mert a hulladék sok helyen el- önü a községeket. Ügy gondo­lom, a köztisztviselői intelli­gencia birtokában képesek va­gyunk az európai integrációs felzárkózást megvalósítani.- A hazai politikai életben sokszor méltatlan csatározá­sok zajlanak. Az ön tudós al­katától, személyiségétől ez annyira távol áll.- A rendszerváltásnál na­gyon bíztam benne, hogy ki­alakul az a politikai kultúra, amely ideológiára és nézetekre tekintet nélkül az ország és a társadalom fejlődését fogja szolgálni. Azóta úgy látom, hogy az anyagi dolgok, a priva­tizáció és a hozzá hasonló fo­lyamatok nem engedték meg, hogy a politikai kultúra az előbb említett szintre jusson el. Ügy gondolom, a szakma- politika sok esetben befolyá­solni tudja a napi politikát. Törekszem rá, hogy a progra­mok megvalósulásán keresz­tül bebizonyítsuk, hogy a szak­mapolitikát lehet tisztán mű­velni, és valóban a legjobb pá­lyázatokat részesíteni elisme­résben. A meghallgatásokkor Baja Ferenc exminiszter azt kérte, hogy tegyem lehetővé az ellenzékiekkel való rendszeres találkozást. Úgy érzem, a tér­ség fejlesztése szempontjából fontos környezetvédelmi intéz­kedéseket közös felelősséggel kell meghozni, s ehhez közö­sen kell összegyűjteni a leg­jobb javaslatokat.- A kevés szabadidejét mivel tölti?- Szívesen fényképezek, a városi képek témája vonz. Azt hiszem, a jövőben is ez lesz számomra a legjobb kikapcso­lódás.- A miniszteri eskü letétele­kor legbelül tett-e fogadalmat?- Arra gondoltam, hogy ne változzak meg. Próbáljak a le­hetőséghez mérten kiegyensú­lyozott lenni, és képes legyek a jövőben is a gyors probléma- megoldásra. Igyekszem min­dent megtenni azért, hogy a tár­ca sikeres legyen, s amikor majd átadom a minisztériumot, megnyugvással nézhessek az utódom szemébe. Csath Róza

Next

/
Thumbnails
Contents