Somogyi Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-20 / 168. szám

10. oldal - Somogyi Hírlap N Y U G D ÍJ A S 0 K 2000. Július 20., Csütörtök \ H Az idős kor gondjai alulnézetből Vadásztanyán a Derűs Alkony 100 94,6 Május végén hat szakszervezet konfö­derációja, a mátraházi tanácskozáson vitatta meg a magyal- társadalom hely­zetét. Nemrég készült el az összegező értékelés, Svajda József, az MSZOSZ megyei elnöke a nyugdíjasokat érintő megállapításokról adott tájékoztatást.- Somogybán több mint húsz ágazati szerve­zetben ma is mintegy tízezer nyugdíjas kötő­dik az MSZOSZ-hez, természetes tehát, hogy a konföderáció tanácskozása foglalkozott az idősek helyzetével is - kezdte tájékoztatóját Svajda József. - Az igazsághoz tartozik, hogy már a rendszerváltás előtt, 1975 és 1990 kö­zött, a központi döntések nem tekintették fontosnak a nyugdíjak reálértékének megőr­zését, a keresetnöve­kedéshez való igazítá­sát. A rendszerváltás után talált támogatás­ra az a törekvés, hogy a járulékfizetéssel megalapozott jogokat a nyugdíjak emelése során nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni. Az országgyűlés 1991. évi 60. számú határo­zata óta egységes szá­zalékos emelési mér­ték érvényesül, több­nyire a nettó átlagke­resetek növekedéséhez igazítva. Ez az úgyne­vezett „együtt sír, együtt nevet”-elv biztosítot­ta, hogy az idősek jövedelme ne maradjon el az aktív keresőkétől. Az eltelt esztendők több­ségében - 1994, 1997 és 1998 kivételével - a nyugdíjak és a keresetek növekedése is ala­csonyabb volt, mint a fogyasztói árak emelke­désének üteme. Érezhető javításra 1999-ben lett volna lehetőség, de a kormány az utolsó pillanatban végrehajtott törvénymódosítással megakadályozta ezt. Mintegy 50-55 milliárd forinttal rövidítették meg így a nyugdíjasokat.- Finanszírozási okokkal, a pénzügyi fede­zet hiányával indokolták ezt a döntést.- Valóban deficites a nyugdíjbiztosítási alap. Ennek oka egyrészt a vegyes tőkefede­zeti rendszer, a magánnyugdíjpénztárak 1997-es bevezetése, másrészt az öregségi kor­határ alatti, I. és II. fokozatú rokkantak járan­dóságának az egészségbiztosítási alaptól a nyugdíjbiztosítási alapba való áthelyezése. Hozzájárult a hiányhoz az 1999-ben beveze­tett, közgazdaságilag nem indokolt járulék- csökkentés is. Semmivel sem magyarázható azonban, hogy rajtuk kívül álló okok miatt bekövetkezett deficitet a nyugdíjasokkal fizet­A NYUGDÍJAK ÉRTÉKVESZTÉSE 1989-HEZ VISZONYÍTVA 88 85,9 82,8 86,9 78,3 80,1 71,3 72 76,6 1989 Forrás: KSH 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 1 tessék meg. A következő években a bérköve­tő nyugdíjemeléstől való eltérés, az úgyneve­zett vegyes indexálás további veszteségek, ér­téktorzulás és devalválódás forrása lesz.- Mit javasolnak a szakszervezetek?- Indokoltnak és időszerűnek tartjuk a tör­vényben rögzített nyugdíjemelési szisztémá­nak a felülvizsgálatát, amelynél az elsődleges cél nem a költségvetés érdekeinek elsődleges érvényesítése, hanem a biztosítási alapra épülő nyugdíjrendszer arányta­lanságainak korrigálása, a biztosítási elv fokozottabb érvényesítése. Vélemé­nyünk szerint a felülvizs­gálat során biztosítani kell, hogy a társadalombiztosí­tási nyugellátások éven­kénti emelése 2000 után se szakadjon el a nettó átlagkeresetek alakulásától, gondoskod­va arról, hogy a nyugdíjasok ne kerüljenek hátrányosabb jövedelmi pozícióba, mint a társadalom aktív kereső rétegei. A nyugdíj- emelések rendszerének hosszú távú szabá­lyozását kell elérni, kiküszöbölve az ötletsze­rű intézkedések lehetőségét is.- Idősügyi törvény megalkotását kezdemé­nyezte a szakszervezeti tanácskozás. Mit tar­talmazna ez a törvény?- A népesség öregedése tapasztalható az egész világon, ma hazánkban a lakosság húsz százaléka 60 éven felüli. Felelős és gyors vála­szokat kell adni e jelentős társadalmi réteg gazdasági, egészségügyi, etikai, életviteli kér­déseinek megoldására. Érdekeik fokozott vé­delme össztársadalmi feladat. A nyugdíjasok ma sem intézményesen, sem közvetlen mó­don, sem állampolgári jogon nem szólhatnak bele életkilátásuk alakulásába. Jelentős ré­szüknek fokozatosan romlik életszínvonala, emberhez méltatlan családi és jövedelmi kö­rülmények között tengődnek. Az emberhez méltó élet garanciáját várjuk az idősügyi tör­vénytől, amely életszínvonal-megőrzést, ala­nyi jogon járó, magas színvonalú egészség- ügyi ellátást, családias otthont, lakást biztosít. Elvárjuk, hogy a törvényalkotók valamennyi nyugdíjast érintő rendelkezés meghozatala előtt egyeztessenek az érdekvédelmi szerve­zetekkel. KATONA CSONGOR A Somogyi Hírlap július 6-i szá­mában néhány tény felvázolásá­val igyekeztem korántsem teljes mérleget készíteni a nyugdíjasok helyzetének alakulásáról. Az ott írtakhoz tett észrevételeket dr. Mátrai Márta országgyűlési kép­viselőtársam. Mindig örömmel tölt el, ha az általam felvetett problémák reakciókat váltanak ki: az előrevivő, értelmes vitának híve vagyok. Azonban nem tar­tom szerencsésnek, ha a tényekre megkísérelt válaszok méltatlan irányba terelődnek. Nyilatkozatom első részében a Fidesz választási ígéreteiből idéz­tem, majd megállapítottam, hogy a kormányprogram már keveseb­bet tartalmaz. Ebből bárki láthat­ja, hogy a szavazatok megszerzé­se érdekében a Fidesz sokkal töb­bet ígért, mint amit a kormány- programban meghirdetett. így te­hát az a megállapítás, hogy a Fi­desz „így is megtartotta választási ígéretét”, csak részben igaz. Aki mindkét cikket olvasta, azok tar­talmának összevetésével ezt iga­zoltnak tarthatja. Az 1999. évi 20 százalékos nyugdíjemelés elmaradásával Döntsenek a nyugdíjasok kapcsolatban azt sérelmeztem, hogy a polgári kormánytöbbség az 1997-ben elfogadott nyugdíj- törvényben meghatározott eme­lés mértékét jelentősen csökken­tette. A törvény a nyugdíjas ér­dekképviseletek egyetértésével került megalkotásra, míg a sérel­mezett módosítás kapcsán a Fi­desz senkit nem kérdezett meg, hanem parlamenti többségével él­ve egyoldalúan döntött. Téves Mátrai Mártának az a megállapítása, hogy a „Hom-kor- mány alatt közel húsz százalékos nyugdíj értékvesztés következett be. A húsz százalékos értékvesz­tés nem igaz, a nyilatkozatommal egyidőben közölt, KSH által köz­zétett grafikából egyértelműen megállapítható, hogy a nyugdíjak reálértékének csökkenése 1994 és 1998 között mindössze 7,9 száza­lék volt. Ami pedig a „fedezet nél­küli kampányígéretet” illeti: a gazdaság eredményeinek javulá­sa már 1997-ben megkezdődött és azóta folyamatos. A GDP-növek- mény és ebből adódóan a növek­vő bevételek a nyugdíjemelés fe­dezetét bőven biztosították volna. Nem szól arról, hogy az 1999. évi költségvetés­ben jelentős mértékben megemelték például a tit­kosszolgála­tok, a Minisz­terelnöki Hiva­tal, az országimázs előirányzatait és ezeken túlmenő­en jövedelem-átcsoportosítást hajtottak végre, hat százalékpont­tal csökkentették a munkáltatók által fizetendő tb-hozzájárulá- sokat. Itt jegyzem meg, hogy a szabadon választott MSZP- SZDSZ kormány „rezsimnek” ne­vezése a képviselő aszszonyt mi­nősíti. Sosem vitattam azt, hogy az alacsonyabb nyugdíjakat jelentő­sebb mértékben kell növelni, azonban ez megítélésem szerint állami, szociálpolitikai feladat. Ennek nagyobb mértékű emelé­sét nem a „nagy nyugdíjak” terhé­re kell megoldani. Ami pedig a gázárak emelésé­nek mértékét illeti, azt vetettem fel, hogy a „világpiaci tendenciák­tól való eltérés” nagy kockázattal jár. Ez máris beigazolódott, hi­szen a magyar nemzeti vagyon a tőzsdén igen nagy mértékben ér­tékelődik le. A megnyugtató megoldást ter­mészetesen az jelentené, ha meg­felelő mértékben növekednének a munkabérek és a nyugdíjak. A kedvező gazdasági helyzet már ezt is lehetővé tenné. Fenntartom azt az állításomat, hogy a haloga­tás halmozott veszélyt jelent, ár­robbanáshoz vezethet, aminek a legnagyobb terheit a kisemberek­nek kell majd viselni. Ez a véle­ményem vonatkozik a gyógyszer­árakra és a közlekedési költségek­re is. Elégedettséggel tölt el, hogy képviselőtársam szerint „a polgá­ri kormány egyetlen nyugdíjeme­lésre fordítható forintot sem hasz­nál fel másra”, mert a célunk ezek szerint közös: a nyugdíjasok élet- körülményeinek javítása. Hogy ez mennyiben és miként fog meg­valósulni a következő két évben, azt nyilván az egy életen át orszá­gunkat építő nyugdíjasok és a magyar társadalom többsége fog­ja eldönteni. DR. CSÁKABONYI BALÁZS Segesd A segesdi Derűs Alkony tagjait a Kossuth Vadásztársaság nevében Perák László vadászmester látta vendégül szombaton. A kutas-cseri vadászházban természetesen vad­pörkölt volt a menü, Tóth Sándor vadőr ezúttal is remeket alkotott. A rossz idő sem zavarta a negyven se­gesdi nyugdíjast, Bertók József tan­góharmonikájával csak fokozta a kitűnő hangulatot. A szíves ven­déglátást a nyugdíjasdal eléneklé- sével köszönték meg a segesdiek. Baranyai Lajosné elnökasz- szonytól megtudtuk azt is, nemrég kirándultak Szombathelyre, Buda­pesten a Parlamentben megnézték a Szent Koronát, a jövő héten Zalakarosra mennek egy kis gyó­gyító fürdőzésre. Már készülnek az őszi klubnapokra, az új felada­tokra, a nemzeti ünnepek, a meg­hitt karácsony megtartására. - A Derűs Alkony nagyon lelkes csa­pat, örülök, hogy a vezetőjük lehe­tek - mondta rövid nyüatkozata vé­gén Baranyai Lajosné elnökasz- szony._________________________■ Virágoskert a betonudvarban Kis belvárosi kert, sok lelkes kertésszel Kaposvár belvárosában nagy kincs a telek, a Kossuth utca 16. számú, régi háromemeletes ház udvara se nagyobb egy teniszpá­lya negyedénél. Nyugdíjasok lak­nak itt leginkább, akik kertet va­rázsoltak a betonon.- A gyerekek, de az unokák is kinőttek már a homokozóból, an­nak a helyén van a virágosker­tünk - meséli el a kis oázis törté­netet Káplár Józsefné. - Szatyrok­ban, kosarakban hoztuk az erdei földet, a virágpalántákat, mago­kat is a szomszédok szerezték. Egy kis elfoglaltságot ad, meg sok-sok örömet, amint látjuk, hogy szinte napról napra növe­kednek, nyílnak, virágba borul­FOTÓ: LANG RÓBERT nak a kis növények. Muskátli, szappanvirág, liliom, aszpará- tusz, trombitavirág, hajnalka, hi- biszkusz van a kertünkben, egy kövek között nőtt kis orgonacse­metét is átmentettünk ide. Beck Jánosné, Fosztó Matild, Kovacsik Lászlóné és dr. Rásonyi Sándorné szomszédaimmal vi­seljük gondjukat. Naponta ön­töztünk a nagy szárazság idején, de meg is látszik rajtuk, élnek, vi­rulnak, pedig a nap is alig süt be az udvarba. Jó kinézni az abla­kon, a sok-sok zöld, meg a színes virágok az ember hangulatát is megváltoztatják. Nem látszik mindez az utcáról, a magunk örömére csináltuk... ■ Hírek A PETŐFI UTCÁBÓL A MÁTRÁBA. Kétnapos kirándulást tettek a Mátrában a kaposvári Petőfi utcai klub tagjai. Gödöllő, Hatvan, Gyöngyös, Mátrafüred, Gallyatető, Mátraháza, Parádsasvár után Egerben nézték meg Dobó várát, a Bazilikát és más nevezetessége­ket, a 90 éves Sáfár Sándor kalauzolásával. A 37 kiránduló útját a Ga­bonaforgalmi Rt nagylelkű anyagi támogatása tette lehetővé. EGY ÓRÁVAL KÉSŐBB. Orfűre, Abaligetre, Magyarhertelendre ki­rándulnak augusztus 5-én a Tájak, Korok, Múzeumok klub tagjai. Az indulás az eredetileg tervezett reggel 7 helyett 8 órakor lesz, a távol­sági buszpályaudvarról. SZOBORAVATÁS. Augusztus 20-án avatják Szent István szobrát az ópusztaszeri nemzeti emlékhelyen, az eseményen részt vesznek a kaposvári egyesület tagjai is. A kirándulócsoport másnap Szeged ne­vezetes látnivalóit tekinti meg. A kétnapos útra korlátozott számban jelentkezéseket még elfogadnak hétköznap délelőttönként a Szent Imre utcai irodában. ■ Weisz Gáborné alpolgármester köszönti az ünnepeltet Kilencvenegy év öröme, bánata Kedden este családja körében kö­szöntötte Somogymeggyes önkor­mányzata a 91 éves Borbély Gyulát, a falu legidősebb lakóját. Weisz Gáborné alpolgármester virágcso­korral és ajándékkal kedveskedett az ünnepeltnek. A szomorú és nehéz élet közben azért voltak boldog pillanatok is - emlékezett vissza Borbély Gyula. - 1917-ben kerül­bély Gyula 1909. július 18-án Bakonyságon látta mag a igot. Házasságából ás élettársi kapcsolatából öt gyermek letett. Másfél évig volt katona, a huszároknál szolgán. 14-töl nyugdíjas. Kedvenc étele a túrós tészta. Születés­ijét négy gyermeke, menyei, vejei, nyolc unokája és hat lunokája ünnepelte. tem Meggyespusztára és 1922-től cseléd­ként dolgoztam Polácsik Béla gazdánál. Nagyon rendes ember volt. A bátyámmal fotós eszes Andrea és velem is szerződést kötött, csikókat őriztünk. 1924-ben aztán átjöttem Csicsalra. Itt 17 éven át Hertelendi Mik­lósnál szolgáltam uradalmi cselédként: kanász és béreskocsis voltam. 1959-ben Somogymeggyesen megalakult a téesz, éveken át dolgoztam itt. Segédmunkásként főleg az építkezé­seknél akadt munkája. Az állatokat is sze­rette, így otthon teheneket és lovakat tar­tott. Később túl nagy nyűg volt ez, haszon is alig rajta, felhagyott a jószágtartással. 1970-ben Siófokra a Vízügyhöz ment dol­gozni, 1974 óta nyugdíjas.- Házasság? Család?- 1929-ben vettem el Kis Margitot, négy gyermekünk született: Mária, Károly, Ju­lianna és Gyula. Sajnos, a Gyuszi már meghalt, 1947-ben én is megözvegyül­tem. A gondok enyhítésére élettársi kap­csolatot létesítettem Matók Máriával. 1954-ben közös gyermekünk született, Irénke. Kapcsolatunk 42 évig tartott, Má­riát 1989-ben ragadta el a halál. A legki­sebb gyermekemmel és annak családjával élek. Irénke gondoz, öt éve a bal kezem lebénult, egyre nehezebben járok, fogy az erőm.- Hogyan telnek a napjai?- Leginkább üldögélek és fekszem. Szép időben a lányom kivezet az udvarra, a kertbe is. Nézelődöm, figyelem az utcán közlekedőket. Olykor a tévét is megné­zem, de megromlott a látásom, nagyot hallok, így nem igazán érdekel.-Mi a kilencvenegy év titka?- A mértékletesség és a sok mozgás. Nem hagytam el magam sosem, mindig tevékenykedtem. Gyakran voltam a sza­bad levegőn, mellőztem a zsíros ételeket, bort is csak mértékkel. Húsz-huszonöt éve a pipát is elhagytam. Egyszer Bérdi doktor azt mondta: nagyon egészséges a szervezetem, megérem talán a száz évet is... Úgy legyen. krutek József

Next

/
Thumbnails
Contents