Somogyi Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-15 / 164. szám

2. oldal - Somogyi Hírlap VILÁG TÜKÖR 2000. Július 15., szombat Katonai költségvetési csúcs Washington Az Egyesült Államokban 24 óra leforgása alatt számos olyan pénzügyi döntést hoztak, ame­lyek közvetetten, vagy nagyon is közvetlenül befolyásolják a nemzetközi kapcsolatokat. Az amerikai gazdasági fellendülés lehetővé teszi, hogy az USA to­vább növelje már eddig is nyo­masztó erejű katonai előnyét minden más országgal vagy országcsoporttal szemben. A képviselőház után az ame­rikai szenátus is jóváhagyta a re­kordösszegű, 310 milliárd, azaz 310 ezer millió dolláros katonai költségvetést az ősszel kezdődő pénzügyi évre. Clinton elnök korábban azt javasolta, hogy az idén elköltött összeget növeljék 16 milliárd dollárral. A szenátus ezt megtoldotta még 4,5 milli- árddal, így nemcsak a katonák fizetésemelésére jut keret, ha­nem a katonai csúcstechnoló­giát is rekordütemben fejlesztik. Az elnök már aláírta a rendkí­vüli kiutalási törvényt, amely to­vábbi 11,5 milliárd dollár sorsát határozza meg. Ebből 2 milliárd jut a Koszovóban szolgáló ame­rikai erőknek, 1,3 milliárd Ko­lumbiának a kábítószer-keres­kedők és a polgárháborús fe­szültséget szító gerillák megfé­kezésére. Mindeközben Made­leine Albright külügyminiszter arról értesítette Mik) Djukano­vics montenegrói elnököt, hogy reformpolitikáját Washington további 16 millió, az eddigi tá­mogatással összesen 77 millió dollárral honorálja. Ezek az ösz- szegek eltörpülnek az Izrael és Palesztina számára kilátásba he- lyezett milliárdok mellett. ■ Európai parádé a francia ünnepen A borús idő ellenére is példátlanul látványos volt a Champs-Élysées-n a július 14-ei katonai parádé. A fran­cia nemzeti ünnep szokásos csúcspontját jelentő fölvonulást ezúttal az euró­pai védelemnek szentelték. PÁRIZS Történelmében először a legszen­tebb hagyománynak számító júli­us 14-ei díszszemlére most meg­hívták nyolc másik uniós tagor­szág katonai egységeit is. A pará­dé Spanyolország, Portugália, Olaszország, Hollandia, Belgium, Luxemburg, Németország és Nagy-Britannia felségjeleinek föl­mutatásával kezdődött. Az európai védelem a 15-ök de­cemberben megtartott helsinki csúcstalálkozója óta különösen fontos Franciaország számára most, amikor betölti az Unió so­ros elnöki tisztét. Ezért is kezdték meg jelképes közös demonstráció tervezését még tavaly, rögtön az előző díszszemle másnapján. Eredetileg Franciaországnak mind a 14 uniós partnerét meg kí­vánták hívni, hogy vonultassa fel katonáit a Champs-Élysées-n. Mi­után azonban Bécsben új kor­mány jött létre, az Unió Ausztria- ellenes bojkottját vezető Francia- ország elállt ettől. így csupán azok a tagállamokat invitálták meg, amelyek a négy, már műkö­dő európai katonai egység vala­melyikében részt vesznek. Mindazonáltal az Ausztriával szembeni bojkott olvadozásának halovány jeleként a párizsi oszt­Jacques Chirac köztársasági elnök a Champ-Élysées-n szemléli a fölsorakozott egységeket rák nagykövet is meghívást ka­pott a hagyományos államfői kok­télpartira, továbbá a többi nagy­követtel ő is a dísztribünök egyi­kéről csodálhatta a Diadalívtől a Concorde térig 1320 méteren át hömpölygő parádét. Lehetséges, hogy jövőre ma­gyar egységek is fölvonulnak a Champs-Élysées-n, hiszen szó van róla: Franciaország így tiszte­li meg a 2001-ben rendezendő magyar kulturális évadot. Még folynak a tárgyalások hazánk részvételéről. MR A gyalogosok pártján Csehország „Nem lesz rendőrállam” Új közlekedési szabályokat fo­gadott el a prágai parlament 2001. január elsejei hatállyal. A legfontosabb rendelkezés sze­rint a jövőben á cseh utakon is abszolút elsőbbséget fognak él­vezni a gyalogosok. Jelenleg csak akkor kell előnyt adni a gyalogosoknak, ha már ráléptek a kijelölt gyalogátkelőre, a jövő­ben viszont akkor is, ha még csak a zebra előtt várakoznak. A rendőrség ettől az intézkedéstől azt várja, hogy csökken a bal­esetek magas száma a gyalogos- átkelőknél. A gépkocsivezetőknek tilos lesz vezetés közben a mobiltele­fon használata kihangosító nél­kül. Az autósoknak nappal is be kell kapcsolniuk a közutakon a tompított fényszórót. A sebes­séghatár autópályán 130, köz­úton 90, lakott területen 50 kilo­méter marad óránként. A gépko­csivezetők számára továbbra is tilos az alkohol. ■ Putyin szerint a gazdasági morált kell javítani Az orosz elnök közölte: akár tetszik az érintetteknek, akár nem, az állam rendet fog teremteni a gazdaságban, mindenekelőtt az adófizetésben. Moszkva Nyilatkozatában Vlagyimir Putyin megjegyezte: eddig az állam csak beszélt a rendről, de most hozzá is fog a rendteremtéshez. „Rendet kell teremteni a gazdaságban” - mondta, és hozzá­tette, hogy ő maga nem fogja megsérteni a tör­vényt, és nem avatkozik be az ügyészség mun­kájába.- Abba kell hagyniuk a játékot a nagytőke azon képviselőinek, akik megkísérlik bitorolni az állami funkciókat, vagy előjogokra akarnak szert tenni a hatalomhoz fűződő különleges kapcsolataik révén.' A törvény mindenki számá­ra egyforma. Megengedhetetlen az olyan hely­zet, amikor a jogok kiterjedése egyenesen ará­nyos a tőke mennyiségével és a birtokolt va­gyonnal - hangoztatta az orosz elnök. Kijelen­tette: ha észreveszi, hogy a rendvédelmi szervek tevékenysége kárt okoz az államnak a gazdaság­ban és a demokráciában, akkor minden eszközt megragad, hogy változtasson a helyzeten. - Csak az alkotmányos kereteken belül van jogom cselekedni. Oroszország nem lesz rendőrállam - tette hozzá. Putyin élesen bírálta az ország je­lenlegi helyzetét, amely szerinte azért alakult így, mert az állam „elengedte a gyeplőt” a gaz­daságban, és az adómegkerülés, illetve más visszaélések „tömegesek és általánosan elfoga­dottak” lettek.- Az állandóan változó szabályok, a magán- tulajdon státusának bizonytalansága, az ellent­mondó törvények: mindez akadályozza a gaz­daság normális fejlődését. Sajnos, talán a világ legszabadabb társadalmát hoztuk létre, megsza­badulva minden törvénytől, rendtől és erkölcs­től. De most véget ér az édes élet e rendszer ha­szonélvezői számára - folytatta Putyin. - A je­lenlegi kormány betelj esztette az adózást és a költségvetésen kívüli alapokba való befizetése­ket szabályozó törvénytervezetet, amely - ha a parlament is elfogadja - a hatalom és a nagy­tőke kapcsolatainak gyökeresen új, a kölcsönös felelősségre és kötelességre alapuló korszakát nyitja meg - mondta az elnök. ______________■ N ATO-tapasztalatok Odafigyelnek a magyar haderőreformra Brüsszel Koszovóba és Boszniába látogatnak a jövő hét elején a NATO döntéshozó tanácsának tagjai. Robertson főtitkár és a tagorszá­gok szövetségi nagykövetei jugo­szláv területen találkoznak a he­lyi politika képviselőivel, illetve a nemzetközi békefenntartók ve­zetőivel is. A küldöttséggel uta­zik Simonyi András magyar nagykövet, aki hazánk NATO- tagságának eddigi tapasztalatai­ról tájékoztatott.- A tavaly tavaszi koszovói NA- TO-beavatkozás idején a magyar beilleszkedés gyorsan lezajlott - mondta a diplomata. - Szeptem­bertől már senki nem kezelte új­ként a márciusban belépett orszá­gokat, és októberre a politikai in­tegráció is teljesen lezárult. A ma­gyar haderőreform kérdése az el­múlt időszakban nagy figyelmet kapott a szövetségben - mutatott rá Simonyi András. - Ennek há­rom fő oka van: a tavaly áprilisi csúcshatározat, az őszi NATO-fő- titkárváltás, illetve az előrelépés az Európai Unió védelmi együtt­működésében. Magyarországnak egyszerre kell alkalmazkodnia a régi és az új képességkövetelményekhez - fejtette ki a nagykövet. - A szö­vetséget elsősorban a reform eredményei érdeklik: az, hogy megteremtődnek-e a szükséges védelmi képességek. A haderőre­form ütemétől függ, hogy az or­szág megítélése olyan marad-e, mint amilyen a tagság elején volt, vagy pedig romlik. Simonyi András úgy értékelte, hogy az Európai Unió júniusi csúcsértekezletén elfogadott ha­tározatok erősítik az együttmű­ködést a nem EU-tag NATO-álla- mok és az Unió között. ■ Küzdelem a harci kutyákkal Bizonyos ebek nemcsak nálunk tépnek szét védtelen embe­reket, gyermekeket. A probléma egész földrészünkön napi­renden van. Európa Belgiumban 1,3 millió kutyából vagy hatvan ezret nyilvánítottak veszélyesnek. Támadásaik évi 900 millió belga frank kárt okoz­nak. A harapások száma eléri a harmincezret. Ezek zömét a kifo­gásolt fajták okozzák. Egy ant­werpeni felmérés a közelmúlt 318 esete alapján hangsúlyozza: a problémás fajok zömmel primitív macsó jelképként szolgálják álta­lában nem túl barázdált agyú gaz­dáikat. Dániában 1991 óta tilos pit- bullt, argentin dogot, valamint staffordshire-i vérebet tartani, és üyen ebet turisták sem hozhat­nak magukkal. Ha kiderül, hogy a kutya harci kiképzést kapott, vagyis viadalra szánják, azonnal elaltatják, bármilyen fajta is le­gyen. E szabályok megszegőit akár egymillió forintnak megfele­lő összeggel, emberi sebesülés esetén pedig börtönnel is büntet­hetik. Ha Franciaországban a pitbullt szájkosár nélkül sétáltatják, mint­egy negyvenezer forintnyi bünte­tést szabnak ki. Ha az állatnak nincsenek rendben az okmányai, a bírság ennek az ötszörösére is rúghat. Január óta számos fajta tenyésztése tilos. Aki mégis meg­teszi, hat hónapot és ötmillió fo­rintnyi pénzbüntetést kaphat. Nagy-Britanniában, a csaknem korlátlan állatbarátság szigetén megengedett a harci kutyák tartá­sa, de példásan szigorúak a sza­bályok. Bizonyos fajták csak olyan mikrochip beültetésével tarthatók, amelyből kiderül a faj­ta, a tulaj neve és címe, valamint persze az oltás rendszeressége. E tények dacára - miután bizonyos fajták néhány gyermeket halálra martak - 1991-ben megszületett a Dangerous Dogs Act, a Veszé­lyes Kutyák Törvénye. Ez a táma­dót azonnal elaltatással, gazdáját súlyos büntetéssel fenyegeti. Svédországban is tilosak a har­cias fajták, mégis előfordul - mint legutóbb 1999-ben -, hogy egy pitbull csecsemőt tépett szét. A gyilkost elaltatták, gazdáját hosz- szú időre leültették. A másik skandináv országban, Norvégiában hasonlóak a szabá­lyok, és turisták sem vihetnek be harci kutyát. _______harmat enpre H ÍREK RÖVIDEN Magyar bányászok Asztúriába? Regionális együttműködési tervekről tárgyalt a spa­nyolországi Asztúria tartomány kormányfőjével Martonyi János külügyminiszter. Elképzelések sze­rint magyar szénbányászokat foglalkoztatnának a térségben. A céldátum: 2005. január 1. A The Daily Telegraph című brit napilap értesülése szerint az Európai Unió tagállamai 2005. január 1-jét készek megjelölni a bővítés céldátumaként. Rendkívüli állapot Itáliában Szükségállapotot rendelt el a római kormány a csaknem egy hónapja tartó, szűnni nem akaró er­dőtüzek miatt. Az intézkedést az tette szükségessé, hogy a lángok rekordnagyságú területet, összesen 22 ezer hektárt pusztítottak el, ebből hétezer hek­tár erdő volt. Elhalasztott börtön Nem vonult be 15 hónapos jogerős szabadságvesz­tését letölteni Marian Zagómy. Az egyéni gazdák Szolidaritás szakszervezete országos tiltakozó bi­zottságának vezetője importgabona kiszórásával vált hírhedtté. Zagómy és társai 1997-ben ötszáz tonna magyar búzát engedtek ki a vagonokból a vasútállomás sínjeire, így tiltakozva az import ellen. Amerikai-vietnami egyezmény Washington és Hanoi képviselői az Egyesült Álla­mok fővárosában aláírták azt az átfogó kereskedel­mi egyezményt, amelytől nemcsak a gazdasági kapcsolatok bővülését, hanem a két egykori hábo­rús fél közötti viszony rendezési folyamatának továbbvitelét is várják. Moszkva Koszovóról Oroszország nem szeretné, ha az ENSZ ellenőrzése alatt az ősszel önkormányzati választásokat tarta­nának Koszovóban, mert szerinte az erőszak foko­zódása nem teszi lehetővé a szabad és tisztességes lebonyolítást. Klausék titkos bankszámlája A svájci hatóságok megerősítették, hogy kormány­zása idején a Václav Klaus vezette Polgári Demokra­tikus Pártnak titkos bankszámlája volt a zürichi Crédit Suisse bankban. A volt cseh kormánypárt pénzügyei körüli botrányok okozták 1997 őszén Václav Klaus jobboldali kabinetjének bukását. ■

Next

/
Thumbnails
Contents