Somogyi Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-11 / 160. szám

4. oldal - Somogyi Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2000Július 11., Kedd HHHUHÍ Problémás diákok Több fejlesztő pedagógus kellene az általános iskolákba azért, hogy helyben meg tudják oldani a tanulási és magatartási zavarral küzdő gyerekek gondját. Egyre több a problémás diák, mint az a megyei tanulási képességet vizs­gáló bizottsághoz kerülő esetek számából is kiderül. A nemrég lezárt tanévben 1700-nál több tanulót küldtek a szakértőkhöz az iskolák, illetve a szülők, de csupán kisebb részü­ket kellett gyógypedagógiai okta­tásra javasolni. A többség az álta­lános iskolákban is orvoslást ta­lálhatna, ha az intézmények ren­delkeznének a megfelelően kép­zett fejlesztő pedagógussal vagy gyógypedagógussal. A kaposvári Németh István Általános Iskola például évek óta megkezdte ezt a fajta gondozást, a kadarkúti álta­lános iskola pedig szeptembertől négy fejlesztő szakemberrel in­dítja el alsó tagozatban a minő­ségbiztosítást, holland minta alapján. Bár még csak lassan, de elindult a változás néhány kisebb településen is. Hubemé Firkola Gabriella, a bizottság vezetője újabb korosztályi gondként emlí­ti, hogy a vizsgált gyerekek kö­zött nőtt a középiskolások ará­nya, vagyis sokszor csak e késői korban kérnek szakértői véle­ményt.- A szülők gyakran nem értik, mi lehet a gond a korábban prob­lémamentesnek tartott gyerekük­kel, mikor középiskolába kerülve nem teljesít megfelelően és panasz van a viselkedésére - mondja a szakember. - Az alapos vizsgálat során pedig rendre kiderül, hogy kezeletlen diszlexia bújik meg a háttérben, képtelen megküzdeni az új tantárgyakkal, a nagyobb anyagrészekkel. Sajnos, ilyenkor már nem javasolható az értékelés alóli mentesítés, ami a törvény szerint akkor adható, ha a hato­dik osztályig felfedezik a diszle­xiára utaló jeleket. A részképes­ség zavarával küzdő középisko­lás pedig aligha jut sikerélmény­hez, s még kevésbé a továbbtanu- lás lehetőségéhez. _______izméwyi A falu óvja aranydiplomását Tapsony Ötven évnyi tanári munkáját aranyoklevéllel ismerték el Gundy Árpádnénak. A tap- sonyi pedagógust, Jutka né­nit nemcsak ismerik, hanem valamennyien szeretik és be­csülik is a faluban. Az élet nehézségein a gyermekei, unokái és a könyvek segítet­ték át.- Mindennapjaim főleg házi­munkával telnek, megnézem a szappanoperákat a tévében, de sokkal többre tartok egy jó köny­vet. A tavalyi szemműtétem után nem is reméltem, hogy újra tudok még olvasni, de szerencsére az erős lencséjű szemüveg segített. Időm nagy részét tizenkét cicám­nak és Berci nevű kutyámnak szentelem, gondoskodom róluk, beszélek hozzájuk. Máris nem ér­zem magányosnak magam - mondja a nyugdíjas tanárnő. Gundy Árpádné 11 évesen ke­rült Tapsonyba, édesanyját ide nevezték ki postamesternek. Az az ősz nemcsak az iskolakezdést, hanem az otthontól való elszaka­dást is jelentette. A négy elemit Pesterzsébeten végezte, a négy polgárit pedig Vekerletelepen. Kö­zépiskolába Kecskemétre járt, bentlakásos intézetben. A kitűnő érettségi után, minden gond nél­kül felvették Szegedre, öt évig egy fillérébe sem került a félárván ma­radt diáklány taníttatása a magas ösztöndíjaknak köszönhetően. Jutalmul nyaranta sokat utazott az országban, Erdélyben.- Egész kisgyerek korom óta pedagógus akartam lenni, a törté­nelmet édesanyám meséiből sze­rettem meg. Á könyveket és a színházat is imádtam. Főiskolás­ként kezdtem vonzódni az operá­hoz, a komolyzenéhez és a budai hegyekhez. 1949-ben végeztem a tanárképzőben, de nem vettek fel a tapsonyi iskolába, mondván: ta­nár létére nagy luxus egy ilyen kis falusi iskolába kinevezni. Akkori­ban nyelvészprofesszorom, Petőfi szótárához gyűjtöttem anyagot, így nem is jelentkeztem más­hová. Az új iskolaigazgató ,Bognár József közbenjárására az év december 15-én elkezd­tem tanítani, mely tartott egé­szen 1981. augusztus 31-ig. A harminckét év alatt hívták Kaposvárra, Székesfehérvárra, Budapestre, de egyik felkérést sem fogadta el. Elkeseredett pillanatokban megbánta, hogy maradt, de így utólag vissza­Gundy Árpádné 1925. április 2-án született Pester­zsébeten. Szegeden a Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolán szerezte meg első diplomáját, majd Buda­pesten végzett magyar-történelem szakon. Két lánya Judit és Melinda, két unokája Bettina és Bálint. gondolva ezt sosem gondolta ko­molyan. Sokat köszönhet a falu­nak, hiszen ott ismerte meg férjét, akit 44 évnyi boldog házasság után veszített el tavaly.- A könyv szeretetére és a jó­zan igyekezetre neveltem mindig tanítványaimat. Törekedtem az igazságosságra, osztályozáskor napokig lelki vívódás gyötört. Ak­kor mentem nyugdíjba, amikor még sajnáltak, az az elvem, hogy ezt ekkor kell meglépni, nem ami­kor már örülnek neki. Mostanság falom az Ady, a Balassi verseket, de életszemléletemet mégis Ver- laine-től kölcsönöztem: „Emlékezem, emlékezem, s csak ettől szép az életem”. SZABÓ KINGA Lehet hogy eddig nem a legjobb helyen próbálkozott? Postabank Lakáshitelek most ajándékutalvánnyal ■ Kiegészítő kamattámogatással nyújtott hitelek új lakás építésére és vásárlására prj-VIS kamattal ■ Vissza nem térítendő állami lakásépítési kedvezmények és adó-visszatérítési támogatások ■ Piaci kamatozású hitelek telek, lakás vásárlásához, építéshez, felújításhoz már 16,5% kamattól ■ Augusztus 1-től december 1-ig havonta hat hitelfelvevőnket, egyenként 200 000 Ft értékű Keravill-utalványban részesítjük.* További információ: Hitelinfo: (06 40) 44-22-00 www. postabank, hu Post aBank *A kiválasztás módjáról szóló Tájékoztató megtekinthető a bankfiókokban. Gyalogsági aknák Somogybán Nagybajom-Böhönye Somogybán jelenleg Nagy­bajom és Böhönye területén levő mintegy 5 ezer hektá- ■ ros erdőrész tartozik az el­aknásított körzet kategóriá­jába. A terület nincs elkerít­ve és táblák sem jelzik a ve­szélyt. Ennek ellenére bal­eset 1950 óta nem történt. Csapody Tamás, a nemzetközi kampány a gyalogsági aknák be­tiltásáért (ICBL) mozgalom felké­résére készítette el A gyalogsági aknák Magyarországon című je­lentését. Az emberi jogok folyó­iratában a Fundamentumban | megjelent írást tegnap Budapes- J ten ismertette a sajtó munkatár­saival. A szerző elmondta: Ma­gyarország területén összefüggő aknamező nincs, de aknás, lősze- res területek vannak. Viszont nincs hivatalos nyilvántartás ar­ról, mit rejt a föld mélye. Nagyba­jom és Böhönye aknás erdőré­szén kívül még Marcali környé­kén találtak aknákat: 1997-ben : hatot, 1998-ban nyolcat, 1999- | ben hármat. Baleset harminc éve itt sem történt. A mai Jugoszlá- | via, Horvátország, Magyarország hármas határtól nyugatra a szer- bek és esetleg a horvátok a ma­gyar határtól néhány méterre he­lyeztek el úgy aknákat, hogy azok átnyúlnak magyar területre, más esetben viszont a felrobbant akna krátere, illetve a szilánkok károsítottak magyar földön. A mezőgazdasági munkát vagy megtiltották vagy az aknamezőre figyelmeztető táblákat helyeztek | ki. Csapody Tamás szerint azon- j ban a figyelmeztetés nem elég. Az ottawai egyezmény betar­tása érdekében a 99 ratifikáló or­szág köteles az ENSZ-nek a terü­letén levő aknákról jelentést kül­deni. Ezt hazánk 2000. április 30- án megtette. Csapody szerint ez a jelentés nem fedi teljes mérték­ben a valóságot, mert nem tesz említést például a Nagybajom körzetében levő és a déli határ- szakasznál található, valamint a volt szovjet hadsereg régi bázisa­in valószínűleg fellelhető aknák­ról. A honvédség birtokában kö­rülbelül kétezer gyalogsági akna, úgynevezett GYATA-64 van, de ez 500 darabbal több, mint amennyit a jelentés közöl. Nem említi a megsemmisítés technikai és környezetvédelmi körülmé­nyeit sem. Kimaradtak a jelentés­ből a szovjet licenc alapján gyár­tott POMZ-2, MON-50, MON-100 és MON-200 típusú gyalogsági aknák műszaki adatai is. Bár az utóbbiak villamos gyutaccsal el­látottak, így csak távvezérléssel lehet őket felrobbantani, tehát csak bejelentési kötelezettség alá esnek. Dr. Deák László, a Külügymi­nisztérium képviselője a kritikát igaznak ismerte el, hozzátéve, első alkalom, hogy egy civil szer­vezet és a minisztérium közösen dolgozik. Bár a katonák nem sze­retik, ha a civilek beleverik az or­rukat a dolgaikba. Szerinte Igáiban a volt orosz katonai bázi­son nincs éles gyalogsági akna. Csapody Tamás lapunk kérdésé­re elmondta: tudomása szerint a Dráva Somogy megyei szakaszá­ra csak véletlen vízmosás miatt kerülhetett esetleg gyalogsági ak­na. A határőrök tudnak viszony­lag pontos képet adni, hogy a magyar határszakasz hol aknásí­tOtt. SZARKA ÁGNES Szennyvízcsatorna pályázatból A bárdudvarnoki faluház sorsá­ról és a szennyvíz-pályázat ered­ményéről tájékoztatta a sajtó képviselőit tegnap dr. Szabó József Andor, or­szággyűlési képviselő (Fidesz-MPP). Négymil­lió forintot irányzott elő a Belügyminisztérium a közösségi házra, amely így a tizenhat társtele­pülés hosszú ideje hú­zódó gondjait oldja meg. Az országgyűlési-képviselő reméli, hogy a végre tető alá ke­rülő épület összekovácsolja a hátrányos helyzetű falvak lakóit. Somogyjád és a hozzá tartozó 11 település 1 milliárd 18 millió forintot nyert a szennyvízcsator­na-programra. Idén 764 millió­ból gazdálkodhatnak, majd az el­következendő három évben kap­nak 229-229 milliót. Az állami céltámogatásból a beruházás elő fázisa készülhet el, de ezzel már lehet jelent­kezni az ISPA prog­ramra. Dr. Szabó Jó­zsef Andor elmondta: a sikeres pályázat Ka­posvárnak köszönhe­tő, hiszen a város tisz­títótelepe fogadja a fal­vak szennyvízét.- Uniós követelmény, hogy a csatlakozni kívánó országok 80 százalékos csatornázottsággal rendelkezzenek, ettől mi még messze vagyunk, de remélem, hogy egyre több pályázati lehe­tőség kínálkozik majd a jövőben - erősítette meg az országgyűlési képviselő. _______________sz.K.

Next

/
Thumbnails
Contents