Somogyi Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)
2000-07-01 / 152. szám
Somogyi Hírlap 2000. Július 1., Szombat Hétvége A mellkas csodálatos világa Sebésznemzedékeket nevelt az 50 éves kaposvári kórházi osztály 13. OLDAL A mellkas felnyitása mindig csodálatos élmény a sebésznek, és nagy kihívás - mondta dr. Vincze Károly, az orvostudomány kandidátusa a Kaposi Mór Megyei Kórház sebészetének osztályvezető főorvosa, amikor abból az alkalomból kértük beszélgetésre, hogy 50 éve jött létre Kaposváron a mellkassebészeti - akkor úgy nevezték tbc-sebészeö - osztály.- Miért éppen Kaposváron született meg a speciális mellkassebészeti feladatokai ellátó osztály?- A 40-es évek végén születtek meg az akkor népbetegségnek számító tbc kezelésének új kereteket adó törvényi előírások - mondta dr. Vincze Károly. - Ezt követően sorra jöttek létre a mellkassebészeti ellátást már szervezett formában biztosító kórházi osztályok. Először az országos Korányi intézetben, majd Szombathelyen, Szolnokon, Mátraházán és 1950 nyarán Kaposváron. Az osztályt dr. Kálmán Géza teremtette meg, aki Sebestény Gyula professzornak, a magyar mellkassebészet nemzetközi hírű reprezentánsának a tanítványa volt. Az osztály elődje Lengyeltótiban működött. Ott volt egy tüdöbetegotthon, melynek egyik részlegeként 1945 után alakult ki a tbc-se- bészet. A Kaposváron megszületett osztály már a három dél-dunántúli megye egymilAz 1-es számú műtét lió lakójának ellátását kapta feladatul. A kor szintjén jól felszerelt sebészeti osztálynak számított. Az ötvenes évek végén jelentek meg aztán azok a korszerű műtéti technikák, amelyekkel - már a gépi altatás lehetőségeit kihasználva - az első reszekciós, azaz a beteg tüdőrészt eltávolító műtéteket végezték.- Minek köszönhető, hogy a kaposvári nieűkassebészet az évek során új műtéti eljárások sorát is kidolgozó iskolát teremtett?- Elsősorban annak, hogy 1964-ben, amikor dr. Csorba Lajos főorvos került az osztály élére, két nagy sebészeti iskola szellemisége találkozott itt. Míg Kálmán Géza Sebestény-tanítvány volt, Csorba doktor korábban Ungár Imre, a Korányi kórház nagyhírű sebésze mellett dolgozott. így lényegében az általános sebészet és a mellkassebészet korszerű eljárásait és tapasztalatait sikerült ötvözni. Ez szélesebb műtéti profilt tett lehetővé, s teret adott az új utak keresésének. A gyorsabb gyógyulást lehetővé tevő eljárások sorát honosítottuk meg a 80-as évek elején már 2. számú sebészetnek, illetve mellkassebészetnek nevezett osztályon. Akkorra lényegesen csökkent a tébé- cés, de ugyanakkor nőtt a tüdőtumoros megbetegedések száma.- Milyen műtéti eljárásokban vállaltak itt úttörő szerepet?- Divatos ma a minimálisan invázív sebészetről beszélni. Ennek egyik magyarországi úttörője Csorba Lajos volt. Ő már a hetvenes évek közepén megfogalmazta a máig érvényes elveket, s kidolgozta ezen alapuló eljárását. A kérdés: miként tudunk egy mellkast úgy kinyitni, hogy utána a betegnek a legkevesebb panaszt okozza például az, hogy hiányzik egy bordája? Akkor kezdtük alkalmazni a fele vagy harmad akkora metszéssel járó operációkat. Ennek a módszernek a továbbfejlesztett eljárásai máig a napi gyakorlatunkhoz tartoznak. Szót érdemel, hogy kevés olyan sebészeti osztály volt az országban, amely az évek során hozzánk hasonló számú -különböző lokaüzációjú - strúma-beteget operált volna. Az országban itt alkalmaztuk elsőként a vállövi idegek és erek leszorítottságával összefüggő betegségcsoport újfajta műtéti gyógyítását.- Nagy orvos elődökről beszélt, ám a sebészet csapatmunka- Valóban. Az osztály elismertségének titka a meghatározó orvosegyéniségek mellett az, hogy az évtizedekre visszamenőleg itt mindig volt egy jó csapat. Nemcsak az orvosokra gondolok, hanem az asszisztensekre, műtősökre, nővérekre is. Hiszen ők vannak folyamatosan a beteg közelében, nagyrészt tőlük függ a mielőbbi gyógyulás, sőt az osztály megítélése, a betegek megelégedettsége is.- Voltaképpen mi minden van a mellkasban?- A mellkas egy csodálatosan összerendezett és megalkotott kis világ, amelyet modellezni, mesterségesen megteremteni máig sem sikerült. Csontos, porcos, szalagos, izmos, rugalmas ám a külső hatásoktól kitűnően védő váza ez fontos belső szerveinknek. A mellkas megnyitása számomra is mindannyiszor csodálatos élmény. Legnagyobb szervünk a két oldalon elhelyezkedő tüdő, középen a szív a nagy erekkél A régi műtéti naplók tanúsága szerint Kálmán Géza főorvos 1950. július 27-én végezte az első műtétet az akkor új kaposvári tébécé sebészeti osztályon. Egy 29 éves adóügyi tiszten nyolc bordás baloldali torako plasztikát végzett. ( Ez lényegében a mellkas beszű- kítését jelentette, mely révén az alul lévő tüdőszövet nyugalomba került.) Hasonló műtétet akkoriban sehol sem végeztek a Dél Dunántúlon. Ma már igen ritkán alkalmazzák ezt az operációt. hátul a nyelőcső, a mellüreget a hasüregtől elválasztó - szerintem azzal összekötő - rekesz, a légcső és a nemegyszer a mellüreg felé terjeszkedő nyaki szervek... Mindez sokféle sebészi beavatkozást igényelhet. Olyan műtéti feladatok sorát, amitől valójában szép a mellkassebészet.- Milyen műtéti specialitásai vannak az osztálynak, amiért esetleg az ország más részeiből is idejönnek a betegek?- Az osztály több olyan speciális műtéti eljárást dolgozott ki az évek során, amelyekkel valóban országos rangot szerzett. Az egyik ilyen terület a mellkasi deformitások sebészete. Mivel egy év óta már nagy közös sebészeti osztályként működünk, az ehhez kapcsolódó például plasztikai sebészeti problémákat is komplexen meg tudjuk oldani. Ugyancsak az ország minden tájáról jönnek hozzánk a légcső hátsó hártyás falának kóros ellazulásával összefüggő, kínzó köhögést és fulladást okozó, betegség mellkassebészeti kezelésére. Ezzel kapcsolatban még Csorba főorvos idején dolgoztunk ki egy a panaszokat megszüntető speciális műtéti eljárást. A mellűri gennyedé- sek ugyancsak komplex feladatot jelentő megoldásai szintén kiemelt speciális ellátásaink közé tartoznak. Hasonlóan országra kiterjedő munkát végzünk a hasvízkórsönt kezelésében, melyben ugyancsak úttörő szerepet vállaltunk. Az első ilyen sönt beültetést itt végeztük, még 1979-ben. Azóta 150 ilyen műtét zajlott le sikeresen.-A tébécé újbóli megjelenése ró-e feladatokat a mellkassebészekre?- Ha a tébécét időben fölfedezik, azt tüdőgyógyász kollégáink jó eredménnyel tudják kezelni. Nekünk a gyógyszerrel már nem javítható esetekben van szerepünk. Szerencsére az ilyen műtét igen ritka. Országosan mintegy száz tébécével összefüggő operációt végeznek évente.- Az egészségügyben évek óta ismétlődő viharok szele mennyiben érintette az osztályt?- Nekünk is sok gondot okoz a sebészeti osztályokat sújtó finanszírozási rendszer. A legjobb gárdával és a legjobban szervezett munkával is nagyon nehéz financiálisán elfogadható eredményt elérni. Számos betegségcsoport esetében a veszteség eleve bele van építve a gyalázatosán alacsony súlyszámba. Racionalizáltuk például a gyógyszer és anyagfelhasználást. Csakhogy azt nem veszik figyelembe, hogy mindezt az infláció és az áremelkedések ellenszelében kellett tennünk. Nemhogy ezt nem követi a Dr Vlncze Károly 1947-ben született. 1972 ben szerzett diplomát o Pécsi Orvostudományi Egyetemen. Azóta Kaposváron dolgozik a mellkas sebészeti osztályon. 1980 ban lőtt Kulka professzor aspiránsa, s egy évet töltött a Korányi Intézet mellkassebészeti tanszékén. 1985-ben kandidátusi tudományos fokozatot szerzett. 1992 óta a mellkas sebészeti, tavaly óta pedig az ősz szelont általános sebészeti osztály vezető főorvosa. finanszírozás, bizonyos betegségek esetében csökkentették is az úgynevezett súlyszámot. Olykor csaknem lehetetlennek látszik megfelelni ezeknek a financiális követelményeknek. De hát a sebész attól sebész, hogy megpróbálja a lehetetlent is megoldani. Legyen szó egy beteg életéről vagy egy kórházi osztály fejlődéséről. Az már egy másik beszélgetés témája lehetne, hogy mi a drága vagy mi az olcsó az egészségügyben.- Mennyi látható előre a sebészeti osztály következő 50 évéből?- Az ilyen prognózisoknál összeütközésbe kerülhetnek a vágyak és a realitások. Rohamléptékű ugyanis a vüágban a mellkassebészet fejlődése. Rövidesen talán mi is megkapjuk a videó endoszkópos technikához szükséges berendezéseket, s így tovább szélesíthetjük a kis lükön keresztül végezhető műtéti eljárásaink skáláját. Isztambulban az Európai Sebész Kongresszuson elképesztő perspektívákat villantottak föl. A gazdagabb országokban már alkalmazzák az úgynevezett telerobot technikát. Például hanggal vezérelhető robotasszisztenseket. Hogy hasonló technikával majd mikor rendelkezünk nem tudom, tény azonban, hogy a jövőben is nagy szerep jut a gyógyításban a mellkassebészetnek. Gondoljunk csak a hörgőrákos vagy tüdőtágulással ösz- szefüggő betegségek növekvő számára. E feladatok megoldására tehetséges fiatal orvosaink vannak, akik nemcsak a mi tapasztalatainkat veszik át, hanem az új kérdésekre a kor szintjének megfelelő új válaszokat is megtalálják. _________bíró ferenc D íszpolgár lett a népdalgyűjtő Díszpolgári címet adományozott Karád képviselő-tes- tülete Vikár László Széchenyi díjas zenetudósnak, a zenetudományok doktorának, egyetemi tanárnak, aki 1952 és 1956 között 1200 dallamváltozatot írt a község világviszonylatában is kiemelkedő zenei hagyományaiból. A zeneakadémián 1952-ben lettem Kodály tanítványa, majd a felvétel után arra kért, hogy jöjjek el Karádra és nézzem meg: kik élnek még a régi énekesei közül, vajon hányán tudják a régi dalokat? - emlékezett vissza Vikár László. - Nagy örömmel vállalkoztam a munkára és 1952. november 7-én jöttem először a somogyi településre. Jól emlékszem erre a napra, ugyanis hajnalban értem a bala- tonlellei vasútállomásra, ám onnan nem vitt tovább autóbusz. Gyalog tettem meg azt az utat. Öt év alatt több mint tíz alkalommal jártam a községben és mintegy 1200 dallamot gyűjtöttem Kodály nagy megelégedésére. Az akkori nagy énekesek kedvesen fogadtak, és a munkám során szinte az egész falu megismert. Akkor arról volt szó, hogy gyűjtésem végén Kodály megbízásából egy monográfia készül... Vikár László 1956-ban végzett Kodálynál és a tudományos akadémián az aspiránsa lett. 1957. februárjában Kodály azt kérdezte tőle: „Akar az oroszokhoz menni?”- Csak néztem, azt sem tudtam mihez kezdjek - magyarázta a zenetudós. - Egy új szerződés értelmében ugyanis lehetőség nyílott arra, hogy a Szovjetunióban kutató munkát végezzek. Bartók és Kodály is erre az alkalomra várt, ám sosem jutottak ki. Mivel a karádi megbízást is tőle kaptam, azt kérdeztem: Tanár úr, mi lesz Karúddal? Legyintett egyet és azt válaszolta, hogy Karád itt marad. Most fontosabb és sürgősebb, hogy elmenjek a magyar őshazába. Akkor nem gondoltam arra, hogy az a munka évtizedekig eltart. A helyszínen olyan kutatásokat végezhettem, amely senki másnak nem adatott meg. 1957-től 1979-ig voltam kint, háromszáz faluban négyezer felvételt készítettem a Csuvas, a Tatár és a Baskír köztársaságban. Ennek a feldolgozása, rendszerezése és kiadása sok időt vett igénybe. Tavaly jelent meg az utolsó - az ötödik -, kötet a Magyar Tudományos Akadémián, a volgai, a kámai, a finn-ugor és a török nyelvű népek zenei anyagából. Persze közben Karúdról sosem feledkeztem el.- Kik segítették Karódon a gyűjtő munkát?- Elsőként említem Herk tanár urat, akiknél annak idején laktam és sok tanáccsal segítette munkámat. A régi énekesek közül Bogdán Györgyné, Horváth Józsefné, Varga Imre, Neszes Lepenye Jóska bácsi, Darabos József felejthetetlen számomra. De, ennél sokkal többen vannak. Karádot nagyon megszerettem és a szívembe zártam. Az elmúlt negyven évben sem felejtettem el, hogy tartozom neki. Most a 72. évemben jöttem vissza és a karádiak közreműködésével könyvet is sikerült megjelentetnem. Két éve merült föl Wiesner és érzelem világának. A teljes kará- Sándor polgármesterrel való be- di anyag - gyűjtések, kéziratok, szélgetéskor, hogy készüljön a hangfelvételek -, a Magyar Tudo- karádi gyűjtéseimből egy kiad- mányos Akadémia Zenetudomá- vány. Azaz: legyen nyoma a mun- nyi Intézetének népzenei archívu- kámnak. Hát megvalósult. Nagyon mában található. Több tízezer örülök, hogy annak idején az éne- adattal együtt ékesen bizonyítja kesékről fényképet is készítettem, népünk gazdag zenei hagyomá- így azok is láthatják őket, akik ke- nyait. vésbé ismerték a régieket. - Ön Akadémiai-, Erkel- és Szé- Mit jelent önnek Karád? chenyi díjas zenetudós. Mit jelent- Nagyon sokat! Harminc éven a Korádtól kapott díszpolgári cím? át nyaranta tanítottam Ameriká- - Felejthetetlen emléket attól a ban, ahol sok pénzt lehetett keres-' falutól, amelyet kezdettől a színi, de a gyökerek, a múlt és a ha- vembe zártam. A világ több mint gyomány az itt van Karúdon, illet- negyven országában tanítottam, ve a magyar őshazában. Szakem- tartottam előadást, de Karád min- berként azt mondom: ha megkér- dig is a szívem csücskében volt. deznék tőlem, hogy hova mennék Soha nem- feledtem, hogy innen szívesen dolgozni, akkor Karádot indult a gyűjtő munkám. A dísz- és az őshazát választanám. Ennek oklevelet is meghatódva a településnek olyan hagyomá- vettem át, hiszen ritka al- nyai vannak, amelyet kár lenne kálóm ez az ember életénem folytatni. Karád évszáza- ben. Ezzel az elismeréssel dokon keresztül olyan kincset őr- úgy érzem, mint aki fél zött meg, ami kevés helyen van. A évszázad után hazatalált megjelent „Röpülj, madár, rö- a szülőfalujába... pülj...” című könyv is maradandó - Köszönöm a beszélge- emléket állít a karádi emberek pá- tést. ratlanul gazdag népdalkincsének . __________erűtek József 1 929. június 8-án született. 1952 és 1956 Között Ádám Jenő. Bárdos Lajos, Vásárhelyi Zoltán és Kodály Zoltán tanítványa. Negyvenöt éven át több mint 8000 népdalt gyűjtött Itthon és külföldön. A Zeneművészeti Főiskola népzene oktatója, adjunktusa, docense, egyetemi tanára. 1976-ban Akadémiai Díjat, 1977-ben Erkel Ferenc-dijat, 1995-ben pedig Széchenyi-díjat kapott.
