Somogyi Hírlap, 2000. július (11. évfolyam, 152-177. szám)

2000-07-01 / 152. szám

Somogyi Hírlap 2000. Július 1., Szombat Hétvége A mellkas csodálatos világa Sebésznemzedékeket nevelt az 50 éves kaposvári kórházi osztály 13. OLDAL A mellkas felnyitása mindig csodála­tos élmény a sebésznek, és nagy ki­hívás - mondta dr. Vincze Károly, az orvostudomány kandidátusa a Kaposi Mór Megyei Kórház sebésze­tének osztályvezető főorvosa, amikor abból az alkalomból kértük beszél­getésre, hogy 50 éve jött létre Kapos­váron a mellkassebészeti - akkor úgy nevezték tbc-sebészeö - osztály.- Miért éppen Kaposváron született meg a speciális mellkassebészeti feladatokai ellátó osztály?- A 40-es évek végén születtek meg az akkor népbetegségnek számító tbc kezelé­sének új kereteket adó törvényi előírások - mondta dr. Vincze Károly. - Ezt követően sorra jöttek létre a mellkassebészeti ellátást már szervezett formában biztosító kórházi osztályok. Először az országos Korányi in­tézetben, majd Szombathelyen, Szolnokon, Mátraházán és 1950 nyarán Kaposváron. Az osztályt dr. Kálmán Géza teremtette meg, aki Sebestény Gyula professzornak, a magyar mellkassebészet nemzetközi hírű reprezentánsának a tanítványa volt. Az osz­tály elődje Lengyeltótiban működött. Ott volt egy tüdöbetegotthon, melynek egyik részlegeként 1945 után alakult ki a tbc-se- bészet. A Kaposváron megszületett osztály már a három dél-dunántúli megye egymil­Az 1-es számú műtét lió lakójának ellátását kapta feladatul. A kor szintjén jól felszerelt sebészeti osztálynak számított. Az ötvenes évek végén jelentek meg aztán azok a korszerű műtéti techni­kák, amelyekkel - már a gépi altatás lehető­ségeit kihasználva - az első reszekciós, az­az a beteg tüdőrészt eltávolító műtéteket vé­gezték.- Minek köszönhető, hogy a kaposvári nieűkassebészet az évek során új műtéti eljá­rások sorát is kidolgozó iskolát teremtett?- Elsősorban annak, hogy 1964-ben, amikor dr. Csorba Lajos főorvos került az osztály élére, két nagy sebészeti iskola szel­lemisége találkozott itt. Míg Kálmán Géza Sebestény-tanítvány volt, Csorba doktor ko­rábban Ungár Imre, a Korányi kórház nagy­hírű sebésze mellett dolgozott. így lényegé­ben az általános sebészet és a mellkasse­bészet korszerű eljárásait és tapasztalatait sikerült ötvözni. Ez szélesebb műtéti profilt tett lehetővé, s teret adott az új utak keresé­sének. A gyorsabb gyógyulást lehetővé tevő eljárások sorát honosítottuk meg a 80-as évek elején már 2. számú sebészetnek, il­letve mellkassebészetnek nevezett osztá­lyon. Akkorra lényegesen csökkent a tébé- cés, de ugyanakkor nőtt a tüdőtumoros megbetegedések száma.- Milyen műtéti eljárásokban vállaltak itt úttörő szerepet?- Divatos ma a minimálisan invázív sebé­szetről beszélni. Ennek egyik magyarorszá­gi úttörője Csorba Lajos volt. Ő már a hetve­nes évek közepén megfogalmazta a máig érvényes elveket, s kidolgozta ezen alapuló eljárását. A kérdés: miként tudunk egy mellkast úgy kinyitni, hogy utána a beteg­nek a legkevesebb panaszt okozza például az, hogy hiányzik egy bordája? Akkor kezd­tük alkalmazni a fele vagy harmad akkora metszéssel járó operációkat. Ennek a mód­szernek a továbbfejlesztett eljárásai máig a napi gyakorlatunkhoz tartoznak. Szót érde­mel, hogy kevés olyan sebészeti osztály volt az országban, amely az évek során hozzánk hasonló számú -különböző lokaüzációjú - strúma-beteget operált volna. Az országban itt alkalmaztuk elsőként a vállövi idegek és erek leszorítottságával összefüggő beteg­ségcsoport újfajta mű­téti gyógyítását.- Nagy orvos elő­dökről beszélt, ám a sebészet csapatmun­ka- Valóban. Az osz­tály elismertségének titka a meghatározó orvosegyéniségek mellett az, hogy az év­tizedekre visszame­nőleg itt mindig volt egy jó csapat. Nemcsak az orvosokra gon­dolok, hanem az asszisztensekre, műtősök­re, nővérekre is. Hiszen ők vannak folyama­tosan a beteg közelében, nagyrészt tőlük függ a mielőbbi gyógyulás, sőt az osztály megítélése, a betegek megelégedettsége is.- Voltaképpen mi minden van a mellkas­ban?- A mellkas egy csodálatosan összeren­dezett és megalkotott kis világ, amelyet mo­dellezni, mesterségesen megteremteni má­ig sem sikerült. Csontos, porcos, szalagos, izmos, rugalmas ám a külső hatásoktól ki­tűnően védő váza ez fontos belső szerve­inknek. A mellkas megnyitása számomra is mindannyiszor csodálatos élmény. Leg­nagyobb szervünk a két oldalon elhelyez­kedő tüdő, középen a szív a nagy erekkél A régi műtéti naplók tanúsága szerint Kálmán Géza főorvos 1950. július 27-én végezte az első műtétet az akkor új kaposvári tébécé sebészeti osztályon. Egy 29 éves adóügyi tiszten nyolc bordás baloldali torako plasztikát végzett. ( Ez lényegében a mellkas beszű- kítését jelentette, mely révén az alul lévő tüdőszövet nyugalomba került.) Hasonló műtétet akkoriban sehol sem végeztek a Dél Dunántúlon. Ma már igen ritkán alkalmazzák ezt az operációt. hátul a nyelőcső, a mellüreget a hasüregtől elválasztó - szerintem azzal összekötő - re­kesz, a légcső és a nemegyszer a mellüreg felé terjeszkedő nyaki szervek... Mindez sokféle sebészi beavatkozást igényelhet. Olyan műtéti feladatok sorát, amitől valójá­ban szép a mellkassebészet.- Milyen műtéti specialitásai vannak az osztálynak, amiért esetleg az ország más ré­szeiből is idejönnek a betegek?- Az osztály több olyan speciális műtéti eljárást dolgozott ki az évek során, ame­lyekkel valóban országos rangot szerzett. Az egyik ilyen terület a mellkasi deformitá­sok sebészete. Mivel egy év óta már nagy közös sebészeti osztályként működünk, az ehhez kapcsolódó például plasztikai sebé­szeti problémákat is komplexen meg tud­juk oldani. Ugyancsak az ország minden tá­járól jönnek hozzánk a légcső hátsó hártyás falának kóros ellazulásával összefüggő, kín­zó köhögést és fulladást okozó, betegség mellkassebészeti kezelésére. Ezzel kapcso­latban még Csorba főorvos idején dolgoz­tunk ki egy a panaszokat megszüntető spe­ciális műtéti eljárást. A mellűri gennyedé- sek ugyancsak komplex feladatot jelentő megoldásai szintén kiemelt speciális ellátá­saink közé tartoznak. Hasonlóan országra kiterjedő munkát végzünk a hasvízkórsönt kezelésében, melyben ugyancsak úttörő szerepet vállaltunk. Az első ilyen sönt beül­tetést itt végeztük, még 1979-ben. Azóta 150 ilyen műtét zajlott le sikeresen.-A tébécé újbóli megjelenése ró-e felada­tokat a mellkassebészekre?- Ha a tébécét időben fölfedezik, azt tü­dőgyógyász kollégáink jó eredménnyel tud­ják kezelni. Nekünk a gyógyszerrel már nem javítható esetek­ben van szerepünk. Szerencsére az ilyen műtét igen ritka. Or­szágosan mintegy száz tébécével össze­függő operációt vé­geznek évente.- Az egészségügy­ben évek óta ismétlődő viharok szele mennyiben érintette az osztályt?- Nekünk is sok gondot okoz a sebészeti osztályokat sújtó finanszírozási rendszer. A legjobb gárdával és a legjobban szervezett munkával is nagyon nehéz financiálisán el­fogadható eredményt elérni. Számos beteg­ségcsoport esetében a veszteség eleve bele van építve a gyalázatosán alacsony súly­számba. Racionalizáltuk például a gyógy­szer és anyagfelhasználást. Csakhogy azt nem veszik figyelembe, hogy mindezt az infláció és az áremelkedések ellenszelében kellett tennünk. Nemhogy ezt nem követi a Dr Vlncze Károly 1947-ben született. 1972 ben szerzett diplomát o Pécsi Orvostudományi Egyetemen. Azóta Kaposváron dolgozik a mellkas sebészeti osztályon. 1980 ban lőtt Kulka professzor aspiránsa, s egy évet töltött a Korányi Intézet mellkassebészeti tanszékén. 1985-ben kandidátusi tudományos fokozatot szerzett. 1992 óta a mellkas sebészeti, tavaly óta pedig az ősz szelont általános sebészeti osztály vezető főorvosa. finanszírozás, bizonyos beteg­ségek esetében csökkentették is az úgynevezett súlyszámot. Olykor csaknem lehetetlennek látszik meg­felelni ezeknek a financiális követelmé­nyeknek. De hát a sebész attól sebész, hogy megpróbálja a lehetetlent is megoldani. Le­gyen szó egy beteg életéről vagy egy kórhá­zi osztály fejlődéséről. Az már egy másik beszélgetés témája lehetne, hogy mi a drá­ga vagy mi az olcsó az egészségügyben.- Mennyi látható előre a sebészeti osztály következő 50 évéből?- Az ilyen prognózisoknál összeütközés­be kerülhetnek a vágyak és a realitások. Ro­hamléptékű ugyanis a vüágban a mellkas­sebészet fejlődése. Rövidesen talán mi is megkapjuk a videó endoszkópos techniká­hoz szükséges berendezéseket, s így tovább szélesíthetjük a kis lükön keresztül végez­hető műtéti eljárásaink skáláját. Isztambul­ban az Európai Sebész Kongresszuson elké­pesztő perspektívákat villantottak föl. A gazdagabb országokban már alkalmazzák az úgynevezett telerobot technikát. Például hanggal vezérelhető robotasszisztenseket. Hogy hasonló technikával majd mikor ren­delkezünk nem tudom, tény azonban, hogy a jövőben is nagy szerep jut a gyógyí­tásban a mellkassebészetnek. Gondoljunk csak a hörgőrákos vagy tüdőtágulással ösz- szefüggő betegségek növekvő számára. E feladatok megoldására tehetséges fiatal or­vosaink vannak, akik nemcsak a mi tapasz­talatainkat veszik át, hanem az új kérdések­re a kor szintjének megfelelő új válaszokat is megtalálják. _________bíró ferenc D íszpolgár lett a népdalgyűjtő Díszpolgári címet adomá­nyozott Karád képviselő-tes- tülete Vikár László Széche­nyi díjas zenetudósnak, a zenetudományok doktorá­nak, egyetemi tanárnak, aki 1952 és 1956 között 1200 dal­lamváltozatot írt a község vi­lágviszonylatában is kiemel­kedő zenei hagyományaiból. A zeneakadémián 1952-ben let­tem Kodály tanítványa, majd a fel­vétel után arra kért, hogy jöjjek el Karádra és nézzem meg: kik élnek még a régi énekesei közül, vajon hányán tudják a régi dalokat? - emlékezett vissza Vikár László. - Nagy örömmel vállalkoztam a munkára és 1952. november 7-én jöttem először a somogyi telepü­lésre. Jól emlékszem erre a napra, ugyanis hajnalban értem a bala- tonlellei vasútállomásra, ám on­nan nem vitt tovább autóbusz. Gyalog tettem meg azt az utat. Öt év alatt több mint tíz alkalommal jártam a községben és mintegy 1200 dallamot gyűjtöttem Kodály nagy megelégedésére. Az akkori nagy énekesek kedvesen fogad­tak, és a munkám során szinte az egész falu megismert. Akkor arról volt szó, hogy gyűjtésem végén Kodály megbízásából egy mono­gráfia készül... Vikár László 1956-ban végzett Kodálynál és a tudományos aka­démián az aspiránsa lett. 1957. februárjában Kodály azt kérdezte tőle: „Akar az oroszokhoz men­ni?”- Csak néztem, azt sem tudtam mihez kezdjek - magyarázta a ze­netudós. - Egy új szerződés értel­mében ugyanis lehetőség nyílott arra, hogy a Szovjetunióban kuta­tó munkát végezzek. Bartók és Kodály is erre az alkalomra várt, ám sosem jutottak ki. Mivel a karádi megbízást is tőle kaptam, azt kérdeztem: Tanár úr, mi lesz Karúddal? Legyintett egyet és azt válaszolta, hogy Karád itt marad. Most fontosabb és sürgősebb, hogy elmenjek a magyar őshazá­ba. Akkor nem gondoltam arra, hogy az a munka évtizedekig el­tart. A helyszínen olyan kutatáso­kat végezhettem, amely senki másnak nem adatott meg. 1957-től 1979-ig voltam kint, háromszáz fa­luban négyezer felvételt készítet­tem a Csuvas, a Tatár és a Baskír köztársaságban. Ennek a feldolgo­zása, rendszerezése és kiadása sok időt vett igénybe. Tavaly jelent meg az utolsó - az ötödik -, kötet a Magyar Tudományos Akadémián, a volgai, a kámai, a finn-ugor és a török nyelvű népek zenei anyagá­ból. Persze közben Karúdról so­sem feledkeztem el.- Kik segítették Karódon a gyűjtő munkát?- Elsőként említem Herk tanár urat, akiknél annak idején laktam és sok tanáccsal segítette munká­mat. A régi énekesek közül Bog­dán Györgyné, Horváth Józsefné, Varga Imre, Neszes Lepenye Jóska bácsi, Darabos József felejthetet­len számomra. De, ennél sokkal többen vannak. Karádot nagyon megszerettem és a szívembe zár­tam. Az elmúlt negyven évben sem felejtettem el, hogy tartozom neki. Most a 72. évemben jöttem vissza és a karádiak közreműködé­sével könyvet is sikerült megjelen­tetnem. Két éve merült föl Wiesner és érzelem világának. A teljes kará- Sándor polgármesterrel való be- di anyag - gyűjtések, kéziratok, szélgetéskor, hogy készüljön a hangfelvételek -, a Magyar Tudo- karádi gyűjtéseimből egy kiad- mányos Akadémia Zenetudomá- vány. Azaz: legyen nyoma a mun- nyi Intézetének népzenei archívu- kámnak. Hát megvalósult. Nagyon mában található. Több tízezer örülök, hogy annak idején az éne- adattal együtt ékesen bizonyítja kesékről fényképet is készítettem, népünk gazdag zenei hagyomá- így azok is láthatják őket, akik ke- nyait. vésbé ismerték a régieket. - Ön Akadémiai-, Erkel- és Szé­- Mit jelent önnek Karád? chenyi díjas zenetudós. Mit jelent- Nagyon sokat! Harminc éven a Korádtól kapott díszpolgári cím? át nyaranta tanítottam Ameriká- - Felejthetetlen emléket attól a ban, ahol sok pénzt lehetett keres-' falutól, amelyet kezdettől a szí­ni, de a gyökerek, a múlt és a ha- vembe zártam. A világ több mint gyomány az itt van Karúdon, illet- negyven országában tanítottam, ve a magyar őshazában. Szakem- tartottam előadást, de Karád min- berként azt mondom: ha megkér- dig is a szívem csücskében volt. deznék tőlem, hogy hova mennék Soha nem- feledtem, hogy innen szívesen dolgozni, akkor Karádot indult a gyűjtő munkám. A dísz- és az őshazát választanám. Ennek oklevelet is meghatódva a településnek olyan hagyomá- vettem át, hiszen ritka al- nyai vannak, amelyet kár lenne kálóm ez az ember életé­nem folytatni. Karád évszáza- ben. Ezzel az elismeréssel dokon keresztül olyan kincset őr- úgy érzem, mint aki fél zött meg, ami kevés helyen van. A évszázad után hazatalált megjelent „Röpülj, madár, rö- a szülőfalujába... pülj...” című könyv is maradandó - Köszönöm a beszélge- emléket állít a karádi emberek pá- tést. ratlanul gazdag népdalkincsének . __________erűtek József 1 929. június 8-án született. 1952 és 1956 Között Ádám Jenő. Bárdos Lajos, Vásárhelyi Zoltán és Ko­dály Zoltán tanítványa. Negyvenöt éven át több mint 8000 népdalt gyűjtött Itthon és külföldön. A Zeneművészeti Főiskola népzene oktatója, adjunktu­sa, docense, egyetemi tanára. 1976-ban Akadémiai Díjat, 1977-ben Erkel Ferenc-dijat, 1995-ben pedig Széchenyi-díjat kapott.

Next

/
Thumbnails
Contents