Somogyi Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-07 / 132. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap SOMOGY I TÁJAK 2000. Június 7., Szerda ‘ Sf Szünidő, korgó gyomorral Hírek KIVÁLÓ KEREKESEK. Ki a mester két keréken? címmel Bu­dapesten rendezték meg a Ma­gyar Autóklub országos döntő­jét, amelyen magyaratádi diá­kok is részt vettek. A 2. korcso­portban Czár Gábor az első, Ne­mes Hajnalka a 2. helyen vég­zett. Az első korcsoportban Sipos Anna a második, mig Vukovics Benjamin a hatodik helyet szerezte meg. Czár Gábor és Nemes Hajnalka így tagja lett annak a hattagú magyar cso­portnak, amely a szeptemberi hannoveri nemzetközi verse­nyen szerepel. (Is) SZAKMAI NAP. A mező csokonyai kistérségi gondozási központ gyermekjóléti szolgála­tánál tartottak szakmai napot a Kaposvár és környékén működő gyermekjóléti szolgálatok. A résztvevőket Sudár Győző pol­gármester köszöntötte, s a ta­nácskozáson a nyári programok szervezéséről esett szó. A részt­vevők megismerkedtek a helyi lehetőségekkel és adottságok­kal. (Is) HUNYADI-KUPA. Hét csapat mérkőzött a hagyományos Hu­nyadi-kupán. A kaposmérői Hu­nyadi János Általános Iskola ál­tal szervezett kispályás focibaj­nokságon a Mézga focisuli csa­pata lett az első, a második he­lyet a kaposmérői csapat szerez­te meg, a harmadik pedig a bu­dapesti RKSK lett. A legjobb me­zőnyjátékosnak járó díjat a méz- gás Németh Péter, a legjobb ka­pusnak járó elismerést a kapos­mérői Horváth László vette át. A gólkirály a mézgás Keczeli Krisztián lett. (Is) IFJÚSÁGI TALÁLKOZÓ. Kisasszondon rendezett ifjúsági találkozót a Kapos menti katoli­kus fiatalokat tömörítő, KERT- csoport. Az összejövetelen Balás Béla megyéspüspök is részt vett. Varga Róbert, a megyei könyv­tár igazgatója a magyarságról és a kereszténységről tartott elő­adást. (Is) m Tompa Lászlóné szebb jövőt remél Alexandrának és Tamásnak Kadarkút Ha máskor nem is, de a romanapon mindenki kedvére jóllakhat. Ezt ígéri sorstársainak Tompa Lászlóné, a kadarkúti Romaegyesület vezetője, aki a Magyarországi Etnikai Kisebbségi Bizott­ságtól kapott 70 ezer forintból 300 személyes ebédet kínál majd az eseményen résztvevőknek. Azt azonban nem ígérheti hogy az iskolai szünet­ben nem lesznek éhező romagyerekek Kadarkú- ton. A 150-200 lurkó közül ugyanis csak az óvo­dásoknak biztosítják az intézményi ellátást. A töb­biek akkor esznek, ha futja a család szűkös pénzé­ből. Erre pedig a nagy munkanélküliség miatt nincs garancia. A közhasznú munkavégzésnél ta­pasztalható bizonytalanság különösen a három- gyerekes családok sorsát nehezíti. Kadarkúton ők vannak többségben, de némelyeknél öt gyerek is követeli a betevőt.- Mindent megmozgattam, hogy ezek a gyere­kek a nyáron se kallódjanak el. Kiderült: nincs, aki állja a napközis ellátás költségeit. A pályázatomra azt válaszolták: annyi a jelentkező, hogy mi már nem férünk bele a keretbe. Az iskolában szervez­nek egy-két hetes tanulmányi tábort, ahol a foglal­koztatásért ugyan nem, de az ellátásért fizetni kell. Erre pedig csak nagyon keveseknek futja. Sikertelen volt az a pályázat is, amelynek révén a fonyódligeti táborban nyaralhattak volna a gye­rekek. A kadarkúti önkormányzat azonban kitett magáért: százezer forinttal támogatta 14 kisgyerek hétnapos üdülését. Tompa Lászlóné azonban még Szent Benedek őrzi a Zselicet Bárdudvarnok Botjára támaszkodva áll, kezében hatalmas könyv: a regulák. A szi­gorú szabályokat csak az igazi asz­kéták tudták-tudják betartani. Szent Benedek szobrát a Kapós- dadán megszentelt máltai keresz­tet követően a Barát-hegyen avat­ták. Többen megállapították: az or­szág egyik legszebb szobra kapott helyet a zselici fák ölelte kis tisztá­son. A somogysárdi Csikós Nagy Márton alkotása ez, aki vallásos té­mákat is szívesen farag. A mostani szobor különös légkört teremt, amelytől nehezen szabadulha­tunk. Megálljt parancsol a kissé hajlott hát, az alázatos arc. És a lá­bánál levő, csőrében cipót tartó holló, amely megmentette az éle­tét. A történet szerint egy féltékeny pap mérgezett cipóval akart meg­szabadulni Szent Benedektől, de a madár magához ragadta a cipót... Szombattól őrzi-óvja a Zselicet ez a tölgyből készült, végtelen sze- retetet sugárzó szobor, amelynek Osztopán kis tudósai FOTÓ: KOVÁCS TIBOR reménykedik, hogy egy folyamatban levő pályázat segítségével további tíz gyermek is élvezheti a Ba- laton-parti nyaralást.- Szerettünk volna üdülési csekket igényelni, de azt csak a gyesen és gyeden levő anyukáknak biz­tosítják. Ezért a teljes, személyenként tízezer fo­rintos árat kell befizetnünk, s így kevesebben jut­hatnak a táborba, mint tavaly - panaszolja Tompa Lászlóné. Azt is fájlalja, hogy az Országos Roma Önkormányzat még egy fillérrel sem támogatta őket. Pedig a kadarkúti romák igyekeznek beillesz­kedni a falu közösségébe. Ezt nehezíti, hogy alig akad köztük értelmiségi, a gyerekek ugyanis leg­följebb a főiskola kapujáig jutnak el, mert az etni­kai hovatartozásukból eredő hátrányt csak nagyon nehezen és kevesen tudják leküzdeni. A folyamat meggyorsításáért a Cigányokért közalapítvány újabban 8-10, közepes átlagot elérő tanulót támo­gat tíz hónapig 40-50 ezer forinttal. A három gyermekét egyedül nevelő elnök asz- szony munkájában csak az önkormányzat segítsé­gére számíthat, de minden eszközt megragad, hogy romák ne koldulásból és bűnözésből tartsák fönn magukat. Négy évig vállalta azt az anyagi kockázatot is, amely az Autonómia alapítvány tá­mogatásával indított megélhetési programból adó­dott. Ezzel évente 15.-20 családon segített. Most egy újabb pályázattal 50 darab vágni való baromfit szeretne kihelyezni húsz roma családnál. Az 500 ezer forintos támogatás 30 százalékát, családonként 7000-7500 forintot kellene visz- szafizetniük, a maradék 70 százalékot állná az alapítvány. várnai ágnes az avatását a Holy Voice spirituális énekegyüttes szép produkciója tet­te maradandóvá. A somogyi falvak többsége arra törekszik, hogy a millennium évében emléket állít­son; a máltai kereszt és a Szent Be­nedek szobor is a központi keret­ből készülhetett el. A szobor fölé már ácsolják a tetőt. A tisztáson cserjéket ültetnek el, s elhelyeznek néhány padot is, hogy a Zselic csöndjébe elvonulva, töprengjünk szeretetről és szépségről, elkötele- zettségről és alázatról. lómhoz Első alkalommal rendeztek tudo­mányos diákköri konferenciát Zalabéren az értékközvetítő és képességfejlesztő prog­ramban részt vevő isko­lák tanulóinak. Ezen az osztopáni Tallián Andor Körzeti Általános Iskola tehetséges diákjai is in­dultak, és remek ered­ményt értek el. A százöt­ven, pályázatot benyújtó közül Kudomrák Miklós (a felkészítő tanára: Károlyné) A kettős Targos honfoglalás Somogy megyei bizonyítékai című dolgozatával első díjat szerzett. Ugyancsak első díjjal értékelték Dán Dánielnek, a gyermekkorú- értekezései. ak által elkövetett bűncselekmé­nyekről és azok okairól szóló ér­tekezését. Őt Ősz János készítette föl. Nagy Veronika föld­rengésekről szóló mun­káját (a felkészítő taná­ra: Gutiné Foki Ida) kü- löndíjként egyhetes tá­borozással ismerte el a dr. Zsolnai József ve­zette szakmai zsűri. Ősz Jánostól, az osz­topáni iskola igazgató­jától megtudtuk: a pályamunká­kat hamarosan tanulmánykötet­ben is megjelentetik, szeptem­bertől pedig az interneten is ol­vashatók lesznek a kis tudósok Út híján alkalmi munkák I Alsóbogát Mindössze három kilométe­res állami tulajdonú földút kiépítésével nyithatna a vi­lágra Alsóbogát. A kis zsák­települést Somogygesztivel összekötő út Mernyéig, s onnan Kaposvár és a Bala­ton felé is biztosítaná a jó közlekedést. Leginkább a nagy arányú mun­kanélküliség miatt volna szükség az útra. A lakosság zöme ugyanis alkalmi munkából él. A legna­gyobb foglalkoztató, az önkor­mányzat is csak kilenc embernek ad munkát, míg 20-25 lány és asz- szony a fonyódi Fonyton Kft-nél keresi a kenyerét.- Áz öreglaki állami gazdaság szétesésével ellehetetlenültek az emberek - mondta Sülé Tibor, aki 1998 óta polgár- mesterként egyengeti a település sorsát. - A szarvasmarha és szár­nyasok tenyésztésén alapuló ál­lattartás 1992-ben megszűnt, s ezzel együtt a munkalehetőség is. A vágóhidat is Galambos­pusztára telepítették, mert a mű­emlék kastélyban nem maradha­tott. Már senki sem dolgozik az Agro Star Rt-nél. A föld zöme az APV Rt és az Agro Star tulajdona, 30 százalékát pedig Jankovich gróf utódai adják bérbe. Ugyan­csak kénytelen bérbe adni kevés­ke magántulajdonát az a néhány alsóbogáti, aki maga már képte­len megművelni. Ropos Tibor az egyetlen gazda, aki öt hektár sa­ját és 2,7 hektár bérelt földön ku­koricát, búzát s tritikálét ter­meszt. Vállalkozó mindössze négy akad. Nem csoda, hogy az itt élők mentesültek az iparűzési adó alól, s építményadót is csak a nem állandó lakosok - az osztrák és német hétvégiház-tulajdono- sok - fizetnek. A kommunális adót azonban idén 1500-ról 2000 forintra emelte az önkormányzat, így évente százezer, az építmény­adóból pedig 350 ezer forint fo­lyik be. A csekély bevétel nem el­lensúlyozza az önhibájukon kí­vül mintegy ötmillió forintos for­ráshiányt.- A költségvetés 80-90 száza­léka a közösen működtetett isko­la, az orvos, a körjegyzőség és az óvoda fenntartására megy el - mondta a polgármester. - Fejlesz­tésekre csak a pályázati pénzből futja. Legtöbb gondunk a közút­hálózattal van, sok a fel­fagyás. A vis maior pá­lyázaton nyert másfél millió forintból felújítot­tuk a Petőfi utca árok­rendszerét, s megtisztí­tottuk az átereszeket. A „Teki” pályázaton nyert 2,5 millió forintból pedig a Béke utca kapott szi­lárd burkolatot. A közhasznú munkások segít­ségével új tetőt raktak a ravatalo­zóra, s mindössze 500 ezer forint ráfordítással garázst és műhelyt is építenek az önkormányzatnál, a volt iskola épületében. A szű­kösség ellenére Alsóbogáton a szennyvízcsatornát kivéve teljes az infrastruktúra. Gondosan par­kosítanak; virágok pompáznak a házak kiskertjében. S talán ez az egyetlen település, ahol még csir­kelopás miatt sem csapnak lár­mát. Sülé Tibor szerint ez legin­kább Tóth János körzeti megbí­zott érdeme; olyan lelkesen végzi a munkáját, hogy még a polgár­őrségnek sem kell hadba állnia. Vélhetően akkor sem, amikor a híres alsóbogáti Sasok SE labda­rúgó-csapata játszik a zöld gye­pen. A 3 éve bajnokságot nyert békés Sasok között ugyanis már a Bogártól elszármazott eddei, várdai és somogyjádi fiatalok is rúgják a labdát. várnai ágnes A zenetanár Aranykatedrája Magyaratád Zlmre József 1940-ben született Györkönyben. A tanítóképző el­végzése után 1966-ban ének-, 1975-ben pedagógiaszakon vég­zett Pécsen. Magyaratádon 1973 óta tanít. Országos szakértő­ként is ismerik. Nős, a felesége tanár: fia informatikus mérnök, a lánya középiskolai tanár. Három unokája van. Dolgozott összevont tanulócsoport­ban, volt diákotthon- és kultúrház- igazgató, könyvtáros és iskolavezető, de népművelőként, szakfelügyelő­ként, zenetanárként is sokan ismerik. Zimre Józsefet, az iskola nyugdíjba készülő pedagógusát innovatív em­bernek tartják, aki - bár felkínálták neki - soha nem hagyta el a katedrát. Negyvenkét évi pedagógusmúlttal a háta mögött most vette át az Aranykatedra ki­tüntetést. Az Oktatási Minisztériumban keltezett oklevél csak erkölcsi elismerés. A magyaratádi önkormányzat viszont megle­hetősen gáláns volt, és a díj mellé jelentős pénzjutalmat adott, ezzel is el­ismerve a munkáját.- Apám metodista lelkész volt, akinek harmóniumon is kellett játszani, így hét testvé­remmel együtt zeneközeiben éltünk - mesélte Zimre József. ­Nem csoda, hogy én is zenetanár szerettem volna lenni. Bár szegénységben nőttünk fel, de nagy szeretetben. Zimány, Újvárfalva-Nadalos, Büssü, Igái és Magyaratád - életének jelentős állomásai ezek a falvak, hiszen itt tanított-nevelt és népművelt. Mint mondta: pályakezdőként különösen nem vágyott falura, de akkori­ban nem válogathatott. Különben is „nép- gazdasági érdekből” helyezték egyik vagy másik településre. Nem bánta ezt, s meg­szerette a falusiakat, csak egy kicsit furcsa volt, amikor a középfokú tanítóképző elvég­zése után az éltes parasztemberek „letanítóurazták”. Aztán megtalálta a helyét a katedrán és a kis falvakban is. Elsősorban az ének-zenét népszerűsítette. Maga is éne­kelt több kórusban s a Kaposvári Járási Pe­dagógus Férfi-, majd Vegyeskart megszűn­téig, tíz éven át vezette. Csaknem két évtize­de az ének-zeneoktatás megyei irányítója, s az országos szakértői névjegyzékben is megtalálható a neve. Azt mondta: a kated­rát a lelkes gyermekszemek aranyozták be, de most nyugdíjba vonul, és csak a magyar­atádi magán-zeneiskolában tanít. Többet akar pihenni, hogy hallgathassa kedven­ceit: a barokk szerzők és a bécsi klassziku­sok muzsikáját. Hogy milyen a mai gyerekek zenei kultú­rája? Elhúzott szájjal így válaszolt:- A népdal mindenldnek fontos kell le­gyen. A gyerekeknek különösen, nemzeti identitásunk miatt. Sajnos, már a falusi gye­rekektől is idegen ez az életmód, ez a nyel­vezet, s amikor a kacsákról és a libákról be­szélgetünk, némelyikük azt sem tudja, hogy mi a különbség közöttük. Zimre József rendszeresen vállalt bemuta­tó tanításokat, továbbképzéseket kezdemé­nyezett, népdaléneklési versenyeket szerve­zett, és részt vett a taneszköz-fejlesztésben is. Nevéhez fűződik az egyre több helyen alkal­mazott Hanglétra. A Crescendo című zenei feladatgyűjtemény, a Furulyaiskola és példa­tár, a szakfolyóiratok cikkei pedig publikációs tevékenységét tükrözik. Örül annak, hogy re­mek kollégákkal hozta össze a sors, s annak, hogy azért a legtöbb gyerek tudja: miben különbözik a liba a kacsától.. lőrincz Ovisok táncolták ki a májusfát Kadarkút A népi életmódot illusztráló állan­dó kiállítás mellett az óvónők ké­szítette fakanál-, zsák- és textilbá­bokat is a falra rakták az óvodá­ban. Az intézmény régóta nagy fi­gyelmet fordít a néphagyomá­nyok ápolására; a hét végén pün­kösdi játszóházba hívta a kicsiket és szüleiket. Pünkösdi királyt vá­lasztottak, s fölelevenítették a pünkösdi királynéjárás szokását is. Kitáncolták, majd kivágták a májusfát. A nagy érdeklődéssel kísért rendezvényen az óvónők elbábozták A kiskondás című me­sét, különböző gyermekjátékok, versenyek zajlottak, s táncházban perdült a szoknya, lendült a láb. Bőthe Istvánná vezető óvónő el­mondta: a bábok elkészítéséhez a Soros-alapítvány pályázatán nyert hatvanezer forintot az óvoda. l. s.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents