Somogyi Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-03 / 129. szám

2000. június 4. ★ KÖZELRŐL ★ ~ Az idén igazán egy szavunk sem le­het az időjárásra. Már persze ha nem mezőgazdasági, meteorológiai szemszögből közelítjük meg a kérdést. Meg nem a szerelme­sek szemszögéből. Mert hogy fenyeget az aszály, a gyümölcsnek, zöldségnek ideje sincs beérni, mert alig bújik ki a földből, megüti a hőguta. Ez persze nem jó hír. Es a szerelmek szövődésé- nek sem tett jót az idei időjárás, mert aki langyos esti szellőt, és romantikus tavaszi sétákat várt a virágzó fák alatt, az idén nagyot csalódott. A tél után rögtön jött a kánikula. Alig vetettük le a télikabátot, máris jöhetett a bikini. Félelmetes iramot vett fel a természet. Viszont itt vannak még a napimá­dók, strandbarátok, trópusi vérmér­séklettel megáldottak. Ok azok, akik az év nagy részében legfeljebb csak ve­getálnak, várva a nyarat, s amikor olyan igazi kánikulaian kisüt a nap, új­jászületnek. Egyáltalán nem bánják, ha a természet nem foglalkozik a nap­tárral és a vártnál korábban megérke­zik a nyár. Minden porcikájukban, az összes zsigereikben érzik, ahogy átjár-' ja őket a nap melege. A fagyos hóna­pok után szinte kéjes élvezettel adják át magukat az akár simogató, babusga­Kit érdekel az ózonlyuk, a napimádóknak papolhatnak fotó: török anett tó, akár perzselő napsugaraknak. Bő­rük pillanatok alatt aranybarnára sül. Nekik aztán papolhatnak ózonlyuk­ról meg a bőr öregedéséről, nem szá­mit. Nos, számukra ez a május maga volt a tökély, s tökéletesebben a júni­us sem kezdődhetett volna. És való­színűleg még mindig ők vannak több­ségben, mert hogy az első hivatalosan is nyári hétvégén mindenütt megtel­tek a strandok. Hiába mutatott a naptár június 3-át, júliusi volt a hangulat. Szóval: el ne ki­abáljuk, de valóban, most már hivata­losan is, itt van a nyár. És reméljük ma­rad is, legalább három hónapig. Sőt, a korosodó hölgyek szerint az sem baj, ha kicsit tovább... Jakab IGAZI NYÁR Egy hűvös csók mondta Kandier Edit cuk­rászmester. - Ezek tejes ala­pú főzött fagyik, amelyeket vagy a tojássárgája színez sárgára, vagy a csoki barná­ra. Különböző betétekkel ízesítjük őket, konyakmegy- gyel vagy éppen birsalma­sajttal, amit mi teszünk el. A sláger évek óta a grillázs. Ezek mellett azonban első­rangú olasz pastákból is ké­szítünk fagylaltokat. Azok­kal új ízharmóniát tudunk teremteni. Készítünk piskó­tával rakott fagyikat, ezeket mi kreáltuk az olasz alap­anyag felhasználásával. Ta­pasztalatunk szerint, ha me­legebb az idő, akkor megnő a gyümölcsfagyik iránt is az érdeklődés, s a vendégek szeretik, ha a gyümölcsfagyi valódi gyümölcsből van. A balatonlellei Márton cukrászdában tíz kiló eper­fagyiban legalább három ki­ló eper van. A fagyik színe­zék, aroma és tartósítószer nélkül készülnek, nincs bennük vízkötő sem. Már­ton Lajos cukrász szerint az olasz fagylaltcsodák helyett a hideg édesség kedvelői in­kább az egészségesebb, fi­nomabb és kevésbé émelyí­tőbb eredeti gyümölcsfagy- ikat szeretik.- Csak főzve fagylalt a fagylalt, mint ahogy a sült kacsa is csak sütéssel ké­szülhet el - vallja Márton Lajos. - Tejporból és aromá­ból persze hidegen is lehet keverni, de azt otthon is bár­ki megteheti. A vásárlók igé­nyeit nézzük, amikor a napi választékot összeállítjuk, és az a tapasztalat, hogy tíz­szer több fogy gyümölcsfa­gyiból, mint például a Hupi­kék törpikék fagylaltból, amelyet olasz aromás tej­porból kell kikeverni. A jog­hurt fagyik sem joghurt íze- sítésűek csupán, hanem ere­deti joghurtból készülnek. A Márton cukrászda évente több száz mázsa gyümölcsöt vásárol fel, amely hűtőraktárakban vár­ja, hogy tejjel, tojássárgájá­val és cukorral összekeverve édesség legyen belőle. A technológia munka és gép­igényes, a cukrászda gép­parkja egyedülálló a Balaton déli partján. Amikor Német­országban megkezdődik az iskolaszünet, akkor indul be a forgalom. A legtöbb fagyi július-augusztusban fogy, néha akár 400-500 kilo­gramm egy nap. Szélesi Sándor I I I I I I I I I I I I 1 I I I I Burek, tulumba, baklava: néhány hó­napja kóstolgathatják a különleges keleti csemegéket a nagy­atádiak. Adem Neziri pedig a magyart ízlel- geti-tanulgatja egyre nagyobb kedvvel a vá­ros legújabb cukrász­dájában. Mikor ide jött, még kö­szönni sem tudott ma­gyarul, az angol, horvát és albán nyelvvel pedig nem könnyen boldogult Nagyatádon. Mégis azon­nal megértették az ében­fekete hajú fiatalembert, aki soha nem látott különlegességek­kel rakta tele az új cukrászda polcait. Ismeretlen neve­ket és ízeket kezd­tek megtanulni a városlakók, s ha­marosan már a horvát turisták és a barcsi szerbek körében is terjedt a hír, hogy bureket lehet reggelizni Nagyatádon.- Hogy mi a burek? Kü­lönleges tészta sima és ré­teslisztből, amit megke­nünk a töltelékkel, s ösz- szehajtogatva és rétegez- ve kerek tálban kisütjük - magyarázta Adem Neziri. - Összesen hatvan réteg van egymás felett, és ké­szíthetjük húsos, almás, túrós, krumplis és tökös töltelékkel. A forró burekhez hideg joghurt dukál, ami édes és folyós, nem is hasonlít a bolti ké­szítményhez. Kiderült, hogy ezt is ő készíti. Azt már csak mel­lesleg teszi hozzá: az igazi mester nem az asztalon, hanem a feje fölött forgat­va nyújtja-vékonyítja a burektésztát. A huszöt éves fiatalember persze így is készíti, vérében a Névjegy: Adem Neziri. 25 éves, macedón állampolgár, nős, kisfia két éves. Kereskedelmi főiskolát Eszéken végezte, olasz mestertanároktról Zágrábban tanulta a cukrászmester­séget két éve. Azt követően költözött Nagyatádra, mert megtetszett neki a város. A Kereskedők házában családi segítséggel múlt év szeptemberében nyitott cukrászdát. Adem Neziri rászdában mindenes a cuk­FOTÓ: BÍRÓ MÁRIA cukrászmesterség. Pedig véletlenül csöppent a szakmába. Mesélte: a zág­rábi nemzetközi vásáron sétálgatva rácsodálkozott az olasz cukrászok mun­káira. Akkorra már elvé­gezte a közgazdasági főis­kolát Eszéken, s nekilá­tott, hogy kitanulja a cuk­rászmesterséget is. Ez az­tán annyira sikerült, hogy a záróvizsgán meglepte az olasz tanárokat is. A vizsgamunka feketeerdő torta mellé ugyanis baklavát is készített, telje­sen kézzel, ami egészen szokatlan a mai gépesített cukrásziparban. Gépek persze segítik a munkát; a kereskedő apja segítségé­vel létesített cukrászdá­ban is. Akár ötezer süte­ményt süthetne naponta. Ennyire azonban még nincs szükség; a dióval töltött, cukorsziruppal le­öntött baklavát azonban mindennap kézzel készíti Adem Neziri. Mint mond­ta, minden édességet egyedül süt, a feleségén kívül más segítsége nincs.- Nehezen barátkoztak a nagyatádiak az itt kü­lönlegesnek számító süte­ményekkel, ezért min­denféle hagyományos édességet, fagylaltot is ki­próbálunk - mondta. - A legtöbben a shaumpitét szeretik, ez tojásfehérjé­ből készült édes hab pis­kótával. A másik ked­vencnek sincs magyar ne­ve; ez a zsitó, a tejberizs- hez hasonló, édes gabo­nakása, amit fahéjjal, tej­színhabbal ízesítenek. S hogy mi a cukrász ked­vence?- A tulumba, a cukor­szirupba áztatott, olajban sütött kitolós fánk - mondta Adem. - Ezzel kezdem a napot, s aztán jöhet a kávé. Bíró Mária arr^jj Szerdahelyi golyósok Világbajnoki részvételről álmodoznak a fémgolyó megszállottjai fotó: török anett DÁVID IBOLYA LELLÉN. Dávid Ibolya igazságügy miniszter adta át tegnap a kormány millenniumi emlékzászlaját Szűcs László polgármesternek. A mi­niszterasszony elmondta, hogy a ma­gyar nemzet egymásra találásának történelmi esélye az Európai Unióhoz való csatlakozás. A határok eltörlése a különböző országokban élő ma­gyarság számára az egyetlen lehető­ség a fennmaradásra. Szűcs László polgármester a millenniumi zászlót átvéve megígérte, méltó helyen őrzik a város házában, (gm) PEDAGÓGUSNAP A MEGYEHÁZÁN. A me­gyei önkormányzat 21 oktatási intézmé­nyének vezetőjét és kiemelkedő mun­kát végzett pedagógusait köszöntötték tegnap a megyeházán. Dr. Gyenesei Ist­ván, a megyei közgyűlés kiemelte: a mai felgyorsult világban hajlamosak va­gyunk megfeledkezni az emberről. Hogy milyen lesz a jövő évezred embe­re, az sokban függ a ma pedagógusai­nak munkájától. Köszönet illeti azokat, akik a nehézségek ellenére ezt a mun­kát a legmagasabb fokon, és igazi elhi­vatottsággal végzik. Az ünnepségen mintegy kétmillió forintot osztottak szét a meghívott pedagógusok közt. (je)' NYERTESEINK. A Somogyi Hírlap Va­sárnap Reggel múlt heti rejtvényének megfejtői közül könyvutalványt nyert: Szalóczy Péter kaposvári, Gelencsér Tibomé marcali, Szabó Istvánné mesztegnyői, Lőrincz Éva kaposvári és Bilakovics Szigfridné hetesi olvasónk. Amikor először látta, hogy még az ebédidőben is rohannak a parkok­ba, már biztos volt benne: ezek a franciák begolyóztak. Akkor még nem tudta, hogy rá is ez a sors vár, amint kipróbálja a végtelenül egy­szerű, ámde változatos petanque játékot. Különböző méretű golyóbisok tartják lázban Kaposszerdahely apraját-nagy- ját a falunap óta. Nem kell rosszra gon­dolni, csupán egy játék hódít a telepü­lésen, amelyet Kiss Gábor hozott frank­honból. A programozó matematikust elcsáoította a petanque, és úgy gondol­ta, megosztja a falu lakóival is ezt a má- morító érzést. Ennek örömére új, köny- nyebben kimondható és megjegyezhe­tő nevet is adott neki. így lett a krikett után szabadon trikett, hiszen a profik három golyóval játsszák. Kiss Gábor különös módon került kapcsolatba a golyókkal. Annak idején angolul tanult, majd a középiskolában kiderült, hogy csak németes és franciás csoportot indítanak. Úgy vélte, ha már angolt nem tanulhat, hát a németet vá­lasztja. Ám az osztály többi tanulója is így gondolkodott, így hát sorshúzással döntötték el, ki tanuljon franciát. Első­ként került ki a kalapból a neve. Ekkor döntötte el a sors, hogy Franciaország lesz a kedvenc helye a térképen. Tíz éve járt kint először barátainál, akik egyből elcsábították egy petanque-partira. Elő­ször furcsa szemmel meredt a felfoko­zott idegállapotban golyózókra, de amint kipróbálta, beleszeretett. Kapott is egy készletet ajándékba, amivel bajai barátaival sokszor játszottak a Duna partján. Azóta többször is járt kint, és mindig újabb készletekkel tért haza. Ahogy mondja, megragadta a francia népijáték egyszerű nagyszerűsége. A lé­nyeg, hogy a szabad levegőn egy olyan mozgáslehetőség, ami nem idő- és hely­igényes. Mindössze egy lehetőleg gyöngykavics borította 6-8 méternyi szabad területre és a golyókra van szük­ség, és bárhol, bármikor játszható. Az első játékos elhajítja a kicsiny célgolyót, majd a többiek sorrendben megpróbál­ják hozzá minél közelebb hajítani az egyedi jelölés alapján megkülönböztet­hető acélgolyóikat. Ha vége a körnek, újra a kezdő játékos következik. Azért nem ilyen egyszerű a dolog, hiszen a másik golyóját bármikor ki lehet lökni a nyerő pozícióból. Ez különösen akkor kellemetlen, ha éppen a legutolsó do­bással „távolítják el” az addig győztes­nek tűnő játékszert. Kiss Gábor figyel­meztet, nem kalapácsvetésről vagy súlylökésről van szó, de ennek a sport­nak is megvan a speciális dobómozdu­lata. Alulról, a tenyérből kell eldobni a játékszert, hogy a visszafelé falsnak kö­szönhetően minél közelebb maradjon ahhoz a ponthoz, ahol először földet ért. Amikor barátaival egy parkban ját­szani kezdenek, gyakran csődül össze a tömeg, ami jelzi, hogy Magyarországot is csakhamar meghódíthatja ez a bár­melyik életkorban elkezdhető játék. En­nek érdekében vállalta a három éve Kaposzerdahelyen élő fiatalember az utóbbi években hivatalos sporttá alaku­ló petanque népszerűsítését. Először csak szűkebb pátriájában mutatta be a falunapon, de későbbi tervei szerint egy sportegyesület létrejötte sem lehetetlen a környező települések triketteseiből. Annál is inkább, mert már világbajnok­ságot is rendeznek ebből a furcsa sport­ból. Nem lenne utolsó dolog, ha ezen a vébén néhány év múlva egy kaposszer- dahelyi illetőségű fiatalember vinné el a pálmát... Takács Zoltán Amint megjön a meleg, szükségessé válik a hűsí­tő. Van aki a sörre eskü­szik, van aki a fagyira. Ha valaki jeges édességet szeretne, ma már különle­gesebbnél különlegeseb­bek között válogathat Ám a cukrászok szerint az embereket már nem a nevek kápráztatják el, ha­nem a valódi gyümölcs­ből készült fagyit keresik. Az 1934 óta Marcaliban működő Kandier fagyizó hű a régi, harmincas, negy­venes évekből származó re­ceptekhez, de állandóan kí­sérletezik új ízekkel, új fagyikkal.- A vendégek keresik az édesapám receptúrájából származó sultanast, pom- ponettet, és toronét... -

Next

/
Thumbnails
Contents