Somogyi Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-28 / 149. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap SOMOGYI TÁJAK 2000. Június 28., Szerda Hírek KISKORPÁDI VADVIRÁGOK. Gyermeknappal egybekötött falu­napot tartottak a hét végén Kiskor­pádon. A község lakói hagyomá­nyosan megrendezett futóverse­nyen, különböző sportprogramo­kon és főzőversenyen vettek részt. Itt lépett fel először az áprilisban alakult, s általános iskolásokból álló kiskorpádi Vadvirág néptánc- csoport. Jó hangulatot teremtett műsorával a Liszt Ferenc Zeneis­kola fúvószenekara, a kaposfői Hagyományőrző Egyesület sváb és magyar táncokkal szórakoztat­ta a közönséget. A rendezvény tű­zijátékkal és bállal zárult, (ov) MEGERŐSÍTETTÉK. Lejárt Miovecz Jánosnak, a kaposmérői Hunyadi János Általános Iskola igazgatójának a kinevezése. Az önkormányzat pályázatot írt ki az iskolaigazgatói székre, amelyet csak a régi igazgató pályázott meg. A tantestület, a technikai dolgozók is támogatták Miovecz Jánost, és a képviselő-testület tag­jai is bizalmat szavaztak neki. így újabb öt évig ismét a fiatal tanár látja el az igazgatói teendőket. (Is) LÓSZERSZÁMOT LOPOTT. Hí vatlan vendég látogatott meg egy kiskorpádi telepet. Az ismeretlen tettes két komplett lószerszámot lopott el. (Is) TEMPLOMFELÚJÍTÁS. Várda önkormányzata szeremé a lerom­lott állagú templom épületét felújí­tani. Egymillió forintra pályáztak a területfejlesztési tanács nemzeti örökség pályázatán. Ez elegendő lehet az egyházközség által fel­ajánlott félmillió forinttal együtt arra, hogy a lyukas tetőszerkeze­tet megjavítsák és a vizesedés mi­att málló vakolatot pótolják, (tz) TÁBOROZOK. Tizenharmadik alkalommal rendez tábort Vótapusztán az Evangéliumi Pünkösdi Közösség. Az idén több turnusban mintegy 900 gyermek „sporttáborozhat”. Kö­zülük sokan határainkon túlról érkeznek, vagy hátrányos anyagi helyzetűek. A tábor költségeit az igen jutányos részvételi díjból származó bevétel és a közösség adományai fedezik, (bp) m Doktor Orsós, a nyelvzseni Hencse Kissé furcsa szemmel néztek rá, amikor megjelent a nyelviskolá­ban azzal, hogy németet akar ta­nulni. A meglepetés akkor lett teljes, amikor a jogi, orvosi, pe­dagógusi pályára készülő ifjakat lepipálva, a legmagasabb pont­számmal tette le a nyelvvizsgát. A 40 éves férfi mégsem elégedett, hiszen hiába beszél három nyel­ven, hiába van több szakmája, nem tud elhelyezkedni. Talán mert úgy hívják: Orsós József. Doktor Orsós. így szólították a tan­folyam vége felé a többiek, és egy­általán nem élcelődésből. A hen- csei Orsós József románul, lengye­lül, németül is beszél, emellett ne­hézgépkezelő, marós-gyalus, esz­tergályos, lánghegesztő szakmája van. Minden ifjoncnál magasabb pontszámmal tette le a német kö­zépfokú nyelvvizsgát a rendkívüli nyelvérzékkel megáldott cigány fér­fi, mégsem boldog. Nyolc éve pró­bál egy állandó munkahelyre beke­rülni, ám kísérletei már az első pró­bálkozásoknál meghiúsulnak. Leg­többször elég, ha csak bemutatko­zik, a vonal túlsó oldalán máris közük: ilyen nevű embereket mi nem alkalmazunk. Ha a neve és bőrszíne nem lenne akadály, akkor a nyelvtudást nem nézik ki belőle. Múltkor egy új sághirdetésre jelentkezve úgy fogadták, hogy ugyan menjen már, nekik olyan emberre van szükségük, aki nyelveket is beszél. Orsós József nem hagyja, hogy megalázzák, nem hajlandó olyan cégnél dolgozni, ahol nem veszik ember­számba. Ebből már eddigi élete során is jócskán kijutott neki. Kőkútról származik, ahol előbb tanult meg ro­mánul, mint magyarul. Miután elvégezte az általá­nos iskolát, mezőgazdasági gépszerelő szeretett volna lenni. Hiába volt jó tanuló, másfél év után abba kellett hagynia a csurgói tanulást. Nem fu­totta füzetre, tornafelszere­lésre, de még kollégiumi díjra sem, így Kaposváron vállalt segédmunkát. Egy esztergályos műhelyben söpörte össze a forgácsot, amikor egyszer csak főnöke újságjában megpillan­tott egy hirdetést. Szakmai tanulmányútra keres­tek fiatalokat az NDK-ba. Jelentkezett a tanácsnál, ám a kiutazás 18 év alattiaknak csak szülői aláírás­sal volt lehetséges. Mivel szülei írástudatlanok vol­tak, végül a főnöke lett az apja, a titkárnő pedig az anyja a kérvényen. Kint egy hathónapos német nyelvtanfolyamot kellett elvégezniük, s aki elérte a szintet, mehetett szakmunkásnak. Mivel minden nehézség nélkül bekerült a tanulók közé, az NDK- ban szerzett esztergályos szakmunkás bizonyít­ványt, majd ugyanahhoz a céghez jött vissza dol­gozni, ahonnét három éve elment. Itthon azonban tanuló gépre rakták és kezdő fizetést kapott, hiába dolgozott kétszer annyit, mint a többiek. A har­minc órás túlórákkal sem tudott egyről a kettőre jutni, ezért megszerezte a nehézgépkezelői jogo­sítványt és céget váltott, majd az első adandó alka­lommal jelentkezett egy düsseldorfi munkára. Minden kiutazótól megkérdezték, hogy mennyire érti a nyelvet, s ő azt válaszolta, hogy közepesen. Sorba állították őket, és németül elmondták, hogy Orsós József abban bízik: gyerekei már tanulhatnak FOTÓ: TÖRÖK ANETT Orsós József 1961. október 24ón születeti Ka­posváron. Kökúton egy négy gyermekes család­ban nőtt fel. Románul, lengyelül és németül be­szél társalgási szinten. Három gyereke van. szep­temberben várja felesége a negyediket. miként működnek a gépek. Az előtte állók perfekt nyelvtudásúnak vallották magukat, ám kiderült, hogy nem értik a műszerek használatát. Orsós Jó­zsef viszont egyből németül mondta vissza az elő­zőleg hallott szöveget, így míg a többieket saját költségükön hazatoloncolták, ő kapta meg a fele­lősségteljes zsilipkezelői munkakört. Ez volt az utolsó olyan időszak az életében, amikor sikerült olyan munkahelyen dolgoznia, ahol megbecsül­ték. Ráadásul egy lengyel munkatársával csak len­gyelül beszélgettek, így konyhanyelven egy újabb nyelvet is megtanulhatott. Hazatérte óta kisebb-na- gyobb szünetekkel cégek és munkák megszűnése miatt állástalan. Hencsén él a család, akiknek szé­gyenszemre csak a 13 300 forintos segélyt tudja haza­adni. Ráadásul ez az ösz- szeg majdnem teljes egészében a telefonszámlára megy el, mert Orsós József nem adta fel a re­ményt, hogy olyan munkát találjon, ahol szükség van a nyelvtudására is. Ennek érdekében kiemel­kedően magas pontszámmal nyelvvizsgázott is a Kocsis Oktatóközpontban, ahol sokat köszönhet a tanárnőknek, akik sem a kora, sem a származása miatt nem részesítették hátrányos megkülönböz­tetésben. Azt szeretné, ha végre valahol bizonyít­hatná a képességeit, ám erre a legtöbb helyen e- sélyt sem adnak. Érdekli az olasz'és az angol nyelv is, ha találna állást, lehet hogy belefogna egy újabb tanfolyamba. Legújabb terve, hogy vállalko­zó lesz, hátha úgy könnyebben kap munkát. A ne­vét nem hajlandó megváltoztatni, mert úgy érzi, hogy az apától örökölt név szent dolog. Sőt, legna­gyobb fiát is Orsós Józsefnek hívják, és most ötö­dik osztályos. A nagycsaládos apa reménykedik, hogy legalább a gyermekei megkapják a lehetősé­get a tanulásra, ami neki nem adatott meg. Min­denesetre a kis Józsi németből kitűnő tanuló... TAKÁCS ZOLTÁN Sziklakért Böszénfa Nem mindennapos ötlettel rukkol­tak elő a bőszénfaiak: a millennium alkalmából a falu főterén egy szik­lakertet építenek, s a kis település lakóinak a nevét is feltüntetik. A szokatlan kezdeményezésről - hi­szen általában az elhunytaknak szokásos emléket állítani - Nyitrai István polgármestert kérdeztük.- Tisztában vagyok azzal, hogy először megdöbbentette a bőszén- faiakat az önkormányzat kezdemé­nyezése, de aztán elfogadták, s a megkérdezett kétszáz helybeliből az élőkkel csak négyen jelezték: nem akarják olvasni a nevüket. Én pedig semmi­lyen kivetnivalót nem találok ab­ban, hogy az élők nevét feltüntes­sük. Különben ők is hősök, mert ragaszkodnak a szülőföldjükhöz, ahol 30-40 ezer forintos fizetésből élnek és a 9 aranykoronás földe­ken, az agyagos talajon próbálnak boldogulni. Mint megtudtuk: a nyolc és fél tonnás, monumentális mészkövet egyébként a máriagyűdi bányából szállítják Bőszénfára, és a július 21-i falunapra hatszázhuszonöt lakos nevét vésik majd fel. _____ ls. Ö rökzöld-tolvajok Kaposdada Somogyi János, a kaposdadai arbo­rétum gazdája tehetetlen a tolvajok ellen. A kaposdadai útavatón - ahol köszönetét mondott az önkor­mányzatnak - sem rejtette véka alá a véleményét, miszerint elégedet­len a közbiztonsággal. Félti dísznövényeit, hiszen két- hektáros arborétumában negyven év gyűjtőszenvedélyének kollekci­ója található - szebbnél szebb örök­zöldekkel, cserjékkel. Az utóbbi időben ötször látogatták meg hívat­lan vendégek, s az ismeretlen tette­sek nyomát a letört ágak, a tönkre­tett kerítésrészek jelezték.- Olyanok járnak ide, akik isme­rik a növényállományt, és vélhető­en szaporítási szándékkal loptak - mondta Somogyi János -, hiszen a legértékesebb és legritkább fajtákat cson­kították meg. Rajtuk kívül azonban ko­szorúkötők is felkerestek az éj leple alatt, s vitték a kö­zönséges bukszust is... Somogyi János gondosan telepí­tett arborétumában 130 fajta fenyő- és 100 fajta cserjeféle található. Szenvedéllyel és szakértelemmel kialakított egzotikus növénykertjét most, idős kora ellenére is példásan karbantartja, ám arra nincs pénze, hogy őrző-védő szolgálatot szer­ződtessen. Ő még azok közül való, akik hiszik: lopni bűn, bár tudják, hogy aljas a világ.________lőrinci ■ M­r Somogyi János Határszemle keserű szájízzel SOMOGYSZIL Somogyszilban' az aszály eddig csaknem 15 százalékos hozam- veszteséget okozott. A hét végén ugyan 12 milliméter eső esett, ám május közepe óta egy csepp sem hullott. A Szili Kalász Kft-nél javában tart az aratás. Betakarították a 36 hektáron termelt őszi árpát, az átlagtermés mintegy 4,5 tonna volt, vagyis 10 százalékkal kevesebb a tavalyinál. Hozamcsökkenéssel számolnak a repcénél is, noha folyamatosan gondoskodtak az érté­kes növényről. Mindezt az aszály számlájára ír­ják. Csiszár Ferenc ügy­vezető figyelemmel kíséri a leg­fontosabb nyári munkát, szinte mindennap határszemlét tart. Azt mondta: ha nem sújtja őket a he­tek óta tartó szárazság, a tavalyi­hoz hasonlóan, most is két és fél tonna repcét takarítottak volna be hektáronként. A hozam ugyan elmaradt, a minőségre viszont nem lehet pa­nasz. A búzánál sem, hiszen a leg­frissebb mérések szerint étkezési minőségű lesz az új termés. A ke­nyérnek valót egyébként 100 hek­táron termesztik, s a hét második felében kezdik az aratást. Ezzel párhuzamosan bérmunkát vállal­nak, ami egyre fontosabb a nyolc dolgozót foglalkoztató vállalko­zásnak. Az utóbbi idő­ben színvonalas géppar­kot építettek ki, tavaly 37 millió forintért új kombájnt vásároltak. A cégvezető azt vallja: a si­keres gazdálkodás alap­ja a megújulás. Ezért nemcsak a gépeket cse­rélik ki, hanem a tapasz­talatokat is. Az idén már két tanácskozásnak adott otthont a vállalkozás. A bú­zafajta bemutató sikerét mutatja, hogy több mint 200-an vettek részt rajta, többek között szom­szédos tolnai termelők is. Leg­utóbb az időszerű növényvédelmi teendőkről tartottak előadást: a hatékony gomba- és gyomirtó szerekről számoltak be. ■ A mérői Fertály lányok Fertály Kataün, aki most végzett a Mun- kácsyban, a hegedűt tette le a zongoráért, re­mekül énekel és négy éve szaxofonozik; Ká- polnás Attila tanítványa.- A fuvolához erős rekeszizom kell; az enyém rugalmas - mondta a bécsi zeneakadé­mia ének szakára felvételiző Kati, akinek szív­szerelme a musical- és operett-éneklés, de drá­mai szopránja miatt vélhetően operaszerepek­ben tűnik majd fel. A Wagner-művekhez kel­lenek ilyen robosztus női hangok. A kaposvá­ri Rock-Szín-Kör tagjaként mindegy, hogy az Evitából, a ChessbŐl, a Jézus Krisztus szuper­sztárból vagy a Doktor Hertzből kell-e énekel­nie valamit, hiszen a színpadon érzi magát a legjobban. Azt mondja, azért, mert látja, hogy a közönség ilyenkor csak rá figyel, s nem a vi­lág bajaival van elfoglalva. Egyébként a férfi­szerepekért is rajong, jó párat meg is tanult kö­zülük. Mindketten vallják: gyógyít a zene, ki­űzi belőlük a stresszt, és a sikeres fellépések doppingolják őket. Nemcsak énekelnek-mu- zsikálnak; pihentetésül bekapcsolják a mag­nót vagy a CD-t, de nem diszkózenét hallgat- nak, mert az bántja a fülüket, lőrinci Sándor Nemcsak testvérek, hanem barátnők is, ám sokat korholták egymást. Ha Kati odaült a bil­lentyűkhöz, akkor a szomszéd szobában fu- volázó Andi elnyomta a zongorajátékát. Ha meg szaxofonozott, akkor a fuvolaszó nem hallatszott jól. Ezért aztán egyezséget kötöt­tek: Kati énekel, Andi fuvoláik. Fertály Andrea 1979-ben Kapnsvárnn született, a kaposmérői általános Iskola után a Munkácsy gimnázium német nyelvi tagozatán végzett. Csupor László tanítványa most a bécsi zeneakadémia növendéke. Fertály Katalin 1982-ben született Kaposváron, s a kaposmérői általános iskola után a Munkácsy gimnázium idegenforgalmi szakán érettségizett. Bécsbe felvételizik: énekelni Bukucs Rózsa tanítja. A Fertály lá­nyok egyre több millenniumi na­pon lépnek szín­padra és produkciójukkal elbűvölik a közön­séget. „Keü még egy szó, mielőtt mennél./ Kell még egy ölelés, ami végig elkísér./ Az úton majd néha gondolj reám./Ez a föld a tiéd, ha elmész, visszavár. ” - őrizzük sokáig emlékeze­tünkben a Honfoglalás című film siker-dalát, amelyet a kaposmérői lányok adnak elő - szív­hez szólóan. A zeneszó szinte mindennapos volt a Fer­tály családban. A nagyapa hegedült, édesap­juk, Fenály József pedig a Happy and Band egyik alapítója, de már nem játszik a zenekar­ban. Fertály Andrea mosolyogva jegyezte meg: Katinak könnyebb most a dolga, nem zavarja a gyakorlásban, hiszen a bécsi zene- akadémián tanul, ahol most fejeződik be a vizsgaidőszak. S hogy miért a fuvo­lát választotta? Zon­gorázni akart, de azt mondták, hogy túl pici a keze, in­kább hegedüljön. Édesapja viszont oboán tanult, ő mondta: próbáljon ki egy fú­vóst, mondjuk a fuvolát. Aztán ez lett a ked­vence, és most zenepedagógusnak készül. Polgármesterek focicsapata A Kapos mente polgármestereit is magával ragadta a labdarúgó EB, hiszen összeállították saját váloga­tottjukat. A csapat megálmodója, Balog József kaposszerdahelyi pol­gármester elmondta: a településen nagy gondot fordítanak a sport tá­mogatására, hiszen jelenleg a he­lyi vállalkozók és az önkormány­zat pályázati pénzek felhasználá­sával mintegy 4 millió forint érték­ben újítja fel a helyi sportlétesít­ményt. Először ezen a pályán, a szerdahelyi falunapon rúgott lab­dába a falvak első embereiből álló együttes a helybéli öregfiúk ellen. Jelenleg nyolc állandó csapattag alkotja a keretet, így főként kispá­lyán tudnak kiállni a települések falunapjain. Ha tizenegy fölé bő­vül a létszám, már nagypályán is méltó ellenfelei lesznek bármelyik somogyi település öregfiúk csapa­tának. T. I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents