Somogyi Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)
2000-06-24 / 146. szám
Somogyi Hírlap 2000. Június 24., Szombat Hétvége 11. OLDAL Diana a magyar királyok családfáján Ópusztaszeren állítaná ki a balatonszabadi amatőr történész tizenhárom méteres tekercsét 1250 év, 977 név szerepel azon a tizenhárom méter hosszú, hetven centi széles papírtekercsen, amelyen a balatonszabadi „amatőr történész”, Víg János levezette a magyar és a hozzájuk kapcsolódó más királyok felmenő és oldalági rokoni kapcsolatait. Tudomása szerint hazánkban először ábrázolta az európai királyi famíliák egyesített családfáját. Mindez három évi munkájába került.- Az egykori Jugoszlávia területéről származom; ott az iskolában csak érintettük a magyar történelmet, pedig mindig is érdekelt - mondta a Balaton- szabadiban élő Víg János. - Sokat olvastam, hallottam arról: miért kellett idegen királyokat hozni a magyar trónra. Ennek kezdtem el utánajárni, s 1996- ban, amikor munka- nélküli lettem, elkezdtem felgöngyölíteni királyaink családfáját. Abból indultam ki: valószínűleg joguk volt elfoglalni a magyar királyi trónt az „idegen” uralkodóknak is, akik ugyanis trónra emelték őket, bizonyára ismerték a családfájukat. Éppen azért fogtam a gyűjtéshez, mert semmit sem tudtam, ám nem hagyott nyugodni a dolog. Az európai országok elmúlt ezer évben élt összes királyáról kigyűjtöttem a fellelhető adatokat, s megkerestem ezzel párhuzamosan: ki hogyan kapcsolható a magyar uralkodó dinasztiákhoz. Ebből állt össze lassanként a tizenhárom méter hosszú papíron elférő, egyesített királyi családfa. Víg János háromévi munkája során a teljességre törekedett. Amikor például első királyunkhoz, Istvánhoz ért, s annak feleségéhez, Gizellához, akkor utóbbinak a rokonságát is felderítette, így bukkant rá Gizella bátyjára, II. Henrikre. Ám itt sem hagyhatta abba az ábrázolást, mert ha létezett második, akkor ezt megelőzően élnie kellett egy első Henriknek is. Ezen a szálon, a bajor ágon ért aztán vissza III. Ottóig, aki a koronát adta Istvánnak, aztán a rokoni szálakon 1. (Nagy) Károlyig, a frank birodalom egyesítőjéig. Az ő neve az elMegtalálható a szabadi „amatőr történész” által készített családfán VIII. Henrik az összes feleségével, vagy éppen Carlo Bonaparte korzikai ügyvéd, Napóleon első fellelhető őse is. ső bejegyzés a papírtekercsen.- Áz európai királyi dinasztiák mindössze húsz-harminc százalékáról mondható el, hogy az általam vizsgált ezer év során semmiféle kapcsolatba nem hozhatók a magyar királyi családokkal; ezért lett olyan szerteágazó az egyesített családfa - állította Víg János. Páratlan időutazást tartalmazó tekercse legvégén még maVíg János idegen királyok nyomában FOTÓ: HORVÁTH MÓHIKA ga Diana brit hercegnő is megtalálható. Hogy az ő kapcsolatát miképpen lehet levezetni a magyar uralkodókig? Nos, I. Ferdi- nánd feleségének, Jagelló Annának a dédunokája lett I. Károly angol király felesége. A tekercset alul a magyar királyok portréi díszítik. Ezeket Várai Lajos siófoki grafikus rajzolta meg. Az utolsó arckép Horthy Miklós kormányzót ábrázolja. Kérdésünkre Víg János azt mondta: - Azért tettem rá, hogy ne mondhassa senki: elfogult vagyok. Amikor ugyanis I. Ulászló meghalt, az utószülött László kiskorúsága miatt Hunyadi Jánost nevezték ki kormányzóvá, aztán végül Mátyás lett a király. Nos, Hunyadi Jánost is szerepeltetem a portrék között, mint ahogy Kossuth Lajost is. Ilyen alapon szerintem Horthynak is ott van a helye. Víg Jánosnak nincs tudomása róla, hogy az országban létezne hasonló, az európai királyok egyesített családfáját ábrázoló mű. Azt szeretné, ha még idén, a millennium évében közszemlére tehetné. Az ópusztaszeri nemzeti történeti emlékparkban mindenesetre már készítik a helyet a tekercsnek. Előbb azonban lektoráltatni kellene, s a szabadi alkotó most erre vállalkozó történészt keres. S, hogy később mi a célja a családfával? Arra gondolt: ügyes nyomdai szakemberek sokszorosíthatnák az általa kézzel rajzolt tekercset, s például iskolákban a történelemórák hasznos segéd- anyaga lehetne. __fónammre B akanccsal rúgtak fejbe... Még tisztázatlan, rendőri vagy börtönőri erőszak okozta az őrizetes súlyos koponyasérülését Azt, hogy a 26 éves büntetlen előéletű kaposvári fiatalember vét- kes-e a nemi erkölcsöt súlyosan sértő bűncselekményben, amely- lyel gyanúsítják, s ami miatt ötödik hete előzetes letartóztatásban van, majd a bíróság dönti el. Alighanem a bíróság elé kerülnek azonban azok a nyomozók, esetleg börtönőrök is, akik fogva tartása első negyven órájában - eddig tisztázatlan körülmények között - olyan súlyosan bántalmazták, hogy koponyatöréssel, eszméletlen állapotban került a kórház intenzív osztályára. Tettük erkölcsi súlyát csak növeli, ha kiderül: a gyanúsított ártatlan. Az enyhe fokú szellemi fogyatékos fiatalember a tököli rabkórházból írt kétségbeesett hangú levelében panaszolta el szüleinek sérelmeit. Mint írta, tudta, hogy nincs félni valója, így nyugodtan fogadta a lakásukra érkező rendőröket, sőt kezet is fogott velük. A 26 éves fiú azt állította, a nyomozók - egyiküket a levélben meg is neve- zT- ittasak voltak. Levelét azzal fejezte be : az igazi bűnöst keressék meg. Az ifjú, őrizetbe vételétől a kórház intenzív osztályára szállításáig eltelt mintegy 40 órában végigjárt útja rekonstruálható. Homály fedi viszont, hogy hol és kik bántották. A megyei rendőr-főkapitányság fogdájának átépítése miatt az előzetes letartóztatásba kerülők zömét most a megyében lévő városi kapitányságok fogdáiba szállítják. Ez esetben a gyanúsítottat az első kihallgatás után Nagyatádra vitték. Ott állították bíró elé, áld elrendelte 30 napos előzetes letartóztatását. Ezt követően került a BV kaposvári intézetébe, onnan pedig a kórházba, ahol az ambuláns lap bizonysága szerint súlyos koponyatöréssel kezelték. Miután szállítható állapotba került, a tököli börtönkórházba vitték.- A Nagyatádról a kaposvári BV intézetbe való szállításakor még nem állt fenn a súlyos sérülés - mondta dr. Fóris Kálmán, a fiatalember védőügyvédje - A börtöncellában egyedül volt. Néhány órával később mégis olyan súlyosan sérült, hogy a kórházba kellett szállítani. Hosszú ügyvédi pályámon csak ritkán fordult elő, hogy a gyanúsítottnak a rendőrök vagy az őt fogva tartók esetleges visszaéléseiről látszólag teljesen egyértelmű bizonyítéka lett volna. A gyanúba kerülés körülményei is szokatlanok. A sértett lány ugya- _ ___ n is nem tudta megnevezni az őt állítólag megerőszakoló személyt. Jónéhány nap eltelt a cselekmény és a fiatalember meggyanú- sítása között. Azóta az előzetes letartóztatást újabb 30 nappal meghosszabbították, ám a gyanút a legegyszerűbben tisztázó szembesítésre mindmáig nem került sor. Az is különös, hogy egy fogva tartott, akinél önmaga megsértésére alkalmas eszköz nem lehet, s akinek nincs zárkatársa, miként szerezhet súlyos sérüléseket fogva tartása idején. Ez akkor is fölveti az őrök felelősségét, ha nem bántották, ám nem kellően vigyáztak rá. Ennek kivizsgálása azonban a ügyészségi nyomozóhivatalra tartozik. Dr. Ronga László, a megyei ügyészségi nyomozó hivatal vezetője mindössze annyit mondott el: A büntető eljárás folyamatban van, ám a szülők által június 19-én náluk - a vélelmezett rendőri túlkapások, illetve kényszervallatás kapcsán - tett bejelentés ügyében nyomozást még nem rendeltek el. Hozzátette: amennyiben bebizonyosodik, hogy például a nyomozók ittasak voltak, akkor már kötelességszegésről van szó, mely esetben az ügy a katonai ügyészséghez kerülne. Ugyancsak szűkszavúan tájékoztatott dr. Pintér István kaposvári rendőrkapitány is. Elmondta: a fiút május 12-én vették őrizetbe erőszakos nemi közösüLevél a börtönből „Bent először kérdezgettek, utána ráncigáltak, ütögettek. Majd az asztalhoz verték a fejemet, úgy hogy a földre estem. Ott bakanccsal fejbe rúgtak. Akkor repedt be a koponyám... A földön is rugdostak és én nem tudtam mi ez az egész! Egyre azt mondták, mondd, hogy te voltál. ” lés alapos gyanújával, majd a nagyatádi fogdába szállították. Ezt megelőzően azonban orvosi vizsgálatnak vetették alá, amely negatív eredményt hozott. A gyanúsítotton tehát nem voltak bántalmazásra utaló nyomok. Ha felmerül a hivatali bűncselekmény gyanúja - mondta -, abban nem rendelhet el nyomozást, mert ez az ügyészségi nyomozóhivatal dolga. Hozzátette: az ott folyó eljárás eredményét - bármi legyen is az - tiszteletben tartják. Kérdésünkre válaszolva mondta el: az ügyben fellépő nyomozók mindegyike továbbra is a rendőrség kötelékében van. A szembesítésre pedig - állította - eddig azért nem került sor, mert a sértettnek az érettségi és felvételi vizsgákkal kapcsolatos tanulmányi kötelezettségeinek kellett eleget tennie. Utalt rá viszont, hogy más eszközökkel folyt a nyomozás, s ennek során szerológiai vizsgálatokat is végeztek. Információnk szerint a sértett lány ruháján a szüzesség elvesztésével ösz- szefüggő vérnyomok voltak, ám megra- gadási vagy horzsolási nyomok nem. Dr. Fóris Kálmán szerint ilyenek nélkül aligha képzelhető el erőszak olyan nő ellen, aki védekezik. A gyanúsított fiú ruháján, ha vérző személlyel dulakodott, vérnyomoknak kellett volna lenniük. Ezzel az egyszerű vizsgálattal is azonnal tisztázható lett volna az ügy. Védence amúgy azt állítja, nem is ismeri a megbecstelení- tett lányt. A személyleírás sem illik rá, így az ügyvéd sem érti, miként terelődött rá a gyanú.- Mindezt majd a bíróság mérlegeli, említést érdemelnek azonban, mert a két ügy - a fiatalember terhére rótt és a sérelmére elkövetett - valamiképp összefügg. - mondta dr. Fóris Kálmán. - Az ilyen jellegű erőszakos bűncselekmények elkövetői páriák a rendőri szervek előtt, s ez kihathat a nyomozás módszereire, annak tempójára. Általános tapasztalatom, hogy nyomozati ügyben az előzetes letartóztatásig sürgős a dolog a rendőröknek, azután már ráérnek. Ha egy nyomozó biztos abban, hogy bizonyítékai elégségesek, aligha bántalmazza a gyanúsítottat. Ha túl kell lépni a megengedhető nyomozói határozottságon, az arra utal, hogy kevés a bizonyíték. Jelen esetben vélhetően minden áron eredményt akartak produkálni. Ápolása idején a tököli börtönkórházban az ügyészségi nyomozóhivatal vizsgálótisztje sértettként hallgatta meg a fiatalembert. Ő lényegében két alkalommal történt megveréséről számolt be, állítva hogy nemcsak a fején, hanem az egyéb testrészein lévő sérüléseket is verés okozta. Ennek kapcsán megkísérelték az őt bántalmazók azonosítását. A fogoly azonban azt mondta: rabként olyan függőségi helyzetben van, hogy nem vállalja az azonosítást. Ez nehezíti a vizsgálatot, ám ettől függetlenül is bizonyítható lenne, hogy az ominózus 40 óra alatt a gyanúsított kikkel kerülhetett kapcsolatba. Ugyancsak nehezíti az ügy feltárását, hogy a fiatalember - s ez talán összefügg enyhe szellemi fogyatékosságával - nem tudja pontosan rekonstruálni a történteket. Összemosódnak gondolataiban a kihallgatások, és úgy véli, hogy a kaposvári börtönben azok a rendőrök verték meg, akik előállításában is közreműködtek. Más válaszai alapján nem egyértelmű azonban, hogy rendőr vagy börtönőr verte. Dr. Pintér István városi rendőrkapitány ennek kapcsán megjegyezte: Mit kerestek volna a rendőrök a börtönben? Az ügyben megkérdeztük Horváth Lajos kaposvári börtönparancsnokot is, aki azonban elhárította a nyilatkozatot. Mindezek után csak annyi biztos, hogy a gyanúsított az őrizetbe vételét követő 40 órában súlyosan megsérült. A fiú apja állította, hogy fia mintegy 12 órát töltött eszméletlenül a cellájában, mire rátaláltak és kórházba szállították. Ha ez igaz, az esetnek május 14-én kellett történnie, az orvosi látleletet ugyanis 15-én már röntgenvizsgálatát követően, a radiológiai osztályon állították ki. Végül is akár bűnös a gyanúsított, akár nem, az ügyével kapcsolatos eljárás, illetve fogva tartásának módja hivatalból - azaz magánindítvány nélkül is - üldözendő bűncselekményekre utal. Mielőbb tisztázandó, hogy mi okozta a fiatalember súlyos sérüléseit. Ez azoknak a rendőröknek vagy börtönőröknek is érdeke, akik valóban vétlenek. BÍRÓ FERENC
