Somogyi Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-24 / 146. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap SOMOGY I TÁJAK 2000. Június 24., Szombat Hírek VIDÁM FALUNAP. Először rendezik meg a kétnapos nyári vigadalmat Szőlősgyörökön júli­us 22-23-án. A program még nem végleges, hiszen a szerve­zőbizottság még a héten is egyeztette az elképzeléseket. Annyi már biztos, hogy játszó­házat szerveznek a kultúrház előtti téren, ahol kézműves mes­terségeket próbálhatnak ki a gyerekek. Ugyanakkor kiállítás nyílik a kézművesek munkáiból. Tervezik, hogy megrendezik a szőlősgyörökiek főző és rétes sütő versenyét. Mindkét nap a híres györöki borokat kóstolhat­ják a résztvevők a borudvarban. KORSZERŰ KÖZOKTATÁS. A hat éves helyi közoktatási terv ké- | szítésével telik a nyár a gamási ál­talános iskolában és óvodában is. Július 30-ig kell elkészíteni azt a programot, amely a szigorú köve­telményeknek megfelelően pótol­ja az oktató-nevelő munka hiány­zó eszközeit. Az önkormányzat szűkös anyagi lehetőségei ellené­re igyekszik minden feltételt biz­tosítani a gyerekeknek. Az el­múlt években sokat fordított az intézmények felújítására is. VISSZANYERT ORVOSLAKÁS. A látrányi önkormányzat meg­nyerte azt a pert, amelyet a nyugdíjba vonult háziorvos el­len indított a szolgálati lakás át­adásának érdekében. Július-au­gusztusban állhatnak neki a la­kás teljes renoválásának és át­alakításának, hogy az ifjú házi­orvos házaspár végre új otthoná­ba költözhessen. LOVASTALÁLKOZÓ GAMÁSON. A leendő közösségi ház, amely valaha lóistállóként szolgált, szé­pen rendbetett parkjában szer­veznek lovastalálkozót augusztus közepe táján. Bemutatkozhatnak a környék lovasgazdái, fogatosai. A község már országos rendezvé­nyeknek is házigazdája, hiszen nem rég itt rendezték a szántó- versenyt nagy sikerrel. _______■ O ldalszerkesztő: Gáldonyi Magdolna Ordacsehi várakozásteli évei Ordacsehi A Balatontól mindössze 3 kilométerre fekvő köz­ség a várakozás éveit éli. Most dől el, hogy végleg üdülőfaluvá válik vagy a nyugalomra vágyó kör­nyékbeli vállalkozók ta­lálnak itt békés otthon­ra. S újra lendületre kap­hat a település fejlődése. Élénken él még az egy hete rendezett falunap él­ménye. Az emlékpark­ban felavatott kopjafa nemcsak az összetarto­zás jelképe most. A kö­zös mulatságra, a tűzijá­tékra, a félig kész padlójú tornateremben hajnalig tartó bál önfeledt pillana­taira is emlékeztet. Idővel a falu emlékezete lesz. Ide térnek vissza évről- évre a közös ünnepekre. S emléktáblákat állítanak majd a világháborúk hő­seinek is a talapzatán. Kellenek ezek a meg­hitt helyek, ahol ünne­pelhet a falu népe. Kiss Miklós polgármester két éve azt tervezgeti, hogy a tornaterem és az iskola épülete is közös házzá válhat. Nem ő az első polgármester, aki ilyen álmo­kat dédelget, mert az iskolai építkezés végig­kíséri a község Falunévjegy: Ordacsehi lakosainak száma: 864, területe: 2255,7 hektár. A szennyvíz- csatorna kivételével minden közmű kiépült. A település intézményei: polgármesteri hi­vatal. alsó fokú oktatási központ. Az óvodások a falu reménységei FOTÓ: TÖRÖK elmúlt tíz évének történetét. Ha minden a tervek szerint haladt volna, 1993-ban avatják. Nem így történt. A rendszerváltás utáni privatizáció és az önkormányzatok önállóvá válásának kórképe lett. Jól emlékszünk, hogy az első szabadon vá­lasztott kormány jelentős támogatásokkal pártol­ta a falusi iskolák építését. Sok kistelepülés vá­gott bele a beruházásba, s több cég épített erre a fejlesztési hullámra. Csakhogy felelőtlenül ígér­tek, garancia nélkül bevállaltak munkákat, ame­lyek évekig félkészen figyelmeztettek más telepü­léseket az óvatosságra. A falvak majd belerok­kantak mire túljutottak az anyagi krízisen. Erről szól az ordacsehi iskola története is. Hiába nyerte meg a pert az önkormányzat a felelődén kivitele­ző ellen, a pénzét nem tudja behajtani, mert a cég időközben eltűnt. Nehéz tehát befejezni a megkezdett építkezést, rövidesen mégis a végére érnek, hiszen létérdekük, hogy a gyerekek min­dent megkapjanak. Ezt látta Ideue Kazuko is, aki gyűjtést szervezett Japánban a tornaterem abla­kainak beépítésére. Most már csak a padló bur­kolása van hátra, s teljes a falu öröme. Az iskolaépület tetőterében a polgármester a könyvtárat szeretné elhelyezni, és egy klubszobát a fiataloknak. Még a hivatal áttelepítése is szóba került. A jelenlegi kultúrházból bizony már jó len­ne kiköltöztetni az intézményeket. Az olvasók megérdemlik a kényelmesebb körülményeket, hi­szen sok a hűséges látogató. Főként a diákok köl­csönöznek, de az idősek is keresik az új könyve­ket. Évről-évre igyekszik az önkormányzat gyara­pítani a kínálatot. Az orvosi rendelőt mielőbb a templom közelébe szeretnék telepíteni. Telekvásárlással itt egy tér köré olyan épületet emelhetnének, amelyben a szol­gáltatók is helyet kaphatnak. Új faluközpont ala­kulhat itt ki. Kiss Miklós azt mondta: ezek a bizonytalan s mégis a reményteli várakozás évei. Eldől, hogy tovább fogy a falu lakossága és a felvásárolt por­ták egy üdülőfalu nyaralói lesznek vagy a kör­nyékbeli vállalkozók keresik a nyugalmas ott­hont Ordacsehiben. így tett maga is, amikor Balatonföldvárról költözött ide. Amikor megkezdték az óvoda-iskola építést, a képviselő-testület vette fel a gyerekeket, hogy az intézményvezetőnek ne kelljen az elutasítás terhét magára venni. Nagy volt a túljelentkezés. Mára megfogyatkozott a gyermeksereg. Ráadásul bi- zonytáanságban kezdték a szünidőt: hol folytat­ják majd a tanulást. A felső tagozatos diákok ugyanis korábban Fonyódra jártak, de a két tele­pülés nem tudott megegyezni a hozzájárulás mér­tékéről. Most ugyanez a helyzet Boglárnál. A város testületé felmondta a korábbi megállapodást ad­dig, míg a község nem fizeti ki a kért pénzt. A pol­gármester állítja 1 milliót már kifizetett, de másfél milliót letétbe helyezett, amíg Boglár helyreállítja a szerződéses viszonyt. A jövő héten eldől a közok­tatási megállapodás sorsa. Úgy érzi, nehéz a kis fa­lu helyzete a két város között. Követelnek és dik­tálnak, szinte lehetetlen az együttműködés. Nem tehet mást, igyekszik a szülőket és a gyerekeket megnyugtatni és folytatni a tárgyalásokat. Érezni­ük kell, hogy a településnek mennyire fontosak, hiszen az önkormányzat költségvetésének leg­alább 70 százalékát különböző formában a falu gyermekeire költik.____________________ ■ Elutasított csatomapályázat Lengyeltóti kistérség A lengyeltóti kistérség szennyvíz­csatorna építéséhez kért céltámoga­tást ismét elutasították. A pályázat el sem jutott a kormányig, a regionális területfejlesztési tanács visszadobta. Lengyeltóti koordinálásá­val szövetkeztek a telepü­lések - Ordacsehi-Sző- lőskislak, Szőlősgyörök, Somogyvár, Öreglak, Buzsák -, hogy a Balaton vízgyűjtő területén kiépítsék a kistér­ségi szennyvízcsatorna hálózatot. Tavaly a pénzhiány miatt nem kap­tak állami céltámogatást, most a regi­onális területfejlesztési tanács dobta vissza a pályázatot, miután egy kor­Park az új Szőlősgyörök Phare pályázaton nyert pénz­ből épít közparkot a község az új településrészen. Újabb telkeket parcelláznak, mert a környékbeli fiatalok szívesen települnek ide. Megállítható a lakosság lassú fogyása. Már csak néhány van abból a 76 építési telekből, amelyet korábban közművesített az önkormányzat, mondta Ékes József polgármester. A Balaton régióban, mindössze 8 kilo­méterre a parttól, nem kínálnak ilyen kedvező áron tágas telkeket. Miután az érdeklődés nem csök­kent a szép fekvésű Szőlősgyörök iránt, a nyár végén folytatják a telek- kialaídtást és további 70 telket par­celláznak. Az út és vízvezeték háló­zat kiépítésére már van kivitelező, az áramszolgáltató társasággal egyezkednek a villamos energia há­lózat kiépítéséről. A korábbi telekel­adásokból származó bevételt hasz­mányrendelet szerint a régiós igé­nyeket ez a testület bírálja el. Dr. Gyenesá István, a megyei közgyűlés elnöke értetlenségének adott hangot a polgármesterekhez írt le­velében: „a regionális fej­lesztési tanács elnöke fa­xos körszavazással az ér­demi párbeszédet kizárva, egyetlen alternatívát java­solva mintegy eldöntötte a kérdést.” „Különösen érthetelen volt a július 5-i faxos szavazás, mivel 8-án rendes ülését tartotta a re­gionális fejlesztési tanács.” Ha a par­lament elfogadja a Balaton régió épí­tési törvényét, ezeken a települése­ken senki sem kaphat építési enge délyt. Attól tartanak, megreked a te leptilések fejlődése. _______ ■ f alurészen nálja fel az önkormányzat a közmű­vesítésre. Az utóbbi két évben elsősorban somogyi, környékbeli települések­ről jelentkeztek fiatalok, hogy itt rakjanak fészket, mondta Ékes Jó­zsef. Tehát nem nyaralók épülnek itt, hanem családi házak. A faluban most 1200-an élnek, a lakosság, ha lassan is, de fogy. A fiatal családok letelepedésével megállítható a né­pesség csökkenése. A szép vidék vonzza a külföldi vevőket is. Már 90 zömmel német, osztrák és holland ingatlantulajdonost tartanak nyil­ván. További vonzerőt jelenthet, hogy a község Boglárral és Gyuggyal közösen pályázott kistérségi kerék­párút építésére. A Györököt érintő 32 milliós költség 80 százalékát le­het elnyerni és próbálkoznak majd a megyei területfejlesztési pályázaton is. A tervezett 3,2 kilométeres útvo­nal érinti a község nevezetességeit, a halastavat, a pincesort és kis kitérő­vel a Jankovich kastélyt és parkot is. Koppány szálláshelye Látrány Szentegyházai mesteremberek fa­ragják ki azt a székelykaput, ame­lyet a falu Kossuth terén állítanak fel. Itt avatják Kossuth mellszobrát július 22-én. A község ekkor ün­nepli 675. születésnapját. Július elején érkeznek azok a szentegyházi mesterek, akik szé­kelykaput faragnak a látrányiak- nak. Az erdélyi városhoz 1998 őszétől fűzik Látrányt partneri kap­csolatok. A gyerekek az erdélyi tá­jakkal ismerkednek, miközben a szentegyházi diákokat a falubeliek látják vendégül. A millennium évé­ben ünnepli a község fennállásá­nak 675. évfordulóját, mondta Tóth László polgármester. A települést 1325-ben említi először okirat, de már az Árpád-korban létezett. Való­színűleg a Koppány nemzetség hozta létre, hogy katonai, védelmi célokat szolgáljon. A mai település magja ma is magán viseli a jellegze­tesen magyar, ősi szálláshely jelle­gét. Az 1390-es években már a fon­tosabb szőlőtermő helyek közé tar­tozott. Másfélszáz év múlva szinte teljesen kiürült, mert a török hó­doltság után, 1555-ben már csak 3 portát tartanak nyilván. Az újratele­pítések után vált virágzó település­sé és a térség egyik gazdasági köz­pontjává. Az is maradt egészen a 19. század közepéig, míg Boglár és Lelle meg nem erősödött. Ma ismét virágzó település Látrány, amely büszkén őrzi múltját, együttműkö­dik szomszédaival és jó partnere az erdélyi székely városnak. ■ A Mályi AGROKER Rt. 2000. évi különleges ajánlata: SAME traktorok teljes választéka 25 LE-től 260 LE-ig szőlőbe, gyümölcsösbe, szántóföldre. Rendkívüli, egyedi fizetési kedvezmény, hitellehetőség! Érdeklődni lehet telefonon: (46) 319-333. A szüleikkel túráztak Látrány A látrányi óvodásokat rend­szeresen kicsalogatja a ter­mészet a játékokkal teli ter­mek hűvöséből. Legutóbb a szüleik is velük tartottak, akik segítik az óvodát a já­tékvásárlásban is. A bálok hozzák a támogatásra költhe­tő forintokat. Még mindig élénken őrzik az idei első nagy kirándulás emlékét. A somogybabodi Tárd pusztai va­dászházba kirándultak. A gamási önkormányzat autóbuszával utaz­tak és a szüleik is velük tartottak. Az erdei akadályverseny állomása­in verseltek, találós kérdéseket fej­tettek meg a madarakról elnevezett csapatok. A vadászház gondnoka pedig finomat főzött nekik. Szűcs Gábomé vezető óvónő elmondta, gyakran kirándulnak, ismerkednek a szép somogyi tájakkal a növény- és állatvilággal. A látrányi óvodá­ban gondozott gyerekek sokat tud­nak a szomszédos falvakról, a Bala­ton part életéről. Ez a helyi óvodai nevelési programjuk egyik fontos része. Ennek megvalósításában a szülők sokat vállalnak. A hetvenöt gyermekből hu­szonötén búcsúztak az óvodából, mert készülnek a szomszédos álta­lános iskolába. Ugyanakkor huszonnyolc kiscsoportost várnak, tehát nem csökken a gyermeklét­szám. A szülői munkaközösség sokat tesz az in­tézményért. Tíz éve minden télen bált rendeznek és a bevételt több­nyire ilyenkor költik el. Most példá­ul az udvari játékokat cserélik le. A fémszerkezetek helyett barátságo­sabb fa játékok készülnek. A fa­anyagot Androsovits Jenő somo- gytúri vállalkozó adta és Musser Károly asztalosmester faragja ki. Az akciót Nagyné Balása Zsuzsan­na koordinálja. Egy hónap múlva telepítik az első fajátékokat. Mint Szűcs Gábomé elmondta, azt tervezik, hogy szeptemberben alapítványt létesítenek. Bár már előkészítették, de megvárják az új szülőket, hogy Kirándulás. A gyermekek leg­nagyobb öröme, ezért kár len­ne lemondani az élménynek erről a nagyon fontos formájá­velük együtt döntsenek az el­képzelésekről, hiszen fontos szerepük lesz a sikerekben. így a látrányi, som- ogytúri és viszi vállalkozók is szíve­sebben támogatják majd az óvoda munkáját, hiszen ezekből a falvak­ból járnak ide a gyerekek nap mint nap. Késik a gázberuházás Babod-Túr-Visz Nagy nehézségek árán igyekszik komfortosítani a településeket Somogybabod, Somogytúr és Visz. Az idén át kell adni a vezeték- rendszert, de késik a munkák kez­dése. Minden hatósági engedély a rendelkezésre áll mégsem indul a beruházás. A Kögáz vezérkarában történt váltás miatt kell újrakezde­ni a kivitelezői pályázati eljárást. Az indok: így szabályosabb. Hartung György somogybabodi polgármester abban bízik, hogy ez nem hátráltatja hosszú ideig a kis­térségi gázprogram megvalósítá­sát. Információnk szerint a Kögáz is át akarja venni az idén üzemelte­tésre a rendszert. Ha minden a ter­vek szerint alakul, az őszi fűtési idényre már rá lehet kötni a kör­nyezetkímélő szolgáltatásra. Por­tánként 110 ezer forintos hozzájá­rulást fizetnek a falvak lakói. ■

Next

/
Thumbnails
Contents