Somogyi Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-03 / 129. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap SOMOGY I TÁJAK 2000. Június 3., Szombat BALATONFENYVES. Ötszáz tíz kilométer távolságba, az uk­rán határ mellé jutott el Balatonfenyves lakóinak felaján­lása, az a 350 ezer forint, ame­lyet Tivadarnak, az árvíz súlytot- ta településnek gyűjtöttek össze. A pénz a millenneumi rendezvé­nyek alatt gyűlt össze adomá­nyokból és felajánlásokból. A pénz átadásakor Lombár Gábor polgármester meghívta Tivadar kisiskolását egy egyhetes nyári táborozásra Báatonfenyvesre, és megígérte, hogy a gyerekeknek további tartós fogyasztási cikke­ket gyűjtenek. (szs) VÖRS. Vörs is rákapcsolódhat végre a báatonújlaki szennyvíz- tisztítóra. A meginduló csaknem félmilliárd forintos beruházás két ütemben valósul meg. Az el­ső ütemben a település házai­nak fele kerül rá a csatornarend­szerre, ezt a főművi beruházást állami pénzekből finanszíroz­zák. A társulati beruházáshoz a lakosságnak 10-20 százáék ön­részt kell összeadnia. A vörsi önkormányzat ezért célpályáza­tot nyújtott be a belügyminiszté­riumhoz, a vízügyi és a környe­zetvédelmi tácához. (szs) BALATONÚJLAK. Készül Báatonújlak monográfiája. Két év helytörténeti anyaggyűjtés és levéltári kutatás után elkészült Balatonújlak monográfiájának kézirata. A Balatonkeresztúron élő Tengerdi Győzőné végezte el a hatalmas feladatot. A tizenhat évig Balatonújlakon élő ma már nyugdíjas tanárnő telente dolgo­zott a monográfián, amelyet az önkormányzat a millecentenári- umi ünnepekre szeretne kiadni, ha a pénzügyi feltételeket sike­rül megteremteni hozzá, (szs) BALATON MÁRIA. A Balaton nyugati sarkába is megérkeztek a turistákkal együtt a bűnözők is. Balatonmárián közel másfél millió forint értékben tulajdoní­tott el műszaki cikkeket ismeret­len tettes, aki az ablakot betör­ve jutott az épületbe. Oldalszerkesztő: A kihasználatlan értékek faluja FÁBOS ERIKA Hollád Hollád sosem volt nagy falu, arra azonban büszkék le­hetnek az ott lakók, hogy nagy gazdagságot osztott rá­juk a Teremtő. Elhelyezke­dése, természeti értékei, nyugalma és fekvése igazán felértékelik a települést. Ép­pen ezért csodálkozni való, miért fogy Hollád, miért ho­mályos ennyire a jövőbe nyíló ablak?- Évről évre átlagosan hat-hét em­berrel fogy Hollád- mondta szo­morúan a település polgármeste­re, Nagy Tibor. - Idős a lakosság, de a fiatalok is sokan elköltöz­nek. Nincs lehetőség, nincs mun­ka Holládon. Van azonban nyugalom, hami­sítatlan kis-balatoni élővilág, gaz­dag vadállomány és gyönyörű környezet. A vadászok éppen úgy hódolhatnak a falu határában szenvedélyüknek, mint a horgá­szok vagy a bakancsos turisták. Ezt egyre többen felfedezik. 15 portán németül beszélnek, két házat pedig fővárosi nyugdíjasok vásároltak meg nyári menedék­nek, amiből a már lefestett adott­ságok miatt, aztán folyamatos itt tartózkodás lett. Nagy Tibor, a fa­lu polgármestere is az aktív évek után, Budapestről tért vissza a gyökerekhez, a szülői házba. 1994-ben választották Hollád első emberének. Azóta korát megha­zudtoló lendülettel és optimiz­mussal fáradozik a holládiak bol­dogulásáért. Nehéz kenyér ez.- 330-an vagyunk - veszi sorra a házakat Nagy Tibor. - Ebből 140 nyugdíjasunk van, 90-en munkaképesek, akik közül leg­alább tíz százalék munkanélküli. Bogdán Ernő és a felesége is nehezen tengeti a hétköznapo­kat. Alkalmi munkából élnek. El­vállalnak mindent, de még nap­számot is csak keveset találni Holládon.- A Balaton-parton van inkább munka - magyarázza a nehézsé­geket Bogdán Emőné. - Itt nincs is, akinél lehetne dolgozni. Aki­nek nagyobb a háztáji megcsinál­ja magának.- Mivel telik akkor az idő?- Meg kell keresni a megélhe­tést, akkor is ha nehéz. Most pél­dául gombázni voltunk. Galambi- cát szedtünk. Megvan belőle az ebéd, lehet eladni is belőle. Sok a jó gomba itt a határban, főleg Hollád nevével 1496-ban Szenyér várának tartozékaként talál­kozhatunk először. 1536-ban már önálló településként említik. A török szinte porig rombolja a falut, amit csak 1712-ben építenek újjá korábbi helyén a holládl elődök. 1726-tól a Festetlchek. ké­sőbb az egyház birtoka. Lakói nádvágásból, feldolgozásból, halá­szatból és a földből éltek. A század elején legalább kétszer any- nylan lakták mint ma. Az ezredfordulón 330-an várják a szebb napokat Holládon Szépítenék a falujukat a holládiak, hogy jöjjenek a turisták kovács tibor felvételei nyáron: nyúlgomba, vargánya, jó pénzt le­het érte kapni. Aki teheti kihasz­nálja az adottságokat: öt család fogad üdülő­vendégeket. Az önkor­mányzatnál éppen a nyarat intézték: hogy­ha tagjai a falusi ven­déglátók szövetségé­nek, kevesebbet visz el az adó. Olyan is akad, aki nagyban gondolkodik. Illetve most már egy kicsivel kisebbel is kiegyezne, mint amekkorát álmo­dott. A magyar valóság ugyanis józanító...- Közel a Balaton, közel Hévíz, Zalaka- ros, itt van a falu a 7- es mellett, mégis há­borítatlan a környe­zet, kirándulni, va­dászni, horgászni lehet - veszi sorba a kínálkozó és feltáratlan lehetőségeit Hollád- nak Rassiga Katalin és csodálko­zik. Ha valaki konkrét üzleti terv­vel, megalapozott számításokkal rendelkezik, miért nem boldogul könnyebben hazánkban? Pedig mindent kitaláltak. Falu a falu­ban. Barátságos parasztházak, sportlétesítmények a felnőttek­nek, vízi-paradicsom a gyerekek­nek. Családos üdülési lehetőség, nem a balatoni forgatagban, ha­nem a nyugalomban, szinte a Ba­laton partján. Vacsorára falusi fo­gásokat, tájjelle­gű ételeket fo­gyaszthatna a család, jó házi borral, megis­merhetné, sőt ki is próbálhatná a falusi munká­kat, tanulhatna népdalokat és A gombaszedés nem szórakozás: megélhetés kosarat fonni. Megkapna min­dent, de lehetősége lenne magát is ellátni, azokban a barátságos, mondjuk nádfedeles házikókban. Csak a támogatás hiányzik. No nem a falu részéről. Holládon mindenki örülne, ha lehetőség, vagy munka akadna és kénysze­rűségből nem kellene továbbállni. Az önkormányzat a Kis-Bala- ton kistérséggel közösen a Sapard programban bízik. Amennyiben uniós forráshoz jut­nának, környezetvédelmi beru­házásokra költenének, falumú­zeum épülne és teniszpályák. Fejlődhetne a vidék és fejlődhet­ne Hollád is. Azok a holládiak, akik nem kényszerűségből maradtak, ha­nem mert tudják hogy jó helyen vannak, ilyesmikkel álmodnak. Jó lenne, ha mindez nem csak álom lenne, akkor az az ablak is kivilágosodna...______________■ Két osztály lesz a négyből A tiltakozás ellenére az összevonásról döntött a testület Tapsony Hiába a több mint 300 alá­írás, hiába a tantestület ál­lásfoglalása és hiába a di­ákönkormányzat vélemé­nye. A tapsonyi önkor­mányzat igaz, kikérte min­den szükséges fórum véle­ményét az alsó tagozatot érintő összevonás tervéről, mégis úgy döntött ahogy jó­nak látta: és úgy látta jónak ha úgy dönt, ahogy koráb­ban. Szeptembertől négy osztályból kettőt csinálnak. A képviselők hangsúlyozták: nem elsősorban a pénzhiány, inkább a gyerekhiány kényszeríttette őket a falu érdekében erre a népszerűt­len lépésre. Változtatni pedig azért nem változtattak korábbi döntésükön, mert azóta semmi nem változott azok közül a körül­mények közül, ami korábban erre a megfontolásra kényszeríttette a testületet. Se gyerek, se pénz nincs több, mint volt. A képviselő-testületnek egyéb­ként azért kellet újratárgyalni az ügyet, mert a falu lakói ezt kezde­ményezték. Több mint háromszá­zan írták alá azt a nyilatkozatot, amiben erre kérték a falu döntés­hozóit. A tapsonyiak mellett fog­lalt állást az iskola közalkalmazot­ti tanácsa és a diákönkormányzat is. A pedagógusok szerint, ha mindenképpen racionalizálni kell, arra szakmailag jobb megol­dás lenne, ha a felső tagozatot működtetnék társulásban és az al­só tagozatot tartanák meg osztott formájában, az alapozó képzés fontossága miatt. A képviselők mégis az összevonás mellett dön­töttek. Szeptembertől négy osz­tály helyett kettőben folytatódik az oktatás a tapsonyi alsóban. ■ Pályaváltás egy óra alatt Az agrármérnök a nevelőotthonban találta meg életcélját Nagyszakácsi Endrődi Jánosáénak, a nagyszakácsi nevelőotthon vezetőjének ítélték oda az idén a Nagyszakácsiért elis­merést a falu képviselői. A kitüntetés egyébként büsz­ke birtokosa nagyon megle­pődött a váratlanul jött elis­merésen és szívesen meg is osztozik rajta az általa ve­zetett intézménnyel épp­úgy,^mint családtagjaival. Ők voltak ugyanis, akik­re minden nehéz helyzet­ben számíthatott és éppen ezért az örömökben is osz­tozni szokott velük. Mind­egyikből akadt elég, a majd 30 esztendő alatt. Az­óta lett ugyanis szakácsi a bizei lány­ból. Endrődi Jánosne 19< született Bizén. Keszthelyen agrármér­nökként. Budapesten gyógypedagógus­ként végzett. 1971 óta ól Nagyszakácsi­ban, 1975-től pedig a gyermekotthon­ban dolgozik, aminek 1981-ben lett a vezetője. Két fiú gyermeke és egy uno­kája van. tenni tudott, minek szólt az elismerés?- Mindig közössé­gi ember voltam, amikor ide kerültem akkor a fiatalos len­dület vitt előre és ez segített gyorsan beil- - A férjemet a munkája hívta leszkedni. Később pedig pont ez Szakácsiba én pedig vele tartót- volt, ami már felelősséget is adott tam - mondta Endrődi Jánosné. - abban, hogy nem szabad abba- Amikor ideköltöztünk, még azt hagyni. A sok közös program, az gondoltam agrármérnökként fo- asszonyklub összejövetelei mel- gok majd dolgozni, hiszen az a lett mégis úgy érzem, az otthon végzettségem, de aztán egy au- vezetőjeként tettem a legtöbbet gusztusi napon kiderült, hogy Nagyszakácsiért és ebben a me- mást szánt nekem az élet. Egy gyei önkormányzatnak is hálás kolléganőmet kellett helyettesíte- lehetek. Az, hogy itt óvoda és is­nem és néhány óra elég volt ah­hoz, hogy pontosan érezzem, ez kola működik, óriási segítség a szakácsi gyerekeknek és a szü­nemcsak egy átmeneti feladat a löknek is. Az, hogy ezek megtar- számomra, hanem ez az én fel- tásáért sikerrel ténykedtem ed­adatom. dig, ezt tartom a legtöbbre és úgy- Nagyszakácsiért elismerést érzem ez az elismerés kötelez. kapott. Mit gondol, mialegfonto- Még többet tenni Nagyszakácsi- sabb, amit ezért a településért ért. _____________________■ H ova tovább Véséről Vése Straub Dezső sokszor megfordul Zalakarosban. Hogy ez miért fon­tos? Mert ennek köszönhetően jutott be Vése csapata a Hova?Tovább! népszerű show- rakoztató műsor versengő csapa­tai közé. A színművész ugyanis azért választotta be a települést mert gyakran átutazott Vésén. A falut a faluszépítő egyesület kép­viselte, akik több mint öt év óta dolgoznak Vése régi hagyomá­nyainak újjáélesztésében és új hagyományok teremtéséért. Az egyesületet a falu polgármestere, Berták László nevezte be a játék­ra, a siker reményében. Nagy István, az egyesület el­nöke elmondta: a civil szervezet minden tagja velük utazott. Har­mincnégyen vettek részt a játé­kos versenyen, amelyben Szent­endre és egy békési település le­győzésére indultak. Az ellenfelek csapatait Bubik István és Szulák Andrea képviselte. A faluszépí- tők alaposan felkészültek min­den eshetőségre, arra is, mi lesz akkor ha nekik kell elkölteni a győztesnek járó egymillió forin­tot. A vései vendégház felújításá­ra költenék és arra, hogy a mil­lenniumi emlékparkban beren­dezhessenek egy kovácsmúzeu­mot. A vései kondor kovács, Ber­ták Tibor ugyanis olyan híres volt a szakmájában, hogy mesz- sziről a csodájára jártak. A híres mesterember a falura hagyta összes szerszámát, amiből egye­dülálló ipartörténeti kiállítást le­hetne kerekíteni. Hogy a csapat végül valóra válthatja-e terveit, azaz nyer-e a versenyben, jövő pénteken derül ki. Az azonban már most biztos, érdemes lesz nézni a versenyt a vései szurko­lóknak... ■ Modem iskola a régi falak közt Balatonszentgyörgy A balatonszentgyörgyi iskola falai között színvonalas okta­tás folyik. Idegen nyelvet és informatikát kis csoportokban tanítanak, az iskola internet hozzáféréssel rendelkezik és könyvtárára is büszkék lehet­nek a fenntartók. Csak hát a falakkal, azzal komoly gon­dok vannak. Az épület évek óta felújításra szo­rulna. A fenntartó önkormányza­tok többször próbálkoztak már pá­lyázaton pénzt szerezni a segítség­hez, hiába. Pedig az iskola úgy 15 évvel ezelőtt a legmodernebb in­tézmények közé tartozott. A nö­vekvő gyermeklétszám miatt akkor nyolc tanteremmel bővítették, ebédlő és nem sokkal később tor­naterem is épült. Aztán kiderült: sem a tető, sem a nyílászárók minő­sége nem felel meg az elvárásoknak.- A padozat cseréjére és a vizes­blokkok felújítására is nagy szük­ség lenne - mondta Tóth Margit, az iskola igazgatóhelyettese. - Az isko­lánk abban a szerencsés helyzet­ben van, hogy növekszik a gyer­meklétszám, ezért is fontos lenne, hogy megőrizzük és fejlesszük az iskola állapotát. A balatonszentgyörgyi iskolá­ban öt település 283 nebulója jár. A létszám évek óta nem csökken és az intézmény vezetői arra számíta­nak, a közeljövőben inkább az emelkedés lesz a jellemző. A falu­ban ugyanis több új utcát nyitot­tak, ahova fiatal házaspárok tele­pültek. Az iskola épületének felújí­tásához a fenntartó önkormányzat­ok közös pályázatot készítettek az illetékes szaktárcához. 250 millió forintra lenne ahhoz szükség, hogy a problémákat megnyugtatóan rendezni tudják.______________■ A gyereklétszám emelkedésére számítanak a pedagógusok fotói kovács tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents