Somogyi Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)
2000-06-23 / 145. szám
6. oldal - Somogyi Hírlap SOMOGY » T AJAK 2000. Június 23., Péntek Felverték az ingatlanárakat Rinyaújnép Üzletet szagolnak a rinyaújnépiek. Sokuk magyarnak már el sem adná a házát. Kizárólag német vevőre vár. Divatba jött az eldugott, apró zsákfalu a külföldiek körében. Már az ötödik német család vásárolt házat és telket Rinyaújnépen. Vannak köztük olyanok - nyugdíjas család -, akik szinte az egész lök jó benyomásokat szereztek az alig nyolcvan lelket számláló településen. Tőlük terjedt el a külföldiek körében: ide érdemes jönni. Korábban alig lehetett házat eladni Rinyaújnépen. A faluba jószerével csak cigány családok költöztek, mert itt annyira olcsó volt a lakás, hogy meg tudták fizetni. Sok portából kihalt a gazdája, az örökösök pedig hétvégi háznak használták. Most a németek révén felpezsdült az újnépi ingatlanpiac. A külföldiek fölverték az ingattöbben is vannak, akik azt mondják: ha egy német család bekopogtatna hozzájuk, és jó pénzt ajánlana a portájukért, egy percig sem haboznának a hurcolkodás- sal. Az önkormányzatnál is örülnek a külföldieknek, és az árak felverésétől sem fáj a fejük. - A német családok rendbe hozzák a megvásárolt portát, és ezzel javítják a falu képét - mondta Kiss Jó- zsefné polgármester. - Mindenki jól jár. Az is, aki eladja, az is aki megveszi. Még a szomszédok is, hiszen nem kell attól tartaniuk, hogy egy roma család költözik oda. Reméljük, hogy előbb-utóbb néhány embert munkához is juttatnak majd a betelepülők. Eddig szinte csak cigányok költöztek Rinyaújnépre, és velük együtt megérkeztek a lopások, betörések is. Már csak emiatt is örülünk a külföldieknek. n. l. évet itt töltik, de többnyire csak a néhány hetes nyári pihenőre kell a németeknek az újnépi ingatlan. Né- hányukat a csoko- nyavisontai fürdő közelsége vonzotta ide, másokat csak a csend és a pihenés lehetőségei csábítottak a faluba. Az első újnépi betelepülanárakat, egy kis kétszobás háziA külföldi ingatlanvásárlók nemcsak jobb árat fizetnek, de részt kóért például vállalnak a falvak szépítéséből is. 6000 márkát mintegy 800 ezer forint - ajánlottak. Ugyanazért a házért nemrég még háromszázezer forintot sem adott volna senki. Jelenleg 2-3 ház eladó, de ennél Vízi örömök A nyári szünidő beköszönté- vel folyamatosan nő a babócsai termálfürdő forgalma: a hétvégeken már több százra növekszik a vendégszám. A gyerekek mellett a vendégkör másik fő részét az idősek adják, és egyre több a külföldi látogató is. Legtöbbjük visszatérő vendég, aki a szomszédos csoko- nyavisontai termálfürdő helyett a csöndes babócsai melegvizes strandot választja. A babócsai fürdő vizét több vastartalmú forrás táplálja, benne nem csak fürdenek, hanem sokan isszák is, mivel kimutatták, hogy hatása bélpanaszokra kiváló. FOTÓ: BÉRES FERENCNÉ VIGADÓBAN A RÉZKARCOK. Pressingné Asztalos Mária rézkarcait is bemutatják a budapesti Vigadó Galériában az Amatőr Artium elnevezésű országos tárlaton. A barcsi alkotó öt munkáját válogatták be a szervezők a megyei bemutató alapján, (ni) RENDŐRÖK PÉNZSZŰKÉBEN. Hat község első emberei ültek össze a bolhói polgármesteri hivatalban, hogy meghallgassák a rendőrség munkájáról szóló beszámolót. A hat településen - Babócsa, Bolhó, Rinyaújnép, Somogyaracs, Komlósd és Péterhida - a babócsai körzeti megbízottak őrzik a rendet. A kmb-sek a falvak segítségét kérték, ugyanis elsősorban a pénzhiány jelenti a munkájukban a legfőbb gondot, (ni) ERDÉLYBE KÉSZÜLNEK. Az erdélyi Tordaszentlászlóra, a hagyományos nemzetközi kórusfesztiválra kapott meghívást a barcsi városi vegyeskar. Az 1988-ban alakult és nemrég fesz- tiválkórusi címet elnyert együttesnek ez az első komoly nemzetközi bemutatkozása, (ni) ÖNTÖZIK A MAMUTFENYŐT. Megszenvedi a nagy hőséget és a tartós csapadékhiányt a csurgói gimnázium előtti hatalmas, egykor Illyés Gyulát is megihlető mamutfenyő. A sárguló, lekonyuló levelek láttán elkezdték a fa öntözését, és szakemberekkel vizsgáltatják a lehangoló jelenség lehetséges egyéb okát. (hj) KIRÁNDULÓ ÓVODÁSOK. Évzáró családi kirándulást szervezett a szülői munkaközösség a somogytarnócai óvodásoknak és szüleiknek. A szennai falumúzeumot látogatták meg a kicsik, majd Bányán folytatták az élménygyűjtést. A tamócai óvodába szívesen járnak vissza a kisiskolások is. A tanévzáró kirándulásra is többen eljöttek olyanok, akik már kinőttek az óvodáskorból, (ni) Lazul a nadrágszíj Udvarhelyen SOMOGYUDVARHELY Bár a gázpénzből ismét kimaradt a falu, ez nem billentette ki egyensúlyából az idei mérleget. Fél év elteltével már látható: működőképes marad Somogyudvarhely. A gázberuházása miatt csődbe jutott településen azt remélték: az idén végre visszakapnak valamennyit a gázra költött pénzükből. Azonban rövid életű volt a remény, mert kiderült: csak az 1993-ig befejeződött beruházásoknál jár vissza pénz. Az udvarhelyi pedig 1994-ben kezdődött. Erre a pénzre tehát keresztet vethetnek, és nyöghetik tovább a többmilliós tartozást. - Az adósságunk mára kilencmillió forint alá zsugorodott -mondta Tóth László polgármester. - A hotel 2003-ban jár le, addig csak az alapfeladatok ellátására költhet az önkormányzat. A gyorsabb törlesztésért szerettük volna eladni két ingatlanunkat. Sajnos ez a mai napig nem sikerült, pedig kétmillió forinttal csökkenthetné a tartozást. Százmilliós a nagytelepülés idei költségvetése, amelyből a tanév befejeztével az intézmények rendbe hozására mindenképpen kell pénzt fordítaniuk. - Csak a legszükségesebb karbantartásra és felújításra jut - mondta a polgármester. - Az egyetlen nagyobb beruházásunk a polgármesteri hivatal helyreállítása lenne, ez ugyanis lassan lakhatatlanná válik. Hogy ezt sikerül- e az idén megvalósítanunk, az a pályázatunk elbírálásán múlik. Támogatás nélkül ugyanis aligha tudunk be- lefogni. _________________ill. n lomiiínzns! Ismét Szerencseóra a Vasárnap Reggelben! Telefonáljon és nyerje meg álmai nyaralását! SZERENCSEORA 9-21 óráig telefonálhat Júniusban négy héten át a Vasárnap Reggel új nyereményjátéka. Otthonra talált a kis faluban SZENTBORBÁS Új otthonra talált Grossmann Ilona Szentborbáson. Még nem állandó lakosa a falunak; gyakran ingázik Borbás és München között. Minden esetre most már egyre több időt tölt el a Dráva- menti kis településen, s szeretne mihamarabb végleg letelepedni. Szülőfaluja Vörösmart (ma Horvátországhoz tartozik), majd Zomborra került, onnan pedig Németországba: Saarbrücken után 20 évig a bajor fővárosban, Münchenben élt. Egy német utazási iroda afrikai nyaralást kínált, de Grossmann Ilona élettársával nem a trópusok földjére vágyott, hanem a csöndre, nyugalomra. Emlékül azért az utazási reklám „pálmafáit” magukkal hozták, s ez most a házuk falát díszíti. - Többször jártunk az évek során Harkányban - mesélte.- Szobakiadónk családi öröksége volt a Dráva-partján. Ezt a kis házat vettük meg két éve. A müncheni betonrengetegből kiköltöztünk, jómagam most már egyre gyakrabban fordulok meg a szentborbási portán, mert vüágéletemben ilyen vidékről álmodtam. A természeti környezet megejtő szépségén kívül külön vonzerő a csend, a nyugalom. Ez a táj valóban a lélek gyógyszere. Komlóról is érkezett ide egy család, s a két városi asszony összefogott, segítenek egymásnak és közös programokat is szerveznek. - A disznóvágás külön élményt jelentett, aztán a bográcsban főzés is; nagyon szeretem a fűszeres, pikáns ízeket. Gyakran lejárunk a Drávára. .Kikapcsolódás a kertészkedés. Magunk szeretnénk megtermelni a konyhára való zöldséget, gyümölcsöt sőt a tojást is. Falun csakis így érdemes élni.- Megtaláltam a helyem Szentborbáson - mondta. - S hogy milyen gyakran éled fel benne a vágy szülőfaluja után? - Nagyon szerettem azt a vidéket, ott töltöttem ifjúságom szép éveit. Akkor még tiszta magyar falu volt Vörösmart, ma már szerbek, horvátók, soká- cok is élnek ott. Szüleim sírjához szoktam hazautazni. S mert megfesteni nem tudom a táj nyújtotta élményeimet, versbe foglaltam ezeket: „Puha füvön feküdtem, s gondoltam a szépre. Bárányfelhők karján jutottam hazám keblére. Madarak dalolása volt a legszebb zeném, patak csobogása altatott el kebelén.” GAMOS ADRIENN Ecsetre cserélte a puskát Babócsa Vadász dinasztiából származik a babócsai Kalos Zoltán. Vadásznak és vadtenyésztőnek tanult a barcsi’ erdészeti szakközépiskolában. Munka azonban a szakmájában egyre kevesebb van ebben a térségben, a vadásztársaságnak pedig, amelybe ő és családtagja is tartoznak, elfogyott a területe. így a fiatalember ma már csak a festővásznon tartja Kalas András. 1975-ben született, és a barcsi erdészeti és vízügyi szakközépiskola vadász-vadgazdálkodé tagozatán végzett 1993-ban. Jelenleg a családja vállalkozásában működő vadász-bor- gász üzletben dolgozik Barcson. a kapcsolatot az erdővel és a Dráva menti vadállománnyal. A képeibe igyekszik belefesteni mindazt a szeretetet, amit az erdő iránt érez.- Egészen kicsi korom óta feste- getek, s 12 éve komolyabban - mondta. - Édesapám bíztatására kezdtem el az erdőt és az erdei állatokat festeni. Nem akarok ezzel nagy gondolatokat kifejezni, csupán a magam örömére csinálom. Nem tanulta a festészetet, és a képei művészi értéke is vitatható. Azonban közelről, alaposan megnézve az aprólékosan kidolgozott munkáit, látszik, hogy a fiatalembernek van hozzá érzéke. - A témaválasztást és a hagyományos stílusomat sokan kritizálják. Én azonban úgy gondolom: csak ezt az utat bejárva lehet megtanulni festeni. Amikor már biztos leszek a echnikában, talán nodernebb, esetleg gondolatibb képekbe is bele merek fogni. Az is lehet, hogy sosem jutok majd el odáig, mindenesetre igyekszem... Apró lépésekben haladok: a következő például az emberábrázolás lesz. Babócsán egykor alkotókor működött, s még mindig sokan festenek. - Eddig valahogy kimaradtam ebből a körből, hiszen Barcson tanultam, s most is a városban dolgozom. Az utóbbi hónapokban találtunk csak egymásra, és remélem, hogy az idei nagyatádi kiállításuknak már én is részese lehetek. A bemutatkozásra azonban nem kell addig várnia. A babócsai fiatalember képeiből a héten nyílt kiállítás a barcsi városi könyvtárban, és egy hónapon át lesz látható. N. L
