Somogyi Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-21 / 143. szám

4. oldal - Somogyi Hírlap SOMOGY I TÁJAK 2000. Június 21., Szerda SZENTBALÁZS Kielégítő a szentbalázsi ál­talános iskolás gyermekek edzettségi állapota. Ezt iga­zolták azok a mérések, me­lyeket dr. Fadgyas Erzsébet városi tiszti főorvos vezeté­sével az ÁNTSZ szakembe­rei végeztek az iskola tanári karával közösen szervezett egészségnapon. Kaposvár városi intézete 3 orvo­sának és tíz szakdolgozójának részvételével végzett terheléses vizsgálaton nyugalmi állapotban mérték a tanulók pulzusát, vér­nyomását. Ezt követően kerék­pár ergométerrel és lépegető­géppel terhelve megismételték a méréseket, miközben figyelték: mikor tér vissza a nyugalmi ér­ték. Ezek egy kivétellel a koruk­nak megfelelő megnyugvási időt mutattak, ami a jó edzettségre utalt. Néhány aktívabb, sportoló gyereknél pedig az átlagosnál is kisebb volt ez az érték. Mind­össze egy tanulónál észleltek je­lentős pulzusszám és vérnyo­más-emelkedést. Nála a meg­nyugvási idő is jelentősen meg­nyúlt. Az eredmények alapján az ÁNTSZ szakemberei az iskola védőnőjéhez irányították, aki az iskolaorvossal kivizsgáltatja a gyermeket. A egészségnap prog­ramja nyolc helyszínen, forgó- színpad-szerűen zajlott. Az alsó­soknak videovetítéssel egybekö­tött előadásokat tartottak a sze­mélyi higiénéről, valamint be­mutatták az egészséges táplálko­zást segítő termékeket. A gyer­mekek zöldség-gyümölcstál ké­szítésben és aszfaltrajzversenyen mérhették össze tudásukat, lele­ményességüket. A felsősöknek orvos és védőnő tartott előadást a drogról, az AlDS-ről és a szexuá­lis élet kérdéseiről. Dr. Fadgyas Erzsébet hangsú­lyozta: a pedagógusok által is tá­mogatott rendezvény sikere arra ösztönözte az ÁNTSZ szakembe­reit, hogy jövőben a szolgálat terü­letéhez tartozó több településen is szervezzenek egészségnapot. Ezek alkalmasnak bizonyulnak a gyerekek egészséges életmódra nevelésére és egészségügyi isme­reteik szélesítésére. várnai Eldugott helyből turistaközpont Tóth György hiszi, hogy van jövője a lovasturizmusnak fotós kovács tibor A csodás környezetben fekvő Várda apró lépé­sekkel készül arra, hogy a kaposváriak hétvé­gi pihenőhelyéből a turisták kedvelt célpontja legyen. A vízmű már tavaly elkészült, a szennyvízpályázat jó úton halad, a lovasturiz­mus feltételei egyre kedvezőbbek lesznek. VÁRDA Az alig több, mint félezer lakosú Várda nagy terve­ket dédelget. Hiába a szegényes költségvetés, az infrastruktúra gyenge pontjait lépésről-lépésre ja­vítgatják, hogy eldugott somogyi aprófaluból ked­velt turistahellyé váljanak. Mózsiné Táskái Edit polgármester tisztában van a zsákfalu létből eredő hátrányokkal, de készen állnak tervei ezek leküz­désére. Az elmúlt év leg­nagyobb eredményének a vízmű megépülését tartja. A céltámogatással megva­lósított beruházással levál­tak a regionális rendszer­ről. Mivel kevés volt a víz- fogyasztás, eddig 210 fo­rintot, ám a vízmű elké­szültével csak 160 forintot kell fizetnie a víz köb­méteréért a falubelieknek. További könnyebbsé­get jelent Várda lakóinak, ha a szennyvízberuhá­zás idén másodszor beadott pályázat befut. A tervek szerint 2003-ra már a kaposvári szenny­víztelepre vezetik be a település szennyvízét. Varga Csaba jegyző elmondta: a beruházáshoz 33 millió forint önrészt kell biztosítaniuk, ezért egyelőre a nagyobb tervek megvalósítására nem jut a büdzséből. Mivel sok idős ember él a tele­pülésen, elkélne egy falugondnoki szolgálat. Erre már két évvel ezelőtt is adtak be pályázatot, de akkor még elutasították őket, mivel a falu lélek- száma meghaladja az ötszázat. Most felvitték 600-ra a lakosságszám felső határát, így nagy esély kínálkozik a szolgálat megteremtésére. A Szociális és Családügyi Minisztériumtól 3.3 mil­lió forintot; míg a megyei területfejlesztéstől 800 ezer forintot remélnek, hogy egy kisbusz vásárlá­sával megszüntessék a nyugdíjasok ételszállítá­sát és gyógyszerbeszerzési gondjait. Az önkormányzat szinte minden évben áldoz az utak minőségének javítására, de a legfonto­sabbnak a Magyaregressel és Hetessel tervezett 2-3 kilométeres összekötő út megépítését tartják. Mózsiné Táskái Edit szerint nem kergetnek hiú ábrándokat, ha a Sapard pénzekben bízva 2005- re teszik az utak megvalósításának idejét. Tóth György, a várdai lovascentrum tulajdonosa is bí­zik ebben, mert úgy érzi, hogy még a somogyiak sem fedezték fel a Várdában rejlő szabadidős le­hetőségeket. Az egyko­ri néptáncos tizenöt éve költözött ki az er­dők ölelte faluba, ahol előbb hobbi szinten kezdett lovagolni, majd turistacsalogató látványossággá fejlesz­tette a falusi turizmus ezen formáját. Felépített egy nádfedeles paraszt­házat, amely kisebb létszámú baráti társaságok­nak, családoknak nyújt szálláslehetőséget. Jelen­leg 11 ló áll a rendelkezésére a tiszta levegőt, csendet és nyugalmat választó vendégeknek, akik meglepő módon inkább külföldről és más megyékből érkeznek. Tóth György szerint ennek az oka, hogy még a kaposváriak sem igazán is­merik a környező somogyi vidék szépségét. Rá­adásul manapság több ldsdiák tud síelni, mint lo­vagolni. Hogy ez megváltozzon, a Zselica szövet­séggel karöltve fáradoznak a lovasturizmus me­gyei lehetőségeinek kidolgozásán, s ennek valóra váltásában Várdának is komoly szerepet szán­nak. TAKÁCS ZOLTÁN 1284-ben pusztai birtokként említik az oklevelek, 1481-ben Szent Mihály tiszteletére szentelt templomát említik. Napjaink­ban 9 utcájában 181 ház található, a vezetékes gázt a lakások 80 százalékába kötötték be. Telefon minden második lakásban van, a helyi kábeltévé adása az épületek ötödében fogható. A szemét- és szennyvízszállítást megoldották. A község neves személyisége a világhírű képzőművész. Szász Endre. Költözés helyett felújítás Egyelőre nem tervezik a hedrehe- mondta Bellái Béla hedrehelyi nek. Halaszthatatlanná vált egy lyi iskola felső tagozatának Ka- polgármester. Jelenleg 73 diák ta- új vizesblokk kialakítása, mivel darkútra költöztetését. A diákiét- nul a nyolc osztályos iskolában, az udvari illemhelyek nem felel- szám a következő öt évben várha- és jövőre csak három végzőstől nek meg a kor követelményeinek, tóan nem csökken, így van jövője kell megválniuk. Helyettük érke- Az igazgatói állásra egyedül az a Visnyével közös fenntartású zik 9 elsős, így nő a létszám. A eddigi megbízott igazgató, Kaposi hedrehelyi általános iskolának - költözés helyett felújítást tervez- László adta be a pályázatát, t. z. _________________________Hírek_________________________ K IRÁNDULTAK A NEGYBERKI IDŐSEK. A nagyberki önkor mányzat ötvenezer forintot fordított a helybeli nyugdíjas klub utaz­tatására. Az idősek az esztergomi bazilikát és az Országházat, a ko­ronázási jelvényeket tekintették meg. (Is) ELSŐ MISE KAPOSFŐN. A kaposfői katolikus templomban tartot­ta első miséjét a romániai Nagypatakról származó Istvánka Vince, akit Balás Béla megyéspüspök szentelt pappá szombaton. Isten újon­nan felszentelt szolgálójának első miséjén három, Romániából érke­ző plébános is részt vett. (Is) SZERZŐPÁROS ESTJE DOMBÓVÁRON. Sz. Bayer Erzsébet és Szirmay Endre festőművész-költő házaspár estjét rendezték meg a Dombóvári művelődési házban. Az ismert kaposvári házaspárt egyko­ri tanítványai fogadták. A művésztanár-pár Visszatekintés című és vá­logatott versek című kötetét mutatták be a népes közönség előtt. (Is) LÁBA KELT A FŰNYÍRÓNAK. Egy ráksi lakóház melléképületéből emelt el ismeretlen tettes egy fűnyírót és egy kapálógépet összesen 140 ezer forint értékben. Igáiban egy nyaraló ablakát betörve jutot­tak az épületbe, s egy német turista fényképezőgépét vitték maguk- kal a tolvajok, ötvenezer forintos kárt okozva ezzel. (Is) _________■ G úzsba kötött vállalkozók Ujvárfalva Hiába a mézesmadzag, hiá­ba a szakemberek igyekeze­te, ha nincs induló tőke, a vállalkozások már a hitel- felvétel előtt elvetélnek. Er­re a következményre jutot­tak a kis településen élők egy újvárfalvai fórumon. A szakmai tanácsokat és tippeket adó rendezvényt Kis Péter Pálné, újvárfalvai polgármester asszony szervezésében a miklós- pusztai vadászházban tar­tották. Somogysárd, Mező- csokonya, Csombárd, He­tes és Ujvárfalva mintegy 30 leendő vállalkozója volt kíváncsi arra, hogy milyen lehetőségeket biztosítanak a pályázatok. Barkóczy Gellért országgyűlési kép­viselő (FKGP), Keszthelyi Sándor, Hábelné Kutánszky Györ­gyi, Bizderi Yvett és Sárái Zoltán a mezőgazdaság kínálta lehetőségek­ről, a gazdaságfejlesztési és aldív foglalkoztatási, turisztikai, kis-és középvállalkozási, útépítési és fej­lesztési célirányzatokról, valamint a műszaki-fejlesztési alapokról és a nemzeti örökség programról tartot­tak tájékoztatót. Kiderült: a magas munkanélküliséggel küszködő tér­ségben elsősorban a mezőgazdasá­gi vállalkozásoknak lenne létalap­juk, de ezekhez is kell az önerő. Je­lentős kedvezménynek tűnik, hogy a munkahelyteremtő vállalkozók egy személyre 1 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaphat­nak. A növénytermesztés mellett jövedelmező lenne az állattartás, ám ehhez hiányoznak a gazdasági épületek. Az egykori téesz tulajdo­nát ugyanis most egy pesti birtokol­ja, aki nem hasznosítja azokat. Barkóczy Gellért a kisebb befektetést igénylő, kézzel is művel­hető növénytermesztés meghonosítására és az új típusú szövetkezetek megalakítására ösztö­nözte a térség lakóit. A vállalkozó-jelöltek fel­buzdultak a lehetősége­ken, de hangot adtak aggodal­muknak is. Elmondták: már a gépvásárlásnál gondjaik adódtak, mert földjeik nagysága nem üti meg azt a mértéket, amivel ked­vezményes hitelhez jutnának. Az építési terveik pedig tőke-garancia híján már a bankotaiál elakadnak. Nyár munkával és fitnesszel Kapos menti fiatalokat kérdeztünk arról, mivel töltik a nyarat. Lénárt Kinga, Kiskorpád: - A fitness tölti ki az életem, végre min­dennap mozoghatok. A családdal tervezünk egy-két hetet a Balaton­nál, az ismerősök nyaralójában, így kevesebbe kerül ez a pár nap. Bogár Nikoletta, Szenna: - Barátom nagyszüleinek nyaralójába me­gyünk a Balatonra. A szülők ellátnak minket élelemmel, de így is bele­kerül az egy hét legalább húszezer forintba. A külföldi út álom marad. Zádori Péter, Büssü: - Anyuval és a nővéremmel megyünk egyet­len napra a Balatonra. Az iskola szervezi, és hatszáz forintba kerül. Mi még nem voltunk nyaralni, mert arra nem telik a családi kasszá­ból. Úgy tudom, apuék - amikor még volt szakszervezeti beutaló - többször is jártak a Balatonnál. Szűcs Tamás, Csombárd: - A ballagásra kapott pénzt a nyári kere­setemmel szeretném kiegészíteni, és a ruhatáramat akarom felújíta­ni. Augusztusban Fonyódligeten táborozom. A volt iskolám, a hetesi szervezte, s a papírgyűjtésből származó pénzt költjük erre, sz.á. Gránátalma-díj a kaposszerdahelyi habánért Október végéig látható a bu­dapesti Néprajzi Múzeumban rendezett XIII. Országos Nép- művészeti Kiállítás gazdag anyaga, amelyben somogyi alkotók munkái is megtalál­hatók. Köztük vannak a Grá­nátalma-díjas kaposszerda­helyi Falusi Béla és Térjék Éva habán kerámiái is. A fazekas-házaspár huszonöt éve szerelmesedért bele a habánba, s most az ősi motívümkincset felku­tatva, különlegesen szép tálak, kas­pók, tálalókésdetek, arató- és boros­korsók kerülnek ki a műhelyükből.- Sokat tanultak a habánok a ré­gi olasz reneszánsz majolika mes­tereitől - mondta Térjék Éva. - Az ómázas fajansz edényeknek azon­ban nem volt olyan kötött a díszíté­se, mint a habánnak. Griffekkel, oroszlánokkal is ékesítették hasz­de nem tágítanak mellőle. Úgy is fogalmazhatnánk: belehabarodtak a habánba, és ezt a kultúrát, kéz­művességet magas szinten szeret­nék űzni. Munkáik bejárták a vilá­got; Németországban, Olaszor­szágban, Ausztriában, Franciaor­szágban, Angliában és Ameriká­ban is ismerősen cseng a nevük. Idehaza viszont egyre nehezebb a kézműveslét. Falusi Béla szerint a multiszemlélet, a begyűrűző mű­nálati és dísztárgyaikat, s most a habánok által is alkalmazott motí­vumokkal készítjük kerámiáinkat. A házaspár kedvencei a kék-sár­gával festett, reneszánsz tulipánok, gránátalmák, akan- tuszlevelek, „kacs­karingók” és koszorúk. Somogybán szinte magukra ma­radtak a míves habán kerámiával, Térjék Éva és Falusi Béla a kaposvári Háziipari Szövetkezetben. Tamás László irányításával tanulta a mesterség alapjait. 1981-től önállóan dolgoznak, először Kaposváron, majd Kaposszerdahelyen, ahol az idén Kaposszerdahelyért emlékplakettel ismerték el mun­kájukat. 1990-ben megkapták a népi iparművész címet, 1999-ben pedig Az év mestere-dijat. Mindketten tagjai a Somogy Megyei Népművészeti Egyesületnek. Két gyermekük van. anyag-világ nem tesz jót sem a szö­vőknek, sem a hímzőknek, sem pedig a keramikusoknak.- A gyorsan, olcsót-szemlélet egyre inkább eluralkodik - állítja Falusi Béla. - Mi pedig nem va­gyunk hajlandók felvenni a ver­senyt a bögrésekkel. Tele van a pi­ac szeméttel. így viszont nem lehet átadni a népi értékeket. Minket is rá akartak venni tömegcikk-gyár­tásra, de nem sikerült nekik. A Falusi házaspár néha úgy érzi: hattyúdalát éli a népművészet, az­tán amikor felfigyel sikereikre a szakma, újabb energiát kap­nak. Most már maguk készítik az agyagot is, s ahogy az első égetés után csupaüveg műhe­lyükben a terrakotta félkész edényekre rávarázsolják a szebbnél szebb virágokat, s ki­égetik a mázat, ismét visszatér a kedvük. Hiszik-tudják: nem szabad feladni, mert ez az életük. Örökre beleragadtak az agyagba. LÖRINCZ SÁNDOR Négy jelölt egy székre Csombárd Lukács Béla, Csombárd fiatal polgármestere egészségügyi okokra hivatkozva mondott le székéről. A választási bizottság az írásbeli bejelentést követően hamarosan összeült, és június 25-re írta ki az időközi polgár­mester-választást a háromszáz- harmincnégy lelkes településen, ahol kétszáznegyvenegyen ad­hatják le szavazatukat a jelöltek­re. Laczóné Hardi Márta hetesi körjegyzőtől megtudtuk, né­gyen indulnak az első ember székéért. Dékány Róbert, Lu­kács Etelka, Présel József és Rózner Tibor száll ringbe vasár­nap. A voksokat reggel 6 és este 7 óra között adhatják le a hely­beliek a csombárdi kultúrház­ban. OLÁH ADRIENN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents