Somogyi Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-20 / 142. szám

I 2000. Június 20., Kedd HAZAI TÜKÖR Somogyi Hírlap - 9. oldal A nyugdíjassors közügy Budapest Pótlólagos nyugdíjemelésre számíthatnak az érintettek azt követően, ha már a gaz­daság második fél évének eredményei körvonala­zódnak. Ezt Orbán Viktor miniszterelnök erősítette meg az Idősügyi Ta­nács tegnapi ülésén, amelyen je­len volt Harrach Péter szociális és családügyi miniszter is. A szociá­lis tárca mellett működő Idős­ügyi Tanács konzultatív, vélemé­nyező, javaslattevő, koordináló testületként segíti a kormányzati munkát. A fórum tegnapi nyilvá­nos ülésén részletes számvetés hangzott el több millió polgárt közvetlenül, családjuk révén vi­szont az egész társadalmat érintő kérdésekről. A miniszterelnök kérdésekre is válaszolva egyebek mellett hangsúlyozta: jelentősebb, az egész évre vonatkozó pótlólagos nyugdíjemelésre számíthatnak az érintettek, az emelés mértéké­ről várhatóan szeptemberben vagy októberben születik döntés, ha a második fél év gazdasági mutatói körvonalazódtak. A gyógyszerárakkal kapcsolatban a lakosság aggodalmaira válaszol­va jelezte, hogy Gógl Árpád egészségügyi miniszter beszá­molóját követően mérlegelik, szükséges-e egyes készítmények esetében a hatósági ár bevezeté- se vagy sem. ______ tcs. benkő) V agyonnyilatkozat a korrupció ellen Budapest A köztisztviselőket és a rendvédelmi szervek mun­katársait vagyonbevallásra kötelezné jövő januártól a miniszterelnök. A vagyon­adó, és az ennek alapjául szolgáló vagyonnyilatkozat- tételi kötelezettség beveze­tése a rendszerváltás után megalakult mindhárom kormányt foglalkoztatta. A vagyonnyilatkozatról szóló 1990-es törvényi rendelkezést az Alkotmánybíróság 1993-ban azért semmisítette meg, mert az sérti a magántitokhoz való alkot­mányos jogot. A bírák felhívták az akkori parlament figyelmét ar­ra is, hogy a tényleges jövedel­mek, a jövedelemnövekmény fel­tárására nem a vagyonnyilatkozat a legalkalmasabb, hiszen például nem képes kimutatni a felélt va­gyont. A sikertelen törvény- alkotás után is élénken foglalkoz­tatta a politikusokat a kérdés. Jelenleg ugyan csak az ország- gyűlési képviselők kötelesek va­gyonnyilatkozatot tenni, Orbán Viktor vasárnapi rádiónyilatko­zata azonban arra utal: az eltit­kolt jövedelmek feltárását, a kor­rupció nyomon követését a mos­tani kormányzat is a vagyonnyi­latkozat bevezetésétől reméli. Az országgyűlési képviselők - vala­mint hozzátartozóik - megvá­lasztásukat követően, majd man­dátumuk megszűnésekor egy tit­kos, és egy nyilvános vagyonnyi­latkozatot kötelesek a T. Háznak benyújtani. A lezárt borítékok­ban foglaltak valódiságát senki nem ellenőrzi, azokat csak akkor nyithatja fel a mandátumvizsgá­ló bizottság, ha valamelyik hon­atyát megvádolják. A miniszterelnök minapi beje­lentése azt jelenti, hogy az állam- igazgatásban, valamint a rendőr­ségnél, határőrségnél, katonaság­nál dolgozóknak is hamarosan vagyonbevallási kell készíteniük. A javaslat valósággá válásától a kormányzat tisztább, korrupció- mentesebb közéletet remél. A va­gyonbevallási alapvetően támo­gató Csúcs László kisgazdapárti politikus ugyanakkor aggályait is megfogalmazta. Véleménye sze­rint a bevallásra kötelezettek vi­szonylag szűk körének kiválasz­tása nem alkotmányos. h. m. 1990: Az Antall-kormány törvénybe foglalja a kötelező vagyon­nyilatkozat bevezetését. 1993: Az Alkotmánybíróság április 2-án hozott határozata alkot­mányellenesnek minősíti a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsé­get, mert sérti a magántitokhoz való alkotmányos jogot. 1994: Az MSZP választási programjában szerepel a vagyon­növekmény ellenőrzésének ötlete. Hack Péter (SZDSZ) a képviselők vagyonbevallása mellett érvel. 1997: A parlament elfogadja, hogy az országgyűlési képviselők részletes vagyon- és jövedelemnyilatkozatot kötelesek tenni. 1998: Az Orbán-kormány programja szerint a gyors vagyonoso- dást valami módon ellenőrizni kellene. 1999 április: kormány-előterjesztés a vagyonadó bevezetésé­ről. Ezt Csúcs László (FKGP) élesen bírálta. 2000. június 18.: Orbán Viktor bejelenti, hogy 2001 januártól valamennyi köztisztviselőt, illetve a rendvédelmi szervek munka­társait vagyonnyilatkozat tételére kell kötelezni. Cél: a korrupciós jövedelmek kiszűrése. ■ A bizottság dokumentumokat követel A politika és az olajmaffia összefonódá­sáról szóló dokumentumok ma délig történő átadását és a zárt tanúkihallga­tások jegyzőkönyveinek nyilvánosságra hozatalát követelték az olajbizottság tagjai a tegnapi ülésen elnöküktől, Pallag Lászlótól. A nyolc képviselő kez­deményezésére összehívott rendkívüli ülés légkörére rányomta bélyegét a köl­csönös bizalmatlanság. Budapest - Országház A június 8-ai tanúkihallgatással, illetve azzal, hogy az olajbizottság elnöke nyilvánosságra hozta a zárt ülésen elhangzott, még nem bizo­nyított súlyos vádakat, megbomlott a testület korábbi összhangja - mondta a bizottság egyik MDF-es tagja. Pallagra ezután csak úgy záporoztak a kér­dések. Miért szegte meg a testület ügyrendjét, mely szerint a zárt ülés anyagát az elnök titko­sítani köteles? Miért írta körül a magas rangú politikusokat vádoló olajos tanú személyét úgy, hogy abból már könnyen ki lehetett találni, ki­ről van szó? Egyáltalán: ezek után mi értelme a zárt üléseknek? A bizottság egyik szocialista tagja magányos harcosnak nevezte Pallagot, majd feltette a kérdést: vajon a bizottságnak van-e elnöke, vagy az elnöknek bizottsága? Kóródy Mária (SZDSZ) azt kifogásolta, hogy miért nincs jelen a legfőbb ügyészség képvise­lője, holott jómaga már a múlt héten kezdemé­nyezte a meghívást. Pallag időhiányra hivatko­zott, majd megígérte, hogy intézkedik. Juhász Ferenc (MSZP) szerint az elnök többszörös sza­Csata előtt: Juhász Ferenc szocialista alelnök és a kis­gazda elnök Pallag László fotó: feb/diósi imre bálysértése után a bizottság már csak „kármentesítést” végez­het, amihez azonnal hozzá kell kezdeni. Töb­ben javasolták, hogy a jövőben csak nyilvános üléseket tartsanak, felvetődött az is, hogy a bizottság tegyen feljelentést a június 8-án megismert vádak kivizsgálása ér­dekében. Tóth Károly (MSZP) úgy fogalmazott: a na- gyotmondás ideje lejárt, a bizottság - a meglé­vő bizonyítékokkal a kezében - most már kényszerpályán mozog. De vannak-e Pallagnál bizonyítékok? - feszegették többen is, követel­ve, hogy azokat ma délig mutassa meg nekik. Az elnök szakértői igyekeztek haladékot kicsi­karni, nem sok sikerrel. Fazekas Sándor (Fi­desz) szintén Pallagot támadta egy olyan sajtó- nyilatkozata miatt, amelyben a honatya a kép­viselők 10-20 százalékát szabálytalan üzletek­kel hozta összefüggésbe. Fazekas kérte, hogy Pallag nevezze néven az érintetteket. Mint mondta, ellenkező esetben Áder Jánoshoz kell fordulniuk a T. Ház tekintélyének visszaállítása érdekében. Az MDF képviselője - miután megismételte, hogy eddig még egyetlen komoly bizonyítékot sem látott - az egyik bizottsági szakértő, Szikin­ger István személyét is kifogásolta. Mint mond­ta, Szikinger a szerteágazó bűnügyekkel vádolt Tasnádi Péter védőügyvédje, ezért ajánlatos volna őt távol tartani a titkos olajos dokumen­tumoktól. A jogász személye körül kibontako­zó vita is jelezte: az a bizonyos egyensúly tény­leg megbomlott a bizottságban. Most már csak az a kérdés: kinek jó ez és hogyan tovább? takács mariann Nem a népi kezdeményezésre? Letette az esküt az új környezetvédelmi miniszter. A parlamenti pártok többsége nem támogatja a hivatásos hadsereg két éven belüli bevezetését. Budapest - Országház Dr. Ligetvári Ferenc mától elfoglalja hivatalát a Környezetvédelmi Mi­nisztérium élén. Tegnap meghall­gatta és támogatásáról biztosította őt az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága, délután pedig letette a miniszteri esküt a parlament előtt. 204 ezer állampolgár aláírását gyűjtötte össze az SZDSZ a kötelező sorkatonai szolgálatot önkéntes hi­vatásos hadsereggel felváltó javasla­tának támogatására. Ez arra kötelez­te az Országgyűlést, hogy tárgyaljon és szavazzon erről a témáról. A teg­nap megtartott vitában az SZDSZ megismételte azt a véleményét,' AZ ÖNKÉNTES HADSEREG LAKOSSÁGI TÁMOGATOTTSÁGA 1996. április 1997. június 2000. február hogy az ország nem elég gazdag két hadsereg eltartásához. Ma ugyanis egy sorozott és egy komolyabb, NA- TO-feladatok ellátására is alkalmas hivatásos sereg létezik egymás mel­lett. A pártok többsége (a Fidesz, az MSZP, az FKGP és az MDF) azonban úgy látta, hogy a tárgyalt célkitűzés­nek ma nincs sem érdemi társadal­mi, sem politikai támogatottsága.- Az SZDSZ szerencsére nagy kárt okozni nem tud, mert csekély szavazóbázisát sem volt képes a mai vitanap tárgyát képező honvé­delem kérdéskörében egységesen mozgósítani - mondta dr. Mátrai Márta somogyi országgyűlési kép­viselő (Fidesz-MPP) tegnap a T. Házban. Hozzátette: a mai magyar demokrácia szi­lárdságát támasztja alá, hogy a lakosság döntő többsége az alkotmányos­ság és az igazságosság el­veit követve támogatja a kormány honvédelmi po­litikáját. A Magyar Köztár­saság Alkotmánya rögzíti az általános honvédelmi kötelezettséget, e kötele­zettség részletes szabálya­it pedig az 1993. évi CX. törvény, a Honvédelmi Törvény állapítja meg, mely szerint az általános hadkötelezettség alap­ján minden magyar állampolgársá­gú és a Magyar Köztársaság terültén élő férfi hadköteles. Ezen belül a sorkatonai szolgálat célja, hogy a ki­képzés menetében olyan képessé­gek és tulajdonságok alakuljanak ki mind az egyénben, mind a megha­tározott katonai közösségben, hogy a legcélszerűbb módon hajthassák végre feladataikat. Az alkotmányosság magában hordja az egyén és a nemzet bizton­ságának ígéretét, jogát, amit az ál­lam az állampolgárok útján kötele­zettségek kirovásával szavatol. Az alkotmányosság a jogok és’köteles- ségek egyensúlyát is jelenti. A biz­tonság, mint egyik legfontosabb ér­ték, az egyik legnagyobb áldozatot követeli, a hadkötelezettséget, amely során a katona esküjében vállalja, hogy akár élete feláldozásá­val is védelmezi a hazát. Alkotmá­nyunk szellemisége az igazságos­ság érvényesítését is szem előtt tart­ja. A honvédelmi kötelezettség nem váltható meg pénzzel vagy más ter­mészetű ellenszolgáltatással. Az igazságosság azt kívánja, hogy a sorkötelesek leróják a szolgálatot. Önmagukért, mert joguk van a leg­jobb kiképzéshez, hogy a győze­lem, a túlélés esélyével harcolhassa­nak a családjukért, szeretteikért. S.Á. SZÍVES LEVÉL. A Magyar Szív Egyesület az emelkedő és bizonytalan gyógyszerárak mi­atti tiltakozásul nyílt levelet in­tézett Gógl Árpád egészség- ügyi miniszterhez. Ebben azt kérik, a kormány folytasson tárgyalásokat a gyógyszer­gyártókkal, hogy a közel más­fél millió magyar szív- és ér­rendszeri beteg reális áron tudja megvásárolni a piacra kerülő korszerű készítménye­ket. PRAKTIKUS. Holnaptól már külföldön is használhatják ké­szülékeiket azok a Pannon-elő­fizetők, akik a speciális, baran­golásra szóló Praktikum kár­tyát teszik készülékükbe. A vi­lág kilencvenöt országában fo­gadhatnak hívást és küldhet­nek SMS-üzenetet, de ugyan­így kérhetik kártyájuk feltölté­sét is. MINŐSÉGI TURIZMUS. A szolgáltatások fejlesztésével érhető el az idegenforgalmi be­vételek növekedése Magyaror­szágon - hangoztatta Kraft Pé­ter idegenforgalomért felelős helyettes államtitkár egy nem­zetközi szemináriumon. Sze­rinte ma még magas a bevásár­lóturisták aránya, de 2005-re ez 10-15 százalékra fog csök­kenni, és duplájára növekszik majd az üdülés és a konferen­cia-turizmus. ■ KÉZMŰVESREMEKEK. Az ezredforduló kézművesremekei címmel meghirdetett pályázat legszebbnek talált versenymunkái láthatók tegnaptól a Vigadó Galériában. Több mint 300 hazai és határon túl élő ipar­művész és népművész vállalkozott arra, hogy újragondolja a magyarság évezredes kézműveskultúrájának hagyományait. Alkotásaik bizonyítják, hogy a mai művészek is képesek az államalapítás korának eszkö- zeit, dísztárgyait, viseletéit, ékszereit és fegyvereit ismét megformálni. ____________fotó: feb/körmendi imre T ilos az egyeztetés A versenyhivatalban a gyógy szergyártókat vizsgálják Várhatóan augusztus végére zárul le a Gazdasági Ver­senyhivatal 60 gyógyszergyártó cégnél indított vizsgálata. Mint emlékezetes, ezek a cégek június elején egyszerre jelentették be azonos mértékű, 8,5 százalékos áremelési tervüket. Budapest Dr. Krepsz Jenő, a versenyhivatal munkatársa lapunknak elmond­ta, hogy a tisztességtelen piaci magatartásról és a verseny korlá­tozásának tilalmáról szóló tör­vény értelmében bizonyos megál­lapodások szabályba ütközőek. Amennyiben felmerül a gyanú, hogy a piaci szereplők valamelyi­ke ezt a törvényt megsérti, vagy valaki ilyen értelmű bejelentést tesz a hivatalnál, akkor a verseny- hivatal vizsgálatot indít az ügy­ben. Ilyenkor szakértőket rendel­nek ki azokhoz a cégekhez, ame­lyek például árkartell gyanújába keveredtek. A gyógyszergyártók esetében is mindenhol ellenőrzik az ármegállapítás módját. Dr. Krepsz szerint akkor is fel­merülhetett volna az áremelések egyeztetésének gyanúja, ha a gyártók nem egyszerre és nem azonos mértékben emelnek ára­kat. A törvénysértés lényege az egyeztetés és nem önmagába az egyidejű áremelés. A vizsgálatot minden esetben 90 napon belül kell elvégezniük. Amennyiben a versenyhivatal megállapítja, hogy a gyógyszer- gyárak törvényt sértettek, akkor büntető szankciókat alkalmaz­hat. Szóba jöhet az adott tevé­kenységtől való eltiltás, vagy enyhébb esetben a bírságolás. Konkrét áremelést azonban nem tilthat meg a versenyhivatal a szabad áras termékek körében, márpedig a gyógyszer is ebbe a körbe tartozik. A vizsgálat idejére most felfüg­gesztették az áremelést, de mire számíthatnak ősztől a betegek? Dr. Frajna Imre, a társadalom- biztosítás pénzügyi alapjait fel­ügyelő politikai államtitkár első­sorban a tárgyalóasztalnál szeret­né féken tartam az idei gyógy­szeráremeléseket. Végső esetben viszont a tb-támogatott, mintegy 350 készítmény árának idei „be­fagyasztását” is elképzelhetőnek tartja. NÉMETH ZSUZSA

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents