Somogyi Hírlap, 2000. június (11. évfolyam, 127-151. szám)

2000-06-16 / 139. szám

í' m 2000. Június 16., péntek HAZAI TÜKÖR Somogyi Hírlap - 7. oldal Mádl Ferenc készülődik Budapest Jelenleg két - egy hivatal­ban lévő és egy megválasz­tott, de jogait nem gyakorló - államfője van az ország­nak. Mint azt Takács Albert alkotmányjogásztól meg­tudtuk, az augusztus negye­dikéig tartó átmeneti idő­szakban Mádl Ferencnek meg kell válnia mindenféle kereső tevékenységétől. Göncz Árpád hivatali ideje hátra­lévő részében teljes jogkörrel el­látja teendőit, ám az íratlan szabá­lyokat szem előtt tartva már nem tesz olyat, amivel kellemetlen helyzetbe hozhatná utódát, az augusztus 4-én őt váltó Mádl Fe­rencet. Az alkotmányjogász szerint az esküt tett leendő köztársasági el­nöknek ugyanakkor egyelőre semmiféle jogosítványa sincs, így idejét minden bizonnyal az új munkakörrel összefüggő felké­szüléssel tölti. Megszüntet példá­ul mindenféle, az alkotmányban előírt összeférhetetlenséget. Az ál­lamfői poszttal eleve összeférhe­tetlen a kereső tevékenység, ezért Mádl professzor a jövőben legfel­jebb meghívott vendégként tart­hat előadást az egyetemen, de ha­vi fizetésért nem taníthat. Az alkotmányjogász hozzátet­te: furcsa is volna, ha a délelőtt még közkegyelmet gyakorló köz- társasági elnök délután szeminá-- riumot tartana. A hivatalban lévő államfő nemzetközi bíróságnak sem lehet tagja, s párt nevében politikai közszereplést sem vállal­hat. Korábbi tudományos, művé­szeti tevékenységét azonban sza­badon gyakorolhatja tovább, mint ahogy nem korlátozza őt a jogsza­bály abban sem, hogy mivel tölü a szabadidejét, kik a barátai, vagy milyen hivatású a felesége, t. h. A közvélemény oltalma Milyen a valóságos tanúvédelem? Budapest Bár fontos információkat mondott el az olajbizottság előtt megjelent - azóta már nevén nevezett - védett tanú, a bizottságnak nincs jogosítványa arra, hogy ga­rantáltan megvédje a férfi életét. „Különösen védett tanúnak” jogi értelemben ugyanis csak az a személy minősül, akit ügyészi kez­deményezésre ilyen minő­ségében hallgat ki a bíróság. Maga Pallag László, az olajos bi­zottság elnöke is elismerte, hogy a közvéleményen kívül senki és semmi nem védi a fontos tanút, aki kínos részleteket szolgáltatott ki az olajmaffia és több politikus összefonódásáról. Sándor Zsuzsa büntetőbíró, a Fővárosi Bíróság szóvivője el­mondta: efféle jogi kategória ta­valy március óta „különösen vé­dett tanú” címszó alatt létezik a büntetőeljárási törvényben. A körültekintő védelem ügyészi kezdeményezésre olyan, kiemelt súlyú ügyben pótolhatatlan in­formációkat nyújtó tanúnak jár, aki saját, illetve családtagjai éle­tét is kockáztatja azzal, hogy el­mondja, amit tud. Az ilyen sze­mély nevét és tartózkodási he­lyét az ügyészen kívül csak a ha­tóságok ismerhetik, de kihallga­tásának körülményeiről sem ér­tesülhet más. Kivéve a néhány, külön e célra kijelölt bíró közül azt, aki a „semleges” helyen tör­ténő kihallgatást lefolytatja. Sán­dor Zsuzsa szerint a speciális vé­delem egyik garanciája, hogy a kihallgató bíró és a büntetőügyet tárgyaló bíró még véletlenül sem lehet ugyanaz a személy. Ilyen esetben a titkos kihallgatásról ké­szült, csak az elmondottakat rög­zítő, de a tanú adatait nem tartal­mazó jegyzőkönyvet később el­juttatják az ügyben eljáró bíró­nak. A törvényben rögzített mód­szer miatt szinte bizonyosan ho­mályban marad a kulcsszemély, s családjának sem kell rettegnie. Ezért volna fölösleges őröket állí­tani a különösen védett személy otthona elé. Bócz Endre fővárosi főügyész a fentiekhez hozzátette: a parla­menti bizottságok eljárási rend­jében nem szerepel a tanú definí­ciója. Ezek a bizottságok nem ta­núkat, hanem személyeket hall­gatnak meg. A főügyész szerint ettől függetlenül a rendőrség in­dokolt esetben elrendelheti egy- egy ilyen személy védelmét, mint ahogy minden állampolgárt köteles megvédeni, akinek életét oktalan veszély fenyegeti. Pallag László megerősítette: to­vábbra is a nyilvánosság védel­mében bízik, ezért sem tartja tra­gikusnak, hogy nyilvánosságra került az olajbizottság zárt ülésén meghallgatott tanú neve. A hon­atya ugyanakkor furcsállja, hogy a Bács-Kiskun megyei vállalkozót csak tegnap idézték be tanúként az Országos Rendőr-főkapitány­ság szervezett bűnözés elleni igazgatóságára, s nem korábban. A most már közismert Nógrádi Zsoltot, aki állítólag tartogat még egy-két olajosmeglepetést, egye­sek szerint a jövő héten újra meg­hallgatja a Pallag vezette bizott­ság. Információink szerint - tanú­védelem ide vagy oda - újabb in­formátorok is jelezték: készek a bizottság elé állni, takács wariann Autópályát gyorsan és jól Politikai vitanap a parlamentben A Szabad Demokraták Szövetségének kezdeményezésére és támogató szocialista aláírásokkal politikai vitanapot tartott az Országgyűlés az autópálya-építésről. Ponto­sabban a nem építésről, mert az ellenzék egyik fő kifogása az volt, hogy két éve egyetlen centiméternyi autópálya sem készült el. Budapest Három államtitkár és számos kormánypárti kép­viselő kifejtette: a Horn-kormány idején az eleve rossz koncessziós szerződéseket a külföldi vál­lalkozók javára módosították. Ezért volt elvisel­hetetlenül magas az útdíj, ezért ment csődbe az Ml-est üzemeltető cég, ezért nőtt a régi utak mentén fekvő települések terhelése. Manninger Jenő közlekedési államtitkár törvénysértések gyanújáról is beszélt. A kormány képviselői azt is hangsúlyozták: a korábbi években sem volt közbeszerzési eljárás az autópálya-építés során. Bebizonyosodott: a profitérdekeltségen alapuló koncesszió, a külföldi működő tőke bevonása itt nem jó megoldás. Állami tulajdonú cégek irá­nyításával, alkalmas hazai vállalkozók bevoná­sával kell utat építtetni, mert vannak ilyenek, így érhető el, hogy mind a beruházás, mind a használati díj olcsóbb legyen. A szocialisták és a szabaddemokraták - köz­tük Lotz Károly és Kovács Kálmán, az előző kor­mány közlekedési minisztere és államtitkára - a vádakat visszautasították. Ők a hátrányos szer­ződéseket - mint elmondták - elődeiktől örököl­ték és igyekeztek javítani rajtuk. Maguk is ész­lelték, hogy a koncesszió nem vált be és az M3-ast már állami céggel kezdték építtetni nem­zetközi pályáztatással. Fenntartották álláspont­jukat, hogy most is közbeszerzési eljárást kellett volna kiírni, mert e nélkül fennáll a korrupció veszélye és lehet, hogy drágán dolgozó, alkal­matlan vállalkozás kapja a megbízást. Autó­pályát ugyanis csak tapasztalt és jól felszerelt cég tud készíteni. Az ellenzékiek képtelenség­nek tartják, hogy a korábbi átlagárnál olcsóbban lehetne most építeni, hiszen az anyagárak nőt­tek, és hangsúlyozták: a kormány megszegte ígéreteit, eddig még egyáltalán nem épített autó­pályát, és a miniszterelnök kijelentése ellenére sem április elsején, sem azóta nem láttak mun­kához az M3-ason sem. A hatórás politikai vita igen heves volt és az álláspontok nem közeledtek. A kormány és a kormánypártok képviselői azt a zárókövetkez­tetést vonták le, hogy eddigi politikájukat kell folytatni. Glattfelder Béla, a gazdasági tárca ál­lamtitkára megjegyezte, hogy a kabinet elképze­léseiben „kapuk nélküli autópályák” szerepel­nek. Közölte: a kormány célja az, hogy mind na­gyobb mértékben és elsősorban magyar vállal­kozókat vonjanak be a munkálatokba. Az EU-támogatások ügyéről szólva Glattfelder Béla megemlítette, hogy az unió nem segíti e munká­latokat, a kormány pedig a vasúthálózattal kap­csolatos munkákhoz kért segítséget. Az Országgyűlés Külügyi Bizottsága rendkívüli ülésének összehívását szorgalmazta csütörtökön Eörsi Mátyás, a testület SZDSZ-es tagja az elmúlt hét év autópálya-építéseiről szóló dokumentum szövegének a magyar külpolitikát érintő vonatko­zása miatt. Az ellenzéki képviselő a külügyi bi­zottság ülésén elmondta: a kormányzati fejléccel ellátott, aláírás nélküli, parlamenti képviselők számára hozzáférhető dokumentum súlyos váda­kat tartalmaz az előző kormány működésével kapcsolatban. Eörsi Mátyás különösen a szöveg azon mondatára hívta fel a távirati iroda figyel­mét, amely szerint Franz Vranitzky volt osztrák kancellár és Jörg Haider karintiai tartományfőnök diplomáciai nyomást gyakorolt a magyar döntés­hozókra magyarországi bányák számukra célsze­rű privatizációja érdekében. - Ilyen vádak megfo­galmazása csak akkor lehetséges, ha bizonyíté­kok állnak a kormány rendelkezésére - mondta Eörsi Mátyás. - Ha viszont kiderül, hogy propa­gandafogásról van szó, amellyel a kormány saját autópálya-építési botrányairól igyekszik a figyel­met elterelni, akkor ez a rendszerváltozás óta példa nélkül álló felelőtlen lépés - vélekedett a képviselő. Eörsi Mátyás javaslatát a külügyi bi­zottság csütörtöki - a tavaszi ülésszakban utolsó­nak tervezett - ülésén az MSZP jelen lévő képvi­selői támogatásukról biztosították. Szent-lványi István (SZDSZ), a bizottság elnöke közölte: a do­kumentum elolvasása után dönt arról, összehív- ja-e a testület rendkívüli ülését. __________feb/mr P LAKATKIALLITAS. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) és a Libri plakátkiállítást rendezett a menekültek napjának alkalmából. A kiállítás másik indoka, hogy a főbiztosság most lett 50 éves. Képünkön az UNHCR magyarországi képviselője, Stefan Berglund._________________fotó, feb/diósi imre E RDŐTÜZEK. Bócsánál teg­nap kora délután eloltották a hirtelen támadt erdőtüzet, foly­nak az utómunkálatok - közöl­te tegnap Geiger János ezredes, a Bács-Kiskun Megyei Kataszt­rófavédelmi Igazgatóság vezető­je. Az ezredes tájékoztatása szerint tegnap egy újabb erdő­ben keletkezett tűzről is jelzést kaptak Kiskunhalas-Harka- kötöny között, egy vegyes erdő­ben égett az aljnövényzet öt hektáron. Kiskunhalason nem egészen 24 óra leforgása alatt 12 tűzeset történt, döntően villámcsapások miatt. JOGI ÚT. A szocialisták a jövő héten az Alkotmánybírósághoz fordulnak, és az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény valamint a hozzá kapcsolódó kormányrendeletek főbb pont­jainak hatályon kívül helyezé­sét kérik - jelentette be csütör­tökön Kökény Mihály frakció­vezető-helyettes Budapesten. AGRÁRSTRATÉGIA. Az Agrár szövetség Nemzeti Agrárpárt szakmailag megalapozott hosz- szú távú agrárstratégia és végre­hajtási program elkészítését szor­galmazza, amely a kormányzati ciklus második felére nemzeti konszenzus megteremtésével ké­szíti fel az agráriumot az uniós csatlakozásra - mondta Mayer Bertalan, az Agrár-szövetség el­nöke csütörtökön Budapesten. LAKÁSHITEL. Július elsején hatályba lép az a kormányren­delet, amely minden magyar állampolgárt jogosulttá tesz az egyszeri 8 százalékos kamato­zású lakás célú hitel felvételére - közölte Szegvári Péter, a Miniszterelnöki Hivatal helyet­tes államtitkára az Ingatlan Expó 2000-et kísérő konferenci­án csütörtökön, Budapesten. Többe kerülnek a kezelések A biztosító ellenőrzi a gyógyfürdő-beutalókat A számítógép csak gép marad A középiskolai beiskolázási rendszer működőképes A társadalombiztosítás ezután nem téríti meg teljes egé­szében a betegek számára rendelt gyógyfürdő-kezeléseket - tájékoztatta lapunkat dr. Hagymási Miklós, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) osztályvezetője. Budapest Az idén bevezetett új, számítógépes középiskolai felvételi rendszer kisebb hibákkal bár, de megfelelően működött - ismeri el az oktatási tárca mellett az érintettek többsége. Ebben az évben 122000 általános iskolás jelentkezett vala­melyik középfokú tanintézménybe, közülük 17000 kénysze­rült az első kör után rendkívüli felvételi eljárásban helyet találni magának. Az illetékes szerint a változtatásra részben azért volt szükség, mert a fürdők üzemeltetői az elmúlt év szeptemberében bejelentették ár­emelési kérelmüket. December 1-jétől ennek megfelelően átlago­san 17 százalékkal magasabb áron számoltak el a biztosítóval. 1999- ben a 100 százalékos tb-térités mellett a tervezett kétmüliárd fo­rintot 5 százalékkal lépte túl a tár­sadalombiztosítás gyógyfürdőke­zelésekre fordítható éves kasszája. Idén a tb-költségvetési keret 2,4 milliárd forint erre az ellátási for­mára, ami nem elegendő a teljes költségtérítés további fenntartá­sára. Az OEP álláspontja szerint a társadalombiztosítás által 100 százalékosan átvállalt térítési dí­jak csak az életmentő terápiák, il­letve a legsúlyosabb betegségek, mint például a rák gyógykezelé­sében tarthatók fenn. Dr. Hagymási Miklós elmondta azt is: az egészségbiztosítási pénz­tár nem tudja megakadályozni azt, hogy a 154 gyógyfürdő bár­melyike is a megállapodásban rög­zített térítési díjnál magasabb ösz- szeget kérjen a betegektől. A gyógyturizmus örvendetes fejlő­dése mellett sajnos a külföldi ven­dégek megjelenése néhány helyen annyira felsró­folta az árakat, hogy a magyar betegek „má­sodrangúvá” váltak. Kiderült az is, hogy nagyon sok rászoruló nem jut el a gyógyfürdőkbe, míg mások igen gyakran üdülés jelleg­gel kapnak beutalókat. Az Orszá­gos Egészségbiztosítási Pénztár a jövő hónapban hozza nyilvános­ságra azoknak az éve eleje óta el­végzett ellenőrzéseknek a tapasz­talatait, amelyekben éppen a gyógyfürdőkezelések elrendelésé­re illetékes szakorvosok beutalóit vizsgálták, alapvetően azt, hogy kapott-e ugyanaz a személy eset­leg kétszer-háromszor is lehetősé- get gyógyüdülő használatára, w. zs. Budapest Az érintettek jobb tájékoztatása több kellemetlenségtől, admi­nisztratív pluszmunkától óvhatta volna meg az iskolákat, idegesség­től a szülőket, diákokat - véli a Pe­dagógusok Szakszervezetének fő­titkára. Borbáth Gábor lapunknak elmondta, hogy a számítógépes rendszer a felsőfokú intézmé­nyekbe történő jelentkezéseknél már több éve jól működik, de a számítógép csak gép marad. Apró finomságokra és előre nem látható problémák megoldására nem ké­pes, ezért a következő évi felvéte­lik előtt jó lenne az idei tapasztala­tokat megszívlelnie a szaktárcá­nak. Bár igaz - mondta a főtitkár -, hogy az első körben fel nem vett tanulók a rendkívüli eljárás során létszámuknál háromszor több is­kolai hely között választhattak, mégsem bizonyos, hogy azok az üres helyek abban a lakókörzet­ben találhatóak, ahová a diák még el tud utazni. Vannak ugyanakkor más vesztesei is a mostani felvéte­liknek: azok, akiket felvettek ugyan, de az alacsony létszám mi­att az iskolafenntartó úgy dönt: nem indítja el azt az osztályt. Az Oktatási Minisztérium (OM) helyettes államtitkára tegnap az új középiskolai beiskolázási rend­szer tapasztalatairól, a jövőre be­vezetendő módosításokról beszélt az önkormányzatok közoktatással foglalkozó szakemberei előtt. A minisztérium jövőre nem korlá­tozná a tanuló által megjelölt kö­zépfokú intézmények számát, a felvételi eljárás jelenlegi három hetét négy hétre növelnék, és a fel­vételi vizsgát tartó intézmények­nek legalább két napot kell majd meghirdetniük a diákok számára. A felvételi eljárást értékelő Kömyd Lászlótól megtudtuk: az idén 74 reklamációból egy sem bizonyult jogosnak. ____________h. m.

Next

/
Thumbnails
Contents