Somogyi Hírlap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-31 / 126. szám

6. oldal - Somogyi Hírlap SOMOGY I TÁJAK 2000. MAjus 31., Szerda Hírek IFJÚ MATEMATIKUSOK. Nagy verseny kis matematikusoknak címmel az Apáczai Tankönyvki­adó országos döntőjét rendezték meg CeUdömölkön, s ezen részt vett Nagy Ádám, a magyaratádi iskola másodikos tanulója is. A kisdiák eredményesen szerepelt a döntőn. (Is) BESURRANÓ ÉKSZERTOLVAJ. Egy magyaregresi családi házból a besurranó ismeretlen 250 ezer forintnyi arany ékszert vitt el.A tolvajt keresi a rendőrség. (Is) SZENNÁBAN ÉNEKELTEK. Daléneklési versenyt rendezett a szennai Fekete László Általános Iskola. Szóló kategóriában Cigot Zoltán, az ösztopáni iskola alsósa lett az első. A csoportos éneklés­ben a hetesi iskola kis harmadi­kos diákjai voltak a legjobbak, hangszeres zenében a magyareg­resi furulyacsoport, egyéni hang­szerszólóban pedig a szennai Ta­kács László. (Is) SZÉPÜL HAJMÁS. Megtartották a millenniumi faluszépítő verseny első fordulóját Hajmáson. A falu apraját-nagyját megmozgató na­pon megszüntettek egy közterüle­ti szemétlerakót, virágokat, híjá­kat, fákat ültettek, szemétgyűjtő­ket helyeztek el. A faluszépítésre 450 ezer forintot szereztek külön­böző pályázatokon. (Is) HALOTTAJKRA EMLÉKEZTEK. Közel száz eddei és a faluból el­származottak - fele gyermek - vett részt vasárnap az ökumeni­kus templomban tartott istentisz­teleten, ahol 3 gyermek felvette az első áldozás szentségét. A hősi emlékműnél az eddeiek és az ön- kormányzat helyezte el a kegyelet koszorúit, (vá) LOVASBEMUTATÓ. Először szervezett falunapot gyermek­nappal a felsőmocsoládi iskola. Száztízen láthatták a kaposvári Nádor huszárok lovasbemuta­tóját. A kaposvári rendőr-főka­pitányság elektromos autóival a közlekedési szabályokat gyako­rolhatták, versenghettek. A ren­dezvényt, az iskolának szállító cégek ajándékokkal támogat- ták. (vá) _________________■ K özösségformáló apró falvak Világi és egyházi támogatással újjáélesztik a művelődést Mostoha sorsra jutottak a kis települések művelődési otthonai. Anyagi és szellemi ér­tékeik elkallódtak, szinte teljesen meg­szűnt a kultúraközvetítő szerepük. Néme­lyikben bálás holmit, vásári csecsebecsét árulnak, s olyan is akad, ahol a tört ablako­kon át csak a szél talál menedéket. Az apró falvak kulturális értékeinek megőrzésé­ről, újraélesztéséről kérdeztük az eddei temp­lom újjászentelésén Várhegyi Attilát, a Nemzetí Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkárát. - Két éve kezdtük el az úgyneve­zett revitalizációs programot, ez éppen a kis te­lepülések művelődési házainak újraélesztését szorgalmazza - mondta az államtitkár. - Nem feltétlenül szükséges, hogy ezek a klasszikus ér­telemben veti intézményi rendszerben legye­nek, elég, ha olyan közösségi tereket működtet­nek, amelyek alkalmasak arra, hogy ott találkoz­zanak az emberek. Mi­Névjegy: Várhegyi Attila 1963. október 5-én született Siklóson. A pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban érettségi­zett, majd a szegedi főiskola magyar-népművelés sza­kán szerzett diplomát. 1988-ban végzett a JATE böl­csészkarán, magyar szakon. Egyetemi tanulmányai idején nyelvészettel foglalkozott; kidolgozott egy új szövegalkotási modellt. 1989-től a Fidesz Országos Ta­nácsának tagja, 1991-től Szolnok polgármestere. 1994-től a Fidesz Országos Választmányának elnöke; két éve országgyűlési képviselő, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára. Nős, bárom gyermeke van: Benjámin, Sára és Eszter. után Magyarországon mintegy ezer olyan te­lepülés van, amely 1998 előtt nem fordí­tott pénzt a kultúrára, úgy látjuk: ezeknek a közösségi tereknek a létrehozását támogatni kell. Tavaly százmillió, az idén 200 millió fo­rinttal, s jövőre még ennél is több pénzzel növeljük az ezekre for­dítható keretet, mert nagy szükség van rá.- Milyen szempontok szerint részesedhetnek ebből a települések?- A falvak nagysága az elosztás leglényegesebb szempontja. És az, hogy akarja is a polgármester a felújítást. Vállaljon garanciát, hogy több évig mű­ködteti a házat, és nem zárja be már a nyitást köve­tő évben.- Erre folyamatosan kap pénzt a költségvetésből? Ugyanis jórészt azért van butik a kultúrházakban, mert nincs miből fenntartani az épületet.- Nem gondolnám, hogy ez volt az oka. Inkább az, hogy olyan polgármestert választottak, akinek nem volt fontos a kultúra, vagyis az, hogy legyen közösségi terük.- Mindezt büntetlenül tehették.- A sérelmeket a település lakosságának kell majd számon kérni a következő választásokon. El­dönthetik, hogy jól sáfárkodott-e a polgármester a rábízott értékekkel vagy sem. Ugyanakkor ösztö­nözni is kell ezeknek a létrehozását, újraindítását. Nagyon fontos az egyházak támogatása is. A törté­nelmi egyházak műidig is közösségteremtők vol­tak. Több kis településen az értelmiséget a plébá­nos testesítette meg, s körötte szerveződtek a mű­velődést hordozó magok. Ezért az egyházak 1945 óta nem tapasztalt mértékű támogatást, évente több mint 20 milliárd forintot kapnak, hogy elláthassák kö­zösségi funkcióikat.- Mire költhetik ezt az ösz- szeget?- Bár vannak kötött nor­matívák - ilyen az oktatás -, az állam nem szól bele az egyház gazdálkodásába. Nekik kell eldönteni, mire költik a pénzt. Gondo­lom, eddig jól sáfárkodtak a rájuk bízott vagyon­nal.- A nemzetiségek nyelve, hagyományai, kuüúrá- ja sorvad Támogatja-e külön program értékeik megőrzésü, továbbvitel?- A nemzetiségek némelyikével kötöttünk olyan megállapodást, amellyel támogatjuk törekvé­seiket, az országos kisebbségi önkormányzatok se­gítségével. Ugyanakkor minden pályázatnál figye­lembe kell vennie az államnak, hogy az adott tele­pülésen milyen nemzetiségek élnek. A millenni­um erre jó lehetőséget adott. A szétosztott 30 milli­árd forintból jutott nekik is.- A felosztó amatőr együttesekre is gondoltak? A kis települések sajátosságai ugyanis ezek révén is­merhetők meg legjobban.- Természetesen. Az előző kormány legna­gyobb hibájának tartom, hogy nem igyekezett az önszerveződő közösségek, civil szervezetek mű­ködőképességét fenntartani. Most sokkal nagyobb erőfeszítést kell tenni az újjáélesztésükre, szerve­zésükre, mert nagyon sok már meg is szűnt. Eh­hez persze hosszú idő kell, és az önkormányza­toknak is van mit tenniük az eredményesség érde­kében. VÁRNAI ÁGNES Jegyben a civil szervezetek BuSSü sében a hét végén tartott családi-----gyermeknapon. A birka- és ser­E gyesület alapítását tervezi a köz- téspörkölt-főző versennyel, má­ségben az egy éve működő nő- jusfa-kitáncolással és a nőegylet egylet. A 18 tagot számláló cső- rendezte piknikkel, tánccal színe- port a tűzoltókkal és a Vöröske- sített napon a kicsik és a nagyok reszttel közösen alkotnának egy egyaránt jól érezték magukat. A csaknem 60 embert tömörítő civil főzőverseny érdekessége volt, szervezetet. Szegvári József hogy a hagyományos magyar büssüi polgármester mondta ezt ételt Schmauzer Fritz, a faluba te­atűzoltók és a nőegylet szervezé- lepült német polgár nyerte. A résztvevők ötféle ételből választ­hattak és hozzá egy üveg bort is kaptak. A szórakozáshoz szép környezetet teremtettek; negyven büssüi lakos fogott szerszámot, hogy a Kite Rt-től 14 ezer forin­tért vásárolt 650 paprikavirág, be­gónia és díszkáposzta palántájá­val ültesse be a tereket, illetve vi­rággal díszítse az intézmények ablakát. v.á. Kockás liliom a templomkeltben ZSELICKISFALUD A három utolsó szobrot is fölavat­ták a Zselicbe vivő út mentén, a szomszéd falvak első közös ünne­pén. Zselickisfalud a millenniumi zászlót kapta meg, Patca és Szilvásszentmárton pedig zászlót és címert avatott. Virágos utcán vonult a lakosság Zselickisfalud főterére, ott Zóka Tibor polgármester köszöntötte a vendégeket. Ez a rendezvény, mint mondta, azt az összefogást is jelképezi, amire nagy szükségük lesz e településeknek. Egymásra­utaltságukat ugyanis az uniós nyi­tás csak erősíteni fogja - Kicsik va­gyunk, és köztünk van Patca, a megye legkisebb települése is - mondta Zóka Tibor. - Ezeknek, a domboktól övezett falvaknak a kapcsolata eddig is szoros volt. A ma oly ritka érintetlen vidékek egyikén élünk. Ezért is találó jelké­pek ezek a Zselicben őshonos és védett virágokat megformáló, most avatott szobrok. A Horváth Béres János művész megálmodta szoborsorozatból a méhbangó vi­rágját formázó faragást állították fel Zselickisfalud főterén. A szin­tén ritkaság számba menő kockás liliomot jelképező alkotás pedig Szilvásszentmárton templomkert­jét díSZÍÜ. ____________VIRÁGHALMY A hajnali járat mellett Százan késnek el a munkahelyükről Hatvan aláírással levelet ka­pott szerkesztőségünk; azt ki­fogásolják az utasok, hogy a MÁV Rt megváltoztatta a Felsőmocsolád-Kaposvár kö­zött közlekedő személyvonat hajnali, 4 óra 20 perces indulá­si idejét Ez pedig - mint a memyei Anspachné Horváth Tünde írta - csaknem száz ember munkahelyét veszé­lyezteti, a munkaadók ugyanis vélhetően nem nézik el a fél­órás késést Az utasok levelü­ket elküldték a MÁV Rt-nek is. Ez a járat - állítja a levélíró - évtize­dek óta munkásjárat volt. Ha vi­szont megszüntetik vagy később in­dítják a vonatot, akkor a somodori- ak és az antalmajoriak egyáltalán nem tudnak bejárni Kaposvárra, pe­dig sok helyen már hajnalban meg kell kezdeni a munkát. Mivel a Vo­lán ebben az időben nem indít autó­buszt - Antalmajorban pedig egyál­talán nincs autóbusz-közlekedés -, így a vonat az egyetlen lehetőség a munkába jutáshoz. A levélíró - tár­saival együtt - arra is választ vár, hogy ha a MÁV tántoríthatatlan és valóban véglegesen megszünteti a járatot, akkor visszatérítik-e a júni­us 5-ig érvényes, előre kifizetett bérletük árának egy részét, ugyanis így egy hét kárba vesz. Megkerestük ez ügyben a MÁV Rt Pécsi Területi Igazgatóságát. Im­re Lászlóné kommunikációs osz­tályvezető elmondta: ismerik az ügyet, s már megkereste a személy- szállítási osztály illetékesét is. Tőle azt a választ kapta: kivizsgálják az utasok kérését, és erről értesítik őket. A bérletár-visszatérítésről pe­dig azt mondta: mivel nem megha­tározott vonalra szól, így bármelyik vonalon utazhatnak vele június 5- ig. Visszafizetésre nincs módjuk. Az új menetrend szerint indítja vonatait a MÁV. Az érintetteknek - mintegy száz embernek - tehát vár­ni kell egy kicsit. Talán nem re­ménytelenül. _____ LŐRINCZ K ADARKÚTI LEANDERBIRODALOM. A kadarkúti önkormányzat helyi védelem alá helyezi Szabadkai Tibor magánarborétumát. A gyűjtő 300 évelő növényfajt gondoz családi házuk udvarán. Megtalálható itt a szo­morú luc, a mamutfenyő, 54 fajta borostyánja, tizenkilencféle télálló kak­tusza, tizenegy fajta ezüstfenyője van. Most virítanak kedvencei, a ieánde- rek, ezek közül néhányat Sevillából hozott. A növényritkaságok birodal­mát gyakran látogatják az óvodások és az iskolások. Képünkön Szabadka Tibor a nyíló leánderek és termő citromfák között. foto kovács tibor Kenyér helyett is alkohol A falusi lakosság alkoholfo­gyasztási szokásai - szem­ben a városiakkal - gyakor­latilag nem változtak. A Kapos mente három telepü­lésén a felmérések szerint főleg bort isznak, az esetek kétharmadában napi fél, egy decüiter pálinkával. Az alkoholisták zöme étkezés helyett is a pohár után nyúl. Dr. Kéki Kálmán, a mosdósi kór­ház osztályvezető főorvosa mond­ta ezt, hozzátéve: a gondokat nö- I véli, hogy a válto- szatlan alkoholfo- ; gyasztás mellett jelentősek a vál- ] tozások. Keve­sebben élnek me- ■ zőgazdaságból, I így fizikai munkát is kevesebben -végeznek, az ő esetükben fokozot­tál,kell számolni a szervkárosító hatásokkal. A felmérés szerint a három település ötezerhárom­száz lakosa közt négyszáznegy­venkettő alkoholbeteget tartanak nyilván a háziorvosok. Becslések szerint ennek több mint kétszere­se a tűrési határt meghaladó alko­holfogyasztók száma. Az orvosok jól ismerik a gondokat, ezért az alkoholizmus okát is fel tudják deríteni. Köztudott, hogy hazánk­ban az alkohol okozta szervkáro­sodások közül májzsugorban hal­nak meg a legtöbben. A körzetek­ben ezzel a kórral huszonhárom beteget - tizenhét férfit és hat nőt - kezelnek. Ha­zánkban az egy személyre eső évi alkoholfogyasztás tizenkét liter tisz­ta szesznek felel meg, ami világel­sőséget jelent - mondta dr. Kéki Kálmán. (várnai) A férfiak napi 24, a nők 14 gramm alkoholt fogyaszt­hatnak károsodás nélkül Mentőöv a földieknek Surján völgye Az apró falvak egyik lehetséges mentőöve a településekről elszár­mazott, segítő szándékú értelmisé­giek csoportja. Ők oldhatják a pénztelenség okozta röghöz kötött­séget, teret nyithatnak az előrelé­péshez. Dr. Horváth László egyete­mi tanárt, a pécsi radiológiai klinika igazgatóját nem csak a gyermekko­ri emlékek űzik Cserénfára, a né­hány száz lelkes somogyi település­re. Munkatársaival együtt úgy érzi: minden lehetőséget meg kell adnia az ott élők egészségének megóvá­sáért. Az idősebb falusiak ugyanis egyre ritkábban jutnak el olyan egészségügyi központokba, ahol a legkorszerűbb eszközökkel szűrik korunk legrettegettebb betegségét, a rákot. Különösen a negyven év fe­letti nők életesélyeit növeli, ha idő­ben fölfedezik az őket leggyakrab­ban sújtó daganatot, az emlőrákot. A pécsi klinika korszerű mammo- gráfja (emlőszűrő berendezése) al­kalmas a fájdalommentes, pontos diagnózis felállítására. Dr. Horváth László és munkatársa, dr. Szalay Gábor és néhány nővérke arra sem volt rest, hogy a kis faluba utazzon s helyben vizsgálja meg a veszé­lyeztetett korú asszonyokat. A szű­rést szükség szerint követte a mam- mográfia, s erre Fehér Margit pol­gármester segítségével bérelt busz- szal, hét végén utaztak a cserénfa- iak. Az idén már másodszor. Hu­szonnyolcán vállalkoztak az útra, közülük hárman a környékbeli fal­vakból. A példa ugyanis ragadós. És az sem közömbös, hogy az em­berek érzik azt az önzetlenséget, amely elszármazott földijük eré­nye. A bizalom pedig a legjobb mozgósító erő. S emellett Debreczeni Tibor szentbalázsi há­ziorvos is igyekezett meg­győzni őket ennek fontos­ságáról. Dr. Szalay Gábor el­mondta: a nőknek mind­össze a 30-40 százaléka je­lenik meg a szűréseken. Ugyanakkor várhatóan minden 11. embernek lesz egyszer emlőrákja; ezért szükséges, hogy minél többen részt vegyenek a szűréseken. A pé­csi orvosok ezt megelőzően a felvi­lágosítás eszközeivel is élnek, mert ezzel együtt sokkal gyorsabb, haté­konyabb a szűrés. A csoportos megjelenés további előnye, hogy nem kell várakozni a vizsgálatra, az emberek egymást biztatva bátrab­ban vállalják az ezzel járó kellemet­lenségeket. Az időben fölfedezett, kisméretű daganat pedig sokkal eredményesebben kezelhető. Pé­csen már egy olyan négytagú - álta­lános, emlő- és plasztikai sebészből, patológusból s radiológusból álló orvoscsoport végzi a mű­téteket, amelynek segítsé­gével helyben és azonnal helyreállítható a megcson­kított emlő. A földijeiért fe­lelősséget érző orvos pél­dája nyomán Cserénfán már igénylik az emberek az egész­séges életet. Bálizs Pétemének, a nyugdíjasklub vezetőjének szerve­zésében az emlőszűrést hallásvizs­gálat és csontritkulás-szűrés is ki­egészíti. Dr. Horváth László és társai az egészségügy válsága és az emberi közömbösség ellenében értek el je­lentős eredményt. Azt vallják: ha az emberek hajlandók lépni az egész­ségük érdekében, akkor - bár ez tő­lük is több áldozatot követel - meg­érdemlik a tiszteletet, várnai ágnes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents