Somogyi Hírlap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-25 / 121. szám

2000. Május 25., Csütörtök EGYHÁZA K ÉLETE Somogyi Hírlap - 7. oldal Örökmécses, zsinagógába menekítve Az íróasztalon két könyv: A bori halálát regénye és a Töredék, amely Radnóti utolsó hónapjainak a krónikája. Lipkovits Tibor életének meghatározó olvasmányai ezek, mert sok ezred ma­gával ő is átélte a borzalmakat. Egy priccsen aludt Kálmán Györggyel, aki­ből később színész lett, és a lágerben találkozott Radnóti Miklóssal is, aki akkor még nem volt érettségi tétel.- Tízéves voltam, amikor elváltak a szüleim, így meglehetősen hányatott sorsom volt gye- • rektoromban is - mondta Lipkovits Tibor, a Kaposvári Zsidó Hitközség elnöke. - Nagy­anyáitok neveltek, aztán egy szegedi interná­tusbán kötöttem ki, ahol alapos vallási kép­zést kaptunk. Budapesten ért az első sokk: a németek bejövetelét követően három hétre fölvarratták velünk a sárga csillagot, majd Vácra kellett bevonulnom munkaszolgá­latra. Édesanyám a buda­pesti gettóba került, engem pedig több mint 3 ezer tár­sammal együtt bevagoní- roztak. Irány: Jugoszlávia, Bor, ahol Radnóti razgled- nicáit (tábori levelezőlapja­it) írta. Borban már egy éve robotoltak munkaszolgálatosok, amikor mi kikerültünk. Felszíni rézbányában dolgoztat­ták a csont-bőr sovány, szakadt, mocskos ru­hában levő zsidókat. Láttam, mi vár rám, s az ott lévők is odavetették: „Nehogy azt higgyé­tek, hogy nektek különb sorsotok lesz!” Mi vasutat építettünk, s a németek betartották a munkádőt, a napi 12 órát, ám a tábor ma­gyar vezetői - köztük Marányi alezredes - vasárnapra is kitaláltak valamilyen munkát, így csak délután jutott némi idő tisztálkodás­ra, pihenésre. Ilyenkor készíthettünk egy kis kukoricakását, és néhány társammal 1944 szeptemberében egyik hét végén megkeres­tük Radnótit is a Berlin lágerben. Csáí annyit tudtunk róla, hogy egy magyar költő is ide került. A rendkívül szótlan, szomorú tekinte­tű Radnótit arra kértük: olvassa fel néhány versét, de nem vállalta, nehogy lázítás vádjá­val tovább súlyosbodjon a helyzetünk. Mert a legkisebb „vétségért” is kétszer két óra kikö­tés járt - hátra csavart kézzel. Az előírás sze­rint a lábujjaknak le kellett volna érniük, de a parancsnok nem törődött ezzel és az ebédlő­barakkban levő, két és fél méter magas vas­rúdhoz kötötték ki a renitenskedőket. 90 szá­zalékuk előbb-utóbb belehalt a kínba.- Hogyan szabadidt ki a pokolból?- Az első csoportba sorolták azokat, akik már korábban Borba kerültek. Gyalogmenet­ben indították el bajtársaimat Magyarország felé, de a gyötrelmes menetelés vége csak ke­veseknek jelentett hazaérkezést. A csaknem háromezer zsidóból talán 200 maradt élet­Upkovits Tibor 1925-ban született Szegeden, 1947-töl Kaposváron él; 1959-85 között a Zöldért munkatársa. Osztályvezetőként ment nyugdíjba 1985-ben. 1996-tól a Kaposvári Zsidó Hitközség világi elnöke, ezt megelőző­en évtizedekig alelnök. illetve elnökhelyettes. Tagja a Mazsihlsz országos vezetőségének. Nős, egy fia, négy unokája és három dédunokája van. Kedvenc szórakozá­sa a fényképezés; a Somogyi Fotóklub alapító tagja. bánkódtunk, hogy csak a második transzporttal mehetünk, de ez volt a sze­rencsénk, mert egy partizánalakulatnak kö­szönhetően megmenekültünk.- Néhány éve a zsidó hitközség vezetője. Mi tartja össze a maroknyi közösséget?- A vegyes házasságból való gyerekekkel együtt 80-90-en vagyunk, és őrizzük a hitün­ket. Nekünk, zsidóknak kettős az identitá­sunk: magyarok vagyunk, de a zsidóság nem­csak vallás, hanem nép is. Nem akartuk elve­szíteni a magyarságunkat, hiszen voltak, akik elmentek innen. Mi - egy nép kései utódai­ként - szeretnénk folytatni azt, amit őseink elkezdtek. Megtartjuk az ünnepeinket, gon­dozzuk a temetőnket, és ápoljuk azt a kultú- rát, amibe beleszület- tünk. Ez elég nehéz egy vidéki zsidó em­bernek, mert a holo­caust itt is szinte teljes munkát végzett. A zsidóságnak több mint 90 százaléka el­pusztult a haláltáborokban, s tíz hazakerült közül is már csak egy él.-Mi az ősi zsidó vallás alapja?- Hisszük, hogy létezik Isten, aki minden­nek a teremtője, sorsunk meghatározója. Ab­ban a szövetségben is hiszünk, amit az Örök­kévaló kötött Abrahámmal, hozzávetőleg 3800 évvel ezelőtt. Ábrahámot tekintjük ős­apánknak, s ragaszkodunk az ősi tanítások­hoz. Ez az istenhit - igaz, nagy az asszimilá­ció - tartja össze a zsidóságot. „A zsidóság egyszerre jelent val­lást, egy népet, továbbá az Ószö­vetség megszentelt földjét”. Alain Besancon: A százaid vétke. nagógát. Elkerülhetetlen voll?- A 70-es évek elejére életveszélyessé vált a zsinagóga tetőszerkezete, így nem tudtuk ott tartani az istentiszteleteinket. Az akkori fele­kezeti főhatóság - Budapesten - elhatározta, hogy eladja, mielőtt összedőlne, mert a felújí­tására nincs pénz. A megyei tanácsé lett, s ké­sőbb le akarták bontani, de a robbantás keve­sebbe került, mint a bontás. Bár nem men­tem el megnézni, miként omlanak szét a fa­lak, mégis szörnyű napjaim voltak. Bernáth Aurél egyszer megnézte a zsinagógát és azt mondta: Dunántúl legszebb szobortárát le­hetne benne megrendezni...- Azóta egy kis épületben hallgatják a taní­tást.- A padokat, a frigyszekrényt, az örökmé­csest, a márványtáblákat elmenekítettük a kis zsinagógába. Itt folynak most az istentisztele­tek, de a kárpótláskor kaptunk egy kultúrter­met is, amelyben oly­kor irodalmi, művészeti programokat szerve­zünk.- II János Pál pápa bocsánatot kért az egy­háza által elkövetett bű­nökért, Izrael népétől is.- Számunkra is megható volt ez a pülanat; a katolikus egyház főpapja, ez az élete végé­hez közeledő ember elhatározta, hogy a Szentföldre zarándokol, bocsánatot kér és mindent megtesz a megbékélésért. Az is örömmel töltött el, hogy eszmél a társada­lom, és 56 év után eljutottunk a csurgói rendhagyó történelemóráig, amely bebizo­nyította: el kell mondani a fiataloknak, hogy mi történt. így már könnyebben hajthatom álomra a fejemet. ____________lőrincz Sándor S zóládot választotta a lelkész Dr. Márkus Mihály püspök iktatta be tisztségébe Hajdú Zoltán Leven­tét, a község új református lelké­szét. A most harmincéves reformá­tus pap teológus hallgatójaként azt kérte, hogy helyezzék Szólódra. Családi gyökerek kötik ugyanis eh­hez a településhez.- A nagyapám nagybátyja is itt volt tanító egykor - árulta el Hajdú Zoltán Levente, aki egy évet szolgált már a szóládi gyülekezetben, s a he­lyi református közösség tagjai befo­gadták maguk közé. - Fontosnak tartom, hogy a gyülekezet a falukö­zösségben tevékenykedjen - hang­súlyozta. - Legyen tehát nyitott mindenre. Ennek érdekében az ifjú lelkész aktívan tevékenykedik. Kapcsolatot épített ki a holland testvérgyüleke­zettel, amely már több alkalommal is segített a szóládiaknak. Egyházi táborokat tervez a nyárra, holland fiatalok például majd a szóládi pa­rókia épületének és környezetének csinosításán is tevékenykednek. Lesz művésztábor is. Azt már Vörös Gyula polgármestertől tudjuk: az el­múlt években az önkormányzat előbb a református templomot, majd a parókiát újíttatta föl, s visz- szavásárolták az imaházat, majd rendbe tétették. Szólód lakosságá­nak a nagyobb része református. FÓNAI Hírek PÉNZ TÁBOROKRA, ZARÁNDOKLATOKRA. Ülésezett a megyei | önkormányzat egyházi kapcsolatok bizottsága, amely 1,6 millió fo­rintos keretről dönt. Ebből a pénzből legutóbb egymillió forint fel- használásáról határoztak. Most csak táborokat, zarándoklatokat és rendezvényeket támogattak, jóllehet templomfelújításra is érkezett be pályázat. A bizottság ülésén egyebek között a hitoktatás helyzeté­ről is beszámoltak a különböző egyházak képviselői. (Is) KÁLVÁRIA-FELÚJÍTÁS. Felújításra érett a somogyvári kálvária. A Mária Magdolna plébánia és az önkormányzat pályázatot nyújtott be a megyei önkormányzat műemléki és környezetvédelmi bizottságá­hoz, hogy felújíttassa a stációkat. A somogyvári hívek abban bíznak: a július 23-i búcsúra már végeznek a kálvária felújításával. (Is) LEFESTIK A HARANGTORNYOT. Egyedülálló a kaposvári egyház- | megyében a balatonfenyvesi Árpád-házi Szent Erzsébet-templom, ugyanis tiszta fémből készült a harangtornya. Ennek a lefestését ter­vezi az egyházközség. A felújítást az önkormányzattal közösen fi­nanszírozzák. (Is) LORÁNTFFY NAPOK ÖTÖDSZÖR. Tizenhét haza és határon túli református iskola pedagógusait és diákját várják Kaposvárra, a pénte­ken kezdődő 5. Lorántffy napok rendezvénysorozatára. A Lorántffy Zuzsanna református iskola ünnepe öt éve csak a névadó előtti tisztel­gés volt. Azóta a magya református iskolák egyik legnagyobb szabású közös megmozdulásává fejlődött. Az idei programban többek között dicséreténeklési, prózamondó- és bibliaismereti versenyek, váamint bemutató tanítások és szakmai tapasztalatcsere szerepelnek, (bf) A CSALÁDOK HELYZETÉRŐL. Macaliban tartották a somogyvári és a segesdi katolikus esperesi kerületek ülését. A misén Balás Béla kaposvári megyéspüspök prédikát. Dr. Péteri Pál kaposvári plébános a csáádok helyzetéről értekezett a püspökkari körlevél áapján. (Is) EVANGÉLIKUS IFJAK TÁBORA. A Lombad-tóná kétnapos tábor­ban vettek részt a dél-báatoni evangélikus fiatáok. Balatonboglárról, | Leltéről, Kötéséről, Somogyvámosról és Hácsról harmincán táboroz- [ tak. Akadáyverseny és felderítő túra is volt a színes programsorozat- | ban, s dr. Frenkl Róbert, az evangélikus egyház országos felügyelője is tartott előadást a testi-lelki és szellemi egészségről. A résztvevők tábori áhítatot tartottak és úrvacsoráztak. (Is) KETTŐSTÁRLAT A GIMNÁZIUMBAN. Rendszeresek a kiállítások a kaposvári Nagyboldogasszony Római Katolikus Gimnáziumban. Az iskola aulájában Pótó Ferenc és Pótó Kornélia akvarelljeiből, illet­ve tűzzománcképeiből nyílt kiállítás. A lírai tájképeket, csendélete­ket, valamint a vallásos témájú, míves tűzzománcokat Szirmay End­re költő ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Felvételünkön az alko­tópáros. FOTÓ: LANG RÓBERT Gyógyít a szerető törődés Ünnepre szólt a harang Marcali Négy évvel ezelőtt szentel­ték fel a kápolnát a marcali kórházban. Azóta lett élő az egyházközség és az egészségügyi intézmény kapcsolata. Kiss Iván, Mar­cali plébánosa sokat dolgo­zott azért, hogy a beteg em­berek elesettségükben is gyakorolhassák hitüket, gyógyulásuk érdekében is. „Emberszeretetre, testvéri rész­vétre néha sokkal nagyobb szük­sége van a betegnek, mint az or­vosságra” - Dosztojevszkij állítja ezt Emlékirataiban és igaza van. - Legalábbis alátámasztja szavait a tapasztaláson kívül, az a felmé­rés is, ami nem rég készült a marcali kórházban a betegellátás körülményeiről. Ebből kiderül, szinte minden idős ember, hittől és felekezettől függetlenül, örül annak, hogy a kórházban is lehe­tősége van találkozni a plébános­sal és gyakorolni vallását. Az Ima-kör, a Karitas és az X- esek közül, körülbelül húszán vannak olyanok, akik hetente egy alkalommal Kiss Iván plébá­nos vezetésével eltöltenek egy estét a kórházban. Kórteremről kórteremre járnak, betegeket lá­togatnak. Olyan embereket akik­nek ugyan van hozzátartozójuk, mégsem nyitják rájuk a ajtót.- Nagyon hiányzik a betegek­nek a beszélgetés - mondta Kiss Iván. - Legtöbbűknek nem is az imára van szüksége, hanem csak arra, hogy legyen kinek elmon­dani azokat az apró történeteket, amik a korábbi találkozások óta összegyűltek. Nagyon várnak bennünket és sajnos csak nehe­zen engednek el. Egyre többen vagyunk, de még mindig kevesen ahhoz, hogy egy-egy ágynál any- nyi időt tudjunk tölteni amennyit, főleg az idősebbek, igényelnének. Keszler Terézia, a Marcali Kór- ' ház ápolási igazgatója elmondta: a betegeknek, főleg a vallásos embereknek a gyógyulásban is hitet ad hogy gyakorolhatják val­lásukat, hogy hitről és szerétéi­ről beszélgethetnek hívő társaik­kal. Kiss Iván kedvező tapasztala­tait egyébként, nem csak a kór­házból érkező visszajelzések erősítik: négy-öt olyan felnőtt- keresztelkedés is volt az utóbbi hónapokban,amit a kórházi ta­lálkozás inspirált. ___ FÁBOS ERIKA Ü nnepélyes alkalomból szóltak a harangok Csokonyavisontán: Szat­mári A. Lajos református esperes beiktatta Oláh Ilonát és Oláh La­jost, s átnyújtotta nekik a templom kulcsát és az egyházköz­ség pecsétjét. A gyülekezetbe láto­gatott dr. Márkus Mihály, a dunántúli egyházkerü­let püspöke. Igehirdeté­sében ídemelte, hogy a lelkipásztor legyen pél­da. „Legeltessäek az Is­ten közietek levő nyáját”- idézte a Szentírás sza­vait. Ez a Péter apostoli tanítás arra figyelmeztet, hogy ne kényszerből, nyerészke­désből, uralkodásból vállaljuk ezt a szolgálatot, hanem önként, készsé­gesen, mint akik példaképei a nyáj­nak. A jelenlevő lelkészek egy-egy igével köszöntötték a beiktatott szolgatársakat. Szekeres Dezső, a helyi katolikus egyház nevében mondott köszöntőt. Csík László polgármester és a környező gyüle­Templomtörténet Már 1618-ban van anyaegyháza, 1756-ban templomot szeretnének építeni a hívek, de Mária Terézia nem engedélyezi. így az ak­kor még erdőcsokonyai hívek Visontára kénytelenek átjárni istentiszteletre. II. Jó­zsef türelmi rendelete nyitott új korszakot, végre engedélyt kaptak templomépítésre. A mai, szép templom így épülhetett fel 1784- ben. A falu esperesi székhely is volt. kezetek gondnokai is kifejezték jó- kívánságaikat.Püsök József lelkész üdvözölte leányát és vejét. S így már hat lelkész van családjukban. A házaspár Erdélyből telepedett át, csaknem hat éve kerültek Csokonyavisontára, négy gyerme­kük van. A helyi és a környező gyü­lekezetek híveit pásztorolják, ta­valy szeptembertől újabb négy he­lyen (Lábod és környéke) látják el a lelkészi teendő­ket. Ezzel már tíz eklézsia gondviselői. - Otthonra ta­láltunk, itthon vagyunk Csokonyavisontán - mond­ták. - Fontosnak tartjuk a gyerekek között végzett szolgálatot, az idősek, a be­tegek lelki gondozását is. Vasárnaponként aztán két irányba indulva hirdetjük az evangéliumot. S hogy bírjuk? Istentől nyerünk erőt a kül­detéshez, az ige szava biztat, báto­rít minket: „Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerő­sít”. GAMOS ADRIENN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents