Somogyi Hírlap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-25 / 121. szám

2. oldal - Somogyi Hírlap V I L Á G TÜKÖR 2000. Május 25., csütörtök füH Berlinnek helye lenne a visegrádiak között Prága Németország Közép-Európa ré­sze, ezért a visegrádi csoport­hoz kellene tartoznia - írja a Mladá Fronta Dnes. A prágai lap szerint a csehek, a lengye­lek, a szlovákok és a magyarok érdeke, hogy az új berlini kor­mány figyelme térségünkre összpontosuljon. A visegrádi csoportban - ahogyan azt prá­gai találkozóján a cseh és a szlovák kormányfő is leszögez­te - a német kancellár számára már készen áll a megtisztelő bársonyszék. A cseh újság úgy véli: a ke­leti politika eddig csak szüksé­ges tehertétel volt Németor­szág számára, amely érdekeit Nyugat-Európára és az Egye­sült Államokkal való együtt­működés kiépítésére összpon­tosította. Ha a németeket Kele­ten valami érdekelte, akkor az Oroszország volt. Kohl kancel­lár keleti politikája is kimerült a német újraegyesítésben. Most viszont Berlin számára új szerep kínálkozik: az Európai Unió kibővítésének keresztül­vitelével Közép-Európában megváltozhat a németekről korábban kialakult kép. Az újság leszögezi: ugyanak­kor a kelet-európaiaknak is mindent meg kell tenniük azért, hogy felkeltsék a néme­tek érdeklődését régiónk iránt. Németországban ugyanis ma - a háború utáni kitelepítetteken kívül, akiknek az érdeklődése részben érzelmi okokra vezet­hető vissza - Közép-Európa szinte senkit sem érdekel. ■ Új dollárbankók USA Új, nehezebben hamisítható 5 és 10 dolláros bankjegyeket hoztak forgalomba az Egyesült Államokban. A változtatást az indokolja, hogy ma már a digi­tális technikasegítségével kiváló másolatok készíthetők. A pénz- hamisítók dolga mégis egyre bonyolultabb. Az 1996-97 óta tartó „pénzmegújítás” után a 100, az 50 és a 20 dolláros pénzjegyek legnagyobb részét már igen nehezen utánozható változatokra cserélték. Egyre nehezebb felvenni a harcot a pénzhamisítókkal, már csak azért is, mert nagyon so­kan vannak. A jó minőségű ha­misítványok olyan tömegben kerülnek forgalomba, hogy a hatóságok dolga napról napra reménytelenebbnek látszik. Szerencsére ők ezt nem így gondolják: a pénzhamisítások leleplezésére szakosodott tit­kosszolgálat egyedül tavaly 3466 embert vett őrizetbe, és 14 millió dollár értékű hamis bankót foglalt le. ____________■ B írák mennek Koszovóba? Martonyi János értékelése a NATO külügyminiszteri értekezletéről Hasznosnak minősítette a NATO külügyminisztereinek ked­di ülését Martonyi János. A magyar diplomácia vezetője szerint az alapvető kérdésekben - elsősorban az európai biztonsági és védelmi politikát érintő témákban - rendkí­vül kedvező előrelépés történt. Robertson főtitkár az amerikai külügyminiszterrel fotó: feb/reuters Firenze Martonyi János kijelentette: most már mindkét szervezetben - a NATO-ban és az Európai Unióban egyaránt - el lehet kez­deni a védelmi politika kidolgo­zásával, reformjával kapcsolatos munkát, mert létrehozzák azo­kat az intézményes állandó kere­teket, amelyek megteremtik a két szervezet közötti együttmű­ködés kereteit. Az ülésen ebből a szempontból is sokan kiemelték a hat tagjelölt szerepét és nélkü­lözhetetlenségét. Az ülés résztvevői alaposan megvitatták a Balkán problémá­ját. Ezzel kapcsolatosan derűlátó hangnem uralkodott annak elle­nére, hogy mindenki látja a ne­hézségeket - mondta a Külügymi­niszter. Mindenki tudja, hogy a konfliktusok legfőbb forrása a je­lenlegi belgrádi rezsim, de senki sem látja előre, mi is fog történni a jövőben. Ezzel együtt Délkelet- Európa egészében nagyon fontos és pozitív változások zajlottak le; Horvátországban és Bosznia-Her­cegovinában a jelek szerint foko­zatosan rendeződnek a belső po­litikai viszonyok. Magyarországnak továbbra is az a véleménye, hogy a problé­mák ellenére a koszovói folyama­tok alapvetően megfelelő irány­ban haladnak. Erősödik a polgári közigazgatás, a rendőrség szere­pe, a KFOR betölti feladatát. Ma­gyarország a pénzügyi nehézsé­gek ellenére fenntartja jelenlétét mind az SFOR-ban, mind a KFOR-ban. Martonyi most jelezte először, hogy Magyarország fon­tolóra veszi bírák küldését, akik a koszovói igazságszolgáltatást se­gítenék _____________________■ A kivonulás kérdőjelei Izrael tegnap befejezte a dél-libanoni csa­patkivonást, és lezárta a két ország közötti határátkelőt. Kedden itt haladtak át a mene­kültek, főként a Dél-libanoni Hadsereg volt tagjai. Amikor néhány napja Izraelben járva a libanoni határkörzetben elhelyezkedő legnagyobb tele­pülés, Kirjat Smona központjába vezetett utam, az ott élők azon vitatkoztak, mi várható a július 7-ig megvalósuló csapatvisszavonás után. A jövő időből azóta jelen idő lett, hiszen jó öt héttel a bejelentett dátum előtt már el te hagyták az utol­só izraeli csapatok Dél-Libanont. Először 1978-ban nyomult be Izrael Libanon­ba, válaszul a palesztin támadásokra, s jó másfél évtizede alakított ki egy mintegy 850 négyzet- kilométeres ütköző övezetet. Itt - az izraeli kato­nák mellett - főként a keresztényekből verbuvá­lódó Dél-libanoni Hadsereg (SLA) teljesített szö­vetséges erőként szolgálatot, miközben az Irán által támogatott és Szíria által megtűrt síita fegy­veresek mind agresszívebben léptek föl. Dél- Libanon megszállása közel ezer izraeli katona életébe került, s mind többen követelték a zsidó államban a katonák hazatérését. Miért határozták el ilyen hirtelen a vissza­vonulást? Egyrészt mert a biztonsági zóna már nem jelentett megoldást, a Teherán által szállí­tott katyusa-rakétákkal ugyanis átlőttek felette. Másrészt Izrael hiába volt haditechnikai fölény­ben, az öngyilkos terroristákkal szemben nem tehetett semmit. A visszavonulás így mind a ka­tonai vezetésnek, mind az ott szolgáló katonák­nak kedvez. Fontos politikai-erkölcsi szempont­ból is: Izrael - ha megkésve is - teljesíti az ENSZ Biztonsági Tanácsának a kivonulásra vo­natkozó határozatát, javul nemzetközi megíté­lése, s előnyösebben alakulhat viszonya azok­Kivonultak a páncélosok is kai az arab országokkal, amelyekkel kapcsola­tokat ápol. A kivonulás pozitív fordulatot hozott, mert el­maradtak a Hezbollah támadásai, de az izraeliek távozása zűrzavart keltett az SLA-tagok köré­ben. A milicisták jó része Mardzsajún városának görögkeleti katedrálisában húzta meg magát, életüket féltve az izraeli csapatkivonás után. A katonák fele Izraelbe menekült, több mint egyharmada megadta magát a libanoni kormány biztonsági erőinek, a maradék átállt a Hezbollahhoz. irétii Munkatársunk helyszíni jelentése Orbán Viktor Törökországban Ankara Háromnapos hivatalos láto­gatásra tegnap este Török­országba érkezett a magyar miniszterelnök. A tárgyalá­sok középpontjában a szö­vetséges! kapcsolatok erősí­tése és gazdasági kérdések állnak. Amióta hazánk a NATO tagja, a hagyományosan jó magyar-tö­rök kapcsolatok szövetségesi vi­szonnyá váltak. Ez a körülmény meghatározza Orbán Viktor és Bülent Ecevit kormányfő ma kez­dődő megbeszéléseinek jellegét és tartalmát. Katonai és belügyi téren a kö­zelmúltban tovább erősödött az együttműködés, több megállapo­dás van érvényben a hadiipari kooperációról, illetve a szerve­zett bűnözés és a terrorizmus el­leni fellépésről. Gazdasági kap­csolatainkban szintén pozitív fordulat következett be, s Török­ország bekerült hazánk 30 leg­fontosabb partnere közé. Jelen­leg több mint száz vegyes vállalat működik, főleg a kereskedelem­ben, a szolgáltatásban és az ide­genforgalomban. Ankarai és isztambuli találko­zóin a magyar kormányfő várha­tóan szorgalmazza majd magyar cégek további bevonását külön­féle törökországi építkezésekbe, s az eurázsiai ország fontos piac­ként szerepel hosszú távú kül­gazdasági terveinkben is. Szerda este a magyar nagykö­vetségen Orbán Viktor a Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti Kereszt fokozata kitüntetést adta át a 81 éves Hasan Eren nyel­vészprofesszornak, hazánk elkö­telezett barátjának. A hivatalos kormányfői látogatás programjá­ban szerepel magyar emlékhe­lyek felkeresése, köztük a rodos- tói Rákóczi Múzeum megtekin­tése iS. CSÁK ELEMÉR HÍREK RÖVIDEN Románia integrációja hazánk érdeke is Magyarország számára alapvető érdek Románia európai integráció­ja, de látni kell, ha a romániai reformfolyamat megtorpan, s a de­mokratizálódásban visszaesés következik be, az Románia integrá­cióját lényegesen megnehezítheti - jelentette ki szerdán Szent- Iványi István, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. A Sza­bad Demokraták Szövetségének küldöttsége találkozott az RMDSZ polgármesterjelöltjeivel Nagyváradon, Marosvásárhelyen és Kolozs­várott. A Szamos menti városban - tegnap tévesen Maros-partinak neveztük - az RMDSZ a mostani, júniusi helyhatósági választáson indít első alkalommal saját polgármesterjelöltet Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter személyében. Michal Kovác fia diplomata lesz Külügyi szolgálatba lép az egykori szlovák államfő fia, ifjabb Michal Kovác, akit öt éve apja lejáratásának szándékával erőszakkal kül­földre hurcoltak, és egy ellene folyó csalási ügyben kiszolgáltattak a német hatóságoknak. Az ifjabb Kovác ellen a müncheni bíróság már megszüntette az eljárást, de Szlovákiában még mindig nem sikerült bíróság elé állítani az elhurcolása ügyében vádolt személyeket. Még nem működhet az Aurul A nagybányai Aurul vállalat nem kapott ideiglenes működési enge­délyt - mondta szerdán loan Gherhes, a Máramaros megyei környe­zetvédelmi hivatal vezetője, miután a magyarországi sajtóban olyan hírek jelentek meg, hogy ismét termelhet a tiszai ciánszennyezést okozó vállalat. Az Aurul május eleje óta már többször kérte az ille­tékes hatóságoktól a termelés újraindításának engedélyezését. Erről nem lehet szó mindaddig, amíg az illetékesek meg nem teremtik a működés biztonságos műszaki feltételeit - közölte a szakember. Különleges feladat az Atlantis számára Az Atlantis űrrepülőgép legénysége szerdára virradóra elkezdte visz- szavontatni a nemzetközi űrállomást a megfelelő keringési pályájá­ra, folytatta a karbantartási munkálatokat, és felkészítette az állo­mást a jövőbeli űrmissziók fogadására. Az űrállomás hetente mint­egy 2,4 kilométert veszített a magasságából, és ha nem állítják vissza eredeti röppályájára, az év vége felé visszazuhant volna a légkörbe. Amerikába kerül a SZER prágai archívuma Rövidesen az Egyesült Államokba szállítják a Szabad Európa Rádió (SZER) és a Szabadság Rádió archívumát, amely jelenleg Prágában van. A dokumentumokat a kaliforniai Stanford Egyetem Hoover Inté­zetében helyezik el. Az intézet képviselői a hét elején Prágába érkez­tek, hogy a rádió ületékeseivel, valamint a cseh hatóságokkal megtár- gyalják az archív anyagok átszállításának konkrét teendőit. _______■ K émszolgálatok együttműködése Az amerikaiak átadják a németeknek az ügynöklistát TURISTARIOGATÓ. A horvátországi Blitvenica sziget közelében, Splittől 100 kilométernyire északra egy 8 méter hosszú, két és fél tonna súlyú cápát fogtak ki 190 méter mélyből a halászok. A tengeri raga- dozót preparálják, és a sziget központjában, Rogoznica falu főterén állítják ki._____________fotó: feb/epa R égi igazság, hogy a titkosszolgálatok együttműködésének kényesek a határai - még szövetségesek között is. Ez a tétel ismételten és látványosan bebizonyosodott. nők a berlini kancellári hivatalban fogadta a CIA küldöttségét, és a vendégektől ünnepélyesen átvett egy komputerlemezt. Ez a CD a végre megszületett döntés jelképe. Azé, hogy az amerikai Cég annyi huzavona után átadja német part­nereinek a listát a Stasi külföldi kémszolgálatáról, amelyet a legen­dás Markus Wolf vezetett. Wolfot egyébként sokan Wal­ter Schellenberghez, az SS külföldi hírszerzésének ugyancsak hírne­ves vezetőjéhez hasonlítják. A zongoragyáros náci meggyőződé­sű fia idejében kapcsolatba lépett az amerikaiakkal, és alighanem ennek köszöntő, hogy a háború után egy haja szála sem görbült Washington - Berlin A CIA ugyanis csak most adja ki a németeknek az NDK-kémek listá­ját. Az amerikai kémszolgálat régóta rendelkezett a gyanított vagy bizonyítottan (a korábbi) Nyugat-Németországban tevé­kenykedő NDK-ügynökök listájá­val, sőt ez a névsor valószínűleg teljesebb, mint a német kémelhá­rításé. Alighanem éppen ezért volt szükség egy évtizedre ahhoz, hogy a szuperkényes listát az im­már egyesített Németország ille­tékes hatóságai megkapják. Hosszú egyezkedés után Ernst Uhrlau, a titkosszolgálatok koordi­nálásáért felelős német főhivatal­meg. Wolf is idejében váltott, s a CIA megszerezte a nyugatnémet földön ügyködő kémek listáját. A mostani megállapodás nyo­mán 2001 közepéig az amerikaiak összesen száz megabájtnyi adatot adnak át a németeknek, és ez ösz- szesen 2402 dosszié teljes tartal­mát jelenti. Az adatok zömét az amerikaiak viszont csak azzal a feltétellel engedik át, ha azokat a németek államtitokként kezelik. A Cég ellátja partnereit a listák megfejtéséhez szükséges tárgyi és technikai koordinátákkal is. A Wolf-intézet annak idején számos szupertitkot különleges módon vett mikrofilmre, hogy ezek tartalma akkor se legyen ért­hető, ha ellenséges kezekbe ke­rül. A CIA főhadiszállásán persze az ilyen apróságok nem jelenthet- tek akadályt. ____________(harmati

Next

/
Thumbnails
Contents