Somogyi Hírlap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-20 / 117. szám

14 ★ MOZAIK ★ 2000. május 21. Kapoli vér a vadászszivben Csak egy hajszálon múlott, hogy Horváth Béres Jánost nem a saját szobra nyomta agyon. A kapossz- erdahelyl faszobrász egyedül pró­bált megbirkózni a több mázsás kontyvlrág fölállításával, ám az al­kotásból letört egy darab, s a csörlő Is elszakadt.. Az utolsó pil­lanatban sikerült ugyan elugranla, de kezének remegése még hosszú Ideig Jelezte: nehezen dolgozta föl az „élményt”. A kaposvári Piramid 2000 építőipari Kft emberei is csak egy óriásdaru segítség­éve tudták talpra állítani a Kaposszerdahelytől, Szilvásszentmár- tonig húzódó út mellé szánt közel egy méter átmérőjű, 2-2,5 méter magas tölgyfaszobrokat, melyek a Zselic ősho­nos virágait - a kakasmandikót, a mo­csári nőszirmot, a konytyvirágot, a méhbangót, a kockás liliomot és a ha­rangvirágot - ábrázolják. Horváth Béres János nagy álma valósul meg, ha elké­szül és méltó helyére kerül a tervezett 21 alkotás, melyhez fogható hazánkban még nem született.- A Sefag szinte valamennyi somogyi erdésze segített kiválogatni a legszebb, 200-250 éves tölgyeket, melyeket aján­dékba kaptam a munkához. A terveim már 1998-ban elkészültek, s a megvaló­sítást a megyei közgyűlés, valamint egy millenniumi pályázat is segítette. Egy- egy ilyen szobor megmunkálása óriási wmmmmmmmmm Mottó: Emikor kivágtátok az utolsó fát, megmérgeztétek az utolsó folyót, akkor megtudnátok, hogy a pénz nem ehető.” (Indián közmondás) ■■■HMM feladat; egy hónapig is eltart. A Zselic- nek a civilizációtól szinte még érintet­len táján fölállított 21 alkotás a XXI. szá­zadra utal, melynek szerintem a legfon­tosabb feladata a Föld természeti érté­keinek a megőrzése, megóvása. Ugyan­akkor turisztikai látványosság, mely re­ményeim szerint esztétikai élményt is jelent a felnövekvő nemzedéknek. Horváth Béres János virágszobrát tegnap avatták föl- Faszobrász, vadászkések mesteri faragója, természetjáró és vadász egyszemélyben. Honnan ered a termé­szet, a Zselic iránti olthatatlan vonzal­ma?- Ötéves korom óta jártam az erdőt a nagyapámmal, aki egy szennai paraszt- ember volt. Gombásztunk, fát vágtunk, vadat űztünk. Ebbe nőttem be­le, ez lett az én világom. Kis­gyerekként mindig körülötte tüsténkedtem és a nekem szánt két mogorva szava között, mindig akadt egy-egy jó is. Ugyanis a jobbak közül való voltam; mindenhol ott téblá- boltam, ahol nem kellett volna. Ha va­lamit nem úgy csinálok, ahogy kellene még ma is megjelenik előttem szeretet­reméltó arca, amint mutatóujját magas­ra emelve zsörtölődik: - Ejnye gyerek már megint mint csináltál? - vélem hal­lani. Ilyenkor elszégyellem magamat és igyekszem kiküszöbölni a csorbát. FOTÓ: KOVÁCS TIBOR Emlékszem, a falusi szekercétől a fejő­és faragószékig, hor­dókig, kádakig, mindent maga csinált. A fa életünknek a része volt. Talán az sem véletlen, hogy az ország fafaragó­inak több mint a felét a kies Somogy adta...- Mitől a kényszer, ha meglát egy fát, azonnal vésőt kell ragadnia?- Nagyanyám Kapoli lány volt. Kapo­li Rozália. Idén vettünk tőle örök bú­csút. A híres fafaragó dinasztia vére ke­ring bennem. Nagyapámnak is volt egy Kapoli botja, amit a padláson őriztünk, hátha szükség lesz rá. Egyszer mér­gemben kettétörtem, &if4ja.csak néze­gettem a megcsonkított botot és elszé­gyelltem magamat. Megsejtettem ben­ne az alkotás szépségét, egyediségét. Nagyapám mindenben bátorított. Har­madikos lehettem, amikor az utca vé­gén található agyagból figurákat for­máztam, amit a kályhában ki is éget­tünk. A legelső faragásom azonban egy busómaszk volt. A televízióban láttam miként készül, majd egy fűzfából meg­faragtam. Elég jól sikerült. Nagyapám öt éve halott, de örökül hagyta a fákat, a vésőket, a természet szeretetét. Feke­te István, Széchényi Zsigmond, Kittenberger Kálmán könyvei erősítet­ték bennem az erdő és vad iránti von­zalmat, melyet Horváth József botani­kus segítségével tudományos igénnyel is tanulmányoztam. Akárcsak a vadak viselkedését, hiszen erdő nincs vad nél­kül és vad sincs erdő nélkül. Horváth Béres Jánosnak nem volt ta­nítómestere csak példaképe. Csikós Nagy Márton szobrai tették rá a legmé­Névjegy: Horváth Béres János faszobrász 1960 március 29-én született Kaposváron. Iskoláit is ott végezte; több szakmát tanult. Kaposszerdahe- lyen él; ottani műtermében alkot, s kiállításoknak is helyet ad. Négy éve kenyere is a faszobrászat. Családos: lánya, Nikolett 18, fia Tivadar 13 éves. Hobbija a munkája és a természetjárás. Faszobra­ival több országos kiállításon aratott sikert lyebb benyomást. Ismeretlenül is le­nyűgözte a somogyi alkotó igényessé­ge. Kezdetben ő is paraszti figurákat formázott, majd 17 éves korától ama­tőr képzőművészeti kiállításokon is részt vett. Mint mondta: örökös máso­dikként értékelték munkáit.- Harminchat évesen döbbentem rá, hogy elmúlott a fél életem és nem azt csináltam, amit szerettem volna. Neki­álltam a faragásnak; állatfigurákat, fő­ként vadakat, később vadászjelenete­ket ábrázoló dombonpűveket készíte­tem. Kezdetben csak a szomszédok­nak, később egyre többen meg is vásá­rolták. Rendelésre azonban sosem dol­gozom. Alkotni csak a saját érzéseim­ből, világomból tudok. Az első komo­lyabb munkámat a fiatalon elhunyt, te­hetséges Balogh Péter grafikája nyo­mán készítettem a lesben álló vadász­ról. Örökös kísérletező kedve új megol­dások felé hajtotta: műtermében egy élethűre festett kaffer bivaly dombor­mű-portréja készteti megállásra a láto­gatót. S még valami: a formatervezett, saját szabadalmú vadászkés-gyűjtemé- nye, melyhez hasonló - mint mondta - nincs a világon. Minden darab szarvas­bőrrel bélelt, pengéjük a világ második legjobb minőségű rozsdamentes acél­jából, a Hitachi gyárban készült. A pengébe gravírozva a millennium év­száma, a markolatán faragott tölgyfale­vél, belül kihagyva a hely a tulajdonos monogramjának. A kések márka és a sorszámjelzéssel ellátott egyedi dara­bok, mondhatni személyre szabottak. A márkajelzés és a szegecsek, akár csak az ötvös munka tiszta ezüstből készültek.- Ezek igazából nem csupán kések, rangot is adnak a viselőjüknek. Magyar és külföldi nagykövetek, miniszterek vásárolják leginkább. Legnehezebbnek és egyben a legnagyobb élménynek mégis a szarvas ábrázolást tartom. An­nál már csak egy valami nehezebb, a női test megformázása.- Még nem próbálta?- Nem. Arra meg kell érni.- És a vadászat?- Két éve nem űzöm a vadat, csak fa­ragok.- Nem hiányzik?- Nagyon. Aki vadász szívvel szüle­tik, az úgy is fog meghalni.- Van olyan, hogy vadász-szív?- Van. Ez egy ősi inger, belső kény­szer, élmény, mely azt sugallja: menni kell a vad után. Széchenyi Zsigmond gróf úgy fogalmazott: a vadászat vad- űzés és erdőzúgás. A vadászszív va­dász-kultúrával nemesebbé faragja az embert.- Él ma ez a kultúra?- Él. Kaposváron például az orszá­gosan is elismert Bőd Lajos révén, aki ezreknek adta már ezt a kultúrát.- Horváth Béres János kinek adja át tudását, a természet iránt érzett szere­tetét?- Az embereknek igyekszem örömet szerezni, akik sokfélék. Én, a jó embe­reknek szeretnék örömet szerezni. Várnai Ágnes Vad virágos út és tempJomszentelés Száznégy éves egykori re­formátus templom újjászüle­tését ünnepelték tegnap Eddén. Az immár ökumenikus - katoli­kus, református és evangélikus - híveket egyaránt szolgáló szent hajlék avatásán és szente­lésén Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériu­mának politikai államtitkára mondott köszöntőt. Megyeri Já­nos, a település polgármestere itt adta át az Edde díszpolgára kitüntetéseket és a bronz emlék­plaketteket, melyek egyikét Szanyi Éva, a Szociális és Csa­ládügyi minisztérium főosztály- vezetője vett át. A templomot a három történelmi egyház képvi­selői szentelték fel. Nem csak a tavasz élő, ha­nem a Zselic őshonos, fába vé­sett, vadvirágai is díszítik teg­naptól a Kaposszerdahelytől Szilvásszentmártonig húzódó települések sorát. Horváth Béres János faszobrász monumentális alkotásait a falunapon avatták fel a művész a kiállítótermében, ahol a kaposvári iparművészeti szakközépiskola üvegművész jelölt diákjainak munkáiból is nyílt tárlat. Este Auth Csilla és Forgách Gábor színművészek szórakoztatták a falunap részt­vevőit. A férfi lábszépségverseny volt a különlegessége a felsőmoc- soládi falunapnak, ahol a bicik­li-, akadály-, főző-, és lángosevő verseny után a sörivók befoga­dóképességét is próbára tették, majd a női foci kerekded részt­vevőinek szurkolhattak az estét bállal záró felsőmocsoládiak. (Várnai) CSALÁDI ÉLET, STÍLUS ÉS SOKOLDALÚSÁG EGYÜTT! JJ t I • f Az 5 ajtós Swift könnyed formái JjJ SJSj SJ Jj fantasztikus tárolókapacitás rejlik. • kedvező hitelkonstrukciók • helyszíni ügyintézés • közalkalmazotti kedvezmények • teljeskörű szerviz. $ SUZUKI A CSALÁD AUTÓJA! SUZUKI KAPOS AUTO Kft. Kaposvár, Vár u. 16. Tel./fax: 82/312-826 www.kapos-auto.kozep.com Szolid motorosok A csillogó motorok nagy feltűnést keltettek Kaposvár belvárosában fotó: kovács Kaposváron járt tegnap a skandináv gazdasági élet színe Java. Az üzletemberek, bankárok, rallyversenyzők és színészek motorral gör­dültek be a Kossuth térre, nem kis feltűnést keltve. Öt motoros rendőr, két rendőr­autó, egy Harley Davidson szer­vizautó, egy kísérő busz, egy mentőautó és több biztonsági ember - ekkora stáb vette körül a több mint harminc üzletem­bert és közéleti személyiséget. A finn Elcoteq elektronikai cég szervezésében a motorosklub tagjai ötödik alkalommal pat­tantak motorra, hogy bejárjanak egy országot. Ezúttal Antti Piippo, az Elcoteq elnök-vezér­igazgatója és többségi tulajdo­nosa vezetésével hazánkat vá­lasztották. Aktualitást az adott a túrának, hogy a multinacionális cég tavaly 100 millió dollár kö­rüli befektetés helyszínéül Dél- Magyarországot, Pécset válasz­totta. A túra során nem véletle­nül álltak meg Kaposváron: a somogyi megyeszékhely iránt élénken érdeklődnek a finn és svéd befektetők. Érdeklődésü­ket tovább fokozta, miután Szita Károly elmondta, az idén átad­ják Kaposváron a déli autópálya első szakaszát, és hogy a taszári reptér immár a polgári repülés céljait is szolgálja. Víg József, hazánk finnor­szági nagykövete a Somogyi Hírlap Vasárnap reggelnek el­mondta, a rövid látogatás után még a nyáron visszatérnek Ka­posvárra, hogy konkrét gazda­ságfejlesztési, befektetési lehe­tőségekről tárgyaljanak. A teg­napi találkozó után már isme­rősként köszönhetik egymást a felek, köztük Sárdi Péter va­gyongazdálkodási igazgató, aki a kíváncsiskodóknak megmu­tatta a városháza irodáit, s el­mondta: ez bizony nem egy mú­zeum, hanem munkahely, ahol a hétköznapokban‘élénk mun­ka folyik. Budapestről Orbán Viktor kormányfő indította útjá­ra a csapatot -, köztük a Nokia, az Ericsson, a Hewlett-Packard és a Finnair vezetőit -, s a fotó­sok kedvéért még a börszerelést is felöltötte. Nem tudott ellenáll­ni a kísértésnek Szita Károly polgármester sem, aki a város­háza dísztermében mondott kö­szöntője után bőrdzsekit, sap­kát, valamint szemüveget ka­pott, s vagy ötven lovat is tettek alá: ennyi lóerő hajt egy átlagos Harley-t. B. T.

Next

/
Thumbnails
Contents