Somogyi Hírlap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-20 / 117. szám

4. oldal - Somogyi Hírlap MEGYEI KÖRKÉP 2000. Május 20., Szombat HŰI Hírek MŰVÉSZETI TÁBOR. A hagyó mányos szövő, kerámia és textil­festő műhely az idén a rajzolás­festéssel egészül ki a Somogy Me­gyei Művelődési Központ közép- iskolás iparművészeti tábora. A több éve megrendezett táborban az általános iskolák tehetséges 7- 8. osztályos tanulóit is várják. A táborvezető az idén is Katona Ka­ta iparművész, a grafikai és textil­festő műhely vezetője lesz, amint Székely Piroska keramikus, Mo­csári Mária textilművész is vissza­térő oktatók, (bt) MUSICAL SIÓFOKON. A veszp­rémi Petőfi Színház vendégszere­peit a Dél-Balatoni Kulturális Köz­pontban, Siófokon. A nagy siker­rel játszott Dés-Geszti-Békés al­kotta A Dzsungel könyve című musicalt három egymást követő napon adták elő a veszprémi tár­sulat tagjai tegnap, (tz) ÉGETT A HÁZ ÉS A TETŐ. Tűz ütött ki Tóthújfaluban egy családi házban. Kigyulladt egy szoba, s a lángok átterjedtek a tetőszerke­zetre. A kivonuló barcsi és sziget­vári tűzoltók négy és fél órát küzdöttek a lángokkal. A tűz okát vizsgálják, (szs) ADAKOZÓ SZAKSZERVEZET. Három intézményt gazdagított az egykori húskombinát szakszerve­zetének mintegy 11 ezres könyv- állománya. A hatvanas évek óta gondosan kialakított üzemi könyvtárat az utóbbi időben már kevesen látogatták, ezért a volt Pini, majd most Kometa húsipari szakszervezet úgy döntött, hogy olyanoknak adja a könyveket, akik haszonnal forgathatják. Az értékes adományon a Munkácsy Mihály Gimnázium, a kaposvári városi könyvtár és a patalomi szociális otthon osztozott, (ié) VIRÁGOS GYUGY. Virágültetés re várja a napokban tagjait a gyu- gyi Legyen szebb a mi falunk egyesület, amely ezer tő virágpa­lántát nyert tavaly. Az egynyári vi­rágokkal a következő napokban ültetik be a lámpaoszlopokon és az utcanévtábla alatt lévő virág­tartókat, valamint az emlékmű környékét. A lelkes egyesület ta­valy egymillió forintot nyert a So­ros Alapítvány pályázatán is, en­nek segítségével telepítették a millenniumi fasort, s már földbe kerültek a fák a parkerdő és a sportpálya mellett is.(ié) KERTI PARTI. A komlói Rehabilitast látta vendégült teg­nap a kaposvári Fiatalok Otthona, ahol hangulatos kerti mulatságot és játékos vetélkedőt szerveztek. A komlói szervezet értelmi sérült, de munkaképes fiatalokat foglal­koztat, akik fa eszközöket készí­tenek, seprűt kötnek, rongysző- nyeget szőnek, (ié) _________■ B ÖK: erős önkormányzatot Kaposvár Működőképes, erős és önálló önkormányzatokra van szük­ség ahhoz, hogy a tőlük el­várt módon kielégíthessék a helyi lakosság igényeit. Nem vitás, a rendszert tovább kell fejleszteni, ám annak módjá­ról sokféle elképzelés van. Az önkormányzati rendszer to­vábbfejlesztése volt a témája annak a szakmai konferenciá­nak, melyet tegnap rendezett meg Kaposváron a Baloldali Önkormányzati Közösség. A megnyitót az év polgármestere, a nyíregyházi Csabai Lászlóné tartotta, aki szerint az idei tá­mogatási rendszer az önkor­mányzatok számára felér egy Bokros-csomaggal. Másfél évti­zedes szakmai tapasztalattal úgy véli, a biztonságos műkö­déshez legalább tíz évre stabili­zálni kellene a szabályozást. Dr. Ivancsics Imre egyetemi docens az önkormányzati tevékenysé­get elemezve arra világított rá, hogy napjainkban egyre több a kötelező feladat, amely a tele­pülési költségvetésből olyan so­kat vesz el, hogy fejlesztésre már szinte nem is marad pénz. A pécsi egyetem tanszékvezető­je szerint ha nincs szabadon fel­használható forrás, akkor elve- Dr- Lamperth Mónika és dr. Ivancsics Imre szik az önkormányzatiság lé­nyege. A szakmai nap előadásai a közigazgatás re­formjáról, az önkormányzatok képviseletéről, a helyi társadalomról szóltak, míg Győr polgármes­tere a nagyváros menedzseléséről is beszámolt. Az Európai Unióba készülő Magyarországon egyre többször merül fel a régiók szerepe, ami a tegnapi konferencián a regionális önkormányza­tok kialakulásának lehetőségeként került napi­rendre. A BÖK szerint 2002-ig meg kell születnie a döntésnek, hogyan alakul a régió - megye - tele­pülés kapcsolata, ám regionális önkormányzatot választani nem lehetne 2006-nál korábban. Hang­súlyozták, hogy a regionális szervezet csak akkor FOTÓ: LANG RÓBERT működhet majd hatásosan, ha önálló forrást, saját hatáskört és megfelelő jogosítványokat is kap. A szocialisták szerint a kormány jelenlegi politikája ezzel ellentétes, mert éppen az állami szerepválla­lást erősíti. A Szocialisták a független és erős önkormány­zatokért dmű konferencia nyitánya volt egy ren­dezvénysorozatnak, melyet júniusban indít útjára a csaknem kétezer tagot számláló BÖK. Dr. Lamperth Mónika elnök elmondta, hogy az MSZP programalkotását készítik elő azok a beszélgetések, melyekre valamennyi megyében, pártállás nélkül várják az önkormányzati vezetőket. ______uzményd E gymást segítik a mozgássérültek Két évtized alattl9-ről csak­nem négyezerre nőtt a tagok száma a Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesületé­nél, amely ma már kiemelten közhasznú szervezetként, több intézményt is működtet. Az egyesület hőskorát, a kezdeti próbálkozásokat elevenítette fel tegnap a jubileumi ünnepségen dr. Hegedűs Lajos elnök. Az érdek- védelmi tevékenység, a közösség teremtés, a támogatások eljuttatása és a szolgáltatások mellett az el­múlt húsz évben szinte a semmiből több szervezetet, illetve intéz­ményt is létrehozott az egyesület. Sz első az 1985-ben felépített igaü rehabilitációs központ volt, ahol ma már évente 350-400 súlyosan mozgássérült embert látnak el, akik az ország különböző részei­ből, de még külföldről is érkeznek. Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására alakult a Prakti­kum Kft, melynek vagyonértéke ma mintegy 40 millió forint, s jelen­leg több mint száz dolgozót foglal­koztat. A vállalat nyereségesen mű­ködik, most építik az új telephe­lyét, ahol újabb sorstársaiknak is tudnak majd munkát adni. Phare támogatás indította el az Önálló Élet Segítő Központot, melynek te­vékenységi körébe tartozik a sze­mélyi segítségnyújtás, a speciális szállítás, a házi szakápolás, a gyó­gyászati segédeszközök javítása és a munka-rehabilitációs szolgálta­tás. Ez utóbbinak köszönhetően ta­valy 52 sorstársuk tudott elhelyez­kedni. Négy éve működik a Napsugár gyógypedagógiai központ, ahol kezdetben csak 11 súlyosan fogya­tékos gyermek nappali szociális el­látását vállalták fel, ám mára száz­nál is többen vesznek részt a kü­lönböző fejlesztő felkészítéseken. A legfrissebb intézmény megnyitá­sát az őszre tervezi az egyesület: Nagyatádon olyan lakóotthont ter­veznek, ahol a városban és a kör­nyéken élő fogyatékosoknak nyúj­tanak majd sokrétű szolgáltatást. _________________________________ IZMÉNYI K özös akarat az átkelő Kapronca A horvát tárgyalófél magyar nyelvre lefordított tanulmány­tervvel érkezett arra a megbe­szélésre, amelyet Kaproncán folytatott a dr. Gyenesei István vezette megyei tárgyaló dele­gáció. Kiderült: a gyékényesi közúti határátkelőt mindkét fél szeretné megépíttetni. A horvát oldalon is szeretnék, ha minél előbb sor kerülne Gyékényes határában a vasútátkelő mellett egy közúti határállomás megnyitására. Dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnö­ke ugyancsak magával vitte Kaproncára a ma­gyar oldalon elkészült ta­nulmánytervet, s el­mondta a tárgyalópart­nereinek, hogy a mi par­lamentünk illetékes bi­zottságát kihelyezett bi­zottsági ülésre akarják meghívni a határ mellé, s a megyei és az országos területrendezési tervben is megkü­lönböztetett figyelmet szánnak a gyékényesi közúti határállomás megvalósításának.- Nikola Gregur, a kaproncai fő­ispán letette a tárgyalóasztalra az ál­taluk elkészített tanulmányterv ma­gyar nyelvű változatát - mondta Szászfalvi László országgyűlési kép­viselő (MDF). - A horvátok is ko­molyan gondolják tehát az új átkelő megnyitását. Ezzel egyébként már felkeresték a külügyminisztériumu­kat és a zágrábi magyar nagyköve­tet is. Márciusban, amikor Buda­pesten járt Zlatko Tomcsics, a hor­vát parlament elnöke, országgyűlé­si bizottsági tagként én is ott vol­tam a megbeszélésein ahol ugyan­csak szóba került a határállomás kérdése. Ő határozottan támogatja az elképzeléseket. A magyar tanul­mánytervet átadtuk a tárcaközi bi­zottságának, s várunk a döntésre.- Szeretnénk, ha még az idén döntés születne mindkét oldalon, s ezzel megköthetnék a kormánykö­zi megállapodást, s megkezdőd­hetne a munka - mondta dr. Gyenesei István, aki a somogyi de­legáció vezetőjeként ar­ra is ígéretet tett, hogy segítenek annak a 150 ezer forintnak az előte­remtésében, amely le­hetővé _ tenné, hogy Légrád-Őrtilosnál éven­te kétszer két napra ha­tárt nyithassanak. A kétoldalú megbe­szélésen a sport és a kul­turális kapcsolatok mel­lett szóba került a gazda­sági együttműködés fejlesztése is, főként a kisvállalkozások között. Megállapodtak abban, hogy az őszi krizseváci vásáron ott lesznek a so­mogyiak is. Dr. Gyenesei István meghívta a testvérmegye vállalko­zóit a kaposvári Alpoktól az Adriáig nemzetközi kiállításra. Megvizsgál­ják annak lehetőségét, hogy elme- het-e Kaproncáig a régióvonat, amely természetesen Horvátország­ban is minden fontosabb települé­sen megállna. LENGYEL-NAGY Ifeypui 9 5l1 jaj iöT S­SOJ» Ä-U ür r?L? Őrzik az erdők egészségét (Folytatás az 1. oldalról) Az elemi károk közül a belvíz, a hó, a vihar és az aszály veszé­lyeztetheti erdőinket, a biotikus károsítók közül pedig a vadkár a legjelentősebb, ezt követi a rovar és a gomba. Az erdőtörvény min­den gazdálkodó számára kötele­zővé teszi a faállomány egészségi állapotának figyelését és a rend­szeres jelzést. Érdővédelmi Háló­zat néven működik egy országos monitoring rendszer is, melynek 115 megfigyelőhelye van a me­gyében: tavaly például 2660 fát vizsgáltak. Nádas József szerint az erdőn mérhetők le legjobban a környezeti változások. Az utóbbi években szerencsére nem volt olyan biotikus károsodás, melyre karantént kellett volna elrendel­ni. A lombrágó gyapjas pille a nyolcvanas években pusztított utoljára nagy területen, a gom­bák szintén a lomblevelűeket tá­madják meg, mint például a liszt­harmat a tölgyeket. Vannak isme­retlen eredetű betegségek is - például amely a szelídgesztenye pusztulását okozza vagy a szilfa­vész -, ellenük elsősorban rezisz- tens fajok telepítésével lehet vé­dekezni. Folyamatos károsító a cserebogár pajor is, amely ellen a Sefag Rt komolyan védekezik, tavaly például pályázattal nyert támogatást e tevékenységhez. Az ország második legnagyobb er­dőgazdasága 80 ezer hektáron gazdálkodik és védi folyamato­san az erdőket. A vadak ellen pél­dául több mint hétszáz kilomé­ternyi kerítést épített eddig. Az erdő vadeltartó képessége feletti vadállomány ugyanis folyamato­san veszélyezteti a fiatal fákat, s az utóbbi években jelentősen meg is nőtt a kártétel. A hó a somogyi fenyvesekre jelent nagy veszélyt. Ez nem ős­honos fafaj, az ötvenes évektől indult meg az erőteljes telepítése. Az utóbbi másfél évtizedben azonban mintegy 400 ezer köb­métert kellett ldtermelni a feny­vesekből a hőtörés miatt. Ezt a fajta kártételt csupán úgy lehet megelőzni, hogy az összetört fenyvesek helyét lomberdőkkel Újítják fel. _____ IZMÉNYI ÉVA V álságot lát a kamara Az infláció terheinek zömét a magyar mezőgazdaság, a magyar parasztság viseli. Az idei agrártámogatás 11 milli­árd forinttal kevesebb mint a tavalyi, és diszkriminatív az elosztási rendszere. Dr. Szűcs József, a Somogy Megyei Területi Agrárkamara elnöke mondta mindezt a tegnapi küldött- gyűlésen. Hozzátette: az agrárága­zat gazdasági helyzete válságos, hi­szen az 1989-es év termésének mintegy hatvan százalékát termel­ték meg tavaly. Az export 20 száza­lékkal csökkent, míg az import tíz százalékkal nőtt. Az elmúlt évben az ágazatból származó jövedelem hatvanmillió forinttal csökkent. Az agrárágazat jövedelmezősége két­harmada, háromnegyede más ága­zatokénak. A mezőgazdasági hite­lek esedékes lejárta miatt valóságos csődhullám indulhat el a mezőgaz­daságban. Az állattenyésztés szinte min­den ágazatára jellemző a nyomott értékesítési ár és a halasztott fize­tés. A mezőgazdaságban dolgozók száma a megyében tovább csök­ken, jelenleg nem éri el,a 8500-at. A somogyi agrárkamara elnöke az 1999-es esztendőt értékelve el­mondta: az 506 ezer hektár na­gyobb részén a gabonát termel­nek. Az állatállomány csökkenése miatt a megtermelt kukorica nagy része exportra kerül. A napraforgótermesztés a növény­egészségügyi problémák és a ked­vezőtlen időjárás miatt csalódást okozott. Cukorrépából rekord­mennyiség termett. A megye gyü­mölcsösei fokozottan elöregednek. Az állattartók közül a tyúk, tojás és tejtermelők kerültek súlyos gazda­sági helyzetbe. Az elnök elmondta: az előzetes becslések szerint a jelenlegi öt és félezres tagságból önként a negy- ven százalék marad tag. szarka Doktori cím cukorrépából A mezőgazdálkodás kritikus pontja a finan­szírozás, a forgóeszközök hiánya. Különösen igaz ez olyan növények esetében, ahol a ma­gas ráfordítási költségekhez lassú megtérülés párosul. A cukorrépa ilyen, így a termelők­nek minden évben a legtöbb munkát a vetés­hez, műtrágyázáshoz, növényvédelemhez szükséges pénz előteremtése adja. Erre dol­gozott ki egy alapjaiban új megoldást Csima Ferenc, a Kaposvári Egyetem PhD hallgatója, aki tegnap ebből a témából védte meg dokto­ri értekezését. Az új, kooperatív finanszírozás lényege, hogy a termeltetési szerződést kötött feldol­gozó és termelő mellett egy bank is a rend­szerbe kerül. A termelő jelzi a vetőmag, nö­vényvédő szer műtrágya és egyéb igényeit a feldolgozónak, aki annak beszerzésére ver­senytárgyalást ír ki, de versenyezteti a banko­kat is. A szükséges anyagokat a bank által nyújtott hitelből fedezik, amire a feldolgozó kezességet vállal, és ő is fizeti vissza novem­berben, amikor egyébként a termelőnek is fi­zet. A kooperatív finanszírozási szerződés ki­terjed a biztosításra is, és ami fontos: lehető­vé válik az állami támogatások, elsősorban a kamattámogatások igénybe vétele. Emellett erősíti az integrációs kapcsolatokat, csökken­ti a termelés költségeit és kockázatát, lehető­vé tesz nehezen hozzáférhető pénzügyi for­rások bevonását is. A módszert Csima Ferenc a gyakorlatban is tesztelte, a kaposvári cukor­gyár termelőinek húsz százaléka vállalta, hogy ez alapján köt szerződést. Kiderült: mű­ködik, és az így szerződött termelők alacso­nyabb költséggel tudtak dolgozni, mint az­előtt. A Kaposvári Egyetem dr. Kalmár Sándor egyetemi tanár által elnökölt doktori tanácsát is meggyőzték az adatok. Csima Ferenc érte­kezésére a lehetséges 21-ből 18 pontot adtak, és ezzel cum laude minősítéssel elfogadták az értekezést. Az igazi minősítés persze az lenne, ha ezt a módszert minél több magyarországi cukorgyár és répa­termelő használná. A lehetőség adott. ■ Dr. Csima Ferenc 1972-ben született Kaposváron. A Táncsics Gimnáziumban érettségizett 1990-ben. 1996-ban szerzett diplomát a Pannon Agrártudományi Egyetem Kaposvári Ka­rán. Közben 1997-ben hutató a Lipcsei Egyetemen. 1997-ben felsőfokú kereskedelmi me­nedzser diplomát szerzett. 1996 éta doktorandusz. Ez évtől a Béta-mag kft ügyvezetőié. Nős, két lánya van.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents