Somogyi Hírlap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-03 / 102. szám
6. oldal - Somogyi Hírlap T A J A K 2000. Május 3., Szerda HHI S 0 M 0 G Y Komfortosabb lett az iskola Kaposméro Gazdag programsorral ünnepelt a hétvégén Kaposmérő. Fodor Andrásnak ezentúl márványtábla őrzi nevét a református templom falán. Az iskolában hagyományteremtő szándékkal versmondó-versenyt rendeztek; Tüskés Tibor, a Somogy főszerkesztője volt a zsűri elnöke, aki elégedetten szólt arról, hogy szépen beszélnek a mérői iskolába járó gyerekek. Pap Tamás érett versmondásával elbűvölte a zsűri tagjait, s így a hetedikes diák vette át az első díjat. Második az ötödikes Vajdai Veronika lett, a harmadik helyen a hetedikes Magyar Róbert végzett. Az új szinten a kaposmérői születésű Ferencné Fogarasi Éva naturmontázs- készítő képekbe komponálva hozta el a Zselic növényeit és virágait. Az Ungvári Judit és Molnár Tibor művésztanár-pár tanulmányraj- zokkal mutatkozott be. Miovecz János iskolaigazgatót arról kérdeztük, milyen lehetőségeket ad a bő- vített-korszerűsített épület.- A közel 80 millió forintos beruházás két éve kezdődött, s több ütemben folyt - mondta az igazgató. - 1998 őszén jelentek meg először a munkások, és idén februárban tartották a műszaki átadást. Az új szint berendezése ötmillió forintba került. Az önkormányzat céltámogatásból, és önerőből teremtette elő a pénzt és a megyei területfejlesztési tanács is támogatta az életveszélyessé vált épület rendbetételét. Hét új tanterem és öt szertárhelyiség született, sikerült kicserélniük a nyílászárókat és a burkolatot is a tornateremben. Az avatáson részt vevő Pokomi Zoltán oktatási miniszter az iskola pedagógusaival is találkozott és megköszönte türelmüket és kitartásukat, ugyanis az építkezés egyik ütemében úgy álltak a katedrán, hogy közben dolgoztak a munkások az épületen - az pedig nagy zajjal járt. Megtudtuk: az emeletráépítéssel kialakíthatják a szaktantermi rendszert, és az igazgató azt tervezi, hogy a pedagógusokat - szakok szerint - kisebb csoportokban he- lyezi el. __________________ls. K ocsmárosnak nincs kedvezmény Pihenő délidében. Tóth Lajos és felesége, akik hatvan éve élnek együtt fotó: kovács tibor Mernye A memyeiek szerint ha két „tűké” összeakad, akkor legalább háromfélét akar. A tősgyökeres memyeieket nevezik tűkének, akiknek szemében a már negyven éve odatelepült családok is csak „gyüttmentek” maradnak. Fogarasi László polgármestert arról faggattuk: milyen hangulatban zajlanak a testületi ülések.- Hét tüke van a tíztagú testületben - mondta, de nem az okozza a szócsatákat, hogy ki és mióta él itt. Lehet irányítani a képviselőket, bár az üléseken az adott napirendi pontok megtárgyalása a feladat, s nem az, hogy - a munkát hátráltatva - más ügyekben gyűjtsünk információkat. Az 1658 lelkes településen a szegénység és a jómód egyaránt érzékelhető: egyszerű porták és igen mutatós házak váltakoznak, s feltűnő a sok zöld. Némelyik utca buja növényzetével a mediterrán világot idézi. Mer- nyén 120 (l)vállalkozó keresi a szerencséjét, de közülük csak kevés ad több helybelinek munkát. Éppen a jelentősebb munkaadók álltak fejre, így a legnagyobb foglalkoztató - 70 dolgozóval - az önkormányzat maradt. 80 a regisztrált munkanélküli; közöttük szép számmal vannak olyanok is, akik alacsony végzettségük miatt nem kelnek el a munkaerőpiacon. A választások megosztották a falut, és ez nehezen oldódik. Fogarasi László a második ciklusát tapossa, de másfél éve csak hárommal szerzett több voksot, mint az elődje, Horváth István. Konfliktus- forrás volt a jegyző menesztése is, aki most a Munkaügyi Bíróságtól várja igazát. Az önkormányzat támogatja a fiatalokat. Eddig 150 ezer forintos kamatmentes kölcsönt adott lakásépítésre, ezt az összeget azonban szeremé megduplázni. Kedvezményes telkeket is kínálnak, de ötvenforintos négyzetméter-árral számolva is csak 140 ezer forint a legdrágább. A kezdő vállalkozók egy évig nem fizetnek iparűzési adót, s ötmillió forint feletti fejlesztéskor az iparűzési adónak csak a felét kérik tőlük. A kocsmárosoknak és a szeszes italt is forgalmazó vállalkozóknak azonban nincs kedvezmény. Az iskola a falu szellemi központja; itt 297 helybeli, polányi, felsőmocsoládi, szentgáloskéri, somodori, somogygeszti és aszalói diák tanul. Csizmadiáné Tóth Éva igazgató örül, hogy sikeresek a pályázataik, és annak is, hogy a megyei közgyűlés elnökének köszönhetően most is tanulhatnak úszni a másodikosok. Hátrányos helyzetű lurkók is szép számmal járnak a suliba, köztük olyanok is, akik még nem látták a Balatont. Most erdei iskolát szerveznek, és várják a visszajelzéseket a középiskoláktól, szakmunkásképzőktől. A 46 végzős mindegyike szeretne továbbtanulni. Tini-világ - ezt a nevet adták klubjuknak a hete- dikesek-nyolcadikosok és a visszajáró középiskolások, akik a hét végén fergeteges tánccal örvendeztették meg a közönséget. Szponzoruknak már megnyerték Dömös István, Halmos Tibor és Szabadkai Márton vállalkozókat. Élesztő - olvasom a memyei plébánia lapját. Szerkesztője és szerzője Vaslábán Csaba, az Érdélyből érkezett fiatal pap, aki a lap nevével is megjelölte szándékát.- A fiatalokkal hittanórán találkozom, de gyakran beszélgetek a „keresőkkel” és más val- lásúakkal is - mondta az otthonossá tett plébánián a kánonjogot tanuló plébános, négy település lelki gondozója. - A meg nem kereszteltek is megtalálnak, a fiataloknak az a legnagyobb gondjuk, hogy nincs akik előtt kitárulkozzanak. Ezért jönnek a lelki beszélgetésekre, én pedig pásztorként bátorítani próbálom őket, s utat mutatok nekik. A plébános adventkor Bécsbe, néhány napja Pozsonyba vitte a fiatalokat, most pedig egy nyári, budapesti kirándulást készít elő. Idilli kép fogad a Ciceri-dombon. Az öreg körtefa árnya alatt pihen Tóth Lajos. Felesége az újságot betűzi. Hatvan éve élnek békében, a szomszédok nyitják rájuk az ajtót. Gyerek nem adatott nekik. Végigdolgozták az életüket, de csak 42 ezer forintot hoz a postás. Hat szem tyúkjuk van.Több állatot már nem nevelnek, mert szinte ágyhoz köti őket a kór és a kor. Bevezették a gázt, ám a telefont nem.- Minek az? A feleségem nagyot hall, én meg alig tudok beszélni... - suttogja a 86 éves gazda, aki megjárta a Don-kanyart és Szerbiát, de asszonyával semmit nem látott a nagyvilágból. A világ nekik Memyét, Somogyot jelenti - a szépséges vidékkel s az itt élő jó és gonosz emberekkel. LÖRINCZ SÁNDOR Az oklevelek már a tatárjárás előtt említik a települést; 1229-ben Merena és Alsó-Merena alakban sorolták fel a székesfehérvári káptalan birtokai között. 1818-ban országos vásártartó hely, s 4,5 ezer hold volt a határa, aminek a felét a piaristák birtokolták. A lakosság száma stagnál. Futnak az orvosuk után Bodrog A bodrogiaknak csak hetente kétszer, kedden és csütörtökön szabad megbetegedni, mert kizárólag csak akkor rendel náluk a mezőcsoko- nyai háziorvos. A hét többi napján a 13 kilométerre levő rendelőjében érhetnék el, ha lenne mivel utazniuk. Bodrogról Mezőcsokonyára ugyanis nincs buszjárat. A szerencsétlen örökség még a 70-es évekből maradt rájuk. Akkor jelölték ki a mezőcsokonyai orvost, aki most nyugdíj előtt álló közalkalmazottként dolgozik.- Nem az orvos ellen van kifogásunk - hangsúlyozta Heizer Kornél bodrogi polgármester. - Egyebek között azért sem tettünk lépéseket más megoldás végett. Azt azonban tűrhetetlennek tartjuk, hogy a lakosság a szélrózsa minden irányába fut, ha orvosra van szüksége, s mintegy hat óra kell, hogy elérjék őket. A bodrogiak legalább öt településen adták le kártyáikat - aszerint, hogy ki melyiket tudja jobban megközelítem. A faluhoz legközelebb eső, háziorvossal is ellátott helyeken ugyanis azért nem fogadják őket, mert az ottani háziorvosoknak helyben is annyi betegkártyájuk van, hogy a mieinket már nem tudnák fogadni. Egy bizonyos kártyaszám fölött ugyanis degresszióval sújtja őket az OEP, azaz a kártyapénzből levonnák az arányos összeget. Ezért nem is reménykedhetünk abban, hogy könnyen megközelíthető helyen kapunk ellátást. Már azt is fontolgattuk: mi lenne, ha a hét minden napjára szerződnénk valamelyik háziorvossal, aki hajlandó lenne Bodrogon rendelni. Ennek feltételeiről az OEP-nél érdeklődünk. A bodrogiak helyzetét nehezíti, hogy a 480 lelkes faluban 140 gyermek is él. Közülük 46 az alapítványi családokban, huszonháromnak pedig csupán a tartózkodási helye Bodrog. Ez azt jelenti: bár az orvosi ellátásra Bodrogon számítanak, az utánuk járó normatívát az állandó lakhelyük önkormányzata kapja meg. A la-, kosság számához viszonyítva sok gyermek pedig helyben igényelné a gyermekszakorvosi ellátást. A bodrogiak mindent megtesznek annak érdekében, hogy a hátrányt - amennyire lehet - leküzdjék; pályázati pénzből korszerű rendelőt alakítottak ki. S abban reménykednek: a praxisprivatizációval egyidőben mégis sikerül olyan megoldást találni, amely által valamennyi lakos azonos feltételekkel s időben megkapja a szükséges orvosi ellátást. VÁRNAI ÁGNES A lakók rajtuk kívül álló ok miatt szenvednek hátrányt az egészségügyi ellátásban, így alkotmányos joguk is sérüL Tölgyfarönkből hordódonga Lad Havonta kétszáz köbméter rönköt dolgoznak fel Piros László faüzemében. A Szigetvárról ide települt fiatal tanárnak, aki óraadóként még tanít a ladi iskolában, tizenheten köszönhetik növekedhet, ugyanis a közelmúltban Patosfán egy két és fél hektáros területet - rajta régi té- eszistállóval - is megvásárolt a vállalkozó. Néhány év múlva ide telepíti a rönkfeldolgozó üzemet, Ladon pedig beindul a gyermekbútorgyártás. Piros László szerint erre is van kereslet. Öt éve - ugyancsak a tanítás mellett - bababútorokkal kezdte, kis szériában. Azért volt nagy igény rá, mert olcsón kínálta. Mint mondta: jó minőségi bútort is lehet kedvező áron előállítani. Az igényességről nem mondott le, de az új üzem indításához számításai szerint legalább hatmillió forint kellene. Ha viszont beindul a bútorgyártás, újabb 10-12 munkást foglalkoztathat. Megtudtuk: a ladi üzemben csak tölgyfarönköt dolgoznak fel. A Sefag erdőinek fájából a piactól függően bútorléc, hordódonga és parkettfríz lesz. A parketta-alapanyagot Németországba szállítják, a hordódongát Kéthelyre. Jelenleg egy tároló épül a ladi fűrészüzemben, amelyre eddig tizenkét millió forintot költött a vállalkozó. Piros László úgy véli: alkalmazottai megbecsülik a munkát; igaz, tudják: a környékbeli állástalanok közül naponta többen állnak sorba. LÖRINCZ Ez a föld a tiéd... Csak a fiatalok mennek el Ez a föld a tiéd, ha elmész, visszavár... Ha nincs hely, ahol élj, indulj hazafelé - énekelte a Honfoglalás című film egyik igézőén szép dalát Fertály Katalin, a kaposmérői sportcsarnokban. Az éneket és Fertály Andrea fuvolajátékát, a millenniumi napba illesztett iskolaavató emelkedett hangulatát sokáig őrzi emlékezetében diák és nagyszülő, mérői és innen elszármazott. A falu ugyanis ünnepelni hívta azokat, akik innen indultak. Aki tudott, eljött, míg mások levélben üzentek: örül a szívük, hogy gondolt rájuk szülőfalujuk. Több Kapos menti település is megrendezi a millennium napját, s általában nem fukarkodik a díszpolgári címekkel, mint ahogy erre is volt példa Magyaratádon. Ecseny októberben várja vissza mindazokat, akik itt születtek vagy egy ideig a község lakói voltak. Mert emlékezni kell, s érdemes visszahozni a régi beszélgetések ízét-örömét. Még akkor is, ha egyre kevesebb az időnk. Erre kell jusson, s nemcsak a kettős évforduló - a kereszténység kétezredik és államalapításunk ezredik évfordulója - miatt, hanem főleg azért, hogy ne felejtsük el, honnan indultunk... Fodor András, a Kossuth-díjas költő - akit három éve ölelt magához a Balaton - sem feledte soha a mérei dombokat: „Hoztak születni lejtőitekhez,/ rajtatok jártam, köztetek nőttem./ Amit mutattok, nemcsak az emlék,/ ti vagytok nekem az igaz keresztség./ Élő tükörként álltok előttem” - írta a Mérei dombok című versében. Mindannyiunknak van egy élő tükre. Vajon mindig eléje tudunk állni? LÖRINCZ SÁNDOR Kurdi Józsefné fotó: kovács tibor Visnye gondom, mi lesz a lányommal, ha én már nem élek. Amit a termé- Visnye lakóinak zöme idős, szét megtagadott tőle, a társada- nyugdíjas ember. Sokuknak lomtól sem kapta meg - sírta el lehetősége volt elköltözni in- magát, nen, mégis maradtak. Más gondok foglalkoztatják a Tóth családot. A férj és a feleség té- Murai Sándomé hetvenegy éves. esz nyugdíjas, velük él a 80 éves Fiatalasszonyként, a lelkész-tanító nagymama is. feleségeként költözött Visnyére - A hallásom már megromlott - 1945-ben. Sok a rossz emléke, a mondta Kurdi Józsefné-, deasze- kezdeti nyomorúságot nem lehet mem még jó. A Kiskegyedet olva- kitörölni az emlékeiből. Sokszor som, és a sok szépség láttán gyak- azt ették, amit a tanítványok a ran gondolok a fiatalságomra, padban hagytak. Négy gyereket A gyerekek kirepültek, de a ta- szült, a legidősebb lány hatéves vaszi szünetben az unokáktól volt korában gyermekparalízist kapott, hangos a ház. 3600 négyzetméte- A férje néhány éve meghalt, a be- ren termelnek szőlőt, gyümölcsöt, teg lányával él. Saját célra tartanak disznót, ba- Kadarkútra mehettünk volna, romfit, gondozzák a veteményes de a férjem nem akart innen el- kertet. Nagy a család, a Kadarkú- mozdulni. Szép ez a falu, szinte ton, Kaposváron élő gyerekeiknek mindenkit ismertünk. Végül ez így tudnak egy kis hazaival segíte- lett az otthonunk. Soha senkitől ni. A szórakozást pedig a napi nem kaptam segítséget, mindent a munka után a tévé, és a Somogyi saját erőnkből értünk el. Egyetlen Hírlap jelenti._______szarka ágnes Hírek NEM A CSILLAGPONTRA. Fórumot hívott össze az új csillagpontos kábeltévé bekötésére a közelmúltban a magyaratádi önkormányzat. A régi kábel- rendszer már tíz éve működik, de a bekötések szabálytalanok és nem tisztázottak a tulajdoni viszonyok sem, így ezt a rendszert augusztus végén az ön- kormányzat felszámolja. A lakosságnak negyven-hatvanezer forintjába kerülne az új rendszer kiépítése, de ezt sokallják a magyaratádiak. (száj HEGYKÖZSÉGI BÁL. Mosdóson a polgármesteri hivatalban borversenyt rendeztek. Az eredményhirdetést követően a tüdő- és szívkórház nagytermében tartották meg a Kapos mente hegyközség szőlőtermelőinek a bálját, amelyen a Rezső együttes muzsikált. A bál bevételét a hegyközségi utak javítására fordítják a szervezők. (Is) ____________■
