Somogyi Hírlap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)
2000-05-13 / 111. szám
Somogyi Hírlap 2000. Május 13., Szombat Hétvége 11. OLDAL A világ képekben Harminchét ország szépsége egy kötetben A Somogy meghódította Glindét Egy csodálatos hét a Kaposvár testvérvárosában Attrakció - Thaiföld, 1996 Csontváry cédrusát idéző, de Brazíliában fotózott magányos fa, a kínai nagy fal, a lagúnák városának egy részlete, s az izzó vasat tartó erdélyi kovács jól megfér a thaiföldi, két lábra álló elefánttal, India mosolyával és az új-zélandi Ferenc József gleccserrel. Szentiványi Árpád kaposvári fotóművész és leánya, a Sidney-ben élő Szentiványi T. Ildikó Halló, Világ című albumából valók ezek a képek. A nyolcvanon túli Szentiványi Árpád örök utazó. Színes fotóalbumában harminchét ország jellegzetes épületei, tájai kaptak helyet. És az emberek: a mosolygó matyóruhás lányok, arcán kaján vigyor- ral az indonéz varázsló, az Aja Szófia forgataga, s a talányos thai táncosok mozdulatai... Hívogató képek, amelyek megpróbálnak visszaadni valamit abból a szépségből és harmóniából, amelyre mindig vágyakozunk. Ám ez a válogatás több egy fotóalbumnál. A fotók elé tett pauszon lírai részletek Jékely Zoltántól Keresztury DezsőA világjáró fotóművész minden országban észrevette a szépséget, a különlegességet, az egyedit. Ez tárul elénk a Halló, világ című albumában. Fergeteges sikert aratott a glindei Fórumban a Somogy Táncegyüttes. A kaposvári táncosok öt év elteltével találkoztak ismét a német testvérváros lelkes közönségével. A csaknem kétórás pergő műsor bő keresztmetszetet nyújtott Magyarország és néhány környező nép folklórjából. A táncmesterség minden fortélyát magas fokon értő és művelő tapasztalt táncosok mellett nagyszerű teljesítményt nyújtottak az ifjú, sőt nagyon fiatal tagok is, akik közül többen még alulról ostromolják a 16 esztendőt és a táncművészet csúcsait. A táncosok mellett megérdemelt ünneplésben részesültek a zenészek is. A Kovács Márton vezette Somogy Zenekar és az énekes Freppán Csilla a táncok kíséretén kívül is vastapsos ovációkat könyvelhetett el egy-egy zenekari szám után. A varázsos hangulatú pénteki estén jó volt magyarnak lenni, de vélhetően a Kaposvárral, megyénkkel és Magyarországgal régóta rokonszenvező, a magyar emberek mentalitásához hasonló érzelmű észak-németek körében újabb híveket szerzett hazánknak a Somogy Táncegyüttes jóvoltából Glindében vendégeskedő magyar művészet. A színvonalas előadást újabb nagy sikerű, de ezúttal zártabb körű követte. A Sportcentrum különtermében az együttes tagjait vendégül látó családok adtak kisebb fogadást a Somogy tiszteletére. A glindei éjszakában a kaposváriak ezúttal sem tagadták meg önmagukat, hiszen csodás hangulatú táncházat rögtönöztek és csaknem éjjel kettőig vitték táncba a magyar tánclépésekbe egyre jobban beletanuló német házigazdákat. A Glindei Kultúrhetek elnevezésű rendezvénytől félórásra tervezett, ám a sok taps miatt hosszabbra sikeredett szabadtéri műsorral búcsúzott a főtéren a Somogy Tánc- együttes. Visszatérve a péntek esti bemutatóhoz, Merczel István művészeti vezető a színpadon a publikum előtt köszönte a meghívás legfőbb szervezőjének az Európa Unió nevű glindei szervezett vezetőjének, Hans Meiemeki munkáját és persze mindenkinek a tevékenységét, aki hozzájárult az utazáshoz. A koreográfus művészeti vezető nagy tapsot aratva mondta: reméli, hogy a harminc éve tartó kapcsolat nem szakad meg, s hamarosan vagy Kaposváron, vagy Glindében ismét találkoznak a glindeiek és a Somogy Táncegyüttese __________CSORBA ANDRÁS A nevelés kulcsszavai Nagyatád FOTÓ: SZENTIVÁNYI ÁRPÁD ig, Gáspár Máriától Lehőcz Rudolfig. Ám az idézetek nem magyarázzák a képeket, csak irányítják a figyelmet, s a verssorok nyújtotta érzések, impressziók újabb értelmezést adhatnak a felvételeknek, amelyek között számos hazai is található. Szentiványi hűsége, hazaszeretete a szerkesztésben is megcsillan; a balatoni alkonyat fény-árnyék játékával indít, és nem maradhatott ki a falunyi embert befogadó kaposvári sávház, s a muskátlis talpasház fotója sem, a kerítésre akasztott köcsögökkel. A színes felvételek sejtetik az alkotók nosztalgiáját is. Nem lehetett könnyű a válogatás, hiszen a Somogyi Fotóklub doyenje sokat látott, s nemcsak az életkora miatt. A sorstól lehetőséget kapott arra, hogy bejárja- végigfo- tózza a világot. A mesterségbeli tudás pedig ott van génjeiben, hiszen az előszót író dr. Klujber László szavaival: Szentiványi Árpád igazi, vérbeli fotós. Nagy ráérzésű, ritka képzelőerővel megáldott, technikailag is magabiztos alkotó, akit minden és mindenki érdekel. LÖRINCZ SÁNDOR Arany Katedra díjjal jutalmazták Fellegi Bálint nagyatádi iskolaigazgató eddigi munkáját. Atádi pedagógus második alkalommal kapott ilyen elismerést. Negyvenkét éven át tanított, és több mint húsz évig igazgatta a nagyatádi Bárdos Lajos általános iskolát. Büszke rá, hogy négyszer választották újra, de még büszkébb az iskolája szakmai eredményeire.- Éveken át a komplex matematika tanítás kidolgozásának egyik kísérleti iskolája voltunk - mondja. - Három körzet bázisintézményeként nálunk készítették fel a tanárokat az új tanterv tanítására 1978- ban. 1982 óta ének-zene tagozatos az intézmény, s azóta az énekkarunkat itthon és külföldön - Görög-, Olasz- és Franciaországban - is megismerték, a tánccsoport pedig Erdélyben és Horvátországban is sikerrel lépett fel. Vérbeli pedagógus, sosem magáról, mindig a munkájáról beszél. Például arról, hogy mindig úgy gondolta: az iskola elsősorban neveljen, és csak azután oktasson. Kezdeményezésére került be az órarendbe az emberré nevelés*- Mindig a belső igényességet igyekeztem kialakítani a gyerekben. Arra próbáltam nevelni őket, hogy fejlesszék önmagukat. Sok tanítványomnál sikerült: büszke vagyok rájuk. A két fő eszköz ehhez: az élménynyújtás és a példaadás: ez a két kulcsszó a nevelésben - mondja. A cserkészcsapat létrehozását is azért tartotta fontosnak, hogy élményt adjon a gyerekeknek.- Mindegy, hogy minek hívjuk - úttörőnek vagy cserkészcsapatnak - a szabadidős foglalkozást. Az a lényeg, hogy közös élményekhez juttassa a diákot, mert annál nincs nagyobb nevelőerő. A nyugalmazott iskolaigazgatónak volt honnan örökölnie a pedagógiai érzéket. Tanárcsaládból származik, feleséget is a pedagógustársadalomból választott, és a gyerekei is tanárok lettek.- Amikor kiderült, hogy mindkét gyermekünk ezt a pályát szeretné választani, azt mondtuk nekik: ennél a foglalkozásnál nincs szebb, azonban azzal szá- moljanak, hogy meggazdagodni nem fognak. Azt válaszolták: ti is fel tudtatok nevelni bennünket... A jó pedagógus nem csak a gyerekkel, hanem a Névjegy: Fellegi Bálint 1938-ban született 1958 éta tanít. A nagybajomi iskolában eltöltött 11 év uránkerült Nagyatádra, ahol 1977-töl 19991g volt Iskolaigazgató. Tavaly Arany Katedra kitüntetéssel jutalmazta 42 éves munkáját Pokomi Zoltán művelődési miniszter. felnőttekkel is megtalálja a hangot. Igazgatóként szüksége is volt erre.- Sokféle hatás érte a pedagógustársadalmat, ezért ma elég vegyes a képe. Mindig optimista voltam, most is bízom benne, hogy előbb-utóbb rendes fizetéssel, és a tanárok szigorú megválogatásával sikerül visszaállítani a szakma presztízsét. Jó jelek már vannak, például a lecsökkenteti osztálylétszámokkal már sokkal eredményesebben lehet dolgozni, mint hajdan a 40 fős csoportokkal. Kitüntetése is bizonyíték rá, hogy Fellegi Bálint a hivatását szerető, vérbeli pedagógus. Adódik a kérdés: egy ilyen szakember hogyan bírja az iskola nélkül?- Köszönöm, aránylag jól viselem a nyugdíjas életet. Kertészkedünk és könyvtárba járunk a feleségemmel. Elolvassuk azokat a könyveket, amelyekre munka mellett nem jutott idő. Tudja, ha az ember szereti a munkáját, akkor nagyon elfárad benne. El- kelt már egy kis pihenés. ______________nagy László Sz ínes világ WINSLET BÉBIT VÁR. Kate Winslet, aki Leonardo DiCaprio mellett a Titanic sztárja volt, most még boldogabb, mint amikor szárnyára kapta a vüághlr. A 24 éves színésznő első gyermekét várja. A sztár és 26 éves férje rendkívül örül a gyermekáldásnak. Másfél éve házasodtak össze, de még nem terveztek utánpótlást. De hogy így alakult, mindketten nagyon várják a babát. A kicsi szeptemberben születik. IDŐUTAZÁS AZ ŰRBEN. Száz év múlva gigantikus rakéta repítheti’ az embert az űrbe. Egy másik csillagrendszerbe, a sejtelmes Androméda-ködbe juthat el. Szergej Krasznyikov, a csillagászati fizika professzora írta a New Scientist tudományos folyóiratban: a sok ezer fényévnyire levő célok is elérhetők, mivel az egyes naprendszerekben „gyorsító alagutak” vannak. Ha egy űrhajó erre rátalál, a másodperc tört része alatt száguld egyik végéből a másikba. Ezek láncolatán pár földi óra alatt (!) eljuthatnánk az Andromédáig. DOUGLAS GONDJAI. Nem so kát alhat a következő időkben Michael Douglas. Menyasszonya, Catherine Zeta-Jones nemsokára világra hozza első gyermeküket, s őszre már elvállaltak egy új, közös filmet. Catherine ráadásul nem elégszik meg egy gyermekkel, hiszen maga is nagy családból származik. Mivel a leendő férj nála 25 évvel idősebb, bizony sietniük kell a gyermekáldással. KIHALHAT AZ ELEFÁNT. Ele fántcsontot exportálhat Zimbabwe, Tanzánia, Zambia, s ezért sok állatot lemészárolnak. Mintegy 3,5 tonna elefántcsont érkezett egy év alatt Európába illegálisan. A légi megfigyelés 1300 elefánttetemet regisztrált Zimbabwéban. így a világszervezet drámai közleményben hívta föl a figyelmet arra, “sokasodnak annak a jelei, hogy hogy ha az elefánt nem kap teljes védelmet, eltűnhet a föld színéről. TÍZÉVES TELESZKÓP. A csillagászok világszerte megünnepelték a Hubble űrteleszkóp 10. születésnapját. Van is okuk erre, mert Hubble új korszakot nyitott az asztronómia történetében. Az űrteleszkóp a modern világ hét. csodájának egyike; 1990 tava-' szán elképesztő képeket és több milliárd byte adatot küldött a Földre. Nevét Edwin Hubble asztrofizikusról kapta, aki először adott hírt a Tejútrendszeren kívüli, távoli galaxisok létezéséről, s megalkotta a táguló világ- egyetem elméletét.___________■ Könyvespolc Márai Sándor: Napló 1945-1957 Ritka felvétel látható (Bojár Sándor, a kitűnő portrékészítő munkája) a kötet fedelén. Márai Sándor, ez az annyira magábazárkózott, sokszor morózus író, a magyar próza egyik legnagyobb művésze mosolyog. Szelíd, csendes ez a mosoly. Az egész képet valami különös harmónia hatja át. 1942-ben készült a kép, a Mikó utcai lakás erkélyén. Mintha éreznénk a virágillatot, a ragyogó tavaszi napsütésben szinte izzik a fény... S alig három év múlva a lakásból csak romhalmaz maradt. Az író egyik legféltettebb kincse, 5000 kötetes könyvtára is szinte teljesen megsemmisült... Az 1945-től 1957-ig terjedő Napló a Márai-életmű egyik legmegrázóbb darabja. Ezek az évek voltak legsorsdöntőbbek az író életében. 1945 után még ő is reménykedett az újrakezdés lehetőségében. Ám a kommunista hatalom erősödésével egyre inkább érezte (érezhette!), hogy polgári író számára nincs jövő Magyarországon. A „kultúrfenomén” Horváth Márton otromba támadása végérvényes elhatározásra késztette. 1948-ban inkább az emigrációt választotta, mint a kényszerű hallgatást... így lett „világpolgár”. Ahogy politikai (s nem egyszer írói!) ellenfelei is beleharsogták a köztudatba. Csak egyet felejtettek el. Hogy Márai mind Olaszországban, mind Amerikában magyar maradt. A Naplók nemcsak saját életének, hanem a magyar valóságnak is döbbenetes krónikái. S szinte látnoki erővel vázolja fel azokat az eseményeket is, amelyek majdnem mind bekövetkeztek... A Napló egyik legnagyobb varázsa (ez mindegyik kötetre érvényes!) az író csodálatos tájékozottsága mind a magyar, mind a világirodalomban. Az állandó szellemi készenlét, az állandó önművelés az egyik legerősebb fegyver az emigráció nehézségeinek elviselésében... Ez a hatalmas műveltség azonban sohasem öntöm- jénező, sohasem fitogtató... Inkább üzenet, hitvallás a mai olvasó számára is... Igen. Bár az egész Naplón végigvonul valami jogos keserűség, az író mindig keresi a kapaszkodót, az újra és újra megerősítő hitet... Az évek feltüntetésén túl nincs egyetlen hónap, egyetlen nap kiemelése sem a kötetben. És mégis, ahogy a virág kinyílik, úgy válnak élővé ezek a sorok, ezek a vallomások. Az egyéni sorson túl a közelmúlt igazi magyar valósága... Egyik kedvenc költőjéről, Vajda Jánosról írja egy helyütt: „Ez a nyelv parázslik az időben, időtlenül, a zseni szenvedélyének máglyarakásán.” így vagyunk mi is Márai Sándor írásművészetével. Évtizedeknek kellett eltelnie, amíg a mai olvasó is felfedezhette végre a teljes Márai életművet, melyben talán a Naplók ragyognak a legtisztább, legszebb fénnyel... Villantsuk föl most a Napló néhány gondolatát. Ezek a megállapítások egyszerre jelentenek látleletet és kiútkeresést... „Egész testemmel érzem a rejtélyes fenyegetést,- mely a polgári világképre nem is annyira az ellenséges világból, mint inkább a polgári lélek mélységeiből kiárad.” „Amikor a megvásárolt, vagy megfélemlített író odaadja szavát a hatalmi rendszernek, a tömegek szemében elveszti hitelét és értékét.” Az író rendkívül szellemes aforizmája 1948- ból, Descartes szabad átköltésével: „Nem gondolkozom, tehát vagyok. Ha gondolkoznék, talán megsemmisülnék.” (Egyszerre van benne az emigráns-sors és aggódás a jövőért...) „Akármilyen bonyolult ez a per, melyet a magyar társadalommal lélekben folytatok: mégis, föltétlenül hozzájuk tartozom.” „Néha, olvasás közben a rettenet: tudok-e még magyarul?” (Mi, olvasók tudjuk, hogy mennyire fölösleges volt ez az aggódás. Márai prózája a magyarirodalom legmagasabb hegycsúcs-vonulataihoz mérhető... És külföldön is csak magyarul írt...) „Meg kell menteni a Tiszta írást a kom- mercializált szellemi üzlet rothadásából.” (Ezek az 1953-ban leírt szavak ma aktuálisabbak, mint bármikor...) Vallomás a világpolgárságról: „Nincs módom többé ott élni, ahol szeretnék. Be kell érnem a nagyvilággal...” A Napló egyik legdrámaibb része az 1956-os eseményekről szóló tudósítás. Márai Amerikából Münchenbe repült, s a forradalom leverése után számos magyar emigránssal is találkozott. Egyikük vallomása, amely talán legszebben adja vissza e lázas, lüktető napok hangulatát: „nem volt osztály, nem volt vallás. Mindenki együtt volt... Ezekben a napokban először éreztem, hogy büszkeség magyarnak lenni...” Ez a Napló is nélkülözhetetlen, fontos kulcs a Márai életmű-zár még tágasabbá nyitásához... Maga az író is állandóan érezteti velünk a naplóírás fontosságát, e páratlanul sűrített élet megörökítését... Hiszen a naplóírás olyan, „mint amikor az emlékek énekelnek...” DR. SIPOS CSABA 4
