Somogyi Hírlap, 2000. május (11. évfolyam, 101-126. szám)

2000-05-10 / 108. szám

4. oldal - Somogyi Hírlap SOMOGY I 2000. Május 10., Szerda ül Ml T A J A K Kastélyban a reménységük Fölbecsülhetetlen érték az elhanyagolt parkban Csodálatos termé­szeti és épített ér­tékekben gazdag a település. S mi végre? Az egykori Festetich- Inkey- kastély és a park egy része már az enyészeté. Sülé Tibor polgármes­ter mégis maka­csul hiszi: értéke­ik megőrzése, hasznosítása se­gíti a falut a kilá­balásban. Alsóbogát A 311 lelket számláló tele­pülésen akkora a munkanélküli- Sülé Tibor: Havonta jelentkeznek érdeklődők a kastélyra ség, hogy a leg­nagyobb munkáltatónak számító önkormány­zat is csak kilenc embernek ad munkát. Nehe­zíti a helyzetet, hogy a lakosság egynegyede idős, a másik negyede pedig gyermek. Ha si­kerülne rendbe tenni és hasznosítani a kas­télyt és a hozzá tartozó parkot, tórendszert, megnőne az idegenforgalom. S remélik, hogy akkor az erre létesített szolgáltatások kenyeret is adnának az itt élőknek. Erről azonban egyelőre szó sincs. A kastély ablakait, ajtait vandálok törték be, s télen a fűtetlen helyiségekben szétfagyott a vízveze­ték. Már csak az egyik szárnyában levő szol­gálati lakásokban él néhány család, mert ne­kik - miután az öreglaki Agro Star Rt tulajdo­nából kikerült a kastély - nem futotta új ott­honra. A kastélyt 1992-ben németek vették meg, azóta elhagyatott. Némi haszna mind­össze a föld eszmei értéke után juttatott há­rommillió forintból volt az önkormányzatnak. FOTÓI KOVÁCS TIBOR Kastélysors Somogybán Az utóbbi években megtorpant a kasté- lyprog-ram Somogybán. A millenniumi év kínálta pályázati lehetőségekben nemcsak a tulajdonosok, hanem az építészeti szak­emberek is bíznak. A megyében több kas­tély hasznosításra vár. A csombárdi és a gálosfai kastély is szép reményekkel ke­csegtetett, de egyelőre bizonytalan a sor­suk. Az önkormányzatok és a településen élők is reménykednek, hogy az új tulajdo­nosok munkát kínálnak majd.- Nemrégiben egy osztrák természettudós megnézte a parkot és felbecsülhetetlen érté­kűnek tartja, mert mint mondta: itt hazánk valamennyi őshonos növénye megtalálható. Gondoskodás híján azonban kétszáz-három­száz éves óriási platánok válnak az enyészet martalékává - kesereg Sülé Tibor polgármes­ter, aki úgy tudja, Erika Glaser névre hallgat az új tulajdonos, akinek azóta sem látták hí- rét-hamvát. - Tervezzük, hogy szándéknyilat­kozatot kérünk és a műemlékvédelmi hivata­lon keresztül megtámadjuk a tulajdonost. Egyelőre azonban tehetetlenek vagyunk. Ha­vonta jelentkezik egy-két vevő, aztán eltűnik. Pedig Alsóbogát vonzza az idegeneket; már tizenegy német, két osztrák és két ma­gyar család vett itt hétvégi házat. Törődnek vele, rendbe tették a portájukat.- Van még egy csodálatos kápolnánk is, 1853-ban építették - mondta a pojgármester.- Pályáztunk a felújítására, de nem kaptunk rá pénzt. Innen lopták el pár éve Barabás Miklós Páduai Szent Antal festményét. Ezt később egy 110 centiméteres csőbe tekerve megtalálták, s a Rippl-Rónai múzeumban vár restaurálásra. Ehhez mintegy félmillió forint­ra lenne szükség. Alsóbogát egyetlen hasznosítható kincse egyelőre az öthektáros halastó-rendszer; a ta­vakat nyurgaponttyal telepítette be Márai László és Péter. A Vityapusztáig húzódó, ti­zenegy tóból álló horgászparadicsom vonzza a pihenni, táborozni vágyókat. VÁRNAI ÁGNES Bankár hozta a harangot ERKÖLCS ÉS TECHNOLÓGIA. Dr. Mózsa Szabolcs, a Semmel­weis Orvostudományi Egyetem magántanára volt a nagybajomi Csokonai általános iskola ven­dége. Az intézmény millenniu­mi programsorozatának előadó­jaként Csernobil, avagy erkölcsi kérdések a csúcstechnológiában címmel értekezett. (Is) VIRÁGOS RINYAKOVÁCSI. Ötvenezer forintot nyert az erdőfelügyelőségtől a rinya- kovácsi önkormányzat. Ebből a pénzből különböző dísznövé­nyeket vásárolt a polgármesteri hivatal, s ezeket a település köz­területein ültették el; a facseme­tékből a temetőbe is jutott. (Is) VERSENY A KÖRNYEZETÉRT. Jeles napok a környezet és a ter­mészet védelmében címmel a dombóvári önkormányzat kör­nyezetvédelmi és közbiztonsági bizottsága, az Egészséges Váro­sok Szövetségének dombóvári csoportja, a városi diákönkor­mányzat és az Illyés Gyula Gim­názium játékos vetélkedőre hívta a helyi általános iskolásokat és középiskolás diákokat Gunaras- fürdőre. A diákok a természeti és épített környezet kapcsolatáról, védelméről adtak számot. (Is) FALUTÖRTÉNET FOTÓKKAL. Kaposmérő önkormányzata Kaposmérő 2000 címmel egy fo­tókkal illusztrált füzetet jelente­tett meg a millenniumra. A Pappné Bárány Éva és Dávid-házi Tibor szerkesztette kiadványban a település múltja, jelene követ­hető nyomon és a faluban szüle­tett vagy életük egy részét itt töltő neves egyéniségekről is olvasha­tók ismertetők az Akikre büszkék vagyunk cím alatt. (Is) LADI SZÍNJÁTSZÓK. Kadar kút gesztorságával a ladi általá­nos iskola is részt vesz a nyolc te­lepülés oktatási intézményét tö­mörítő kistérségi közoktatási együttműködésben. Ebben a hó­napban közös seregszemlét tarta­nak. A ladi diákok Sebők Lajosné igazgatóhelyettes irányításával a Rátói csikótojás című színdarab­bal készülnek - ezekben a napok­ban újítják fel -, és az iskola cite- razenekarának tagjai, valamint a vers- és prózamondók is bemu­tatkoznak. (Is) _______________■ S lMONFA Először rendeztek búcsút a simonfai hegyközség tagjai. Meg­indították a most fölszentelt, fa­ragott lábakon álló harangot is, amelyet egy német bankár aján­dékozott a hegyközségnek. A pin­cepörkölt mellé a hegy legjobb borait kínálták. Az égiek is kegye­sek voltak a hét végén a simonfa- iakhoz. A párját ritkító tájon me­lengető volt a napsütés. Az ün­nepség harangszenteléssel kezdő­dött. Az összetartozást jelképező harangot Németországból hozta barátainak ajándékba Joseph Leutzinger. A pénzügyi szakem­bert ámulatba ejtette a simonfa- iak barátságos, őszinte fogadtatá­sa. Mint elmondta: náluk nem ál­talános, hogy ilyen közvetlen kap­csolat alakuljon ki az emberek kö­zött. Az ünnepség is teljesen vá­ratlanul érte, hiszen - mint megje­gyezte - csak látogatóba érkezett, s gondolta, hoz egy harangot. Ar­ra nem számított, hogy már áll a harangláb, és ilyen bensőséges ceremóniát rendeznek. Hamarosan megnyíltak a pin­cék és előkerült a szőlősgazdák büszkesége, a bor, ami szerintük nem elmét butító nedű, hanem Is­ten ajándéka. Bodrog Gábor, Simonfa polgár- mestere elmondta: szeretnék a tű­zijátékkal és tánccal záruló napot minden évben megrendezni. Már többször is megkísérelték, de az ötletből csak most lett valóság. VETŐ ANETT Marad az egresi iskola Mindössze húsz diák tanul a magyaregresi általános iskolá­ban, amelynek a minap halálhí­rét költötték, mondván: az ön- kormányzat megszünteti, s a há­romtagú tantestületet meneszti. Rózsásné Horváth Erzsébet igaz­gató is értesült a kósza hírről, amelyből természetesen semmi sem igaz. Az igazgatónő megpá­lyázott egy kaposvári állást, el­nyerte, s így az önkormányzat meghirdeti a státuszt, és az ősz­től már más irányítja az első-har­madik és második-negyedik ösz- szevont osztályt. Rózsásné Horváth Erzsébet el­mondta: a falu képviselő-testüle- te fontosnak tartja a helybeli ok­tatást, ezért nemhogy megszün­tetné az iskolát, hanem az épület felújítását latolgatja. Az iskolai osztályok pedig a kis létszámuk miatt alkalmasak az MCD-s - nem fogyatékos, de problémás, tanulási nehézségekkel küszkö­dő - gyerekekkel való foglalko­zásra is. A kaposvári és a város- környéki alsó tagozatosokat is várják ide az ősztőLAz iskolában egyébként javában tart a felké­szülés a különféle rendezvények­re. A magyaregresi színjátszók méltán érdemelték ki a „Kicsi Gergely Színház” titulust, hiszen nagy hagyománya van a dráma­játéknak. Ezekben a hetekben a kaposvári Fésűs Éva egyik mese­játékát, A palacsintás királyt állít- ják színpadra. ___________lőrincz A szellem tűzfelelőse Kaposmérő Ha azt mondom ház, akkor apám, nagyapám portája villan fel előt­tem. Ha azt mondom, asszony, ak­kor Kovács Papp Katcdin és Paizs Julianna törékeny alakja emelke­dik ki a berliner kendőből. Ha azt: család, akkor nagyapáim, apám testvérei. A rokonok kisgyerekkori emlékeimben élnek, akárcsak egy népes búr család. A ház most is ott áll, ahol ré­Major Sándor 1929-ben született Kaposmérőben. Az ELTE elvégzése után a Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanult. 1958-tól a Magyar Televízió szerkesztő- rendezője. A több mint 30 év alatt számos nívódijat, fesztiváldíjat és kitüntetést ka­pott. Sorozatműsorai: Megszállottak, Ta­nyasiak. Falujáró kamera, Szülőföldem. gen, a fenyőfá­hoz kötve. Először csak a ház volt a ha­zám, aztán ez faluvá, ország­gá tágul. -Ma­jor Sándor, a televízió nyu- galmazott szerkesztő-rendezője vallott lírai­am amikor átvette Kaposmérő díszpolgára kitüntetést.- Sokat tanultam a szorgalmas, puritán parasztoktól: mindenek­előtt európaiságot, és ez a legtöbb - folytatta a Budapesten élő szer­kesztő-rendező. - A „mérői kis köztársaságban” ugyanis egyfor­ma volt mindenki. A tudás, a mun­ka, a becsületesség számított. Az egyenes tartás és a hűség paran­csát kaptam itt. S abban bízom, hogy a mostani szülők, pedagógu­sok is európai szellemű ifjúságot indítanak úrnak: tudjanak köszön­ni, legyenek jó modornak, dolgoz­zanak tisztességgel, s ha van kö­zöttük tehetséges, segítsék azokat. Major Sándor bejárta Európát, Ázsiát, Amerikát, s bárhol lakott, a tájékozódás belső ösztönével az égtájakat kereste: merre van Ma­gyarország és Kaposmérő.- 1981-ben Erdélyben jártam. A Hargita oldalában évszázados fák között, a vérengző vadállatok mi­att magas lábakon állt egy kis házi­kó - mesélte -, de benne nagy sza­badság és szellem uralkodott. Eljö­vetelemkor Sütő András, a házi­gazda megajándékozott egy kéz­irattal, mondván, okuljak belőle. Ez a néhány sor lakásomban, be­keretezve függ. Abban a remény­ben olvasgatom gyakran, hogy a mérei ifjakat is fi­gyelmezteti. „Ta­nuljunk a durváktól, midőn a föld­re leszálltnak és pihenőre térnek. Fejüket nem dugják szárnyuk alá, míg szolgálatos figyelőt maguk kö­zül ki nem választanak.” Úgy is mondhatjuk: legyenek köztünk mjndig tűzfelelősök, a szellem tűzfelelősei. Major Sándort a falu, az itt élők mindennapjai foglalkoztatták. S hogy miben adhat mást az ember­nek a falu, mint a város?- A falu természetes közeg, amelyben megismerjük a fát, a bokrot, a virágot. Ahogy nincs két egyforma fűszál, úgy nincs két egyforma gondolat sem. Sokszínű­séget ad a falu, az itt élők sokkal közelebb kerültek a természethez, mint a városi polgárok, és ez az életfelfogásukon is érződik. A díszpolgárt arról is faggattuk: a televízióban megkapja-e rangját a magyar falu?- Most lehetne emelni a falu kulturáltságát, de azt tapasztalom: a Duna Televízió kivételével általá­ban nem a falu, a város, a magyar nép művelődésével törődnek. Saj­nos, oda jutottunk, hogy a keres­kedelmi adókon mindenütt vér fo­lyik és szex megy a képernyőn. LŐRINCZ SÁNDOR Ölben a mentőhöz Kőkút Két éve építették a településré­szek közti összekötő utat, s a pol­gármesteri hivatal újra útépítésre pályázik. Gyöngyöspuszta egyik belső földútja járhatatlan, a mentő sem tud bemenni. - Baleset, tragédia még nem történt, de ha nem sikerül itt beton- utat építeni, könnyen bekövetkezhet mondta Földes Mária polgármes­ter. Nemrégiben készült el a kő­kúti részt Alsótapazddal össze­kötő betonút. Erre 1994-ben pá­lyáztak először, s öt év múlva nyerték el a pénzbeli támogatást. Tavalyelőtt 47 millió forintos költséggel elkészült a 2,5 kilomé­teres szakasz, s ezzel megoldó­dott a gond Kőkúton. Mivel Alsótapazdnak egy útja van, ott nem okoz gondot a közlekedés. Nem úgy, mint a gyöngyöspusz­tai időseknek, akikhez a kátyús földúton alkalomadtán nem jut el a mentőautó. Ilyenkor hordágyon vagy kézben kell oda vinni a beteget. Esőben járhatatlan az út, s hatalmas mélyedések tarkítják. Időről időre be­tömik ugyan, de a pótlás legföljebb a következő esőzésig tart. A csaknem egy kilométer hosszú gyöngyös­pusztai út gondja huszonöt la­kost érint. A betonburkolat hu- szonkétmillió forintba kerülne; erre a napokban nyújtották be is­mét a pályázatot, amelyet tavaly elutasítottak. Remélik, hogy nem kell újabb öt évet várni a sikeres elbírálására. TAKÁCS ZOLTÁN Apró falvak a komfortért Olykor több kört is kellett futniuk a képviselőknek, hogy „megszondázzák” a lakosságot Karos mente Nagy lendülettel vetették bele magukat az önkormányzatok a szennyvízrendszer terveztetésébe. Vannak családok, ahol ha­vonta kétszer kell kihívni a szippantóko­csit, és ez nem kevésbe kerül. A magas talajvízszint következtében ez a gond Baté egyes részein is; érthető, hogy szeretné­nek mielőbb rákötni a rendszerre. Több falu­ban, mint Hajmáson, kezdetben idegenkedtek a szennyvízvezeték létesítésétől. A településen szegény emberek élnek, s azt hangoztatták: még ha előteremtik is a rácsatlakozáshoz szük­séges pénzt - mondjuk a pénzintézetek kínálta előtakarékossággal - nem tudják fizetni majd a köbméterenkénti árat. Aztán a lakosság meg­szondázása után futott még egy kört a képvise­lő-testület, s itt is rábólintottak a majdani beru­házásra. Kaposvár, Somogyjád, Várda, Somogyaszaló és Magyaregres együtt nyújtott be céltámogatá­si pályázatot. Az egymilliárd 200 millió forintos beruházás költségeinek 70 százalékát szeretnék céltámogatásból előteremteni. Lőrinczné Kiss Ilona somogyjádi polgármestertől, a kaposvári kistérséget tömörítő társulat elnökétől megtud­tuk: az ISPA pályázatra elkészültek az első gaz­daságosságvizsgálati számítások. Ennek a véle­ményezése folyik a Környezetvédelmi Miniszté­riumban és a KHVM-ben. A kaposvári kistér­ségben 36 település huszonötezer lakosának a portáján emelkedne a komfortfok. A polgármes­terek abban bíznak: nem visz el mindent az ár­víz elleni védekezés, és lesz pénz a szennyvízre. Eddig is sok feladatot adott ez a térségnek, ugyanis az EU előírásainak, pályázati feltételei­nek sok esetben nehéz megfelelni. Somogyjádon - óvatos becslések szerint - a legjobb esetben is csak 2002-2003-ban lesz ve­zetékes szennyvíz, a rácsatlakozáshoz száz­ezer forintot fizetnek majd a háztulajdonosok. Memyén is százezer forintot kémek majd az in­gatlantulajdonosoktól. Fogarasi Lász­ló polgármester elmondta: abban bíz­nak, hogy 2003-ban megépülhet az 500 millió forintra rúgó szennyvíz- rendszer, amelyhez az önkormány­zat is leteszi forintjait. Portánként százezer forintos támogatást adnak. A megkérdezett 490 lakóház gazdája közül 327 igennel szavazott. Ez pedig 66,7 százalékos támogatottságot jelent. A tőlük 5,5 kilométerre levő, 150 lakosú településrész, Memyeszentmiklós azonban egyelőre „nem fér a képbe”. lőrincz SÁNDOR Az előkészületek során úgy hírlett, hogy a félezer la­kosúnál kisebb települések nem kapnak támoga­tást. Ezért nagyobb egységekben gondolkodtak az önkormányzatok, s a hajdani, községi közös taná­csok közigazgatási területeivel pályáztak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents