Somogyi Hírlap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)
2000-04-25 / 96. szám
4. oldal - Somogyi Hírlap V I L Á G 2000. Április 25., Kedd színes A híres hegy mindig más arcát mutatja - és szinte soha nem tűnik el az ember szeme elől, a hatalmas felhőpamacsok mellette posztóinak ra ébredtem, hogy valami furcsa morajlás fut át a szállodán, és a vállfára kiakasztott ingem úgy lebeg, mint egy zászló. Aztán megtudtam: 4,9 erősségű volt a földrengés. Nekünk, magyaroknak furcsa és hát- borzongató érzés. A japánok nem foglalkoztak vele. Itt az ilyen erősségű rengések ha nem is mindennaposak, de megszokottak. Szóval Osaka magas házai között biztonságban érezheti magát ilyen tekintetben is az ember. Aki Osakában jár - ez Japán harmadik legnagyobb városa - nem teheti meg, hogy ki ne ránduljon Kiotóba. Az ősi főváros, a régi császári palota lenyűgöző. És lenyűgöző a kézműves ipar teljesítménye is, amely itt él tovább. Van egy áruház, ahol négy emelet magasságban kínálnak kimonót. Igaz, hogy az igazi ki- monónak Kiotóban kell készülni. Az igazi kimonó, amely kézi munka, és tiszta selyemből áll, elérheti egy autó árát is. Ünnepekre ezt veszi föl a férfi is, a nő is. A Fuji 100 kilométerre van Tokiótól. És szinte soha nem tűnik el az ember szeme elől. Japán a hegyek világa. Az ország területének nagy része furcsa hegyekből áll. Mindegyik olyan, mintha taraja volna a gerincen. Először nem értem, mi a furcsaság. Később jövök rá: ezek a tarajok fák. A hegygerinc szinte mindenütt kopasz a világon, itt fák nőnek rajta. Ne feledjük, a japán szigetek a Csendes-óceánban vannak. Szomszédai a vizek. A sok hegy között elsősorban az óceánparton vannak művelhető, sík vidékek. Japán 126 millió lakosa egy fél Alföldnyi területen él. így aztán természetes a zsúfoltság, s az is, hogy minden talpalatnyi helyet megművelnek: rizst, déligyümölcsöt és gabonát termelnek. Japán szinte mindenből behozatalra szorul, hiszen nyersanyagokban sem gazdag. A gazdagság mégis mindenütt nyomon követhető, s ez az emberi munka eredménye és a japán szemléleté. Ebben az országban száz éve még feudalizmus volt. És négyszáz évvel ezelőtt lefejezték azt, aki a partjára lépett. Meg azt is, aki le akart lépni a partjáról. Ma itt van a világ, és technikában, technológiában sok esetben itt van a csúcs. A japán csoda, a dinamikus gazdasági növekedés eredménye kézzel fogható. Biztonságban, jólétben élnek az emberek. Furcsa, de így van: itt a hajléktalan is dolgozik. A hajléktalan egyébként nem kitaszított. Hogy nincs lakása, annak sok oka lehet. Laknia azonban kell és van is hol. A parkokban az ember először csodálkozva látja azokat a kék sátrakat, amelyek mellett és mögött rend van és tisztaság: a hajléktalanok lakhelyei. Akik ide térnek vissza, kialusszák magukat, reggel rendbeteszik a környéket, és dolgozni mennek. A japán ember sokat dolgozik. A táj, amelyen a bérelt autóval haladunk, egyre tagoltabb. Már bent járunk a hegyek között, szemnek szép a látvány, de elképzelni is nehéz, mennyi munkával lehetett itt megépíteni az autópályát. Aztán egy tó, és a tó mögött ragyog a Fuji, visszatükröződik a vízben. Fény- képeszkedünk, lenyűgöző a látvány. Aztán hirtelen döntünk: föl a hegyre! Ingben vagyunk, mert gyönyörű a tavaszi napsütés. Aztán ahogy az autó kapaszkodik fölfelé, egyre hidegebb lesz. Fölmegyünk, amíg csak vezet az út. Úgy 1500 méter körül megjelennek az első hófoltok, nem sokkal később az összefüggő hótakaró. Mire fölérünk, már jó vastag a fehér lepel, és azt mondják: sohasem olvad el. A Fuji mindig fehér hósipkájával köszönt be Tokióba. Fönt 0 fok körüli a hőmérséklet, - ritka pillanat -, ragyogóan tiszta a levegő, és innen, 2500 méterről föllátni egészen a csúcsig. Az ember azt gondolná, tulajdonképpen egy ugrás csupán, s máris fönt van. Figyelmeztetnek mindenkit, hogy veszélyes vállalkozás ez. Fönt, ahol minden jármű megfordul, fűtenek a boltban és az étteremben. Kődarabokat árulnak: megmerevedett lávát, emléktárgyakat, turistabotot és természetesen fényképeket. De lehet kapni jéghideg Colát és tűzforró teát egyaránt. A japánok egyébként nagyon szeretik és szívesen kínálják zöldteájukat. A látvány lenyűgöző. Körben hegycsúcsok, és a hegycsúcsok némelyikén ott a hósipka. Mind közül azonban kiemelkedik tekintélyével, jellegzetes kúpszerű formájával a Fuji. Lefelé tartunk, köszönünk el a hegytől, s megyünk vissza a városba. Aztán még egyszer találkozunk: a Tokió-JCotó- Osaka-Hirosíma szuperexpressz ablakában köszön vissza még egyszer a hegy. A schinkansen végig a tengerparton rója a kilométereket. Jobb oldalán a hegyek, bal oldalon az óceán tükre. Alagutakon halad át, s az ember észre sem veszi, hogy a sebessége végig 200 kilométer fölötti. Ez a vonat maga a kényelem. Minden repülőüléshez hasonló széke a menetirány felé néz. Minden kocsija légkondicionált és az ajtói, ablakai központilag nyílnak. A tisztaság itt is lenyűgöző. A büféslány kedves, mosolygós és udvarias. A kalauz szertartásosan dolgozik, s az utast mielőtt megérkezne a vonat, egy kedves női hang figyelmezteti, hogy mint mindig, most is másodpercnyi pontossággal érkezik meg Osakába. Amikor meglátom Osaka magas házait, a néhány nappal korábbi tokiói földrengés jut az eszembe: mi történne, ha itt egyszer igazán rázkódni kezdene a föld? Azt mondják, jószerével semmi, mert hogy földrengésbiztosak az épületek itt is, Tokióban is, ahol szeizmikusán talán a legaktívabb a föld. S ahol egyik nap arKözel a természethez Az ikebana szó jelentése élő virág. Az ikebana abból a ki vánalomból született meg, hogy a japán ember mindig szeretné közel érezni magát a természethez. Ezért a természet virágait és növényeit egyedi voltukban rendezi el közvetlen környezetében, a lakóterében is. A ma létező ikebana-iskolák eredete az ikenobo kiotói iskolára tekint vissza. Újdonságot jelentett a későbbiekben, hogy a virágrendezést összekötötték a tea-szertartással. így jött létre a máig is működő iskolák többsége. Az újkorba lépve, Japán modernizációjával együtt változáson ment keresztül az ikebana is. A második világháború után született meg egy új irányzat, az absztrakt zeneikebana. Mára az egyes iskolák beépítették rendezői elveikbe az európai elemeket is, a japán és az európai stílus sajátos ötvöződését figyelhetjük meg a virág-alkotásokban. A legszebbek - mondják - az esküvői öltözékek. Nincs vitám azokkal, akik ezt állítják. Osakában volt szerencsém találkozni esküvői párral. Láttam a menyasz- szony öltözékét, a színpompát, és elcsodálkoztam. A felkelő nap országában egyébként is sokszor csodálkozik az ember. Itt ott kezdik a könyvet olvasni, ahol mi befejezzük. Az igen bólintása itt nemet jelent. Bal oldalon közlekednek az autók. Amikor az osakai repülőtérről fölszáll a gépünk, még egyszer visszanézek a városra. Éppen olyan kőrengetegnek tűnik, mint Tokió az első látásra, s akkor, amikor a városháza tornyának tetejéről végignéztünk a metropolison. Ahogy emelkedik a gép, egyre inkább tűnnek el a részletek, de már tudom, hogy Japánt a részletek teszik. Tudom, hogy ott van Kiotóban az áranypagoda és a régi császári palota, ahova ma is csak zokniban léphet be a látogató, s tudom, hogy tovább dolgozik a repülőtéren az a kedves, mosolygós lány, aki utánam rohant, miután otthagytam a pultján a táskámat. S tudom, hogy a pilóták az óceán felől szállnak le az osakai repülőtérre, mert hogy ez a csupa modernség repülőtér az óceánra épült, s a szigettel egy gyönyörű, karcsú, hosszú híd köti össze. Japánt pedig egyre több híd köti össze a világgal. S ebben a kapcsolatteremtésben, ők állítják, Magyarországnak alapvető szerepe lehet. Mert hogy számukra innen vezet a kereskedelmi út az Európai Unió és a Phar országai felé. Kimonó A közfelfogás szerint a kimonó a japán nők hagyományos ruházata. A kimonó jelentése öltözék, minden nemi specifikus megkülönböztetés nélkül. Napjainkban azonban többnyire valóban a hölgyek öltik fel, elsősorban ünnepi alkalmakkor. Kiotó vigalmi negyedében, a Gionban és a különlegesen szűk sikátorairól híres Pontocho környékén még ma is sűrűn látni színpompás kimonóba öltözött gésákat és maikokat (a maikok fiatal, 17-20 éves lányok, akik gésának tanulnak). A kimonó-viselet gyöngyszemének az esküvői öltözetet tartják, a díszes ruha, az alapanyagok, a minták pompázatos sokfélesége és aprólékos kidolgozása elbűvöli a kimonó viselőjét és szemlélőjét egyaránt. A legnemesebb kimonó selyemből készül, anyaga egyedi festésű és feltétlenül kiotói, kézi készítésű, háromszög keresztmetszetű tűvel varrják. Egy ilyen ruhaköltemény értéke egy luxusautó árával vetekszik. A legkifinomultabb öltözet a kizárólag a császári család tagjai által fel- ölthető 11 művészien egymásra helyezett, de csak egyetlen övvel megkötött esküvői ruha, a „junihitoe”. KERCZAIMRE Jl * CSERESZNYEVIRÁG0K A FELKELŐ NAP ORSZÁGÁBÓL /V üdguydi duiupdiydii a iididiiiids forgalom ellenére viszonylag könnyű volt kijutni a városból. A Fuji lábához tartunk egy bérelt autóval. Az ember elő-előkapja a fényképezőgépét, mert hogy a hatalmas hegy mindig másként jelenik meg. Ebben a változásban azonban van valami állandóság is: a csúcsáig - vagy pontosabban a kráterig - szinte minden látható, s mellette ott posztói, mint egy őr egy hatalmas felhőpamacs. A Fuji fényei
