Somogyi Hírlap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)
2000-04-22 / 95. szám
6. oldal - Somogyi Hírlap SOMOGY I 2000.Április 22., Szombat T A J A K KIKÖTŐT TERVEZNEK. Vitorlás- és közforgalmú hajókikötőt szeretne létesíteni a herényi ön- kormányzat. A tanulmánytervet a zalaegerszegi Előny Kft készíti, s a Balatoni Hajózási Rt is támogatja az elképzelést. így a szomszédos Balatonszentgyörgyöt is közelebb hozná a tóparti településekhez. Az önkormányzat csak a területet adná, de a beruházást más finanszírozná. Van olyan befektetői csoport, amely szívesen megépítené mindenki hasznára. HIÁNYZÓ KÖZMUNKÁSOK. Nem sikerült közmunkásokat alkalmazni a keresztúri községszépítő munkákra, mert nem akadt vállalkozó a munkanélküliek között. A szolgáltató szervezetnél a törvénymódosítást várják; ez lehetőséget adna a jövedelempótlósok foglalkoztatására. A héten a képviselő-testület elismerte a szervezet tavaszi felkészülését. Rendbe tették a parkokat, a három temetőt; a 7-es út melletti temetőnél megszüntették az illegális szemétlerakót és emlékparkot alakítottak ki. ÁRKOKAT ÁSNAK. A balaton máriafürdői önkormányzat az idén 15 millió forintot szán a csapadékvíz elevezetésre: a csatornaparttól Fenyves felé eső utcákban készítik el az árkokat mintegy fél kilométeren. Erre a székesfehérvári vízügyi hatóság ugyan kiadta az engedélyt, de kiderült, hogy nem ő az illetékes; most a dél-dunántúli vízügynél vannak a tervek. A polgármesteri hivatalban arra számítanak, hogy ezek egy hónapon belül zöld utat kapnak, hiszen már túljutottak egy szakmai kontrolion. FALUFÓRUM A SAPARDRÓL. Balatonkeresztúron május 2-án rendezik meg azt a falufórumot, amelynek fő témája a Sapard program lesz. Az önkormányzat a település civil szervezeteivel közösen pályázhat az európai pénzalapnál, tehát együtt kell megfogalmazni jövöterveiket. Oldalszerkesztő: OÁLOONYI MAGDOLNA Hatszázéves Keresztúr Nincs az országban még két olyan település, mint Balatonkeresztúr és Balatonmáriafürdő: jól megférnek egy hivatalban. S van olyan utcája a két településnek, amelynek az egyik fele Keresztáré, a másik Máriához tartozik. Ez azonban senkit sem zavar, jól megférnek egymás mellett. Az egykori társközségek ma is társulnak a gyermekintézmények közös fenntartására, egyenrangú félként. A máriai óvodában vagy a keresztúri iskolában egyaránt azt mondták: az önkormányzatok szívügye az intézmények színvonalas működése. Bárdos János balatonkeresztúri polgármesternek ez természetes. Mint mondta: munkásságának igazi érdeme az infrastruktúra kiépítése, amit az utóbbi tíz évben valósítottak meg közösen. Csaknem egymilliárd forintos beruházást tudhatnak maguk mögött. Nem csoda, hogy a balatoni építési szabályozás átmeneti időszakában, mikor a szennyvízcsatornázás hiánya miatt szinte sehol sem lehetett építkezni, nem fájt emiatt a fejük. Itt ez nem lehetett akadálya az építési engedélyek kiadásának. A nyolcvanas-kilencvenes években a nagy közművesítések időszakát élte Keresztúr. Mint a polgármestere elmondta, 1985-1990 között is több lehetőség adódott a települések számára, amit érdemes volt megragadni. Ezt tették. Célratörően dolgozott a község vezetése. A polgármester éppen 27 éve áll a falu élén. Harmincévesen települt ide, először a tsz-ben dolgozott, aztán 1973-ban egy vezetőválság és vezető- váltás után került a fiatal szakember a község élére. Kimondottan óvatos és bizakodó embernek tartja magát. S mintha ilyen lenne Keresztúr is. Bizonyára vannak, akik látványosabb fejlődés mellé állnának. Bárdos János is elismeri: lassú a változások üteme, de a fejlődést nem lehet nem észre venni. A nagy közművesítések mellett kiépítették az intézményi hálózatot. Amikor megépült a tornacsarnok, elkészült a mellette levő kereskedelmi központ, s nem is olyan mesz- sze korszerű töltőállomást létesített a Mól. Egyre több magánszálloda, panzió, vendéglátó nyílt, így épülnek egymásra a dolgok Keresztúron is. A továbblépést keresik a képviselők évek óta. Van is egy lehetőség, amit mindenképpen meg szeretnének ragadni. A Mecseki Ércbányából alakult cég, a Mecseki Uránérc Környezetvédelmi Kft eladja a Balaton-parti üdülőjét. Annyit már sikerült elérni, hogy az önkormányzatnak elővételi joga van, de az adásvételi szerződésre még nem került pont. Hosszadalmas az egyeztetés a Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt-vel. Ez a terület lehetne a keresztúri községi strand. S a mögötte levő Bokros-hegyen legalább száz hekBárdos János: Lassú a változás, de kiépítettük az intézményhálózatot fotó: horváth Mónika támyi terület van, amely részben beépíthető. A számítások szerint mintegy 400 belterületi ingatlant ajánlhatnának a letelepedőknek. Keresztúr lakossága ugyanis folyamatosan nő, kell a hely a fészekrakóknak. Az önkormányzat évek óta tartalékolja pénzeit, de a hitelfelvétel kockázatát is vállalná a község jövője érdekében. Hiszen a képviselők szerint ezeknek a területeknek a hasznosítása jelenti a falu további fejlődését. Ezekben a verőfényes napokban mindenki a portáját csinosítja, készül a vendégfogadásra. Megszokott tavaszi tevékenység ez a Balatonnál, legfeljebb most az időjárás kegyesebb. A keresztúriak számára ez a készülődés ünnepélyesebb hangulatú, mert az idén ünnepük a község 600 éves fennállását. Egy 1400-ban kelt oklevél említi először a községet. Két alkalmat is találtak az ünneplésre. Szeptember 8-tól 10-ig rendezik meg a Kárpát-medence Keresztúr nevű településeinek találkozóját és 19 polgármestere már jelezte, hogy feltétlenül jön. Egyébként a Keresztúr elnevezés többnyire a határainkon belül található, mindössze három van a szomszédos országokban. December 16-án kapják meg a kormánytól a millenniumi zászlót. Véletlenül lett ez keresztúr napja, 1993-ban ekkor avatták a falu jelképeit. S azóta is szívesen emlékeznek erre a közelgő szeretet ünnepét övező készülődésben. A rokontelepülések közül most elsősorban Bodrogkeresztúrra figyelnek, a folyó áradása miatt. A héten 400 ezer forintot gyűjtöttek: a közös kaszából, a képviselők tiszteletdíjából és a FüWp Antal vezette váüalkozói egyesület adakozásából. A pénzt a héten eljutatták a bajba jutott községbe. Felét az iskolának szánják, a többit az árvíz sújtotta családok megsegítésére. Az ottaniak majd eldöntik, hogy használhatják fel a legjobban. ______________■ B alatonkeresztúrnak 1710 lakosa van. A település hossza 7,5 kilométer, a tópartja: 1,5 kilométer, a belterülete: 345 hektár. Az Ingatlanok száma: 2000, ebből 1150 az üdülő. Az Infrastruktúra teljesen kiépült. Útjainak 50 százaléka szilárd burkolatú, utcáinak a száma: 88. Őslények a Balatonnál A fák közé rejtenék el az élethű dinók makettjeit Balatonberény Őslényparkot szeretne létesíteni Berény a tóparti természetvédelmi területen. Ez lenne Európában a dinókat bemutató harmadik terület. Az ünnepek után újra tárgyalnak a tervről a nemzeti park vezérkarával. A dinoszauruszok 140 millió évig uralkodtak a földön, mígnem 64 millió éve eltűntek. Tragikus kipusztulásuk, monumentális méreteik vonzanak bennünket. Valószínű, hogy nem voltak őshonosak a Balaton vidékén, de Ausztriában, Németországban és Olaszországban sem, ahol - a turisták nagy örömére - eredeti nagyságú maketteken mutatják be a legérdekesebb fajokat. Ezt szeretnék tenni a balaton- berényiek is. Magyar Tibor jegyző az osztrák saurienparkban járva jutott arra a gondolatra, hogy ezt a Balatonnál is meg lehetne valósítani. A képviselők érdeklődését is fölkeltette az ötlet, tájékozódtak a szomszédos országban. Transmauerban a Duna-parthoz közel építette föl az őslényparkot Emst Kainz, és szívesen segítene a herényieknek. Odahaza maga építette a hatalmas dinókat: gömbacél vázat von be zsákszövettel, s olyan speciális anyaggal keni be, amely a megszilárdulás után színezhető. Nemrég vásárolt egy kisvasutat, hogy a nosztalgiavonaton utazzanak a vendégek az egzotikus parkban. A Balaton sokkal kedvezőbb helyszín lehetne. Gazda János polgármester elmondta, hogy a Balaton-part egykori zagyterének 8-10 hektáros területén képzelték el a parkot, de ezt a tervet a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága elutasította. Az időközben posztjáról távozott igazgató a természetes környezetet félti, de nincs kifogása, hogy a parttól távolabb őslényparkot létesítsen Berény. Találtak is- ilyen helyet: az egykori szennyvíztelep mellett. A DRV Rt-nél kedvezően fogadták a tervet, s a falu bérbe venné az évekkel ezelőtt felhagyott szociális épületet is. Várhatóan a pécsi környezetvédelmi hatóság is hozzájárul a beruházáshoz. Az ünnepek után újra tárgyalnak a nemzeti park vezérkarával, hogy meggyőzzék: ez a terv nem veszélyezteti, sőt óvja a természetes környezetet. A keskeny gyalogsakkal átszőtt területen ugyanis a fák, növények közé rejtenék az élethű dinómakketeket, s a községnek is érdeke, hogy ez a sétány mindig gondozott és tiszta legyen. Nem adnák ki a kezükből a vállalkozást, a falunak hozzon bevételt. Gazda János számításai szerint ehhez 15-20 millió forintra lenne szükségüké NAPSÜTÉSES ELŐSZEZON. Rekordot döntögetett az áprilisi meleg; néha szinte már a nyárban érezték magukat a Balatonnál élők. Kezdték kinyitni a vendéglőket, presszókat is. Máriafürdőn Pandúr Jánosné cukrászdájában is sokan kiültek fagylaltozni (képünkön). Több külföldi vendég is jött már; mivel az elmúlt években jó néhányan vásároltak itt nyaralót a húsvétot saját házukban töltik a tóparti településeken. ________________________fotó: horváth Mónika A Szociális és Családügyi Minisztérium meghívja Önt "A Ml ASZTALUNK-FOGLALKOZTATÁSI FÓRUM'-ra Időpont: 2000. április 28., péntek 16 óra Helyszín: a Megyei Közgyűlés Nagyterme Kaposvár, Csokonai u. 3. A Fórum meghívott előadói:- Mohos László, a SzCsM munkaerőpiaci helyettes államtitkára- Dr. Spiegl József, a Megyei Közgyűlés alelnöke- Dr. Tarrné Dr. Törzsök Piroska, a M. M. K. igazgatója- Molnár Györgyné, az OFA Kuratóriumának elnöke- Zárszót mond: Harrah Péter, szociális és családügyi miniszter "A Ml ASZTALUNK-JÓTÉKONYSÁGI EST" A PATALOMI PARK SZOCIÁLIS OTTHON JAVÁRA Helyszín: a Dorottya Szálló Nagyterme Kaposvár, Széchenyi tér 8. Időpont: 2000. április 28., péntek, 19 óra Fővédnök: HARRACH PÉTER, SZOCIÁLIS ÉS CSALÁDÜGYI MINISZTER Védnökök: DR. GYENESEI ISTVÁN, A MEGYEI KÖZGYŰLÉS ELNÖKE SZITA KÁROLY, KAPOSVÁR MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁMESTERE Azt est háziasszonya: Endrei Judit Műsor: Dániel Speer Rézfúvós Kvintett Zene: Pepita Band Meghívó ára 7000,- Ft/fő Jegyigénylés: 06-1 -311 -9499, 06-1 -269-3793 A Siotour átadta a múzeumi tárgyakat Van már elég erő a feladat vállalásához - Megnyugtatóan zárult a tulajdonosi vita Balatonszentgyörgy A Siotour Rt a héten leltár szerint átadta a községnek a Csillagvárban található múzeum tárgyait. A cég ezzel járul hozzá Szentgyörgy idegenforgalmának fejlesztéséhez. Az önkormányzat ma már szívesen visszakérné az épület tulajdonjogát is a kincstártól. A kilencvenes évek elején a Siotour átadta volna a Csillagvár épületét és a benne levő múzeum anyagát a balatonszentgyörgyi ön- kormányzatnak, de a képviselő- testület akkor nemet mondott rá. Úgy ítélte meg, hogy a község nem bírná a fenntartás költségeit. Ma már erősnek érzik magukat a feladat vállalásához - mondta Nagy Lajos polgármester azután, hogy a héten leltár szerint átvette a Siotourtól a múzeumi tárgyakat. Tulajdonképpen a Csillagvár Vendéglátó és Idegenforgalmi Kft-nek köszönhetik egy tulajdonosi vita megnyugtató lezárását, hiszen a végvári életet reprezentáló tárgyakat többnyire a falu lakói adták át az állandó kiállításnak. Csakhogy az egykori adományozók közül már kevesen élnek, akik bizonyítani tudnák az adományozást. A múzeumot bérleti szerződés alapján működtető kft szorgalmazta a tulajdonviszonyok tisztázását. Mindezt megerősítette Bezericsné Németh Andrea, a Csillagvár Kft ügyvezetője. Vitájuk volt a Siotourral a fizetendő bérleti díjban, de végül megegyeztek. Akkor merült fel a tulajdonjog kérdése. Örül, hogy ilyen kedvezően zárult az egyezkedés. S mint mondta, alapvetően a- falu járt jól. Dóra Ferenc, a Siotour Rt csoportvezetője elmondta, hogy a cég igazgatósága hozta meg a döntést: támogatásként adja át a múzeumi tárgyakat Balatonszent- györgynek. Ez a non profit egység egyébként sem illeszkedett a cég profiljába, mert az megszüntette non profit üzletágát. Nagy Lajos polgármester egyetért azzal, hogy a falu jól járt a tulajdon visszajuttatásával. Elmondta, hogy ma már úgy érzik, van elég erejük a Csillagvár tulajdonosi kötelezettségeinek a vállalására is. Ezért kezdeményezik a kincstárnál a visszaadását. Abban pedig biztos, hogy meg tudnak egyezni a Csillagvár kft-vel a bérleti díjban úgy, hogy mindenki elégedett legyen. Közös érdek, hogy kiránduláson a turisták ne kerüljék el a hóbortos gróf csillag alakú vadászházát, ami olyan, mint egy vár. A Csillagvár történetét legendák övezik. A nevét érdekes alaprajzáról kapta. Vastag falai ugyan olyanok, mint egy erődítményé, de valójában vadászháznak építtette az ezernyolcszázas évek elején Festetics László. A falu lakói adták össze a végvári életet bemutató múzeum tárgyalt Is, s az épületet 1959 óta látogatják a turisták.
