Somogyi Hírlap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)
2000-04-19 / 92. szám
6. oldal - Somogyi Hírlap S 0 M 0 G Y I TÁJAK 2000. Április 19., Szerda KÖZMUNKÁRA PÁLYÁZTAK. Tizenegy közmunkás alkalmazására nyújtotta be pályázatát a munkaügyi központhoz a hen- csei önkormányzat. A településen 42 munkanélküli él, és közülük kilenc ellátatlan. Elsősorban őket szeretnék foglalkoztatni közmunkásként; árokásás lesz a feladatuk, valamint a temető rendbe tételében segédkeznek, (tej VADÁSZOK ADOMÁNYA. Lá tásfogyatékos gyermekek megsegítéséhez járult hozzá tízezer forinttal az ecsenyi Csalit vadász- társaság. Ez az összeg a Kaposi Mór Megyei Kórház Életfa a gyengénlátóknak alapítvány számláját gyarapítja. ( vá) TÁNCOLNI TANULNAK. Meg kezdték a néptáncoktatást a batéi általános iskolában is; a tizenhárom kisdiáknak kéthetente két alkalommal tanítja a táncok alaplépéseit Gyenes Tamás. Ha annyira jutnak, bemutatják tudásukat a nagyközönségnek is. (tz) VETÉLKEDŐ KISDIÁKOK. Osztopánban másodszor rendez- tékmeg az iskola névadójára emlékezve a Tallián-napokat. A vetélkedőkkel színesített találkozón a somogyvári, hetesi, meszteg- nyői, bodrogi, öreglaki, jádi, taszári, a marcali Mikszáth és a kaposvári Honvéd utcai iskola tanulói is részt vettek. A 200 diák közül a legjobb eredményt elérőket megjutalmazták. Az osz- topáni tanulók szakköri munkáiból kiállítást is rendeztek, (vá) AJÁNDÉK FENYŐ. Száznál is több fenyőfacsemetét ajándékozott a patalomi önkormányzatnak a Turul társaság. A fákat tegnap társadalmi munkában kezdték el ültetni a község főutcáján, illetve a temető köré. (szá) FELÚJÍTOTT RAVATALOZÓ. Háromszázezer forintot különített el a visnyei önkormányzat arra, hogy a ravatalozóban két hűtőkamrát is kialakítsanak. Az épületet nemrég újították fel, bevezették a vizet, a villanyt, egyedül ezt a problémát kell még megoldani, (szá) __________■ K eserédes kőkúti jövő Három gyerek a családban - A fejlődés záloga: öt év alatt tíz új otthon Hargitai József és családja bízik a vállalkozás sikerében Kőkút Az alig 600 lelkes település a zselici dombvidék szélén, a belső-somogyi homokvidéken terül el. A festői környezet kontrasztja az itt élők sorsa, hiszen a munkahelyek hiánya és a szegényes infrastruktúra meghatározza a keserédes hétköznapokat. Egyről a kettőre jutni - a legtöbbször felhangzó óhaj Kőkúton. S az emberek azt is hozzáteszik: ez itt igen nehéz. Ezt vallja Földes Mária polgármester is. Nála jobban senki nem tudja, mennyire fontos ezt a települést visszakapcsolni a közutak vérkeringésébe. Kísérleteinek egyre több az eredménye, hiszen a néhány éve még elszigetelt településrészeket, Kőkutat, Alsótapazdot, Gyöngyöspusztát ma már betonút köti össze. De ez sovány vigasz azoknak a gyöngyöspusztai időseknek, akikhez a kátyús földúton alkalomadtán nem jut el a mentő. A belső út hossza majdnem két kilométer, a betonburkolat pedig mai áron számolva 22 millió forintba kerül. S még inkább kerülne, ha sikerülne nyerniük a többször elutasított pályázattal. Saját erőből ugyanis mozdulni sem tudnak, hiszen a költségvetés 27 millió forintja fillérre be van osztva. A pénz egyharmada szociális segélyekre megy el. A regisztrált munkanélküliek száma most 54, s többségük már nem is reménykedik, hogy valaha el tud helyezkedni. így van ezzel Kalányos István is, aki a faluvégi romos épület tőszomszédságában építgeti - majdnem négy éve - az új házat. A kiskonyhában fő az ebéd, a felesége mellett otthon van a három gyerek is. A családfő csöndes beletörődéssel sorolja volt munkahelyeit. Dolgozott a Volánnál, majd a téeszben, s annak a megszűntével állás nélkül maradt. Már tizenkét éve. Ritkán jut egy kis alkalmi pénzkereseti lehetőséghez vagy önkormányzati közmunkához. A felesége szerint az a gond, hogy Kaposvár túlságosan messze van. Meggyőződése: a több mint 30 kilométernyi távolság útiköltségéből adódó többletkiadás okozza, hogy a megyeszékhely munkáltatói nem alkalmazzák őket. így viszont havi FOTÓ: KOVÁCS TIBOR ötvenezer forintnál több nemigen folyik be a családi kasszába. A nagyobbik lány szerencsére jól tanul, a pécsi Gandhi gimnáziumban kezdi a jövő tanévet. Kalányos Kinga azonban érettségi után nem akar továbbtanulni, inkább bízik a biztos pénzkereseti lehetőséget adó szakmában. Nagyvárosban képzeli el az életét. Cukrász szeretne lenni, mert szereti a süteményt, bár mostanában nem nagyon jut rá. Minden egyes forint a házra kell; ennek a készültsége Kalányos István szerint 80 százalékos, de még bőven van rajta munka. Amit lehet maga elvégez, hiszen van rá ideje. Ha elkészül, lehet, hogy eladják, s az árán városba költöznek. Nem úgy Hargitai Józsefék. A férfi egyike Kőkút vállalkozóinak. Ha az időjárás engedi, napi 12 órát dolgozik fakitermelőként az erdőben. Szocpolból kezdett építkezésbe ő is, hiszen három gyermeke van. A legkisebb, Regina alig hároméves. A családfő Oroszlányból jött ide, a téesz erdészeti ágazatához. A szövetkezet megszűnt, s ő tudta: megtakarított pénzéből valami újba kell fogni. Az apósától örökölt traktor mellé beszerezte a szerszámokat, és egyéni vállalkozásba kezdett. A házhoz még kellene másfél millió forint hitel. Hargitai József bizakodó; két éven belül a külső vakolást is elvégzik. Igazi élettere ez a táj, s reményei szerint az lesz élete végéig. Azt mondta; egykét tyúklopás előfordul ugyan, de békés, nyugodt ez a vidék. Nincs kocsma, nincs zaj, s még arra sem kell különösképpen figyelnie, ha Regina netán az úttestre lép. A zsáktelepülés utolsó házaihoz ritkán jár autó. Búcsúzáskor még megjegyzi: homokos talajra is lehet építkezni, csak eltökéltség és kitartás kérdése a kőkúti jövő. Mintha csak összebeszélt volna Földes Máriával, akinek meggyőződése: az a település, ahol az elmúlt öt évben tíz új ház épült, fejlődni fog. _________________takács zoltán Al sótapazdról 1421-1446-böl vannak adatok, a központi településrész alig több mint százéves múltra tekint vissza: önálló községgé 1928-ban alakult a Kökúttapazd nevű helyből. 1990 után épült ki a település minden részén a vízhálózat, vastalanítét létesítettek, utat építettek, bekerítették a temetőt. Jelenleg 118 lakás van a faluban, az utak 76 százaléka portalanitott. Megújult az orvosi rendelő Gálosfa Másfél millió forint beruházással megújult az orvosi rendelő. Dr. Debreceni Tibor háziorvos szerint itt már minden igényt kielégítő, korszerű körülmények között fogadhatja a betegeket. A rendelő az önkormányzat épületének egyik szárnyában kapott helyet, s mint Kővári Ferenc polgár- mester elmondta, már nagyon rossz állapotban volt, ezért sürgetett a felújítása. Ehhez több mint egymillió forintot nyertek a terület- fejlesztési tanácstól, s további négymilliót maguk teremtettek elő. A munkát Páhi Tivadar szentbalázsi kőműves márciusban kezdte, s a betegek a napokban már birtokba is vették az megújult rendelőt. A szomszédos falu szakembere olyan takarékos költségvetéssel dolgozott, hogy a többi ajánlattal szemben az önkormányzatnak egymillió forintot sikerült megspórolnia. A rendelő és váró mellett másfél két méter magasan csempézett mellék- helyiségeket alakítottak ki; csak a bútorok, a műszerek és a számítógép a régi, de ezek is megfelelnek a követelményeknek. Dr. Debreceni Tibor hetente egy nap fogadja itt a jobbára idős, beteg embereket. A mindössze 330 lelket számláló település lakosságának 60 százaléka ugyanis időskorú. Az ő kényelmüket szolgálná a falugondnoki szolgálat is, ám ennek indításához a szegény településnek egyelőre nincs elég pénze. Már annak is örülnek, ha a kétcsoportos - tíz gyermek gondozását ellátó - óvodát fönn tudják tartani. A szentbalázsi általános iskolába járó 21 tanuló után fizetendő támogatás ugyancsak alaposan megingatja az önkormányzat költségvetését. További gond, hogy nem nő a lakosság száma; tavaly két születés örömét két temetés csorbította. ___________________VÁRNAI V észhelyzet az óvodában Hedrehely Az önkormányzat eladta az óvoda udvarának egy részét, hogy egy pályázathoz így biztosítsák a saját erőt A pályázatot végül is nem adták be, s az óvoda elesett mintegy hárommillió forinttól. és vilKétmillió nyolcszázezer forintot kaptak, Bőhm Kinga óvodavezető szerint ez a pénz a tervezett felújításokra nem lesz elég. Ha az ön- kormányzat beadja az ígért pályázatot, akkor a saját erővel együtt mintegy négy és fél millió forintot fordíthattak volna az óvodára. Az elmúlt nyolc évben a kötelező festésen kívül más felújítási munkát nem végeztek, ezért az épület tatarozásán kívül ki kell cserélni a víz- lanyvezetékeket, korszerűsíteni kell a konyhát. A melléképületet is eladta az önkormányzat, s most az udvari játékokat egy düledező pincében tárolják. Nyersanyagot csak két hétre előre tudnak vásárolni, mert nem tudják hol tartani. Nincs kerítés, az udvar tele van rozsdás vasakkal, drótokkal; az udvaron tárolt kukákhoz szabadon bejárnak a kutyák. Ha ez így marad, nyáron elképzelhetetlenül nagy lesz a kukabűz és a legyek tömege. Az udvaron, a kinti vasjátékok zöme rozsdás, balesetveszélyes. Bőhm Kinga állítja: nem ismerik az önkormányzat óvodával kapcsolatos elképzeléseit, és sem a gyerekek szülei, sem az óvoda dolgozói nem tudják, hogy mikor kezdődik a felújítás. A gyerekek a csoportszobában FOTÓ: KOVÁCS Harmincvalahány óvodás van, a konyha mégis több mint száz személyre főz. Az iskolások s felnőttek csak a nyersanyagnormát fizetik, az egyéb költségekhez nem járulnak hozzá, a terhet az óvoda viseli. A konyha a többletkiadások miatt mintegy hárommillió forintot visz el. Az évi hatmillió forintos állami támogatásból és az önkormányzat kétmillió-hatszázezréből nagyon nehéz gazdálkodni. A vezetőóvónő elmondta: noha a törvény előírja, nincs elfogadott nevelési programjuk. Az önkormányzat nem áldozott 25 ezer forintot szakértőre, s mivel hiányzik a szakvélemény, a képviselők nem fogadták el a nevelési programot. Az önkormányzattól ezt senki sem kéri számon. szarka ágnes Hegybúcsú borversennyel ZSEUCKISLAK Igazi szőlőtermelők lakják a falut. Nem csoda, hiszen a települést az Öreg-hegy, a Deres-hegy és a Szuszka veszi körül. Szinte minden családnak van kisébb-nagyobb szőlőültetvénye, amely egész évben ad munkát a gondos gazdának. Nemcsak á kapálás, a permetezés sürgeti a legtöbb tulajdonost, hanem a termelt bor kezelése is. Mert évente egyszer, Szent László napján - akkor tartják itt a hegybúcsút - mások is megítélik, hogy milyen a gazda „nedűje", az előző évi termés. A nemes versengés színhelye mindig a falu határában levő egyik domb.- A falubeli gazdák a hegyközségi versenyek megrendezése óta egyre inkább a minőségi és nem a mennyiségi bortermelésre figyelnek - mondta Póré László polgár- mester. - A faluban igen nagy tekintélye van a versenyen győztes szőlősgazdáknak, ezért mindenki igyekszik minőségi italt bemutatni a szakértőkből álló zsűrinek. A rendezvényt - melyet a Zselickislaki Baráti Kör szervez az önkormányzattal közösen, évről évre - nagy érdeklődés kíséri Kislakon. Bortermelő településen a hordók és a szükséges eszközök gondozása is sok munkát kíván. Háttá György kádár negyvenegy éve végzett az ipari iskolában, kitanulta a ma már ritka szakma fortélyait. - Egy bortermelő faluban sok a teendő - mondta a mester. - A hordókat, abroncsokat, darálókat is rendre javítani kell, s ma már nagyon kevesen vagyunk, akik ezeket el tudjuk végezni. _____szellő Gábor E gyre nő az érdeklődés; megüé- Uk, hogy milyen nedűt termeltek Orgonaszó a templomban Támogatásból és adományokból - Istentiszetet harmincnyolc év után Edde Lassan végeznek a 104 éves református templom felújításával. Harmincnyolc éve nem volt itt istentisztelet, mostantól azonban ökumenikus - katolikus, református, evangélikus - szertartás színhelye lesz Isten hajléka. Az eredetileg reformátusok lakta település lakossága az utóbbi évtizedekben olyannyira kicserélődött, hogy napjainkra már csak nyolc százalék református él a faluban. A lakosság két százaléka evangélikus, a többi - jobbára betelepült - pedig katolikus. Megyeri János polgármester tíz éve álmodozott a műemlék jellegű épület fölújításáról. S hogy célját elérje, annak érdekében minden követ megmozgatott. Hat éve egyebek között létrehozta az Edde Községért alapítványt, amelynek a számlájára elsősorban az Eddéről elszármazottaktól, a jobb jövedelmű polgároktól vártak támogatást. Ha lassan is, de az önkormányzat 150 ezer forintos támogatásával egyetemben mintegy félmillió forintot sikerült így összeszedniük. Ezt az összeget a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztés révén 2,6 millió, a millenniumi pályázattal pedig további négymillió forinttal sikerült kiegészíteni. A három éve megkezdett templomfelújításból a lakosság is kivette részét: a tető közmunkában készült el. Mindez azonban nem lett volna elég, ha Svidrán József kaposfői vállalkozó személyében nem akad volna egy olyan önzetlen ember, aki három és fél millió értékű munkát előlegezett meg a településnek és e mellett gyönyörű munkát végzett. Bevezették a villanyt is a templomba, és már csak az orgona hiányzik. A május 20-ára tervezett ünnepélyes átadásra - amelyre a falu lakosságán és az Eddéről elszármazottakon kívül államtitkárokat, országgyűlési képviselőket és több neves egyházi személyiséget is várnak - a somo- gyjádi templomból kérték kölcsön az orgonát. Azért kell ez, hogy méltóképpen hangversennyel ünnepelhessék meg a három vallás fele- kezeteinek hajlékot adó eddei templom újjászületését. VÁRNAI Továbbképzés a romáknak Somodor Nyolcvan roma lakosa van a községnek, és körükben a legnagyobb gond a munkanélküliség. Az ön- kormányzat most a munkaügyi központtal közösen próbál segíteni a hátrányos helyzetűeknek.- Kéthónapos parképítő továbbképző tanfolyamot szervezünk a helyi kisebbségi munkanélkülieknek - mondta Krammer Istvánná polgármester. - Sikerült is beszervezni a munkaügyi központ segítségével tíz embert az átképzésre. Ha végeznek, több esélyük lesz, hogy munkát találjanak. Az önkormányzat továbbra is támogatja a helyi cigányönkormányzatot, 200 ezer forinttal segíti a működését és az irodahelyiséggel. Gyermekvédelmi támogatást, átmeneti segélyeket, élelmiszer-támogatást is kapnak a rászorulók, köztük a romák. sz. g.
