Somogyi Hírlap, 2000. április (11. évfolyam, 77-100. szám)

2000-04-01 / 77. szám

2000. április 2. ★ ARCKÉP ★ 7 Szilveszterkor leállt a tejeszacskó címkéző gép ff- Kérem, mesélje el részletesen, mit csinált a tavalyi év utolsó és az idei esztendő első napján.- 31-éré virradó éjjel nyugodtan aludtam, délelőtt szaunáztam, majd ebéd után bementem a Hon­védelmi Minisztériumtól kölcsön kapott hivatalba, ahol berendeztük az évszámkezelési központot. S mi­után korábban minden fontos mun­kát elvégeztünk, és sikeres volt a fő­próba is, nem voltam ideges, bár azt nem tagadom, hogy az idő előreha­ladtával egyre nagyobb volt az izga­lom bennem és munkatársaimban. Nyolc tévénk, több rádiónk volt, fo­lyamatosan figyeltük a híreket, s kaptuk az adatokat az ENSZ-től, a NATO-tól is. A Föld keletebbre fek­vő országaiban eközben egyre-más- ra léptek be a 2000. évbe, s öröm­mel vettük tudomásul, hogy nincse­nek komolyabb problémák. Éjfél előtt azonban már tapintható volt a feszültség nálunk is. S felejthetetlen érzés volt átélni, amikor az óra 2000. január elsején nulla óra, nulla perc, nulla másodpercet mutatott; a kollégáimmal a monitorokra mered­ve énekeltük a Himnuszt. Ezután azonnal hozzáláttunk a beérkező adatok elemzéséhez, melyek közül talán a legfontosabbak a nukleáris háttérsugárzás mérési eredményei voltak. Kettőkor volt egy szussza- násnyi időnk koccintani, s négykor már sajtótájékoztatón jelenthettem be, hogy gyakorlatilag minden rendben van. A reggeli órákban ér­keztem haza és kerültem ágyba.- Arra már gyerekfejjel lehet készülni, hogy valaki tűzoltó, katona vagy vadakat terelő ju­hász lesz. De arra már kevésbé, hogy évszámkezelési kormány- biztos. Miért pont ön lett a ki­választott?- Több jelölt volt a posztra, de hogy miért éppen én maradtam fenn a rostán, azt nem tudom. Ta­valy márciusban kerestek meg, s áp­rilisban kezdtem a munkát. Egyéb­ként a mérnöki, számítástechnikai szakmában elég ismert a nevem, ve­zetőségi tagja vagyok például a vi­lág legnagyobb - amerikai - mér­nökszervezetének.- Ilyen paraméterekkel, felté­telezem, mások is rendelkeznek. Annak nem volt köze a sikeré­hez, hogy elvégezte a Stumpf Ist­ván nevével fémjelezett Század­vég iskolát?- Elképzelhető. Tény, hogy ott ismertem meg a kancellária- minisztert.- Ha már itt tartunk: mi moti­válta, hogy 46 éves fejjel, egyete­mi tanárként beiratkozzon egy olyan iskolába, ahol az oktatók többsége is fiatalabb önnél, és nincs is olyan magas szakképe­sítésük? Nem okozott ez általá­nos elképedést?- Valóban megdöbbenést keltett, amikor megjelentem, s hasonlókat kérdeztek a „diáktársaim”. Nekik is azt válaszoltam, hogy mindig érde­kelt a közélet, a politika, s szeretek tanulni, örülök, ha képezhetem ma­gam. Ráadásul mozgolódós típus vagyok. A ’80-as évek végétől össze­gyűjtöm az összes párt szórólapját, programját, ezeket folyamatosan ér­tékelem, elemzem.- Ugye, ezt nem mondja ko­molyan?- Dehogynem.- Hogyan tanult, volt amiből meghúzták?- Harmincötén kezdtünk, s csak hatan kaptunk diplomát, tehát nem volt könnyű az iskola. Jó eredmé­nyeket értem el, bár Urbán László­Az ember, legalábbis egyelőre, legyőzte a gépet. Nemcsak a sci- fi-rajongók, valamint a mágiával, ezoterikus kultúrával szívesen foglalkozók várták aggodalommal vegyes kíváncsisággal a dátumváltást, hanem a Föld szinte % összes lakója. 2000. január elsejének hajnalán azonban ki­derült, apróbb problé­máktól eltekintve simán átvészeltük az Y2K-t (Year 2 Kilo - 2 ezer év). S hogy ez hazánkban se okozzon problémát, azért első­sorban Mojzes Imre ■évszámkezelési kormánybiztos volt a felelős. tói, a Fidesz gazdasági szakértőjétől elégségest kaptam az egyik vizs­gámra. Ez volt egyébként életem el­ső elégséges osztályzata.- Arra már feltehetően jelest kapott, ahogy levezényelte Ma­gyarországon a dátumváltás ügyét.- Tény, hogy hazánkban nem okozott különösebb problémát, de . ez főleg azoknak a cégeknek, intéz­ményeknek, illetve az ő számítás- technikusaiknak köszönhető, akik időben elkezdték a munkát. Ne- künk a Miniszterelnöki Hivatalban II elsősorban a koordinálás volt a fel­adatunk. De persze köszönet illeti |i itt dolgozó munkatársaimat is, akikkel a semmiből építettük fel ezt ff a stábot. Volt, aki áprilistól, tehát a f| kezdetektől dolgozott, más egy-két j hónapot, s volt olyan is, aki csupán f egy-két napot töltött velünk.- Sokak szerint az Y2K egy '! méretes, mondhatni globális nagyságú lufi volt, csupán azért, hogy sok informatikus meg­gazdagodhasson.- Az ENSZ 180 ország szakembe­reit tudta egy asztalhoz ültetni, hogy megbeszéljék, mi a teendő a dátumváltás ügyében. Ennyi állam pedig nem tévedhet. Egyébként a világszervezet eddig soha ennyi ál­lamot nem tudott mozgósítani vala­mely probléma megoldása érdeké­ben. Mindez talán hatásos ellenérv lehet a fenti felvetésre.- Megdöbbentő volt hallani, ol­vasni, hogy míg Japánban és az Egyesült Államokban még az atomerőművekkel, a repülőterek üzemeltetésével is gond volt, ad­dig Oroszországból alig érkeztek hírek bonyodalmakról.- Minél kevésbé fejlett - informati­kai szempontból - egy ország, minél kevesebb a számítógép, annál kisebb az esélye, hogy ilyen jellegű problé­mák adódjanak. Az orosz atomerő­művek vezérlése például analóg úton, emberi közreműködéssel törté­nik. Az azonban lényeges szempont, hogy az érintett országokban is csak kis fennakadásokat okozott az Y2K, arról például szó sem volt, hogy em­beri életek kerültek volna veszélybe vagy katasztrófaközeli állapot alakult volna ki. Azért volt egy pillanat, ami­kor kissé én is megijedtem. Az év utolsó napján kaptuk a hírt az egyik nyugat-európai országból, hogy az egyik létfontosságú számítógép 1999-ről 19100-ra váltott (tévedés­ből csak az utolsó két számjegy vál­tozott: 99-ről 100- ra). Szerencsére a hibát el tudták há­rítani.- Nálunk me­lyek voltak a leg­nagyobb problé­mák?- Az egyik okta­tási intézmény - nevet szándékosan nem mondok - késve tudott ösz­töndíjat fizetni, egy cégnél leállt a tejes- zacskó-címkéző gépsor és hasonló­ak. Az igazsághoz persze az is hozzá­tartozik, hogy a cé­gek, intézmények egy része decem­ber 30-án leállt, s csak 2000. január­jának első napjaiban kapcsolták be újra a komputereiket, másrészt nem is volt érdekük nyilvánosságra hoz­ni az esetleges gondjaikat, így nincs is ezekről tudomásunk. Egyébként mi nem is az információs katasztró­fától tartottunk, hanem attól, hogy pánik lesz úrrá a lakosságon, s pél­dául hatalmas tömegek szeretnék kivenni a bankokból a pénzüket. Talán a mi munkánknak is köszön­hető, hogy az emberek megértették, nem kell félniük.- Becslések szerint a világon 300-600 milliárd dollárba került a dátumváltás, amely irdatlan összeg. És Magyarországon?- Ez nagyon viszonylagos. A cé­gek egy része ugyanis korszerűsí­tette a számítógépparkját, amit a dátumváltástól függetlenül előbb- utóbb úgyis meg kellett volna ten­nie, legfeljebb hamarabb kénysze­rült erre a lépésre. Most az a kér­dés, hogy ennek az összegnek mekkora hányadát írjuk az Y2K ro­vására, és mennyi belőle az érték­növelő műszaki beruházás. Orszá­gos adatok egyébként sincsenek, a vállalatoknak, intézményeknek nem volt ilyen bejelentési kötele­zettségük, mi pedig nem kívántuk ellenőrizni őket. Annyit tudunk, hogy például a bankszektornak 30 milliárdjába került az ügy, az APEH azonban mintegy 80 millió forintból megúszta. A hivatalunk egyébként 325 millió forintot ka­pott a tavalyi költségvetésből, és a Világbank 550 ezer dollárt utalt át számunkra. S nagyon sok - pénzbeni és természetbeni - támo­gatást kaptunk a nagy cégektől, in­tézményektől. Országos szinten körülbelül 100 milliárdba kerülhe­tett a dátumváltás.- Sokan a szökőnaptól is tar­tottak, de mintha nem is lett vol­na, olyan hangtalanul telt el. Most egy ideig semmi sem okoz­hat „chiptörést” a számítógépek­nek, egy kisebb apparátus azon­ban most is dolgozik önöknél. Mivel múlatják az idejüket?- Most gyűjtjük az Y2K-ban érin­tett szervezetektől az információ­kat, összegezzük az elmúlt időszak tapasztalatait, s erről részletes je­lentést küldünk a kormánynak. Május végén egy nemzetközi kon­ferencián értékeljük az eseménye­ket. A munkánk pedig hozzájárul­hat annak a világméretű projektnek a megvalósításához, amelynek lé­nyege az információs társadalom kialakulása. Almási B. Csaba Névjegy: 1948-ban született Kalocsán P972-ben szerzett^amosmérnöki d.plomát, 1996^ ban elvégezte a Századvég ÄiÄ--« mű­Ä foglan,o,ot« majd igazgatóhelyettes lett■ Egyetem Villamos 1991-től a Budapest , ^ggs-jg tanszék mérnöki és l“‘“ma1*? j,, a Bay Zoliin Alkalmazót SÄS —„,oVs igazgatóhelyettese 5Í,‘, ipS» évszámkezelési kormin,biztos Újlipótvárosban lakik Kedvenc gépkocsija a Suzuki Hobbija a csillagászattörténe

Next

/
Thumbnails
Contents