Somogyi Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-07 / 56. szám

1TŐ SOMOGY A Somogy Megyei Közgyűlés Melléklete _________________Kiemelt feladat a szociális ellátás __________________ B eszédes számok A megyei-városi könyvtár bővítése az év egyik nagy beruházása Nincs tökéletes költségvetés, de még jó is csak annyi van, mint a fehér holló. A pénzügyi egyensúly megtartása évről- évre nehezebb. Ezért nő az előkészítést végzők, a döntést hozók és a végrehajtást szer­vezők együttes felelőssége. Mindig gyanús, ha valamit bo­nyolultan tálalnak. Ezért a költ­ségvetésünk indoklásánál külö­nösen ügyeltünk a világos, egyér­telmű fogalmazásra. Aki már ol­vasott ilyen cseppet sem lebilin­cselő előterjesztést, az tudja, hogy mit érnek az érthető monda­tok. A fő célunk, hogy az ez évi költségvetés is a négyéves progra­munk megvalósulását segítse, folytatva az előző évi eredményes tevékenységet. Elsődleges az intézményeink működtetése, amit bizonyít, hogy a 12 milliárd 587 millió forintos főösszeg 85 százalékát - ez 370 millió forinttal több, mint az el­múlt évben - is erre fordítjuk. 46 intézményünk 23 településen működik. Amikor sorsukról, tá­mogatásukról döntünk, akkor egyrészt a több mint 11 ezer ellá­tottra, a 42 ezer betegre, a 26 és fél ezer diákra gondolunk, más­részt arra az 5200 dolgozóra és legalább ennyi családra, akiknek megélhetést biztosítanak munka­helyeink. A felújításra tervezett források másfélszeresére emelke­dése jelzi a gazda felelősségét, a szükségeshez képesti jelentős el­maradás pedig a halmozódó fe­szültségek mutatója. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy a lehető legteljesebb mértékben elismerjük dolgozó­ink munkáját. Az egyes intézmé­nyeinknél 5-16 százalékos bér­emelésre adtunk lehetőséget ja­nuár elsejétől úgy, hogy közben nem éltünk a létszámleépítések kényszerével. Mindez 152 millió forint többlettámogatást igényelt. Az önkormányzatok többségé­nél megszokott, hogy hitel nélkül lehetetlen gazdálkodni. Az igazi kihívást az jelenti, hogy a hitelfel­vétel évről évre ne emelkedjen, ahogy mondják, az adósságspirál ne kapjon el bennünket. Ez már csak azért sem könnyű feladat, mert az állami támogatást (a normatívákat) 660 millió fo­rinttal kell kiegészítenünk. Van olyan intézményünk, amelyet a normatíva 81 százalékából tu­dunk működtetni, de olyan is, amelyet 273 százalékra kell kiegé­szítenünk. Arra azonban ügye­lünk, hogy a saját bevételek növe­lésében érdekeltek legyenek azál­tal is, hogy azt nem vonjuk el. Néhány számmal érzékeltet­ném, hogy mekkora összeget for­dítunk az egyes területek működ­tetésére. A gyermek- és ifjúságvé­delmi intézményeink 665 millió forint, a fiatalkorúak egészség- ügyi gyógyellátását végző intéz­ményeink 575 millió forint támo­gatást kapnak. Szociális ellátásra 740 millió forintot fordítunk, kö­zépiskoláink pedig 1,6 milliárd fo­rint működési támogatással in­dulnak. Két kórházunk kiadási fő­összege meghaladja a 4,5 milliárd forintot, ami a teljes költségveté­sünk 36 százaléka. A Kaposi Mór Kórház működtetése például napi 10 millió forintba kerül. Az önként vállalt feladatok sokszínűsége bizonyítja, hogy ne­künk fontos az is, hogy számos érték kapjon így egy kis hátszelet a legkisebb településeken is. Több mint 230 millió forintból jut a kultúrára és a sportra, a kapos­vári színházra, a tavaszi fesztivál­ra és a turisztikára, a millenniumi rendezvényekre és kiadványokra, a templomok felújítására és ki­emelt eseményekre, a pedagógu­sok és az egészségügyi dolgozók jutalmazására, a nyugdíjasok és a diákok közösségeire, a cigány szervezetekre és a rendőrség mű­ködésének segítésére, az ország- gyűlési képviselők irodájára, vala­mint a civil szerveződések mű­ködtetésére és így tovább. Nem lenne teljes a kép, ha nem szólnánk a beruházásokról. Je­lentős állami támogatással fejező­dik be a Kaposi Mór Megyei Kór­ház régi sebészetének felújítása, kezdődhet el a Megyei-Városi Könyvtár bővítése, illetve esé­lyünk van a kórház műtéti tömb­je rekonstrukciójának indítására is. E fejlesztés a 2000-es évben közel 2 milliárd forint beruházási forrást igényel. Mindez amit itt most leírtam, csak szemelvény egy bonyolult és a kívülálló számára unalmas mű­fajból, a költségvetésből. De nem is az a lényeges, hogy megmagya­rázzuk a néha megmagyarázhatat- lant, hanem az, hogy akivel kap­csolatba kerülünk, személy, tele­pülés, vagy intézmény, a szolgálta­tásokból érezze, nem egy statiszti­kai szám, hanem partner, gondjá­nak megoldása nekünk is fontos. DR. QYENESEI ISTVÁN a megyei közgyűlés elnöke Megbízhatóság és minőség Somogy Megye Önkormányzata tavaly május 25-én tartott közgyűlésén fogadta el négy évre szóló középtávú programját. Ebben célként ha­tározta meg - többek között - a professzionális hivatali munka megvalósítását. Annak megálla­pítása mellett, hogy a megyei közgyűlés hivata­la rendkívüli értéket képvisel, fontosnak ítélte meg, hogy még jobban kiaknázzuk a hivatal­ban rejlő humán tartalékokat, törekedjünk a professzionális munkavégzésre, növeljük az el­ismertséget és a tekintélyt. A fő cél megvalósí­tása érdekében a hivatal az első lépést megtet­te. A döntést követő harmadik héten megkez­dődött a feladat végrehajtása, amely során alig több mint hét hónap alatt megszerveztük és be­vezettük - a megyei önkormányzatok közül az országban elsőként - a minőségirányítási rend­szert. Egy erre hivatott európai szervezet által kiadott tanúsítvány értelmében Somogy Megye Önkormányzati Hivatala a területi közigazgatás és közszolgáltatás tevékenységi körben minősí­tett rendszerben látja el feladatát. Mi volt indít­tatásunk eredője? Mit jelent a minőségirányítási rendszer tanú­sítása, illetve működtetése a hivatal és a megyé­ben élők számára? Elsősorban megbízhatóságot Ez alatt azt ért­jük, hogy az eddigi eljárási szabályokat és mó­dokat átlátható rendszerbe foglaltuk és e sze­rint végezzük munkánkat. Másodsorban part­nerséget, amely több irányú. A minőségirányí­tási rendszerben olyan technikát sikerült kiala­kítani, ami ezt lényegesen leszűkíti az átfedéseket. A hivatal kapcsolatrendszerében lévő partnerség is minőségi változásokon ment át. Harmadsorban ^minőséget magunk és part­nereink számára. Állandó, magas szintű mun­kavégzést, az új feladatok és azok végrehajtásá­hoz megfelelő módszerek rendszerbe való beil­lesztését. DR. VÖRÖS TAMÁS megyei főejgyző SOMOGYI HÍRLAP — 2000. Március Z, Kedd Hajnali vendégfogadás Szokatlan kérések szokatlan időben Már a portás sem lepődik meg, ha hajnalban keresi valaki a megyei közgyűlés elnökét. Lassan megszokot­tá válnak a kora reggeli megbeszélések. Szerdán reggel háromnegyed öt­kor középkorú férfi érkezik a me­gyeházára:- Számomra igen fontos volt, hogy találkozzam az elnök úrral. Olyan személyes ügyben keres­tem meg, ami nem várhat. Bíz­tam benne, hogy fogad. Nem okozott gondot a korai időpont, bármikor bejöttem volna. Andrássy Antalné, a Kodály Zoltán iskola igazgatónője a gyer­mekkórus belgiumi utazásához kért támogatást. Korosztályos versenyen szeretnének részt ven­ni, s magasak a költségek. Mint mondta, korán kelő típus, amúgy is ötkor kel. Előfordul, hogy mire munkába megy, már kimos ott­hon. Igaz, hogy először tréfának gondolta a korai időpontot, de ő benne van a tréfában is, ha kell. De hogyha komoly az öt órai idő­pont, akkor a legkevesebb, hogy elfogadja. Fél hatkor fiatal barna hajú lány fut fel a lépcsőn, aggódik, nehogy elkéssen. Ő személyes ügyben jött tanácsot kérni. Dr. Rumi György főorvos más­kor háromnegyed hétkor a Kaposi Mór Megyei Kórházban kezdi a munkát, most háromne­gyed hatkor a megyeházán kezd:- A jövő hónapban egy orszá­gos rendezvényt szervezünk a Hematológiai Társaság felkérésé­re. A konferencián 160 nővér vesz részt, a daganatos betegsé­gek ápolási feladatairól és speciá­lis kezelési módszereiről tarta­nak számukra előadásokat a szakma legjobbjai. Arra kértük a közgyűlés elnökét, vállalja el, hogy megnyitó beszédet mond a rendezvényen. A következő hajnali vendég Székely Sándor, a Kaposvári Nyugdíjas Egyesület elnöke, az­zal kezdi a beszélgetést, hogy nem ártana, ha az elnök vissza­fogna egy kicsit ebből a túlfoko­zott tempóból, arra is gondolnia kellene, hogy még sokáig szük­ség lenne rá. Az első vidéki vendég negyed hétkor érkezik Siófokról. Ignáczy Györgyné a Településtisztasági Rt igazgatója egy program-tanul­mány készítéséhez kért informá­ciókat a területfejlesztéssel és a régiós fejlesztéssel kapcsolatban. Ezen a napon a megye külön­böző részéről; Tabról, Nagyatád­ról, Várdáról, Hetesről, Balatonboglárról, Szabásról, Somogyvámosról is jöttek ven­dégek. A megyei közgyűlés elnöke minden héten kijelöl egy ilyen napot, ez a „Megbeszélések Nap­ja”. Aki találkozni szeretne vele és máskor erre nincs lehetőség, ilyenkor biztosan bejuthat hoz­zá. Ez néha kényelmetlenségek­kel jár ugyan, mert korai időpon­tokat is kell adni, de az emberek általában megértéssel fogadják. A kora reggeli fogadóórákkal a nap aktív része számomra és a beszélgető partnereim számára is szabaddá válik - mondja dr. Gyenesei István. - Emiatt a mun­kahelyéről sem hiányzik senki, és ilyenkor nyugodtan tudunk beszélgetni. Sem telefonok, sem hivatali teendők nem zavarják meg a találkozást. A legtöbben munkahelyet ke­resnek vagy tanácsot kérnek - az építés ügytől kezdve a hitel felvé­telig sokféle témában. Néhányan támogatási kéréssel fordulnak hozzám: templom felújításra, az iskola, a klub, vagy a helyi civil szervezet működéséhez kérnek segítséget. Gyakran keresnek fel ilyenkor polgármesterek és intéz­ményvezetők is. Az esetek nagy ré­szében csak később derül ki, hogy az el­nökhöz fordulók je­lentős részét nem is neki kellene fogadni, mert a problémák jó része nem itt dől el, de ilyenkor is szíve­sen ad tanácsot. A bejelentkezéskor ugyanis nem lehet ki­szűrni ki, milyen té­mában akar találkozni a közgyű­lés elnökével, többnyire magán­jellegű problémára hivatkoznak, csak utólag jönnek rá, hogy gyor­sabban elintéződne a dolog, ha a kollégáit keresné fel. Sokakat már az is megnyugtat, ha végre meghallgatja őket valaki. A kérelmezők 15-20 percen­ként adják egymásnak a kilin­cset. A több mint öt órás non­stop program nagy figyelmet és koncentráló képességet igényel. Hirtelen kell átváltani egészen más jellegű problémákra. Dr. Gyenesei István szerint lehet, hogy ez a munkaforma mások­nak szokatlan, de neki természe­tes, különösen, hogy így a hozzá­fordulók számára fontos ügyek­ben adhat segítséget. A szokatlan időben történő vendégfo­gadásnak igencsak egyszerű a ma­gyarázata. Dr. Gyenesei István ugya­nis nem szeretné, ha bárki bármi­lyen kérdésben egy héten belül nem érné el, nem mondhatná el gondjait, s nem kérhetne segítséget. Erre va­lók a szerda hajnalok. Az összefogás jelképei 1999. január 6-án, a Megye napján Somogy megye közgyűlése felhí­vással fordult hazánk valamennyi címerrel és zászlóval még nem rendelkező településéhez, hogy a millennium tiszteletére alkossák meg jelképeiket. A felhívás kap­csán más megyékből is nagyon so­kan kerestek, s a mai napig is ke­resnek meg bennünket a somogyi tapasztalatok megismerése végett. Elképzelésünk - melyet a közös­ségépítés fontos elemének tartunk - kedvező fogadtatásra talált. A közgyűlés abban is döntött, hogy a saját címerrel rendelkező települé­seket megajándékozza a megye jelképeivel. Elsőként a közgyűlés, a felhívás napján a megye legki­sebb és legnagyobb településeinek adományozott, megyecímert és megyezászlót. Dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke tavaly a polgár- mesterek közreműködésével 80 te­lepülés lakóinak adta át ünnepé­lyes keretek között a megye jelké­peit. 2000-re idáig 96 település je­lezte szándékát a megyezászló és címer átvételére. 93 helyen a köz­gyűlés elnöke személyesen vállalta az ünnepségen való részvételt. Ezen belül 46 település tervezi ez­zel egy időben saját zászlaja és cí­mere felavatását. A Megyeházán a már korábban kialakított Címerte­remben helyezzük el valamennyi somogyi város és község címermá­solatát. Jelenleg 119 település jel­képe látható itt. A kezdeményezés országosan is egyedülálló. A márciusi ünnepségek ideje, helyszíne: Március 11. Ötvöskónyi (11.00) , Iharos (14.30), Hács (19.00) 15. Gyékényes (13.30) Lengyeltóti (18.00) 19. Főnyed (10.00) , Patalom (13.30) Régióbál Első alkalommal rendezték meg Pécsen a Dél-dunántúli Régió bál­ját. Az eseményen Somogy, Bara­nya és Tolna megye közéleti sze­mélyiségei, politikusok, művészek, tudósok, sportolók és a pénzügyi­gazdasági szféra szereplői vettek részt. A Régióbál királynője dr. Szi­li Katalin, az országgyűlés alelnöke lett. Szép sikerrel szerepeltek a so­mogyiak is, elnyerték a „Legvidá­mabb asztaltársaság” címét, a bál királyává pedig a Somogy megyei közgyűlés elnökét választották. Jö­vőre Somogyország lesz a régióbál házigazdája. A tervek szerint janu­árban, a megyebállal együtt rende­zik meg a Dél-dunántúli régió bál­ját. Képünkön Tímár László Tolna megye közgyűlésének alelnöke és felesége, dr. Kékes Ferenc, Baranya megye közgyűlésének elnöke és fe­lesége, dr. Gyenesei István Somogy megye közgyűlésének elnöke és felesége látható. _____________■

Next

/
Thumbnails
Contents