Somogyi Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-04 / 54. szám

2000. március 5. ★ HAZAI KÖRKÉP ★ 13 Dinók a naturisták mellett mmmmmmmmm mm u mm mmmmmmmmmmmmmmm Plágiummal vádolt egyetemi oktató Őslényparkot szeretne léte­síteni Balatonberény a tó­parti természetvédelmi te­rületen. Ez lenne Európában a harmadik dinókat bemu­tató terület. Mindenki nagy­szerűnek tartja az ötletet, de a nemzeti park nem lel­kesedik. Nem őshonos ál­latfajról van szó. Bizonyára a génjeinkben tároljuk ős­idők óta a lelkesedést a dinoszauru­szok iránt. A Föld egykori hatalmas őslényei, talán későbbi mesebeli sár­kányaink mintái időről-időre rokon- szenvvel töltenek el bennünket. Nemcsak gyermekkorunkban gyűjt­jük szenvedélyesen a dinóképeket hanem felnőttként is szívesen figyel­jük a legfrissebb kutatásokat egy- egy fellelt csontvázlelet kapcsán. Az elmúlt években literszám itták a gye­rekek a tejet, mert dinóképeket vág­hattak ki a dobozokról és kis mappát is kaphattak hozzá az egyes fajok is­mertetőivel. Uralkodói voltak Föl­dünknek 140 millió éven át, míg 64 millió éve egyszerűen eltűntek. Tra­gikus, máig fel nem tárt kipusztulá­suk, monumentális méreteik vonza­nak bennünket. Az valószínű, hogy nem voltak őshonosak a Balaton vi­dékén, de Ausztriában, Németor­szágban és Olaszországban sem, ahol a turisták legnagyobb örömére eredeti nagyságú maketteken mutat­ják be a legérdekesebb fajokat. Ezt szeretnék a balatonberényiek is. Magyar Tibor jegyző az osztrák saurienparkban járva kezdett el gon­dolkodni azon, hogy ezt a Balaton­nál is meg lehetne valósítani. Meg­Már csak a dinók hiányoznak győződése, nincs jelentősége, hogy őshonosak-e ezek az állatok itt. A Földön éltek, s ma is kíváncsiak va­gyunk rájuk. A herényi képviselők érdeklődését mindenesetre felkeltet­te az ötlet, mert alaposan tájékozód­tak a szomszédos országban. Transmauer-ben, a Duna parthoz közel építette fel az őslényparkot Ernst Kainz, aki szívesen segít a herényieknek. Fliszen maga építette a hatalmas dinókat gömbacél vázat von be zsákszövettel, majd ezt speci­ális anyaggal keni be, amely a meg­FOTÓILLUSZTRÁCIÓ LANG RÓBERT szilárdulás után színezhető. Nemrég vásárolt egy kisvasutak hogy a nosz­talgiavonaton utazhassanak a vendé­gek az egzotikus parkba. Kicsit talán irigyli is a herényieket, mert a Bala­ton kedvelt családi üdülőhely, hozzá viszont csak a park miatt mennek. Gazda János polgármester abban bí­zik, ha egy-két éven belül siker koro­názza az erőfeszítéseiket, a tavaszi és őszi hónapokban idecsalogatják a hazai diákcsoportokat is. A Balaton part egykori zagyterének 8-10 hektá­ros területén képzelték el a parkot, de a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatósága ezt elutasította. Már­kus Ferenc igazgatót annyira bosz- szantották a tanulmányterv szakmai hibái, hogy egyszerűen irománynak titulálta. Alapvetően a másfél évtize­de újra éledező természetes környe­zetet félti, de nincs kifogása, hogy a parttól távolabb őslényparkot létesít­sen Berény. Találtak is egy helyet, az egykori szennyvíztelep mellett. A héten tárgyaltak a DRV-nél, ahol kedvezően fogadták az elképzelést, azért is, mert a falu bérbe venné az évekkel ezelőtt felhagyott szociális épületet is. A pécsi környezetvédel­mi hatóság sem támaszt akadályt. A község természetesen elsősor­ban újabb turisztikai vonzerővel szeretné bővíteni a kínálatát, de ez a terv a természetes környezet meg­óvását is szolgálja. Másként nincs ér­telme. A keskeny gyalogutakkal át­szőtt területen ugyanis a fák, növé­nyek közé rejtenék, amennyire rejte­ni lehet, az élethű dinómakketeket és érdekük, hogy ez a sétány mindig gondozott és tiszta legyen. Nem ad­nák ki a kezükből a vállalkozást, a falunak hozzon bevételt. Gazda Já­nos számításai szerint 15-20 millió forintos beruházásra lenne szükség. Nem idegen az önkormányzat szá­mára a vállalkozás. Az évekkel ez­előtt megnyílt naturista kemping költségei is rövid időn belül megté­rültek, s azóta pénzt hoz a közös kasszába. Nagyon bíznak abban, hogy pályázataik célba érnek. Talán nem olyan sokára lesz Berénynek egy parkerdője, ahol a gyanútlan sé­tálók fölött egyszer csak hatalmas dinoszauruszok tornyosulnak a fák lombjai között. Izgalmas lesz. G.M. Vizsgálat indult a Pécsi Tudomány­egyetem Földrajzi Intézet Magyar- ország Földrajza tanszékének ve­zetője, dr. Vuics Tibor ellen. A gya­nú szerint az oktató egy most meg­jelent tankönyvbe szó szerint má­solta át egy szegedi kolléganője tíz évvel ezelőtt megjelent munkáját. Abonyiné dr. Palotás Jolán alaposan megle­pődött, amikor kezébe vette az Általános Társadalomföldrajz című tankönyv első kö­tetét. Ebben ugyanis dr. Vuics Tibornak, a PTE Földrajzi Intézet Magyarország Földraj­za tanszékének vezetője nevét találta egy, általa tíz évvel ezelőtti tankönyvben publi­kált fejezet alatt. Úgy döntött, a kiadóhoz fordul szakmai hírnevének féltése miatt. Dr. Tóth József, a PTE rek­tora - aki Vuics mellett szer­kesztette a most megjelent könyvet - felajánlotta a tan­székvezetőnek a békés nyug­díjaztatást. Vuics Tibor elő­ször elfogadta az ajánlatot, ké­sőbb meggondolta magát és úgy döntött, hivatalosan vé­gigviszi az ügyet. Az egyetem vezetése ezért fegyelmi vizsgálatot folytat plágium alapos gyanúja miatt. Dr. Vuics Tibor a vizsgálattól azt reméli, hogy mindössze kínos hibának minősítik majd a szegedi munka átvéte­lét. Az anyagot valóban saját­jaként jegyzi, de az irodalom- jegyzékben szerepelteti sze­gedi kolléganőjének tíz évvel ezelőtti munkáját. A szegedi JATE rektora, dr. Mészáros Rezső - akit szemé­lyesen keresett fel a pécsi okta­tó - kijelentette, nem az ő tiszte ítélkezni az ügyben. Lendvai Dávid Akinek nem kell ■“r türelmi zóna Éva csodálkozva néz rám. Türelmi zóna? Kit érdekel? Aztán kissé megsértődik, durcásan kavargatja a kávé­ját. - Én NEM OLYAN lány vagyok! - magyarázza.- Óriási tévedésben vagy, ha összekeversz velük. - Szerencsére hirtelen gondol egyet, felnevet, kivillan ma­kulátlan fogsora. - Jól van!- enyhül meg. Végül is ne­vezhetjük bárminek. A kurva az akkor is kurva, igaz? Kizárólag gyermekkori ismeretsé­günk miatt állt kötélnek.- A nyilvánosság semmiképpen sem tesz jót az üzletnek - mondja.- Már két éve Pesten lakom, odaha­za pedig nem tudnak semmit az életemnek ezen részéről.- Minek nevezhetjük tulajdon­képpen azt, amit csinálsz?- Te luxuskurvának neveznéd, de engem ez nem érdekel. Ha rövi­den kellene összefoglalni, a követ­kezőt csinálom: hivatalosan Pesten tanulok az egyetemen. Ez mondjuk igaz is. Csakhogy esténként (meg persze éjszakánként) egészen más munkát végzek. Nagyon jómódú külföldi vendégeket kísérek nem hivatalos rendezvényekre.- Üzletembereket?- Inkább politikusokat. Állítólag ez a fajta vendégdiplomácia mindig is létezett. Elejtett megjegyzésekből kipuhatolják, hogy egy-egy közis­mert politikust érdekelne-e egy kis éjszakai hancúrozás. Ha igen, szól­nak nekem, vagy valamelyik kollé­ganőmnek. Díszes vacsora, elegáns kaszinó, ilyen helyekre kell kísérni őket. És utána diszkréten a szállo­dába persze. Az üzlet alapja a maxi­mális diszkréció.- Gondolom, jól lehet keresni...- Az enyhe kifejezés - mondja. - De tényleg. Éppen ezért tartom sér­tőnek, ha közönséges utcalányok­kal hasonlítasz össze. Más kategó­ria. Nekünk nem az a dolgunk, hogy lefeküdjünk velük. Több nyelven kell nagyon jól beszél­nünk, konyítanunk kell ehhez-ah- hoz, jártasnak kell lennünk a napi eseményekben, nem egyszerű ut­calányként „tálalnak fel” minket.- Azt mondod, politikusok a ven­dégeid. Mégis kik?- Neveket nem fogok mondani. De olyan emberekről is szó van, akiket rendszeresen láthatsz a hír­adókban. Talán nem is sejtenéd némelyikről.- Hazai politikusok? A válasz talányos mosoly.- Kérdezz másról.- Miért? Ez kényes téma?- Mondom, kérdezz másról. Ezt a témát hagyjuk, és kész.- Tetszik neked ez az élet?- Ha nem tetszene, nem csinál­nám. Nézd, ezek intelligens férfi­ak. Némelyik még kimondottan sármos is. Jó velük lenni, persze elsősorban nem az ágyban jó. Ab­ból a szempontból nincs mivel büszkélkedniük, kivéve néhányat. Furcsa - kuncogja el magát. - A hétvégén otthon voltam. A híradót néztem a szüleimmel, akik termé­szetesen ebből az egészből sem­mit sem tudnak. Néztük a híreket, és apu szidta egymás után a politi­kusokat. Én meg nevettem ma­gamban: ha tudná, valójában me­lyik milyen...- Meddig lehet csinálni ezt a „munkát"?- Én még egy évig akarom. To­vább nem. El sem hinnéd, mennyi pénz jön össze így. A szüleimnek meg sem mondhatom, mert nyil­vánvaló, hogy ennyit egy egyetemis­ta lány csak úgy nem kereshet. Bán János Állati krízis Pécsett Bizonytalanná vált Dél-Dunántúl egyetlen állatkertjének és országosan egyedülálló akváriumának és terrénumának a léte. Pécs önkormányzata négy hónapra való tá­mogatást adott a Mecseki Kultúrparknak, és kimondták, hogy április 30-ig az intéz­ményt be kell zárni vagy át kell alakítani. Csak hát az állatokat nem lehet utcára tenni, mint az embereket. A négy évtizede alapított, 3,5 hektáros pécsi állatkert talán a legszűkö­sebb a magyarországi zook között, ráadásul a Pécs ivó- vízellátásában jelentős Tettye-forrás vízgyűjtő terü­letén fekszik. 1998 őszén határozta el Pécs képviselő­testülete, hogy szafari- parkot létesít, és oda telepíti át a kertet. A program végre­hajtáshoz már csak a pénz hiányzik. A Mecseki Kultúrpark új igazgatója egy esztendeje olyan programba kezdett, amelynek az állatkerti körül­mények javítása, a zsúfolt­ság radikális csökkentése és a környezetszennyezés mi­nimalizálása volt a célja. Meglepő az önkormányzati szándék, amit leginkább víz­védelmi, állatvédelmi okok­kal, valamint a növekvő pénzügyi támogatási igény­re hivatkozva indokoltak. Csakhogy a Tettye forrás több ezer hektáros vízgyűjtő területének lakott része java­részt még nem csatornázott, az állatkert pedig már 20 éve az. A költségvetés első terve­zetében a Mecseki Kultúr­park 27 milliósra kalkulált saját bevételének pótlására ugyanúgy 71 millió forint szerepelt, mint 1998-ban. Ebből maradt végül 21 millió. Legalábbis egyelőre. A polgármesteri hivatal ugyanis megkezdte a puha­tolózást az állatkert és az akvárium-terrárium másfaj­ta működtetésének változa­tairól. Eddig mindegyik ajánlat több támogatással képzelte el a feladat ellátá­sát, mint amennyibe az ál­latkert eddigi finanszírozá­sa került. Csak a Mecseki Kultúrpark igazgatója által javasolt közhasznú társasá­gi forma mutat számottevő megtakarítást. Az önkormányzat szakér­tőnek kérte fel a környezet- védelmi, a belügyi, a föld- művelési, az oktatási és a kulturális tárca néhány ve­zető munkatársát, valamint a Magyar Állatkertek Szö­vetségének elnökét megol­dási alternatívák feltárására. A szakértők már a hétfői helyszíni szemléjükön is rá­mutattak: az ország 11 állat­kertjéből nyolc-kilenc ha­sonló gondokkal küzd, mint a pécsi, és mindegyi­kük támogatásra szorul. Ahogy a világ állatkertjei­nek a zöme. Tulajdonkép­pen válságban van szinte az összes magyar állatkert. A hazai állatkertek zsúfol­tak, vagyis nem valószínű, hogy állatokat vennének át. Más hely csak akkor jöhet szóba, ha az állattartás elő­írt feltételeit megteremtik. Az pedig nem két fillér. A felszámolás évekig elhú­zódhat - a kiskunmajsai hat évig tartott -, vagyis akár középtávon is olcsóbb lehet az állatkertet fenntartani, mint bezárni. A pécsi elha­tározás tehát stílszerűen akár róka fogta csuka is lehet. D. I.

Next

/
Thumbnails
Contents