Somogyi Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-04 / 54. szám
2000. március 5. ★ KÖZELRŐL ★ 3 A faluban csak úgy nevezik: Nejlon Jancsi. Még a fogadott unokalány is elgondolkodik az eredetin mire kiböki, hogy a vezetékneve Horváth. Akárhogy is hívják, a környéken mindenki ismeri a bélavári cigányembert. Az utolsót, aki kosárfonásból és seprűkötésből él. Düledező sárga házikó a falu utolsó utcácskájában, az udvaron kutyák és kosarak. Itt éldegél magányosan Nejlon Jancsi, a kosaras cigány. A szomszédban két fiatal lány igazit útba. Alighogy átballagunk, már ott is vannak. Kiderül, hogy ők a fogadott unokák. Hosszú kopogtatás után semmi válasz, így hát lenyomjuk a töredezett üvegű ajtó rézkilincsét. A kályhában ropog a tűz, van vagy negyven fok. Az asztalon Szokol rádióból szól a Kossuth adó. Hangjátékot adnak. Jancsi az ágyon ülve éppen egy kosáron végzi az utolsó simításokat, elmélyülten hallgatja a drámai tetőpontot. Szereti munka közben a hajlékában tudni a világ zörejeit. Hatvannégy évének minden bölcsessége ellenére naponta tud meg új dolgokat. Egyvalamihez viszont mindenkinél jobban ért, s'ez a kosárfonás. A környék erdőin és mezőin gyűjtögeti össze a megfelelő fűzfavesszőket a silingához. Gondos válogatás és selejtezés előzi meg a fonási munkálatokat, mert úgy tartja: csak jó minőségű vesszőből lehet strapabíró kosarat készíteni. A vastagabb karószálak adják a stabilitást, majd az első huszonnégy vessző az alapot. Erre fűzi fel egy szegőszeg segítségével a maradék huszonnégyet. A kosár aljának és füleinek fonása már csak percek kérdése, és alig két óra alatt kész a mű. Jancsi most éppen megrendelésre dolgozik, Az első huszonnégy vessző adja az alapot de néha belelendül, és akár napi 7-8 kosarat is elkészít. Sokáig nem maradnak meg nála, legalábbis eddig még mindegyikre akadt vevő a környék falvaiból. Hiába, a Nejlon-kosarak kiállják az idők próbáját, a megbízható minőség újabb vevőket ösztönöz a vásárlásra. Alkudni lehet, de általában 800-1000 forint darabja a silingának. A nyírágsep- rűt kétszázért is odaadja, igaz azzal nincs sok vesződség, darabja fél óra alatt elkészül. A cigány férfi most 64 éves, nemrég veszítette el a feleségét. Azóta egyedül él szűkös nyugdíjából, jól jön ez a fajta keresetkiegészítés. Bár volt pásztor és dolgozott bányában is, azért a kosárfonást szereti a legjobban. Csak azt sajnálja, hogy nincs senki, aki folytatná a szüleitől örökölt mesterséget. Sőt. A mosFOTÓ: KOVÁCS TIBOR tani fiatalok meglehetősen lusták és alig értenek valamihez. Bezzeg csúfolódni, gúnyneveket kitalálni, az megy nekik. Őt azért hívják Nejlonnak, mert szereti a nejlon ingeket. Miért is ne gyűjtené ezeket, hiszen más szórakozása sincsen. A fogadott unokák hosszú unszolására bevallja, hogy van az életében egy „primadonna”, aki néha látogatást tesz nála. Rögtön hozzáteszi, hogy már nem is érdekli annyira a hölgy, mint régebben. A fiatalabbik leány aztán kifelé jövet elárulja, hogy Jancsi néha szokott levelet küldeni neki. írni nem tud, de lediktálja a fogadott lányunokának a szerelmetes sorokat. Mostanában azonban elmaradozik a tollbamondás. Hiába, Nejlon Jancsi nem szokott kosarat kapni. Inkább csak adni. Takács Zoltán Pofonok a vacsora miatt Kitartóan próbálta „megnevelni” élete párját egy barcsi férfi, nem is annyira szép szóval, mint inkább ütésekkel. Az eredmény pedig: másodszor kell^a bíróság elé állnia életveszélyt okozó testi sértés miatt. A középkorú férfi már nem először került összetűzésbe a törvénnyel. Hét éve felfüggesztett börtönbüntetést kapott, lopás miatt, négy éve pedig életveszélyt okozó testi sértés bűntette miatt két év börtönre ítélte a bíróság. Ez utóbbit azért kapta, mert bántalmazta feleségét. Az elítéléseket összbüntetésként két év kilenc hónapi börtönbüntetésben „összegezte” a bíróság. A férfi 1998 szeptemberében, kedvezménnyel szabadult. Tavaly aztán újra a „testi fenyítéshez” folyamodott. Feleségével és négy gyermekükkel éltek barcsi házukban. A vádirat szerint tavaly október 11- én az asszony nem ment haza munka után, hanem munkatársaival szórakozni ment. Délután a férje többször is utána küldte az egyik gyereket: keresse meg és hívja haza az anyját, vagy kérjen tőle pénzt élelmiszerre. A asszony végül adott pénzt a fiának, de a presszóban maradt. Erre a férje utánament, de ő is hiába próbálta rávenni a feleségét, hogy menjen haza. A férfi megvárta a zárórát, akkor a nejét a kerékpárral együtt berakta az autóba és hazavitte. Otthon aztán megpróbálta tisztázni vele, hogy miért nem főzött vacsorát, miért maradt ki. A veszekedés verekedésig fajult, a férfi az erősen ittas asszonyt pofon vágta, aztán a földön fekvő nőt többször megrúgta. A nőt másnap vitte orvoshoz egy ismerőse. A kórházban megállapították: a rúgások következtében az asz- szonynak négy bordája tört el, közvetett életveszélyes állapotba került. A férfi ellen a Somogy Megyei Főügyészség életveszélyt okozó testi sértés miatt emelt vádat. A sikerember Balázs Pali (Folytatás az 1. oldalról)- Nem egy szokványos sikertörténet az öné. Hogyan kezdődött a pályafutása?- Régóta foglakozom zenéléssel, tizenöt éves koromtól kezdve először gitáron, majd szintetizátoron is megtanultam játszani és egy amatőr zenekar tagjaként kisebb fellépéseken vettünk részt. Az első áttörést négy évvel ezelőtt értem el, akkor jelent meg szülővárosomban, Békéscsabán az első kazettám, amely váratlan sikert hozott. A helyi rádiók elkezdték játszani dalaimat, amelyek rövid időn belül népszerűvé váltak. Abban az évben még egy lemezemet kiadták. Ekkora sikerre nem számítottunk, emlékszem ötszáz fős sportcsarnokban háromszor any- nyian is bezsúfolódtak egy koncertem alatt. Aztán szépen lassan a megye határain túl is elkezdtünk játszani, mindenütt óriási sikerrel.- Miért éppen az örökzöldeket választotta, hiszen a napjaikban a techno erős hatást gyakorol a könnyűzenére?- Az örökzöldek nagyon dallamosak, megragad a szövegük és a közönség számára is kedvesek. Úgy vélem hosszú távon csak akkor lehet hitelesen előadni, ha azonosulunk velük, nekem sikerült, a szívem mélyén tisztán szeretem ezeket a dalokat.- Dalai főként a szerelemről, a boldogságról szólnak...- Most, hogy az ország minden részén ismernek, nagyon sok házassági ajánlatot kapok, ez számomra azt jelenti, hogy bekerültem a köztudatba, az embereknek tetszik, amit csinálok. Mostanában sokat dolgozunk, így a szerelmem háttérbe szorult, bízom benne, hogy hamarosan több időm marad a kedvesemre.- A koncertjein szinte kivétel nélkül telt ház van és együtt énekli dalait az idős nagymama a diszkóba járó unokájával. Mi a sikerének titka?- Úgy vélem, a zeném generációkat köt össze. A tíz év alattiakat és a hetven év felettieket is szórakoztatja. De nem elég jól énekelni, jól kinézni és intelligensnek lenni, ezen kívül nagyon sok apró dolog van, ami szükséges. Mindent önerőből értem el, de tudom, hogy a közönségemnek köszönhetem a sikert, akik méltányolják ezeket. A szeretetük nélkül valószínűleg ma nem beszélgethetnénk itt.- Egy békéscsabai srác hogyan boldogul a fővárosban?- Először nagyon furcsa volt a fővárosi „dzsungel”, mert harmincegy éves koromig vidéken éltem. Fél éve lakom Budapesten, azt hiszem, kezdek beilleszkedni és kapcsolatokat kialakítani, de a vidéki csend nagyon hiányzik.- Mit hozhat a jövő Balázs Pali számára?- Remélem, egy-két héten belül „bearanyozódik” a lemezem, amely egy előadó számára nagy elismerés. Bízom benne, hogy szeptemberre elkészül az új nagylemezem, amely a feldolgozások mellett saját számokat is tartalmaz majd. Az biztos, hogy többször fellépek Somogybán. Legközelebb Marcaliban lesz egy lemez- bemutató koncertem április elején, ahol sok meglepetéssel kedveskedem majd az örökzöld slágerek rajongóinak. Szellő Gábor imTOaffaMMZCftp-miia; Balról: Bodó Róbert tuba és dob, Hederics László trombita, Gergely László kiirt, harmónika, szintetizátor, Gyöngyövics Sándor szaxofon, klarinét és Divi- ánszky László trombita, gitár fotó: török anett Ezerkétszáz párt muzsikáltak össze a plrosingesek Egyszer a menyasszonytáncon összeszedett pénzzel együtt szöktették meg az arát, máskor meg a mentő vitte el a lagziból a menyasszonyt, aki meg is szült, mire éjfélkor a vőlegény helyette járta el a menyasszonytáncot. Sok minden megesett, amióta negyed százada együtt fújják a bálokon és lagzi- kon a piros ingesek. A kaposvári nyomda ötvenéves gépmestere, Gergely László 14 éves kora óta játszik zenekarban. Első feleségének engedve egyszer négy évre letette a kürtöt és a harmonikát, ám 1976-ban mégis csak a zenélést választotta. Akkor alakult a piros ingesekként ismert együttes, s azóta megyeszerte több száz lakodalmat, bált és farsangi mulatságot muzsikált végig.- Régebben főként Szentbalázson, Cserénfán, Sántoson vagy Bodrogon nem voltak ritkák a kétnapos lagzik sem - mondta Gergely László. - Délben zeneszóval gyűjtöttük össze a násznépet. A vőlegény házánál fújtuk, majd kikértük a menyasszonyt, azután következett a községházi és templomi ceremónia. Mindenhová vonult a banda is. Este jött a koszorús pohár, amikor mindenkinek el játszottuk a nótáját, majd éjfélkor a menyasszonytánc. Mire hajnalban vége lett volna, kezdődött elölről az úgynevezett láncolással. Ilyenkor kora reggel a vőfély láncon húzta maga után a bandát, végig a falun, s ébresztőt fújtunk minden lakodalmi vendég házánál, hogy jöjjenek folytatni a mulatságot. Egy-egy ilyen alkalommal azzal a levegővel, amit a hangszerbe bejefújtunk, fölpumpálhattuk volna a zeppelin léghajót.- Szokásban van-e még a mulatozás? Miként változott a szórakozás kultúrája?- Szolidabbak, visszafogottabbak lettek a lagzik és a bálok is. Elvétve sincs már duhajkodás vagy pohártörés. A szó régi értelmében mulatni már az idősebbek közül is csak kevesen tudnak. Az utolsó híres mulatók egyike a csombárdi Nyúl Géza tetőfedő volt. Nemrég hunyt el. Őt mindig trombitával kellett hazakísérni. A fiatalok már csak a mai slágerszámokat és a diszkózenét kérik. Legtöbbjük már egy kerin- gőt sem tud eltáncolni. Az meg egyenesen bosszant, ha a vacsora idején játszott szép magyar nótákra kezdenek el táncolni, azaz csak topogni.- Mekkora a repertoárjuk?- Ezernél is több számot tudunk a magyar nótáktól az örökzöldeken át a ma divatos tánczenékig. Délután még mint rezes banda működünk, azután estétől már tánczenekarként. Az együttes minden tagja két-három hangszeren tud. Jómagam a kürt mellett tangóharmonikán és szintetizátoron játszom. A tubásunk dobol is, a szaxofonos klarinétozik, az egyik trombitás gitározik. Telente a jutái kultúrházban jövünk össze. Itt tanuljuk az újabb számokat. Egy számító- gépes program segítségével magnóról vesszük le a kottát. Az évek során cserélődtek a banda tagjai. A mostani felállásban öt éve zenélünk, ám csak hétvégeken. Hétközben mindenki végzi a munkáját. Van köztünk raktáros, fuvaros vállalkozó és tb-ellenőr is. Barátokká a zene szeretete tett bennünket.- Mi ad örömet, sikerélményt a közös zenélésben?- Egy-egy spontán felcsattanó taps. Az, hogy örömet, vidámságot tudunk adni az embereknek. S persze az élmények. Játszottunk már Lagzi Lajcsival, Kadlott Karcsival, s jó ismerősünk Berki László és Solti Károly is. Elmondani sem lehet, hogy a lakodalmakban mi meg nem történik. Voltunk tanúi menyasszonyszöktetésnek, amikor a teli kalap pénzzel kereket oldott az ifjú ara. Mire keresni kezdték a menyasz- szonyt, hűlt helye volt. A famíliák meg egymást okolva veszekedtek, ám már zenekíséret nélkül. Máskor a vőlegénynek kellett eljárnia a menyasz- szonytáncot, mert ifjú feleségét este a szülészetre vitte a mentő. Szomorúbb eset volt, mikor az első vőfély a lagzi közben halt meg. Kiszámoltam: összesen 1200-nál is több párt muzsikáltam össze. Biztosan vannak olyanok is, akik szidnak ezért. Gergely László nagyapja hegedült, apja szájharmonikázott, a fia pedig katonazenész, s emellett bárokban is játszik. A családi tradíció tehát töretlen.- Mostanában kevesebb a házasság- kötés, de azért erre az évre is meghívtak már bennünket 20 lagzira. A bálokon a My fair ladyből a Ma éjjel táncol- nékot játsszuk először. A lakodalmakon többnyire a Monti csárdás vagy Brahms Magyar tánca a nyitószám. Leginkább a dallamos számokat szeretem, s azokat, amelyekre jól lehet táncolni. Az újabbak közül az Apostol és Zámbó Jimmy számai a kedvenceim. Bíró Ferenc
