Somogyi Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-30 / 75. szám

2000. Március 30., Csütörtök EGYHÁZA K ÉLETE Somogyi Hírlap - 9. oldal /"llvasóink kérésére új rovatot indítunk, amelyben a '-'történelmi egyházak legfontosabb híreit, a velük kapcso­latos információkat, történéseket adjuk közre meghatározott rendszerességgel. Szándékaink szerint minden fontos ese­ményről tudósítunk, írunk a közösségek törekvéseiről, gond­jairól és sikereiről, mindarról, ami olvasóinkat foglalkoztatja. Fogadják új rovatunkat jó szándékkal. (A szerk.) Határtalan református gimnáziumi tervek A kaposvári Lorántffy Zsu­zsanna Református Általános Iskolához kapcsolódó, s szep­temberben induló gimnáziu­mi tagozat a somogyi tanulók mellett a határon túli magyar református gyülekezetek te­hetséges diákjait is fogadja. Beadták a létrehozandó kaposvári református gimnáziumi tagozatra vonatkozó engedélykérelmet, s már folyik a szeptemberi tanév­kezdés előkészítése. Az 1992-ben 16 tanulóval lébehozott s mára a város egyik legszínvonalasabb, csaknem 300 diákot nevelő általá­nos iskolájává nőtt intézménynek nagyrészt adottak a középiskolai követelményekhez szükséges tár­gyi feltételei. Ezek bővítésére azonban az idén tdvábbi ötmillió forintot fordítanak. A tantestület hét nevelője rendelkezik középis­kolai tanári diplomával. Ők alkot­ják az új középiskola tantestületé­nek gerincét. Mellettük óraadó­ként a Munkácsy tanárai is taníta­nak majd itt. Az új középiskolába jelentke­zettek közül 18 tanuló felelt meg a követelményeknek, hogy azon­ban pontosan hány diákkal indul az első gimnáziumi osztály, az majd csak a beiratkozásnál derül ki. A középiskola azonban min­denképpen megkezdi működését. Bellái Zoltán református lel­kész, iskolaigazgató elmondta: az a szándékuk, hogy a hat, hatá­ron túli magyar református egy­háztest - a horvátországi, a vaj­dasági, a kárpátaljai, a szlovákiai és a két erdélyi - két-két kiemel­kedő tehetségű tanulóját is befo­gadná az új iskola. A határon túli diákok teljes itteni ellátását in­gyenesen biztosítanák, beleértve tanszerek költségeit sőt az ösz­töndíjat is. A kaposvári reformá­tus egyház vállalná annak fele­lősségét, s mindent elkövet azért, hogy tanulmányaikat befejezve hazatérjenek ezek a fiatalok. A külföldi diákok taníttatásának költségeit - a normatív állami tá­mogatáson túl - a kaposvári re­formátus közösségnek kell előte­remtenie. Bellái Zoltán szerint a saját erő mellett ehhez pályázati forrásokra is számíthatnak. Az országosan is úttörő kezdemé­nyezés sajátos szellemiséget is teremt, s nevelőerőt rejt, így bizo­nyosan támogatókra talál. BÍRÓ FERENC Ismét kápolna a kórházban (Folytatás az 1. oldalról)- Jó jel, ha a gyógyászatban he­lyet kap az Isten - mondta Balás Béla megyéspüspök - hiszen nem bízhatunk csak magunk­ban, tudományunkban. A fő­pásztor arra is utalt: tudja, hogy gondokkal küzd az egészségügy, de amit a kórház és a megyei ön- kormányzat tett a kápolnáért, az országosan is példa lehet. A megyéspüspök kiegészítő osztálynak tartja a kápolnát, s ab­ban bízik: itt válik majd teljessé a gyógyítás, s újra éppé a beteg. Azt mondta: olyan országban Kápolnatörténet élünk, ahol nagy a bizalmatlan­ság, de béke és jókedv tölti el, ha ilyen eseményekre hívják. Beje­lentette: a kápolna mindenki előtt nyitva áll, és a történelmi egyházak képviselőivel is felve­szik a kapcsolatot, és átadják a kápolna kulcsát istentiszteleteik­re. Varga László, kórházi lelkész, a Szent Imre templom plébánosa bejelentette: vasárnap délután már újra itt miséznek. A zsúfolásig megtelt kápolná­ban a Kodály Zoltán iskola nö­vendékei énekeltek, orvosok, be­tegek hallgatták a megyéspüspö­köt, és sok idő­sebb ember is eljött a szente­lésre; köztük olyanok, akik még emlékez­nek az irgal­mas nővérelúe, s olyanok is, akiket itt ke­reszteltek. LÖRINCZ 1898-ban, amikor irgalmas nővérek szolgál­tak a kórházban, Somogy vármegye az apá­cák lakása mellé építtette a nővérek és a be­tegek részére. A kápolnát 1940-ben a me­gye költségein és adományokból nagyobbí- tották meg. Külön szentélyt és sekrestyét alakítottak ki és kórust építettek. Évtizedeken át raktár volt, de 1989-ben ismét a katolikus egyház kezelésébe került. A balatonberényi vitéz Névjegy: Szekeres Dezső. 1922-ben született Balatonberényben A veszprémi hittudományi főiskola elvégzése után 1949-ben káplánként Pápateszérre került, később Berzencén, Csokonyavisontán, Kaposváron és Buzsákon is dolgozott.- Hányatott sors jutott. Hó­napokat töltöttem az Euró- pa-szerte hírhedt ávós rab­cellákban, helyt álltam, nem törtem össze. A kon­cepciós perekben engem is a hazugságok özönével ítél­tek el - mondta Szekeres Dezső csokonyavisontai plébános, akit negyedmagá­val az 56-os Vitézi Rend tagjává ütöttek Balatonbe­rényben. Szekeres Dezső Csokonyavi­sontán szolgálja Istent, de most is elérzékenyül, ha Balatonberényről beszél. Szü­lőfalujában ma is szinte min­denki ismeri, s az egykori ba- rátok-ismerősök szép szám­mal vettek részt a lovaggá avatáson. Kíváncsiak voltak a hányatott sorsú plébánosra, aki 1922-ben született a Bala­ton parti településen. Embert próbáló időben választotta a papi hivatást. Diákként gyak­ran még az útiköltség előte­remtése is gond volt, ám vé­gül is elvégezte a veszprémi hittudományi főiskolát. Pápateszéren szolgált először, káplánként. Később Berzencére helyezték, majd Csokonyavisontán és Kaposváron is dolgozott. Prédikált, hittant tanított, diákok ezreivel foglal­kozott. Még ma is büszkén említi: ő volt a ka­posvári Szent Margit templom első papja, 1955- ben kapta meg a kinevezést. Időközben számos megpróbáltatás érte. Másokhoz hasonlóan őt is csábították a békepapi mozgalomba, ám ezt el­hárította, sőt, nézeteit nem titkolva gyakran ki­fejtette álláspontját. Később börtönbe került, ko­holt vádak miatt ítélték el évekre. Számos sors­társával szemben nem roppant össze: bízott Is­ten segítségében. Elviselte a lelki és fizikai meg­próbáltatásokat, s a börtönben is gyakorolta hi­vatását. Meggyóntatta rabtársait, s kitartásra buzdította őket. Mindent megtett, hogy a kilá­tástalan helyzetben is megőrizzék emberi mél­tóságukat. Ó helyt állt a reménytelenségben is. Mindezt Istennek köszöni. Az elmúlt évtizedek­ben számos Balaton parti és Somogyi települé­sen szolgált. S a pénzínséges időkben a templo­mok tatarozásáról, felújításáról is gon­doskodott. Akkor tette, amikor nem nézték jó szemmel az önkéntes temp­lomépítőket. Bár számos megpróbál­tatáson ment ke­resztül, de fiatalos lelkületét megőriz­te. A legbüszkébb talán mégis arra a 14 fiatalra, akit a papi pályára irányított. Szekeres Dezső nem számított az elismerés­re. Megrendülve állt a herényi templomban, ahol életéből idézett fel néhány részletet.- Erős lélekkel viseltem el a hazugságok özö­nét. Az utolsó szó jogán elmondott beszédem­ben említettem: a próféták Jézusról előre megjö­vendölték, hogy gonoszok közé sorolják. Ez be­következett, hiszen a két gonosz közt feszítették keresztre. Engem is a gonosztevők közé soroltak.... Igyekeztem vitézül helyt állni a rám zúdult hazugság és rágalmak özönében. Ami­kor elvették a szüleimtől örökölt herényi nagy emeletes házat, s nem maradt más belőle, mint egy éjjeli szekrény, akkor sem roppantam össze. Azt vallja: az életben gyakran érték rágalmak, de ez soha nem törte meg. Mindig arra gondolt: nem a hazugság számít, hanem csak az, hogy Isten hogyan látja őt, Isten előtt mennyit ér az élete. Erről is beszélt a balatonberényi templom­ban, ahol Szekeres Dezsőt Németh Bálint, az 56-os Vitézi Rend elnök fogadta a szervezet tagjává. Köszöntőjében szólt arról: 1956-ban a fegyveresek mellett számos civil is hősiesen vi­selkedett. Gyakran életüket kockáztatva segítet­tek másokon, s a nehéz időkben is tisztessége­sen helyt álltak. A haza érdekében cselekedtek, akár csak korábban Kapisztrán János vagy Mindszenty József. Ezek az életutak ma is pél­dát mutatnak. Az ünnepség talán legmegha- tóbb pillanata az volt, amikor Sze­keres Dezsőt vitézi rend tagjává ütötték. A hívek elérzé- kenyülve hallgat­ták, amikor a vi­tézi eskü szövegét mondta, s a díszes karddal vállát érintették. Később sokan vették körbe, s hä csak néhány másodpercre is, de együtt vol­tak a szeretett plébánossal. Megcsodálták az újonnan kitűzött érmet, ami a koronát és kar­dot ábrázolja. Az 56-os Vitézi Rend tagja, aki három éve a Hazáért Érdemrend keresztet is megkapta, azt mondta: tovább folytatja a munkát, Isten szolgájaként akar élni. HARSÁNYI MIKLÓS A vitézi eskü szövege: Én .... esküszöm a Szent Ko­ronára, hogy a Vitézi Rend célkitűzéseit, előírásait ismerem és azokat életem végéig minden körülmé­nyek között megtartom. Magyarságomat soha meg nem tagadtam, semmiféle nemzetellenes, vagy tit­kos szervezetnek tagja nem voltam, és nem va­gyok. Isten engem úgy segéljen! A remény taizéi tanúja Évente több ezer fiatal za­rándokot fogad a taizéi kö­zösség. A franciaországi kis faluba 2-300 magyar is érke­zik. Francesco testvér fogad­ja őket, aki Kaposváron a Szent Imre Kollégiumban beszélt a közösségről.- Aki magyarokat fogad, annak jó megtanulni a nyelvet is, s ha egy családot valaki meglátogat, azt il­lik visszalátogatni - vallja Francesco testvér, aki Civil nevét nem árulja el, mondván: Taizében mindenkit csak a keresztnevén szólítanak. - De nem én vagyok az első testvér, aki ide látogat. Har­minc éve jövünk rendszeresen, mert sok helyre hívnak bennün­ket. A két hét alatt tucatnyi város­ba elmegyek. Somogybán is jár­tam már korábban. Akkor Marca­liban töltöttem néhány napot. Plé­bániákat, egyházi intézményeket keresek fel, mert meg kell erősíte­ni az egyházközségek, keresztény közösségek életét, különben az egyház is gyenge lesz. Taizében egy nemzetközi férfi közösség él, amelynek tagjai bár sokféle nyelvet beszélnek, elhatá­rozásuk azonban közös: a szeré­téiről és a reménységről akarnak tanúságot tenni az erőszak és a megosztottság idején. 25 ország száz szerzeteséből áll a közösség, de huszonötén a legszegényeb­bek között élnek Ázsiában, Afriká­ban, Észak- és Dél-Ameri- kában. S hogy honnan kapott kedvet Francesco testvér Taizéhez? Azt mondta: az ima, a zene és az ének ra­gadta magával; jóllehet: szülei kezdetben nem támogatták, hogy számítógépes mérnök fiuk itt éljen. Ráadásul a nagyszülei muzulmánok voltak. Édesanyja, majd apja is csak később lett kato­likus, de mióta Taizében lakik Francesco, már megízlelték a kö­zösség örömét, hiszen többször is meglátogatták.- Krisztus és az evangélium mi­att vagyunk Taizében - mondta Francesco testvér. - Azt próbáljuk meg megélni, ami közelebb visz Krisztushoz, ugyanis ha közeli kapcsolatban vagyunk Jézussal, akkor a többiekhez is közelebb kerülünk. A sokféle nyelv, tapasz­talat és élményvilág egy pontban találkozik: szeretnénk eljutni a hit és a bizalom forrásaihoz. - Roger testvér alapította ezt a közösséget. 1940-ben, 25 évesen egyedül vert itt tanyát, és férfiközösséget akart létrehozni. Házába fogadta a ná­cik elől menekülőket, főleg zsidó­kat rejtegetett, később német ha­difoglyoknak adott szállást. Két évig azonban egyedül élt, és rend­szeresen imádkozott, s 1949 hús- vétján egy apró mag elhatározta: vállalkoznak a cölibátusra, minde­nüket megosztják egymással, nem fogadnak el támogatást, maguk dolgoznak, hogy előteremtsék a mindennapit. Szó szerint vesszük Jé­zus szavait: add el, amid van, oszd szét és jöjj, kövess en­gem! Még a családi örökségünket sem fogadjuk el. Néhány évi előkészü­let után tesszük le az életre szóló szerzetesi fogadalmat. Megtudtuk: megalakulása első húsz évében eléggé rejtetten élt a közösség, de az ötvenes évektől egyre többen keresik fel Taizét. A zarándokok általában egyhetes ta­lálkozón vesznek részt és barak­kokban, sátrakban alszanak. Egy­szerű körülmények között töltik el ezt a néhány napot, és az ételki­osztásban, takarításban is segíte­nek. Azért jönnek, hogy imádkoz­zanak. Békéért, biztonságért, az egységért - és a másik emberért...- A Kiengesztelődés temploma egy sátorváros közepén áll. A kö­zös imádság háromszor gyűjti össze a testvéreket és a vendége­ket. A templomban félhomály van, és egy megvilágított ikon hí­vogat a szemlélődő imára. Francesco testvér elmondta azt is: amit tudnak a kereszténység­ről, a bibliáról, azt kötelességük­nek érzik átadni másoknak. Társa­ival egy-egy biblikus elmélkedés­sel próbálják közelebb segíteni a hithez a zarándokokat, akik kis­csoportos beszélgetésekre is ösz­A taizéi nemzetközi közösség tagjai a remény­ség tanúi; a bizalom és a kiengesztelődés köve­tei, akiket egyre többen keresnek fel. Hírek VIRÁGVASÁRNAPRÓL. Balás Béla kaposvári megyéspüspök­nél forgatott a TV1 stábja. A ka­tolikus főpásztort virágvasár­napról, annak jelentőségéről kérdezték. A felvétel április 16- án kerül adásba az így szól az Úr című vallási műsorban. (Is) EVANGÉLIKUS PÜSPÖKSÉG. Májustól az eddigi kettő helyett három evangélikus püspökség lesz hazánkban. Az új, dunántú­li kerülethez tartozik tnajd a So- mogy-Zalai Esperesség - így a kaposvári evangélikus gyüleke­zet is - amelyben már megkez­dődtek a választások. Szemerei János evangélikus lelkésztől megtudtuk: a kaposvári gyüle­kezet közgyűlését április 9-én tartják. A püspökjelöltek között van Smidéliusz Zoltán, Somogy- Zala megyei evangélikus espe­res is. (Is) REFORMÁTUSOK OTTHONA. Elkészültek a kaposvári refor­mátus gyülekezet idősek ottho­nának tervei. A Béla király utcá­ban kialakítandó, 40 idős em­bert befogadó létesítmény első ütemét, azaz 20 lakórészt - a vá­rossal kötött megállapodás alap­ján - 2001 májusáig kell megépí­teniük. A mintegy 100 millió fo­rintos beruházás ötödét orszá­gos református egyházi forrá­sokból, a többit saját erőből, il­letve pályázati pénzekből terem­tik elő. (bf) FELÚJÍTANÁK. Országos Köz­gyűlésre készül a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, ahol a kaposvári zsidó hitközség három küldöttel képviselteti ma­gát. Itt döntenek a gazdasági kérdésekről is. Lipkovits Tibor, a kaposvári hitközség elnöke azt reméli jut majd némi pénz a zsi­dótemető sírkőfelújításaira és a ravatalozó rendbetételére is. A ledőlt sírok többségének nincs gazdája. A 2,3 hektáros terület gyomtalanítása is sok pénzt fel­emészt. (Is) ZARÁNDOKLAT. A nagykani­zsai esperesi kerület papjai és hívei látogatnak Kaposvárra. A székesegyházban püspöki mise lesz, a gimnáziumban és a püs­pöki székházban valamennyi korosztályt érintő előadások hangzanak el. (Is) ORGONAHANGVERSENY. Rákász Gergely győri orgonista koncertjét rendezik meg április 7-én 18 órakor a kaposvári evan­gélikus templomban. Bach, Leon Boelmann, Caesar Franck műveiből és saját átirataiból ját­szik a fiatal orgonavirtuóz és a Peer Gyntből, valamint az Új vi­lág szimfóniából is hangzik el részlet a hangversenyen. (Is) m Francesco 1965-ben született Indonéziában. Számítógépes mérnök a végzettsége. 7 éve él Taizében, a magyar csoportok fogadója.. szegyűlnek. S hogy milyen témák­ról elmélkednek a testvérek? Ar­ról, hogy miként hozhatjuk egységbe az imádságot és a min­dennapi életet, hogyan mélyíthet­jük el hitünket, s miként lehetünk a bizalom emberei a gyanakvás világában. LÖRINCZ SÁNDOR

Next

/
Thumbnails
Contents