Somogyi Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-04 / 54. szám
I 2000. Március 4„ szombat HAZAI TÜKÖR SOMOGYI HÍRLAP - 7. oldal Polgármesteri fizetések Egyetértés az összeférhetetlenség ügyében Budapest - Országház Két olyan törvényjavaslatnak az általános vitája folytatódott, illetve zárult le tegnap az Országgyűlésben, amelyet a kormány előzetes hatpárti megbeszélés után nyújtott be. így a vita során ezúttal több volt az egyetértés, mint az éles szembenállás. Az egyik javaslat az önkormányzati képviselők összeférhetetlenségi szabályairól, a másik a polgármesteri poszt megbecsültségének növeléséről, elsősorban a javadalmazásról szól. A helyi önkormányzati képviselőkről szóló jogszabály senkit nem fosztana meg attól a jogától, hogy önkormányzati képviselő legyen vagy azzá választhassák, csak felsorolja azokat a tisztségeket, amelyeket egyidejűleg nem tölthet be. A két legfontosabb: nem lehetnek helyben képviselők az önkormányzat által alapított, illetve tulajdoni részesedésével működő vállalat, gazdasági társaság vezetői, vezető testületének tagjai. Nem lehet képviselő az sem, aki kinevezését, megbízását a képviselő-testülettől kapja. A cél az, hogy a képviselők érdekeltségei átláthatók legyenek és a törvény biztosítsa befolyásmentes működésüket. A képviselők további hatpárti megbeszéléseket fognak folytatni arról, hogy mikor lépjen hatályba a törvény, illetve a kistelepüléseket lehetne-e mentesíteni a hatálya alól. Magyarországon a polgár- mesterek átlagfizetése éppen a hetedrésze a felsőfokú végzettségű banki tisztségviselők jövedelmének. Egységesen úgy gondolták a képviselők, hogy a tisztességes munkát a közszférában tisztességesen meg kell fizetni. Senkinek sem jó, ha például a polgármesterek megbecsültsége csökken és anyagi okokból nem a legjobb képességű, legrátermettebb emberek indulnak harcba e tisztségért. Ezért általános támogatást kapott a kormánynak az a terve, amely a polgármesterek bérét a mindenkori köztisztviselői alapilletmény (jelenleg 28150 Ft) és egy meghatározott szorzószám szorzataként állapítaná meg. A szorzószám főfoglalkozású polgár- mester esetén 3-13 között, társadalmi megbízatás esetén 1-4 között alakulna a település lélek- számától függően. S.Á. Búcsú a szocpoltól? Módosulhat a lakásépítés támogatása Budapest A február 1-jével hatályba lépett lakásépítési támogatási rendszer módosítását javasolják a keddi kormányülésen úgy, hogy a kedvezmények az 1999. január 1-jétől kiadott építési engedélyek esetében is érvényesek legyenek - ismertette tegnap Stumpf István, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter a gazdasági kabinet pénteki döntését. A kabinet ülését követően Matolcsy György gazdasági miniszter kifejtette: a szociálpolitikai támogatási rendszer idén nem változik meg, ám a következő években változtatni kívánnak a jelenlegi gyakorlaton. Az e célra fordítható pénzösszegek azonban nem csökkennek - szögezte le a gazdasági miniszter. Stumpf István mindehhez hozzátette: ha az önkormányzatok készek lesznek az új rendszer befogadására, akkor a szociálpolitikai támogatásra fordítható pénzt az önkormányzatokhoz csoportosítják. Megszigorítják azonban a vissza nem fizetendő támogatások nyilvántartását, mert a jelzések szerint az elmúlt években sokan visszaéltek ezzel a lehetőséggel. A gazdasági kabinet által tett javaslat nem növeli a költségvetés terheit, csupán az előirányzott 115 milliárd forintos támogatás sokrétűbb felhasználását jelenti. Matolcsy György rámutatott: 1999-ben a költségvetés 65 milliárd forintot szánt a lakásépítések támogatására, ám ebből 19 milliárd forintot fel sem használtak. A gazdasági miniszter hangsúlyozta, a lakásépítési támogatásról szóló rendelet további módosításai is csak akkor kerülhetnek szóba, ha azok nem terhelik külön kiadással a költségvetést, ám az előirányzat nagyobb mértékű fel- használását eredményezik. A miniszter szerint a kedvezményes lakáshitelek megjelenésének is köszönhetően idén várhatóan 25 ezer új lakást adnak majd át, szemben a tavalyi 19 ezerrel, és az előrejelzések szerint a kiadott építési engedélyek száma is meghaladja a tavalyi 30 ezret. Minden 5 ezer lakás megépítése 0,4 százalékkal járul hozzá a GDP növekedéséhez, 25 ezer új munkahelyet teremt, és 75 milliárd forinttal növeli a költség- vetés bevételeit - foglalta össze a gazdasági miniszter. Új-régi kérdés: ki a magyar? Tabajdi szerint finanszírozhatatlan a státustörvény Ahhoz, hogy a határon túl élő több millió magyar jövő januártól gyakorolhassa az anyaország polgárainak is járó jogok nagy részét, június végén a T. Ház elé kellene, hogy kerüljön az úgynevezett státustörvény tervezetének. Budapest A különleges jogosítványok köre a vízummentességtől kezdve a szabad munkavállaláson és ingyenes egészségügyi ellátáson át az oktatási és kulturális kedvezményekig terjedne, azonban jelenleg még senki sem tudja, mi válik valóra a miniszterelnök Kanadában tett ígéretéből. A múlt év vége felé megrendezett Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ülésén minden eddiginél erőteljesebben merült fel a kormányfő korábban Kanadában tett ígéretének „aprópénzre váltása”. A határon túl élő magyaroknak adandó különleges kedvezményekkel elvileg mind a kormánypártok, mind az ellenzék egyetért, ám a MÁÉRT szakbizottságaiban sehogy sem halad a munka. Tabajdi Csaba (MSZP), az integrációs bizottság tagja szerint azért, mert túl sok a tisztázatlan kérdés, normaszöveg pedig egyáltalán nem létezik. Állítólag még a két legérintet- tebb szerv, a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Külügyminisztérium sem tud megegyezni az olyan fontos alapkérdésekben, hogy például ki számítson a jogosítványok odaítélése szempontjából magyarnak, vagy hogy csak a Kárpát-medencében élő 3-3,5 millió emberre, netán a távolabb letelepedett további 1,5 millió magyarra is vonatkozzanak-e a különleges szabályok. Az sem dőlt még el, hogy mekkora legyen a különleges jogosítványok köre. Tabajdi úgy véli, hogy amíg például a vízummentesség bevezetése nem okozna különösebb gondot, addig mondjuk a hazai orvosi ellátás ilyen mértékű kiterjesztése az egészségügy összeomlásához vezetne. Az érintettek nehezen tudnának két ország egészségbiztosítójának is járulékot fizetni, az „ingyen” adott ellátást pedig a magyar költség- vetés nem bírná el. A képviselő szerint a hazai munkaerőpiac számára is megoldhatatlan feladat lenne a hirtelen jelentkező néhány százezer ember felszippantása, ráadásul azt sem tudni, kik, s mennyi idő alatt bírálnák el a töménytelen munkavállalási kérelmet. Egyesek a határon túli magyar szervezetekre bíznák a munkát, mint ahogy annak eldöntését is, hogy kik élvezhetnék a státustörvény adta előnyöket - vagyis, hogy ki számítson magyarnak. Mások azonban óvatosak. Érvként a széthúzást, valamint azt a tényt említik, hogy e szervezetek nem fogják át az egész magyarságot. A honatya a státustörvény egyik legérzékenyebb pontjának tartja a „ki a magyar?”-kérdés megválaszolását. Érdekes probléma például, hogy kiterjedjen-e a különleges státus a magyar nyelvet már nem beszélő, második, harmadik generációra is, netán szűkítsék a kört. Számolni kell az érdekből magát magyarnak vallók jelentkezésével. Egyelőre arra sincs válasz, hogy milyen módon bizonyítják majd az érintettek magyarságukat, hiszen a háborúk során számos család iratai megsemmisültek. Mint megtudtuk, az alanyi jogon járó kettős állampolgárság, illetve a szavazati jog kérdését levették napirendről, ám a fennmaradó esetleges előnyök megadása - amelyek között állítólag a gyed is szerepel - túl sokba kerülne. Információink szerint felmerült, hogy a költségvetés fél százaléka fordítódjon erre a célra, de azt is megfontolás tárgyává tették, hogy a kiadásokat a határon túl működő alapítványok összevonásával születő Magyarságért Alapítvány fedezze a kasszájába induláskor betett 20 milliárd forintból. Tabajdi Csaba szerint egy igazán átfogó, sok mindenre kiterjedő státustörvény megvalósítása ennél is többe kerülne, már-már megfizethetetlen lenne. Viszont, ha alig adunk valamit, akkor a világban szétszórt magyarság csalódni fog, a kanadai Orbán-beszéd óta tartó felfokozott várakozás hiábavalónak bizonyul. Ahhoz, hogy január 1-jén be lehessen vezetni az új törvényt, a T. Háznak legkésőbb júniusban el kellene kezdenie a tervezet tárgyalását. Kérdés: megszületik-e addigra a több minisztérium egyetértését is magában foglaló egyezség? TAKACS MARIANN A kórházakat megmentik, ugye? Területileg kiegyenlítettebb ellátást ösztönöz a szakminisztérium Kórházi csőd miatt nem állhat elő olyan helyzet, hogy bármely terület lakossága egészségügyi ellátás nélkül maradjon. Az intézmény ellehetetlenülésének okát alaposan megvizsgálják, mielőtt az állam „mentőövet” dobna. Budapest Ivády Vilmos, az egészségügyi tárca reformbizottságának vezető tanácsadója lapunknak hangsúlyozta, hogy az állam nem kívánja arra ösztönözni a települési ön- kormányzatokat, hogy a kórházaikat továbbadják állami tulajdonba. Az egészségügy reformjának keretében az ellátás javítása érdekében első lépésként az egész ország területén kijelölik a sürgősségi betegellátó centrumokat. A jelenleginél igazságosabb, területileg kiegyenlítettebb szinten jut majd a lakosság orvosi segítséghez. Vidéken ugyanis sokkal több ilyen központot létesítenek, mint Budapesten, illetve a nagyobb városok körzetében. Ennek az intézkedésnek annyi a hátránya, hogy azok a kórházak, amelyek nem látnak el majd sürgősségi feladatokat, nem kapnak kiemelt állami támogatást sem. Hogy milyen jövő vár a kisebb kórházakra? Ivády Vilmos szerint az ő feladatuk az lesz, hogy a szakmai szempontból egyszerűbb eseteket lássák el. Fontos változás lesz a jövő évtől, hogy a műszerek cseréjéhez a teljesítményarányos elszámolás keretében jutnak majd az intézmények. Lehetőség lesz arra is, hogy mind több költségvetési intézmény alakuljon át gazdasági társasággá. Ez a működési forma sokkal rugalmasabb gazdálkodási lehetőséget teremt, miközben megmaradhat a kórház önkormányzati tulajdonban. Azokban az intézményekben, ahol nem tudják a gazdaságos működés feltételeit megteremteni, ott ki kell deríteni a baj okát. Ha kevés a beteg, akkor az adott kórházra feltehetően nincs szükség, ha fontos a kórház léte, akkor a gazdálkodási okokban kell a hibát keresni. Amennyiben erre nem képes az önkormányzat, az állam venné át az intézmény működtetését, kijelölve olyan vezetőket, akik meg tudják oldani a gazdasági problémákat. De erre csak végső esetben kerülhet sor. NÉMETH ZSUZSA Bűn az abortusz Az, aki abortuszt kér, vagy abban bármilyen módon közreműködik, beleértve az egészség- ügyi alkalmazottakat is, súlyos bűnt követ el - tartalmazza a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia nyilatkozata, amit Veres András püspök, püspökkari titkár ismertetett pénteken. A testület annak kapcsán fogalmazta meg állásfoglalását, hogy az Országgyűlés ismét tárgyalni fog az abortuszról. A püspöki konferencia leszögezi, hogy az emberi élet ajándék, amely a kezdetétől a végéig szent. „A XX. század leggyalázatosabb botránya az, hogy egyes társadalmakban a védtelen emberi életet az állam által intézményesített formában pusztítják” - áll a közleményben. * MSZP-NYILATKOZAT. A szocialisták a jövőben kizárólag a közérdek szolgálatával összefüggő kérdésekben hajlandóak együttműködni a kormánypártokkal a parlamentben. így például nem járulnak hozzá olyan házszabálytól való eltéréshez, amely a kormány kényelmét szolgálja - jelentette be a párt elnökségének ülését követően Kovács László elnök. Nem delegálnak képviselőket a médiakuratóriumok ellenőrző testületéibe sem. Az elnökség felkéri a szocialista képviselőcsoportot, hogy kezdeményezze parlamenti vizsgálóbizottság felállítását a sajtószabadság magyarországi érvényesülésének áttekintésére. KÜLFÖLDI HITELEK. Nem szükséges közbeszerzési pályázatot kiírni a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére, mivel a költségek túlnyomó hányadát nem állami pénzből, hanem külföldi bankok által nyújtandó hitelekből finanszírozzák - jelentette ki Katona Kálmán közlekedési miniszter pénteken. MARAD A TILALOM. Sem a halfogási, sem a haltelepítési tilalom nem oldható fel a Tiszán, sőt a hullámtéri holtágakban meg kell kezdeni az élővilág revitalizációját hátráltató amur és busa szelektív lehalászását - közölte Gönczy János tiszai kormánybiztos pénteken. Hozzászólásában Pintér Károlynak, a földművelési tárca osztályvezetőjének azon felvetésére reagált, miszerint a horgászati tilalom egyéves fenntartása a Tiszán mintegy 4 milliárd forintnyi veszteséget okoz. PÉNZESŐ. Fejlesztési tervei megvalósításához összesen 29 milliárd forint értékű támogatást kap öt felsőoktatási intézmény annak a megállapodásnak az értelmében, amelyet az érintett egyetemek, főiskolák vezetőivel Béres István kormánybiztos pénteken írt alá Budapesten. ■ KITÜNTETETT IFJÚ MŰVÉSZEK. Tizenhárom magyar gyermek rajzát állították ki Finnországban a gyermekek számára létesített múzeumban. Az ifjúsági és sportminiszter pénteken fogadta a kis művészeket, akiknek érmeket és okleveleket adott át, majd közösen sétát tettek a parlamentben. Képünkön: Deutsch Tamás és az alkotók. fotó: feb/diósi imre Drogmegelőzésre 500 millió Budapest - ISM 1995 óta megkétszereződött azoknak a fiataloknak a száma, akik életük folyamán legalább egyszer éltek valamilyen tiltott szerrel. Egy, a 16 évesek körében végzett vizsgálat szerint a közép- iskolások 28 százaléka már fogyasztott drogot. A 30 európai országra kiterjedő nemzetközi összehasonlító vizsgálat megállapításai között olvasható, miszerint a magyarországi 14-16 évesek 28,8 százaléka fogyasztott életében legalább egyszer valamilyen tiltott szert. A kutatás szerint a fiatalokat leginkább a korosztályon belüli vélemények befolyásolhatják, ezért közel 500 millió forintot fordít az ifjúsági tárca iskolai közösségek foglalkoztató programjainak kidolgozására, kiadványokra, kutatások- ra, képzési formákra. _______■ M árcius 8-án, szerdán két újságot kap az olvasó, de csak egyet fizet! Ezen a napon a SOMOGYI HÍRLAP több száz használt autót ajánl, SOMO&kWRLAP pedig a vásárlásnál hasznosítható jó tanácsokkal jelenik meg! Előfizetőink mindkettőt megkapják, vásárlóink pedig keressék az újságos pavilonokban!
