Somogyi Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)
2000-03-29 / 74. szám
6. oldal - Somogyi Hírlap SOMOGY I TÁJAK 2000. Március 29., Szerda Zselici ízek boszorkánykonyhája Sámikné Kovács Péternével készíti a Gyuszi bucit Máthéné rétessiitésben is mester FOTÓ: KOVÁCS TIBOR A zselici vendégfogadók szerint a szép vidék nómiai napok főrendezője maga sem gon- mellett nem árt, ha a helyi ételkiilönlegességeket dolta, hogy a helybeliek több mint másfél is megismerik a turisták. S ha ízlik a bányai sis- tergős vagy a rózsafánk, a szennai vagy a bárd- udvarnoki rétes, akkor nemcsak a szívük, hanem a hasuk is visszahozza a vendégeket. Bánya-Bárdudvarnok Sámikné Maries Mária, a bányai Panoráma panzió üzemeltetője, már gyerekkorában megismerte a régi, népi ételeket. Bányára kerülve az idősebb asszonyokat faggatta, s így bővítette a receptgyűjteményét. Ötféle rétes sül a szabadtéri kemencében. Sokan keresik a kenyértésztából nyújtott, tejfölös, fokhagymás lángállót, és igazi vendégfogó a „bányai sistergős”, amit különlegesen fűszerezett sertéstarjából készítenek párolt gombával, hagymával, szalonnával, s vegyes zöldköretet és főtt krumplit adnak hozzá.- Érdekes, hogy egyre többen kérik a gánicát köretként is - mondta Sámikné Maries Mária -, pedig ez vöröshagymás-paprikás zsírral és tejföllel meglocsolva meglehetősen nehéz eledel. S nemcsak a hagyományos népi ételeket kínáljuk, hanem olyanokat is, amelyeket mi kísérleteztünk ki. A zselici betyárgulyásnak megvolt a receptje, de buciban tálaltuk, s mivel Zsivótzky Gyula olimpikon nálunk ünnepelte a 63. születésnapját, az ételt elkereszteltük Gyuszi bucinak. S hogy miért nem folyik ki belőle a leves? Azért, mert a buci ki van szárítva, a gulyás levét pedig besűrítik, s úgy öntik bele. A panzió üzemeltetője szerint a zselici ízek vonzzák a vendégeket. Gyakran a lakodalmakban is rendelnek valamilyen helyi ételt. Dr. Máthé Albertné, a bárdudvamoki gasztroszáz fajta ételt tudnak elkészíteni. A hajdani református iskola szőttesékkel díszített tantermében évről évre fölvonultatják a zselici boszorkánykonyha ínycsiklandó ízeit. Most már a Magyar Turizmus Rt, illetve a Gazdasági Minisztériüm is támogatja a rendezvényt. A tejfölös kapásleves, a bárdi savanyú hús, a lisztis tere, a barátfüle éppúgy az asztalra kerül, mint a prósza, a krumplis nudli és a diós, mákos, kakaós kelt rétes. Máthéné a lelke a zamatok ünnepének - amely az idén április 28-án lesz -, s köszöntőiben mindig a falusiak összefogását, a szeretetet emeli ki. Dr. Máthéné mindig jól érezte magát a konyhában; szeret tortát cifrázni, lakodalmi kalácsot sütni, és van egy különleges fánkreceptje is, amit csak úgy emleget: az „enyimfajta”. Megtudom: azért különleges, mert a fánktésztát háromszor hajtogatja meg. Közösségi házként is működhetne az ódon iskolaépület, de a faluház - ha elkészül - még inkább otthona lehet a borkóstolóval gazdagított gasztronómiai rendezvényeknek. Forintos László, a tizenhat településrészből álló falu polgármestere azt mondta: folyamatosan kutatják és ápolják a hagyományokat, s a gasztronómiát egy szinten emlegetik a történelmi múlttal, hiszen ez is az ősi kultúra hagyatéka. Igaz, a levéltárakban csak kevés ilyen anyag lelhető fel, de szerencsére élnek még azok, akik tovább tudják adni szépanyáink, ükanyáink receptjeit. A vendéglátók abban bíznak: nemcsak a régi ízek térnek vissza, hanem a hajdani beszélgetések hangulata is, amikor a búcsúkon a nagy asztal köré ült a régen látott sógor, a keresztkoma és az unokaöcs. lőrincz Sándor Arany a Magyar koronáért Kiskorúak kolduskenyere A szőke, kerekded arcú szólított meg. Küenc év körüli fiúcska volt, s pénzt kért a Kapos szálló ellőtt, a déli órákban. Kreolbőrű, valamivel fiatalabb társa tenyerébe éppen akkor simult néhány fémpénz, amit egy, az étterem ajtajánál tébláboló férfi kapart elő kabátzsebéből. A fiúk szemmel láthatóan gyakorlottan végezték kenyérkereső munkájukat. Az engem is megkísértő nagyobbik kissé nehezményezte is, hogy nem nyúlok azonnal a pénztárcámhoz.- Akkor legalább egy szendvicsre valót adjon - replikázott, s futólépésben követett a legközelebbi önkiszolgáló boltig. A pult mellett farkasszemet néztünk egymással.- És az iskola?- Lázas vagyok - bökte oda. Homlokát érintve megbizonyosodtam, súlyos betegségét iskolakerülésnek hívják. Aznap - mint mondta - a Bárczyban jegyezték be a hiányzását. Füstösképű társa tamagocsit nyomogatva nógatta, mire költsék a koldult forintokat.- Mennyi jön össze naponta? - kutakodtam, s a választól földbe gyökeredzett a lábam.- Ötezer - vágta rá a kisebbik. A mellettük álló, üsztességes munkában megőszült, nyugdíjas asszony szava elakadt. - Öt-e-zer... forint - suttogta hitetlenkedve, és még kérni is elfelejtett.- No persze - szólalt meg a fiatal, kigyúrt bolti segéd -, mert ha nincs meg a napi kétezer, az anyja visszazavarja az utcára. Nem nézi: este van vagy reggel, kizavarja. Pedig Péterpusztán laknak, Juta mellett. A kisfiú nem szól. Nem erősíti meg, de nem is cáfolja az elhangzottakat. Szemlesütve programozza a tamagocsit. Csak a nagyobbik tiltakozik. Őt bizony senki sem küldi kéregetni; saját elhatározásából megy az utcára. A hetesi általános iskolában hiába érdeklődöm a két gyerek után. Karsai Józsefné igazgató állítja: náluk valamennyi cigánygyerek középfokon tanul tovább; a 28 végzősből 27-et érettségit adó iskolába vettek föl. Kóborló péterpusztai gyermekük pedig egyáltalán nincs.- Nálunk nem éheznek a gyerekek - így Benczéné Csorba Margit, a kaposvári Bárczy Gusztáv Speciális Szakiskola igazgatója, aki az esetet hallván meglepődött. Mint mondta: pedagógusai a városban élnek, szinte nincs olyan szeglet, ahova naponta el ne jutnának. Mindenről tudnak, és ha gond van, azonnal jelentik a gyermekjóléti szolgálatnak, s megindítják a szükséges eljárást. Azt azonban elismeri, hogy vélt vagy valós indokkal, orvosi igazolással több gyermek is volt már távol az iskolától. ígéri: utánanéznek a történteknek. Hogy a két imposztor honnan került az utcára, nem sikerült pontosan kideríteni. Annyi bizonyos - és ebben a megkérdezett pedagógusok is egyetértettek - a kényszerből kolduló gyerekek kiszolgáltatottak, és fokozottan veszélyeztetettek. Figyelni kell rájuk, amíg tra- gédia nem történik. __________________________várnai ágnes B okatörő utakon Kadarkút-Vótapuszta AZ OVIS SPORTÉRT. A hatéi óvoda 90 ezer forintot nyert a Somogy Megyei Közoktatási Közalapítványtól. Ebből az összegből sportszereket és különféle képességfejlesztő eszközöket vásároltak a gyermekintézménynek. (Is) POGÁNY MAGYAROKRÓL. Az első 1000 év millenniumi rendezvénysorozat részeként dr. Szegfű László, a szegedi Janus Pannonius Tudományegyetem tanszékvezetője tartott előadást a nagybajomi Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskolában. A történelemtudomány kandidátusa Ősi szellemi örökségünk címmel a pogány magyarok hitvilágáról értekezett. (Is) BETÖRTE AZ ABLAKOT. Kő vei dobta be egy ismeretlen tettes a somogyszili polgármesteri hivatal ablakait, és megrongálta az ajtókat is. A kaposvári rendőrök próbálják elcsípni az elkövetőt, mint ahogy azt a tolvajt is, aki az egyik igali istállóból lószerszámokat és különböző eszközöket lopott el 114 ezer forint értékben. (Is) KIRÁNDULNAK GÖLLÉBE. A bírálóbizottság értékelte már a Hálás vagyok érte, hogy hagytak gyereknek lenni címmel, Fekete István születésének 100. évfordulójára meghirdetett módszertani pályázatokat. Ezeket az április 7-8- án Dombóváron rendezendő Fekete István-napokon mutatják be. A Tüskevár mint nevelési színtér címmel konferencia zajlik és kirándulást szerveznek Göllébe, Fekete István szülőházához is. (Is) FALUGONDNOKI TOYOTA. Négymillió forint értékű Toyota gépkocsit vásárolt a somodori önkormányzat a falugondnoki szolgálatnak. A Szociális és Családügyi Minisztérium megközelítőleg 2,5 mülió, a területfejlesztési tanács pedig csaknem egymillió forinttal támogatta a vásárlást. További pályázatokon kerti kisgépeket, fűnyírót, kistraktort vásároltak, ezekkel az önkormányzati területeket gondozzák. Ugyancsak pályázaton nyert 130 ezer forintból az idősek kirándulását állták. Az idén egymillió forinttal támogatta a tárca a szolgálat működtetését, (vá) SOMOGYGESZTI Hagyomány már a községben, hogy minden évben megrendezik a kis települések diákszínjátszó fesztiválját. A házigazda iskola tanulóin kívül Juta, Magyaregres, Zimány, Kaposszerdahely, Szent- gáloskér és Bárdudvarnok alsós nebulói léptek legutóbb a közönség elé. Mesejátékot, színpadi játékot mutattak be, s vers- és prózamondásban indultak. A Csizmadiáné Tóth Éva mernyei iskolaigazgató vezette zsűri húsz produkciót értékelt. Mint elhangzott: a pedagógusok jó érzékkel választották ki a darabokat, és sok tehetséges lurkó mutatkozott be. A zsűri kiemelt arany minősítést ítélt a somogygeszti diákoknak, akik Magyar korona címmel zenés' mondafeldolgozást adtak elő. Nyolc aranyoklevelet, hét ezüstöt és négy bronzminősítést is átadtak a fesztiválon. l. s. Száz pusztai lakos életét keseríti meg a községet Vótapusztával összekötő rossz út. Hajdan a kadarkú- ti önkormányzat és a vótai szeretetotthon lakóinak alapozásával fölújították ugyan ezt a szakaszt, de a faszállítók nehéz gépei tönkretették. Három éve pályáznak már az Útalaphoz, mindhiába. Kérelmüket alaphiány miatt rendre elutasították - tudtuk meg Verkman József polgár- mestertől. Pedig a mintegy 15 millió forintos beruházáshoz biztosítanák a 20 százalék saját erőt. Addig is évente kátyúzzák, javítják az utat, bár ez nem elég. A gomba módra szaporodó, olykor bejelentés nélkül újonnan szállító magánfakitermelők nem veszik figyelembe a súlykorlátozó táblát. Sőt, valahányszor kihelyezik, másnapra nyoma vész; így aztán ön- korlátozás nélkül vonulhatnak az óriás teherrel. Némi kárpótlást jelentene, ha a szállítók is hozzájárulnának az útjavítás költségeihez; ám erre nem kötelezhetők, maguktól pedig nem teszik meg. Csak a földutak rendbetételét segítik. Az erdészet az egyedüli, amely 150-200 ezer forintot áldozott az útra. Kincses József, az Evangéliumi Pünkösdi Közösség szeretetotthonának a vezetője elmondta: az utat jobbára az idős otthonlakók, az őket látogató ugyancsak koros emberek, az isko- lába-óvodába és a vásárolni igyekvők használják legtöbbet. Nekik lenne a legfontosabb a zökkenő- mentes közlekedés. VÁRNAI A mészáros huszárőrmester mát nem adta semmiért. Huszárőrmesterként tért haza 1944 végén. Oroszországba azért került, mert nem akart Bécsbe menni az ezredes lányával, akit fél évig tanított lovagolni. Nem csábította sem a kisasszony, sem a nagymama 800 holdas birtoka. A családi legendáriumból az is kiderül: amikor megesküdtek menyasszonyával, másnap újból be kellett vonulnia. 1947-től élnek Igáiban. Egy zsidó család házát vették meg. S hogy milyen volt akkor a termálvizéről híres falu?- Egyszerű település volt, de itt működött a járásbíróság. A szomszédos telken levő fogda „vendégszeretetét” is élveztem egyik kollégámmal. Az volt a vád ellenünk, hogy feltehetőleg feketén vágtunk. Meg akartak akkor buktatni minden maszekot. Amikor azt kérdezték, mivel védekezem, azt feleltem: feltehető az is, hogy az ügyész úr az éjjel betört a nemzeti bankba. Három hónapot kaptam ezért. Bálint István szabadulása után a szövetkezet felvásárlója lett. Onnan került a járáshoz begyűjtési instruktornak, ám egy hónap múltán kinyomozták, hogy osztályidegen és felmondtak neki. Az állatforgalminál 17 évet húzott le. Az üzletet 1966-ban nyitotta meg újra; a Drávától Székesfehérvárig sokan jártak hozzá. Amikor a mai mezőgazdaságról faggattam, bosszúsan legyintett: nincs ember, aki eligazodik benne. Csalás, rablás, gazemberség folyik. A MiZo-botrány is felháborította.- Negyven éve tíz hízott bika állt csak az én istállómban. Hetenként 150-160 sertést, 25-30 marhát vásároltam föl a környéken az állatforgalminak. Most jó, ha két háznál van marha, s 8-10-nél disznó. Bálint István a fürdőépítésben is részt vett. Most szomorú amiatt, ahogy kinéz a termál. A gyümölcsfákkal teli kertben leli örömét, amit már felszántottak, s elkezdték a vetemé- nyezést. Bár kissé bezárkózva él, mindenről van véleménye. Arra a kérdésre, mit tanácsolna a mostani állatfelvásárlóknak, így válaszolt: - Ha valaki megveszi az állatot, azonnal fizesse ki. Ne csak ígérje, hogy 2-3 hét múlva jön a pénz. Ha ez így lenne, akkor az az alföldi gazda sem akasztotta volna fel magát, akinek elvitték hat hízott bikáját, s egy fillért sem kapott értük. ________ lőrincz Sándor Ig al Kisgyerekként a házukkal szembeni hentesüzletben kotnyeleskedett. Ekkor kapott kedvet a szakmához. Siófokon inaskodott, aztán több helyen dolgozott segédként. Andocson már önálló szakember volt. 1939-ben vonult be a soproni huszárokhoz. A múltat Bálint Istvánnal idéztük. A 84 éves igali férfi egy diákkorában tanult memoritert is elszavalt. Nem korhadt fa a magyar nép, (...) erőteljes, büszke tölgy az, ne féltsétek a magyart! - mondta, s arca tovább fiatalodott. Édesapjára is emlékszik, pedig alig múlt kétéves, amikor az hazatért a frontról. A katonaságból Bálint Istvánnak is kijutott: megszakításokkal hat évig szolgált. Koronaőrnek is mehetett volna, de nemet mondott. A szak___Jstván 1916-ban született Kapolyon. 1938-ban l ett hentes és mészáros. 1955-66 között az állatforgalmi vállalat felvásárlója. Ezután 1976-os nyugdíjazásáig az igali húsbolt vezetője Tovább bővítik az otthont Patalom Legalább negyvenen várnak arra, hogy bejussanak a Park szociális otthonba. Varga Zsolt igazgatótól megtudtuk: a közeljövőben az emelt szintű részlegüket szeretnék bővíteni. Most csak nyolc garzonlakásuk van, azokat is az emeleten alakították ki, nem a legideálisabb helyen, ám a nagy park kiválóan alkalmas kisebb családi házak építésére. Az igazgató szerint a következő öt évben van esély az építkezésre. Állami garanciákkal megpróbálják előre beszedni a díjakat. Az a cél, hogy ne váljanak szegényházakká a megyei fenntartású szociális otthonok, hiszen ide általában a legszegényebb réteg kerül; a magánintézetek elhappolják a jó anyagiakkal rendelkező időskorúakat, l. s
