Somogyi Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-25 / 71. szám

\ 6. oldal - Somogyi Hírlap SOMOGY I TÁJAK 2000. Március 25., Szombat * | HMM ÁROKTISZTÍTÁS BABODON. Rövidesen megkezdik a 67-es főút melletti árkok tisztítását Somogybabodon az útkezelő kht és az önkormányzat együtt­működésével. A belvízkár utáni helyreállítással is hamarosan végeznek, csak egy külterületi útszakasz burkolása van hátra. KIVÁGJÁK AZ ÖREG FÁKAT. Befejezték a fák metszését So­mogyi úr közterületein. A vér- szilvafákkal nincs gond, de a Táncsics és Petőfi utcában s a templomkertben több mint har­minc öregedett nyárfát ki kell vágni. Ezeknek a pótlásáról is gondoskodnak majd. SZENTKÚT PARK BABODON. Megkezdték a Szentkút környé­kének rendezését; a balatoni vízgyűjtő területén e tevékeny­séget a Phare-iroda támogatja. Kirándulóparkot szeretne létesí­teni itt a helyi önkormányzat. Valaha búcsújáró hely volt ez, s remélik, hogy ismét a turisták egyik kedvelt célpontja lesz. ELMARADT TÁMOGATÁS. Több mint tízmillió forintos Phare-támogatást nyertek a Ba­laton Park 2000 kht-n keresztül a községek a belvízrendező munkákra. Az értesítést már ta­valy megkapták, de a pénz még mindig nem érkezett meg; hiá­ba várja Látrány, Túr, Babod és Visz önkormányzata. INTERNET AZ ISKOLÁBAN. A látrányi általános iskola a Subnet pályázaton 3 millió 560 ezer forintot nyert az informati­ka fejlesztésére és az internet­csatlakozásra. Rövidesen baran­golhatnak a diákok a világhálón. TAVASZI FELLÉPÉSEK. A Balatonszabadiban rendezendő kistérségi kórustalálkozóra ké­szül a somogybabodi hagyo­mányőrző népdalkor, amelyet Mátyás Tiborné vezet. A babodi asszonyok lelkes hívei a nép­dalkincs őrzésének. ■ Oldalszerkesztő Gáldonyi Magdolna I Jó célokért kockáztatnak Jeszenszky János polgármester olyan foglalkoztatót szeretne, aki munkát adna a falu lakóinak fotó: horváth Mónika Ez a község valószínűleg elnéptelenedett volna, ha az önkormányzat nem vállal annyi kockázatot, hogy munkahelyhez juttassa a falubelieket. Miután helyben nincs munka, négy saját busszal szállítják a dolgozókat. Gamás Jeszenszky János polgármesternek az elmúlt év­tizedben nem volt egyetlen olyan éve sem, ami­kor nyugodtan hátradőlhetett volna a székében, mert nem táncol pengeélen a költségvetés egyensúlya. Mégis mindig átjutottak a nehézsé­geken. S őt lefo Jalták mindig a tennivalók. Jáger János, a kaposvári Kör Kft ügyvezető igazgatója, aki hazai és majdani európai pályá­zatokhoz térképezi fel a térség adottságait, azt mondta: Gamás megérdemli, hogy megkapja azokat a külső pénzforrásokat, amelyek inten­zívvé tehetik a fejlődését. Nem várta ölbe tett kézzel a lehetőségeket, megdolgozott értük. Nagy itt a munkanélküliség, az emberek hozzá­jutottak a földhöz, de nincsenek termelőeszkö­zeik. S várható volt az is, hogy aki privatizálja a szövetkezetét előbb-utóbb bedobja a törölkö­zőt. Tehát a községnek kell továbblépni. Merész tervei vannak a polgármesternek, s ezeket Jáger János is elismer. Abban egyetérte­nek; nem lehet cél, hogy az emberek elvándo­roljanak. Jó ötlet volt a saját szállítási cég létesí­tése, hiszen oda kell vinni az embereket, ahol a munkahelyek vannak. Jeszenszky János olyan foglalkoztatókat szeretne, amelyek a térség munkaerőgondjain is enyhítenek. A napokban is tárgyaltak ebben az ügyben. Az alapötlet pél­daértékű: olyan képzési programot indítanak, amely hozzájárul a balatoni szezonális foglal­koztatáshoz. Ne csak a nyári egy-két hónapban jussanak egy kis pénzhez az emberek, hanem egész évben legyen biztos kereset. S abban is biztosak lehetünk, hogy Gamáson rövidesen b’iodízellel tankolnak. Gamáson 22-23 százalék a regisztrált mun­kanélküli, de nyugodtan megtoldhatjuk további 5-6 százalékkal. Ezt a tendenciát akarják meg­állítani. A megyei munkaügyi központ is támo­gatja az elképzeléseket. A polgármester virág- kertészetben, erdőtelepítésben, mezőgazdasági szolgáltatásokban gondolkodik. Terület és szak­értelem van bőven, a falu a megye legnagyobb területtel rendelkező települései közé tartozik. Számításai szerint 50 millió forint indulótőke kell ehhez a szolgáltató tevékenységhez, utána már ki tudná termeli a társaság a fenntartását. A faluban ma már senki sem csodálkozik, hogy a polgármester az autóbuszok útvonalát tervezi. A jegyző jártas a tej begyűjtésében. Az önkormányzat ugyanis tagja a tejtanácsnak. Most a MiZóval tárgyalnak az ismert kifizetési gondok miatt. Horváth Teréz jegyző azon fiatal értelmiségiek egyike, akiket a község nevelt ma­gának. Először helyettesíteni kellett a takarék- szövetkezetben,.majd a polgármesteri hivatal­ban. Ennek 2L éve. Négy éve nevezték ki jegy­zőnek, miután sikeresen befejezte az államigaz­gatási főiskolát, A közigazgatási szakvizsgát két hete tette le. Most is tanulnak különböző felső- oktatási intézményekben olyan fiatalok, akiket biztos megélhetésre visszavárnak a faluba. Gamás címerét 1921-ben fogadta el a kul­tuszminiszter, de csak 1997-ben készült el. Ma is időszerű minden jelképe: a méhkas, a faeke, a kerítés az itt élő emberek szorgalmát példáz­za. Szeretnek itt élni az emberek, az elmúlt egy-két évben 19 kisgyerek született. A gyerekek nemrég jöttek haza olaszországi sítúráról. Nemcsak hobbiszinten űzik e sportot: a megye legjobbjai között vannak. Tóth Péter is­kolatitkár az Ifjúsági Egyesület elnöke elmondta: 35-40 gyerek síel rendszeresen. Péter is azok közé tartozik, akik itthon képzelik el a jövőjüket.- A község földrajzi adottságai is nagyon jók: 20 percre van a Balaton és 30-ra Kaposvár. Minden megvan itt, ami kell, csak kicsiben - mondta. Azért örülnének, ha Gamásról tovább­menni is lehetne. Jeszenszky János szerint a hatvanas évektől minden tíz évben készült a somogyvári át- kötőútra egy terv, a legutolsó aztán el is tűnt. Tavaly kezdték újra a tárgyalá­sokat, mert egy 2010-ig szóló fej­lesztési prog­ramban új fent szerepel. Gamás: Lakóinak száma 939. Terüle­te: 4200 hektár. Az ót, a vízvezeték és a villamosenergia-hálózat kiépült, a telefon minden házba beköthető. Hiányzik a gázvezeték és a szenny­vízcsatorna. Intézményei: iskola, óvo­da, orvosi ellátás, idősek klubja. Az önkormányzat a legnagyobb munka­adó: 66 embert foglalkoztat. Erdejüket hasznosítják Több a kiegészítés kapnak, mégis kevesebb a pénz Visz A tüzelőt az önkormányzat saját erdeiből gyűjtik. Bár idén várha­tóan kiépül a gázvezeték, kell azért a fa, mert nem marad pénz az intézmények bekapcsolására. Kevesebb állami pénz jött, mint amit reméltek a kisközségben. Jó befektetés volt annak idején az erdő megvétele - mondta Hnjder Ferenc polgármester, mert az akkori nyolcvannégyezer fo­rintos beruházás ma már leg­alább ötmillió forintot ér. A tagi részarány-tulíjdonosok ajánlot­ták fel a falunak ezer forintért aranykoronáját. A Magyalban és a Gyíkhegyen vásárolt az önkor­mányzat nyolc és fél hektárnyi erdőt, 84 aranykoronát. Jobb lett volna ugyan, ha a földkiadó bi­zottság egyben méri ki az erdőt - fűzte hozzá Hujber Ferenc, de azért így is elégedettek. A polgár- mester számításai szerint a 18-20 éves fenyvesek egy két évtized múltán jó bevételt hoznak majd a községnek. Nagy szükség van a fára most is, mert azzal fűtik az önkor­mányzat intézményeit - a polgár- mesteri hivatalt, a kultúrházat - és az imaházat is. Tegnap is gyűj­tötték a tüzelőt, s szépen rendbe tették a fenyveseket. Hujder Fe­renc elmondta: az idei pénzük jó­val kevesebb, mint remélték. Bár a kistérségi gázberuházás az idén várhatóan megvalósul, nem ma­rad az önkormányzatnak pénze, hogy a középületeit bekapcsolja a szolgáltatásba. Az állami költ­ségvetéstől ugyan egymillió fo­rinttal több kiegészítő alapot kaptak, de mindent egybevetve bizony, a tavalyinál százezer fo­rinttal kevesebb költségvetésük­höz az állami hozzájárulás. A pá­lyázatok ugyanakkor az ilyen né­hány száz lelkes kis település számára, mint Visz, teljesíthetet­lenek. Mintha nem gondoltak volna rájuk a pénzalapok felosz­tásánál, mondta a polgármester. Ami bizakodásra ad okot, az a helyi adófizetők fegyelmezettsé­ge. Az egyre több külföldi ingat­lantulajdonos is szépen befizeti > az adókat, így járulnak hozzá a völgyekben meghúzódó falu gya­rapodásához. ...... ■ V állalkozó fiatalok Látrány Korábban a gáz­cseretelep volt itt, egy leromlott épületben - mondta Tóth Ferenc -, ezt yettük meg az ön- kormányzattól Ked­vező árat kértek érte a polgármesteri hivatal­ban, és igen segítőké­szek voltak a vállalko­zás beindításakor. A fiatal házaspár az önkormányzattól vett ingatlanon, a főút mellett nyitotta meg a boltot, jó egy hete. A falun átutazóknak is feltűnik ez az ízlése­sen épített ház. Az üz­let berendezése pedig tükrözi a közegész­ségügyi szakemberek igényeit. - Azelőtt itt a gázcseretelep volt; annak az épületét vettük meg az önkormányzattól - mondta Tóth Ferenc. S azt is, hogy ebben közrejátszott a kedvező ár is. így aztán a fiatal házaspár belevágott a vállalkozásuk kialakításába.- Sikerült valóra váltani, amit elterveztünk - tette hozzá. - A fe­leségem azonban letette a szük­séges vizsgát, így a cseretelep sem szűnt meg. Családi vállalkozásban, szülői segédlettel és némi hitellel létesí­tették a húsboltot, amelyben egy hentes alkalmazotton kívül a csa­lád dolgozik. Nem véletlenül vá­lasztották a húsos szakmát: Tóth Tóth Lajos hentes és Tóth munkáját végzi a pultnál Ferencné tulajdonos napi FOTÓ: HORVÁTH Ferenc az elmúlt tíz évben üzlet­kötőként, árufuvarozóként bejár­ta szinte az egész országot, a nagy feldolgozók áruit ajánlva. Havonta 8-10 ezer kilométert be­letett az autóba, míg a felesége otthon mint diszpécser segítette. A piac felmérésével tehát nincs gond, ismerik a munkájukat a környék áruházai, amelyeknek most is szállítanak. Mégis jobb a saját üzletben, a falujukban meg­állapodni - mondták egybehang­zóan. Az első hét forgalmát köze­pesnek ítélték, de nem aggód­nak, idő kell a vásárlóknak, míg megismerik őket. S legközelebb csak Lellén van friss termékeket kínáló húsüzlet. ■ rrif. Filléres gondokkal küszködnek a falvak Pert nyert az önkormányzat Babod-Túr-Visz-Látrány A pályázatok nélkül megrendülne a kis községek gazdálkodása. Ahol a legnagyobbak a gondok, ott fizetnek a legfegyelmezettebben az adózók, de fejlesztésekre így is alig jut. A látrányi körjegyzőséghez a székhelyközsé­gen kívül három település tartozik: Somogy- túr, Somogybabod és Visz. Maczékné Hor­váth Mónika pénzügyi vezető már elkészítet­te a települések 1999-es zárszámadását, ez rövidesen a képviselő-testületek elé kerül. A négy település közül kettő - Látrány és So­mogybabod - önhibáján kívül hátrányos helyzetben gazdálkodott. Elképzelhető, hogy az idén ez a sors vár Viszre is. Pályáza­tok nélkül a kis falvak önkormányzatai nem tudnák egyensúlyban tartani a költségveté­süket. A lehetőséget mindegyik önkormány­zat igyekezett megragadni, több-kevesebb si­kerrel. Egyik település sem költekezett túl, maradt némi tartalék az évkezdéshez. S el­mondható az is, hogy a falvak lakói fegyel­mezett adózók, lerótták a helyi közterheket. Somogytúr tavaly 43 millió 85 ezer forint­tal gazdálkodott, és az önkormányzat kiadá­sai nem haladták meg a 32 millió 383 ezer fo­rintot. Az utak, hidak helyreállítására 10 mil­lió 76 ezer forintot nyert a település a megyei területfejlesztési tanácstól. Ebből sikerült a nyári viharok és az utakat elmosó esők okoz­ta károkat elhárítani. A helyi adók itt szinte száz százalékig befolytak a községi kasszá­ba. A somogytúriak ösz- szesen 1 millió 29 ezer forint adót fizettek. Visz 23 millió 150 ezer forintos bevétellel zárta az előző évet. A ki­adási oldalon megma­radt 31 ezer forint. Viszont jelentős támoga­tást kapott az önkormányzat a területfejlesz­tési tanácstól. 7,8 millió forintos megyei se­gítséggel sikerült megoldani az egészséges ivóvízellátást. Az utak, hidak helyreállítására 2 millió 512 ezer forintot utalt neki az újjáépí­tési bizottság. Az adókat pontosan befizették a lakosok, épp amennyit a testület tervezett. A 329 ezer forint helyi adóbevétel azonban nem meghatározó része a község gazdálko­dásának. Az önkormányzat inkább többet adna a nehéz helyzetbe jutott családoknak, mint amennyit behajtana adóforintokban. Látrány költségvetésében szerepel az a két intézmény: az általános iskola és a kör­jegyzőség, amit közösen tartanak fenn a fal­vak. így a tavalyi zárszámadás bevételi rubri­kájában 137 millió 654 ezer forint talál­ható. A kiadás 5 millió 161 ezer forinttal ke­vesebb. Több pályá­zaton is nyert Lát­rány: többlettámoga­tásként 4 millió 395 ezer forintot kapott, mert önhibáján kívül került hátrányos helyzetbe az önkormányzat. A viharkárok elhárítására a vis maior alapból kétmillió-tízezer forinttal részesült a község, az utak, hidak helyreállí­tására 7 millió 558 ezer forintot kapott a me­gyei területfejlesztési tanácstól. S teljesült az önkormányzat helyi adóbevételi terve is, a látrányiak összesen 5 millió 87 ezer forint adót fizettek. Babod a kistérség egyik legsikeresebb pá­lyázója volt. 6 millió 621 ezer forint plusz tá­mogatáshoz jutott az önkormányzat. A vis maior alapból 7 millió 198 ezer, az út-híd helyreállítási keretből 15 millió 375 ezer fo­rintot kapott. Azonban nem volt sok ez a pénz ahhoz képest, hogy milyen károkat szenvedett a település az áradások alkalmá­val. Több méteres szakadékok keresztezték a külterületi útjait, veszélybe került azoknak a családoknak a megélhetése, akik a földmű­velésből élnek. S ők vannak többségben. Az önkormányzatnak így is hitelt kellett fölven­nie éppen egy éve, amelynek törlesztése a jö­vő hónapban jár le. Az adók befizetésében van hátralék, az év végéig 1 millió 277 ezer forint folyt be. Az önkormányzat tavaly 63 millió 26 ezer forinttal gazdálkodott, s ezt nem lépték túl, maradt még az évkezdéshez 1 millió 190 ezer forint. ■ A pályázatok adta lehetőségeket több­kevesebb sikerrel, de mindegyik ön- kormányzat igyekszik megragadni. Látrány Egyévi huzavona után az önkor­mányzat rendelkezésére áll az orvosi rendelőhöz tartozó szol­gálati lakás. Pert nyert az önkor­mányzat; a bíróság ítélete alap­ján az előző háziorvosnak át kell adnia. Mivel az alperes nem élt a fellebbezési jogával, az íté­let jogerős. Szerencsére egyér­telmű bérleti szerződést kötött annak idején a község, s ha egy év elteltével is, de érvényesíteni tudta a benne foglaltakat. Most a lakás tatarozására készül az önkormányzat, hogy felújítva adja át az ide települt fiatal or­vospárnak. Már befogadta őket a lakosság, ők pedig szűrővizs­gálatokká igyekeznek kideríte­ni, mi okoz a faluban olyan gya­kori betegségeket, mint például a magas vérnyomás. _______■

Next

/
Thumbnails
Contents