Somogyi Hírlap, 2000. március (11. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-03 / 53. szám

6. oldal - SOMOGYI HÍRLAP SOMOGY I TÁJAK 2000. Március 3., Péntek., Kisdiákoknak öröm a tanulás Ölre mentek az árokszél miatt TURISTAHÁZ ÚJNÉPEN. Tu ristaházzá alakítanák Gábor An­dor szülőházának egyik szár­nyát Rinyaújnépen. Az épület­ben vegyesbolt van, de ez csak a ház harmadát foglalja el, s az épület nagy része kihasználat­lan. Az önkormányzat most tá­mogatókat keres, és amíg a terv megvalósul, a turistáknak a ház körül adnak sátorhelyet. FELÚJÍTJÁK A JÁRDÁT. A tótújfalui önkormányzat a járdák felújítását tervezi; a jó idő bekö- szöntével saját erővel megkezdik a munkát. A Szabadság utcában mintegy ezerkétszáz méter hosz- szan javítják ki a járdát. KISEBBSÉGI MUNKÁLTATÓK. Több közhasznú munkást alkal­maznak az idén is a kisebbségi önkormányzatok a megyei mun­kaügyi központ támogatásával. Somogybán 140-160 ember vé­gez így közterület-rendezést és adminisztratív munkát. Ebben élen járnak a roma szervezetek; a legtöbbet, 25-30 munkanélkülit majd Istvándiban és Babócsán foglalkoztatják. A barcsi kisebb­ségi önkormányzat négy állásta­lannak ad munkát. ÁRAD A DRÁVA. Barcsnál és Őrtilosnál árad, Drávaszabolcs- nál apad a Dráva. Őrtilosnál mí­nusz 44 centiméter, Barcsnál mí­nusz 68 centiméter a vízmagas­ság,ugyanakkor Drávaszabolcs- nál a vízszint két centiméter. A somogyi mérési pontokon 3,5 és 5,7 fokos a víz hőmérséklete. 92 EZREN A HATÁRON. Mintegy 92 ezer ember, 35 ezer gépkocsi lépte át az országhatárt Barcsnál a múlt hónapban, va­gyis 30 százalékkal többen, mint tavaly februárban. Ennek ellenére az év eleji hónapok ha­gyományos pangása most is érezhető az átkelő forgalmán, hiszen a múlt év végén a mosta­ninak másfélszerese volt a havi forgalom. Oldalszerkesztő: NAGY LÁSZLÓ Tótújfalu Néhány éve hosszú per és több pofon jellemezte ezt a szomszédságot. Béke most sincs, pedig az egyik fél már nem is lakik a faluban.- Esküszöm, a saját költségemen hordatom el innen a Jankovicsék szemetét - fakadt ki Bunyevácz Pál, miközben a sok törmeléket, építési hulladékot mutatja a kerítés tövé­ben. - Miért nem kötelezi őket az önkormányzat, hogy tartsanak ren­det a telkükön? Ez a telek nem más, mint egysze­rű árokszél, amely egy véletlen mi­att vált a két tótújfalui család gyűlöl­ködésének okává. Évekkel ezelőtt az önkormányzat a Jankovics csa­ládnak adott egy utcasarki épületet, hogy abban cukrászdát alakítsanak ki. Kiderült: az épület mögötti árok­szél tulajdonképpen telek és az in­gatlanhoz tartozik. Az új gazdák nyomban érvényesítették jogaikat, építési anyagot hordattak ide, elzár­va ezzel a kijárást a szomszéd elől. Ezzel kezdődött a több éve tartó el­lenségeskedés. Pofozkodtak és pe­reskedtek, közben a szakemberek ide-oda tolták a telekhatárokat. Volt olyan pillanat is az ügyben, amikor a Bunyevácz családnak valameny- nyi kapuja veszélybe került, s csak újabb per útján kapták vissza a ki- és bejárás jogát saját portájukra. - Ha nem az édesapámék lennének a szomszédaim, most sem juthatnék be a házamba - mondta Bunyevácz József. Bimyeváczék ma is emlege­tik: igazságtalan volt az ügy kezde­tektől fogva: nem vették figyelembe például a szomszéd elővásárlási jo­gát. Ma semmi sem jelzi az árokszé­len, hogy ez magánterület. A tulaj­donosok több száz kilométerrel odébb élnek, és bérbe adták a léte­sítményt. Arról azonban gondos­kodtak, hogy szomszédaik tovább­ra is emlékezzenek rájuk. Az idő­közben presszóvá alakult cukrász­da mögött - végig az út szélén - épí­tési anyagok, szeméthegyek ékte­lenkednek, rontva a faluképet és Bunyeváczék hangulatát. Közvetle­nül a kapujuk előtt nagy halom tég­la, nehogy az ott lakóknak véletle­nül is eszébe jussqn errefelé közle­kedni.- Az csak a kisebbik baj, hogy itt hagyta a szemetét, a nagyobbik vi­szont, hogy a kutamba folyik a szennyvize - mondta az idős gazda. Bunyeváczék szerint a megoldás a helyi önkormányzat kezében volt, a falu akkori vezetői azonban hagy­ták egymásnak ugrani a két csalá­dot. Az akkori polgármester már nem lakik itt. Az utódja Iliásics Já­nos.- Az önkormányzatnak nem kevés pénzébe került az ő peres­kedésük - mondta. - Próbáltuk összebékíteni őket, de nem ment. Egyik sem enged. Annak idején a szerződéskötéskor követték el a baklövést: nem vették bele, hogy tiszteletben kell tartani az addigi tulajdonviszonyokat. Tavaly ösz- szeült a testület, hogy megpróbál­junk pontot tenni az ügy végére, de nem bírálhattuk felül az előző testület döntését. Kálmáncsa Kálmáncsán jó diák­nak lenni. Itt megvan a kisiskola minden előnye, a hátrányaiból pedig igyekeznek mi­nél többet lefaragni. Nem marad le senki; ha kell, külön is foglalkozunk a kisdiákokkal F0TÓ= béres ferencné Négy osztály, 35 gyerek - ennyien járnak a kisiskolá­ba. A szakmai mun­kához ideális ez a kis létszám, sok le­hetőség nyílik a személyes foglalko­zásra. - Nem vélet­len, hogy itt évek óta nem bukott meg egy gyerek sem - mondta Keszkenyős Józsefné igazgató. - Nem marad le sen­ki, mert minden gyerek a saját ütemében ha­ladhat. Akinek szüksége van rá, külön fog­lalkozunk vele. Meglepő, de szívesen jönnek a korrepetálásra, sokszor azokat is alig lehet lebeszélni róla, akiknek nincs rá semmi szükségük. Az alsó tagozatos intézményben még an­nak a hátrányát sem érzik, hogy az 1-2. és 3-4. osztályt összevonva kell tanítaniuk. - Ilyen kis létszámnál az összevonás nem jelent gondot. A kicsi tanul a nagytól, a nagy ismétli az előző évben tanul­takat, s az összevont osztályokban hamar megtanulják az önállóságot. Itt nemcsak diáknak, hanem pedagógus­nak is jó lenni. - Sok a sikerélmény, a gyere­kek szelídebbek és ragaszkodóbbak, mint egy nagyobb, városi iskolában - mondta Gonda Józsefné. - Van összehasonlítási ala­pom, mert azelőtt Barcson dolgoztam, s most onnét járok ki ide. Ennek ellenére nehéz nevelőt szerezni, pedig még szolgálati lakást is tudna adni a falu. Napközis pedagógust például évek óta hiába keresnek, senki nem akar a zsáktele­pülésre jönni. - Minden gyerekünk szeret napközibe járni, ezért meg kellene bontanunk a csopor­tot. Nevelőnk azon­ban csak egy van hozzá - mondta az igazgató, s hárman vagyunk a tantestületeiben Uj munkatárs pe­dig előbb-utóbb kell, hiszen a diákok száma évek óta nő. Hét éve még csak 24-en jártak ide, ma tizeneggyel több az iskolás. ______■ Egy tanuló sem bukott meg évek óta; ha kell, külön foglalkoznak vele, s akinek nincs rá szüksége, az is szívesen jön korrepetálásra. Biotermény svájci áron Babócsa Jó árat kapott a bioter­ményeiért Svájcban a babó- csai szövetkezet. A bioter­mesztésnek köszönhetik, ha túlélik a MiZo-válságot. Biztos piac, rögzített ár - ez már önmagában is öröm egy hazai gazdálkodó szervezetnek. Ha pe­dig a vártnál többet kap a termé­nyeiért, az már kisebb csoda. Ez történt Svájcban a babócsai bioterményekkel; a reméltnél messze jobb árat kapnak értük a Dél-Dunántúl legnagyobb bioter­mesztői. - A Bioswisse minőség­védelmi szervezet engedélye nyi­totta meg előttünk Svájc kapuját - mondta Toldi János, a szövet­kezet elnöke. - Európában ők a legkényesebbek a biotermékek minőségére, de ők fizetik érte a legmagasabb árat is. A svájci üz­let másik nagy előnye, hogy ter­melési kölcsönt is kapunk: a tel­jes ár 30 százalékát. Jelenleg a biotermesztés az egyetlen biztos pont a hazai inga­tag viszonyok között a szövetkeze­tek számára - tudtuk meg az el­nöktől. Az idén 825 hektáron egye­bek között búzát, kukoricát, rep­cét, ipari növényeket termesztenek Babócsán vegyszer nélkül. ■ Gyarapodik a tehenészet Darány Gyarapodik a darányi tehe­nészet. A kis híján tönkretett állomány szépen javul, és az új gazda hozzákezdett a te­hénállomány növeléséhez is. A napokban kezdik az állomány feltöltését. A csődbe jutott Penta szövetkezettől a barcsi Dráva- Coophoz került tehenészetben most 240 állat - köztük 85 üsző - van, és számukat az új gazda az év végéig további százzal szeret­né növelni. - Ezt a feltöltést a sa­ját állatállományunkból meg tud­juk oldani az év végéig - mondta Francz Rezső elnök. - Folyamato­san növeljük az állatok számát; azért nem egyszerre, hogy elke­rüljünk egy nagyobb ellési hullá­mot. Ezzel párhuzamosan folytat­ják a selejtezést és az állatok kon­díciójának javítását. - Rövid idő alatt már eddig is sokat javult az állomány. A tejhozam ötven szá­zalékkal jobb, mint tavaly au­gusztusban volt; tehenenként el­éri a 22,4 literes napi átlagot. Az elnök elmondta: új szerze­ményükre költeniük is kell; a fel­sőmajori istálló építését be kell fejezni, s költséget jelent a szárí­tóüzem újraindítása. A Dráva- Coop darányi teheneinek van ho­va tejelni. Nem érinti őket a bara­nyai gyártók válsága, ugyanis az előző és az új gazda egyaránt a barcsi tejüzemmel áll szerződés­ben. ■ Farsangolt az egész falu Jelmezt öltöttek híres emberek is a tarnócai farsangi mulatságon fotó. béres ferencné SOMOGYTARNÓCA Ennél szedett-vedettebb társasá­got még nem látott a somogy- tarnócai faluház. Volt itt cigány­asszony, bádogos, házaló, sza­kács, bohóc... Kiskamasz meny­asszony és a meséből Piroska. A csapat vezetője pedig Torgyán József és Orbán Viktor volt - az alkalomhoz öltözve, mindketten parasztasszony-ruhában. Az egész falu farsangolt Tarnócán. A nyugdíjasok szervezték a mulat­ságot, és sikerült bevonniuk a fia­talabbakat is. A faluházban tar­tott rendezvény felvonulással kezdődött, bállal folytatódott, és aki megéhezett, lekváros fánkot kapott vacsorára. __________■ S zarvasvadászat az ajtóból Drávagárdony Ez a falu nem öregszik; jóval több gyermek születik, mint a környező településeken. S a gyerekeikre ép­pen oly büszkék a drávagárdonyiak, mint vadban gazdag, szép erdeikre. Délután fél négykor éled a község. Akkor fordul be a busz, s hozza haza a gyereke­ket a szomszéd faluból. Iskolás, óvodás egyaránt Darányba jár. Fél négy előtt pár perccel már nagymamák támasztják a kerí­tést: vajon ma hányast hozott az unoka? Sok a gyerek a faluban, örülnek is neki. András Ernő polgármester büszkén mond­ja: lakosságarányosan - 173 lakos - jóval több gyerek születik itt, mint a környék többi településén. Jelenleg 43 gyerek él Drávagárdonyban. - Az utóbbi két évben egyetlen halottunk sem volt, ugyanakkor hét gyermek született. így aztán a legtöbb hasonló kis településsel ellentétben Drávagárdony nem öregszik. Fiatal csalá­dok települtek be. Ide vonzza őket a csönd, a jó levegő és nem utolsósorban a falu bé­kéje. Évente egy lopás jelenti a gárdonyi bűnügyi statisztikát. A civilizáció errefelé csak vendég - mondják a falusiak. A szalakóta hazáig kí­séri az embert, s ha megindulnak a vadli­bák, órákig tart a vonulásuk. Drávagárdony környéke vadban olyannyi­ra gazdag, hogy szarvasbőgéskor szinte nem lehet aludni. A helybeliek azt mond­ják: ha akarnának, akár a házuk ajtajából is vadászhatnának szarvasra. A falu előtti gyepes területen - régi legelő maradványa - időnként feltű­nik a fokozottan védett haris. A madár itt költi ki fiókáit. A falusiak a közeli szlavón tölgyesre is büszkék. A mos­tanában különösen gyönyörű tölgyerdő korát százévesre becsülik. - Vol­na mit nézni a turistáknak is - mondják. - Az önkormányzat is ezen a véleményen van - tudjuk a polgármestertől. - A falu nemrég vásárolt egy ingatlant azzal a cél­lal, hogy turistaszállóvá alakíttassa. A két szomszédos köz­ség - Dráva- tamási és Gár­dony - ugyanis sokat vár a drávai turizmustól. Összetartó nép volt mindig a gárdonyi. Régen kalákában dol­goztak, az aratás­ra, szüretre, ku­Drávagárdony. 1483-90 között Gardon néven említik először az ok­levelek. Ma 173 lakosa van. A bel­területe: 25 hektár, a külterülete: 602 hektár. Sok gyermek van a faluban; lépten-nyomon találkozunk kisdiákokkal koricafosztásra összefogtak a családok. A régi összetartásból máig megmaradt, hogy szinte az egész falu megmozdul, ha a köz­ség javáért kell dolgozniuk. Részben en­nek is köszönhető a falu gondozott képe. A közterületek örökzöldekkel, virágokkal vannak beültetve. ■ Modern tánccal léptek színre Lakócsa Nagy sikert aratott első fellépé­sén a nemrég alakult Dynamic Dance csoport. A hazai bemutat­kozás után hamarosan a szom­szédos falvakban is közönség elé lépnek a lakócsai táncosok. A tánccsoportot a tótújfalui önkor­mányzat tízezer forinttal segítet­te, ezen ruhát varrattak az első fellépésükre. Mások is támogat­ják azonban a táncosokat:, eddigi ruhakölcsönzésüket a lakócsai önkormányzat fizette, az Esze- kereskedés pedig pólót ajándéko­zott a gyerekeknek. A dinamikus zene, a modern tánc kedvelői szombatonként gyakorolnak Kolaricsné Brantner Gyöngyi pe­dagógus irányításával. Húszán járnak ide: lakócsai, potonyi és tótújfalui iskolások. A helyiséget a cigány kisebbségi önkormány- zat biztosítja nekik. ________u.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents